Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-21 / 221. szám

2016. szeptember 21 Csontváz a hajóroncsban Kétezer éves csontvázat fedeztek fel régészek Antiküthéra szigeténél, ahol 2000 évvel ezelőtt elsüllyedt egy római hajó - adta hírül a Nature című brit tudományos folyóirat. fl&flTR Ebben a híres ha­jóroncsban találták meg 1900-ban a titokzatos anti- küthérai szerkezetet, a legré­gebbi „csillagászati számo­lógépet". Az időszámításunk előtti 1. században épült ke­reskedelmi hajó roncsait az­óta többször is átkutatták, és jelenleg is folyik egy újabb expedíció. A jó állapotban megma­radt csontokra augusztus 31-én bukkantak rá. A ré­gészek találtak egy kopo­nyadarabot, három fogat, két karcsontot, több bordát és két combcsontot, amelyek feltehetően egyazon ember­hez tartoznak. Az első vizs­gálat alapján úgy tűnik, hogy a csontok egy fiatalember maradványai. A kutatók DNS-mintákat akarnak venni a csontokból, hogy többet is megtudhas­sanak a férfiról. Ha sikerül a DNS-elemzést elvégezni, ez lesz az első alkalom, amikor egy ókori hajótörésben el­hunyt ember DNS-ét vizsgál­ják. A holttesteket ugyanis a hullámok rendszerint mesz- sze sodorják, és a halak mar­talékává válnak. Neandervölgyi „ékszerészek" ffflWBHB. Mégis a nean­dervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket, nem a modern ember - állapította meg egy kutatócsoport új bizonyíté­kok alapján. A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Ren­ne-barlangban talált csont­töredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutot­tak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a nean­dervölgyi ember készíthet­te. Korábban a tudományos közvélemény szerint a kihalt hominida nem rendelke­zett olyan agyi kapacitással, amely ilyen tárgyak készíté­séhez szükséges lett volna. Volt, aki szerint a leleteket kiásó régészek keverték ösz- sze a dolgokat. Őshorgászok flfircigiftK A világ legrégeb­bi halászhorgaira bukkantak japán régészek a Japánhoz tartozó Okinava sziget egyik barlangjában. A felfedezés szerint a nagyjából 23 ezer éves a két horog tengeri csigák héjá­ból faragták ki őket. Külön­böző japán egyetemek és intézmények kutatói 2009 óta folytatnak ásatásokat a Szakitari mészkőbarlang há­rom helyszínén. A szakemberek eddig úgy vélték, hogy a modern ember nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt telepedhetett le Okinaván és a környező szigeteken, ahol nagyon szerény erőforrások álltak rendelkezésükre. Emiatt minden, táplálékszerzési lehetőséget igyekeztek ki­használni. Kőkorszaki szépségideál Nyolcezer éves nőfigurát ta­láltak a Törökország középső részén fekvő catalhöyüki ásatáson dolgozó régészek. A szakértők szerint különö­sen ritka leletről van szó, mivel eddig csupán néhány ilyen régi szobrocska került elő ennyire ép állapotban. I—» A kutatást vezető lan Hodder professzor, a Stan­ford Egyetem tudósa arról szá­molt be, hogy a 17 centiméter magas szobrot kőből faragták, ami azért is szokatlan, mivel ebből a korszakból eddig az ása­tások során főleg agyagszobrok kerültek elő. A szobor ráadásul kitűnő álla­potban maradt fenn. Mivel egy emelvény alatt találták meg egy obszidián darab társaságában, Hodder szerint ez arra utal, hogy valamilyen rituálé részeként he­lyezték oda. Az ilyen jellegű női figurákat gyakran könyvelik el termé­kenységi istennők szobraiként. Hoddler azonban egy új elmé­letet támogat, amely szerint a szobrocska az olyan idősebb nő­ket reprezentálja, akinek fontos státusza volt a társadalomban. „A figura megereszkedett melle és hasa nyilvánvalóan ezt az inter­pretációt sugallja" - fűzte hozzá. Az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük az egyik legősibb te­lepülés, már a neolitikum idején, Krisztus előtt 7200 és 6000 között folyamatosan lakott volt Ez a legjobb állapotban fennmaradt neolitikus lelő­hely, 2012-ben felvették az UNESCO világörökségi listájá­ra. Az első ásatásokat az 1960- as években kezdték meg James Mellaart brit régész vezetésé­vel. Hooder az 1993-ban foly­tatódott feltárás nemzetközi régészcsoportját vezeti. Hadi felszerelések árverése Második világháborús páncélautót és más hadi felszereléseket árvereztek el Normandiában összesen 2,7 millió euróért (833 millió forint). [äSHUk Az árverésen az amerikai hadsereg egy Sher- man-páncélosa 364 ezer eu­róért talált gazdára, egy má­sik, 1944-es gyártású, szintén amerikai páncélost 311 ezer euróért vitt el egy vevő - kö­zölte az Artcurial aukciósház. A második világháborús gyűjtemény eddig a catzi normandiai harckocsimú­zeumban (Normandy Tank Museum) állt, közel a norman­diai partokhoz, ahol a náci Németország elleni szövet­séges erők 1944-ben partra szálltak. A múzeumot Patrick Ner- rant nyitotta 2013-ban, most azonban pénzügyi okok miatt be kellett zárni. Az árverésen több mint ezer nézelődő és li­citáló vett részt. A páncélosok mellett második világháborús teherautókra, katonai terep­járókra, motorkerékpárokra és légvédelmi eszközökre, de egyenruhákra, katonai ládák­ra és acélsisakokra is lehetett licitálni. Meglepően magas áron kelt el a német Wehrmacht egy ol­dalkocsis BMW-motorbiciklije, 169 ezer eurót adtak érte, pedig előzetesen csak 35-45 ezer eu- róra becsülték. „Mindenekelőtt a német termékeket keresték" - magyarázta Pavel Löfflek, a prá­gai hadtörténeti intézet munka­társa. A legdrágább holmik nagy ré­szét amerikai licitálók vették meg. Sok vásárló érkezett Kelet-Euró- pából Nagy-Britanniából Svájc­ból és a Közel-Keletről is. Tábornoki aranyfoglelet ©2K Etess TteSSSL Egy csendes-óceáni szigeten talált aranyfog, amely fel­tehetőleg az 1943-ban a Salamon-szigetek fölött lelőtt Jamamoto Iszoroku japán tengernagyé volt, az Illinois állambeli Oak Brook Terrace-ben, Dick Portillo amerikai üzletember és ka­landvadász irodájában ez év szeptemberében. Jama­moto tengernagy a második világháborús japán császári haditengerészet főparancs­noka volt, aki bár ellenezte az Egyesült Államok elleni hadba lépést, kötelesség- szerűen megtervezte a Pearl Harbor elleni támadást. Holdmisszió emberrel Kína megkezdte az ember­rel történő holdmissziók kivitelezéséhez szüksé- es technológiai alapok eszerzését - jelentette be az emberi részvétellel folyó kínai űrprogram vezető mérnöke. Qauösffldíb Csou Csienping a második kínai űrállomás csü­törtöki fellövése alkalmából elmondta, hogy az ember vezet­te holdmissziókhoz szükséges technológia jóval bonyolultabb a jelenlegi küldetésekhez hasz­náltnál. Mint hozzátette, a sikeres misszióhoz Kínának nagyobb kapacitású rakétákra, a Hold felszínén való landolásra és visszatérésre képes ember ve­zette űrhajóra, továbbá a Föld és a Hold közötti közlekedésre képes űrjárműre van szüksége. A szakember kifejtette, hogy technikai szempontból az or­szág déli részén lévő Hajnan tartománybeli Vencsang űrraké­ta-inditóállomás lenne alkalmas az emberi részvétellel történő holdmisszió kivitelezéséhez. A 2014-ben befejezett bázis a negyedik kínai űrrakéta-in­dítóállomás. A bázis alacsony tengerszintfeletti magassága és az Egyenlítőhöz való közelsége kedvező feltételeket jelent a hordozórakéták kapacitását és a műholdak élettartamát illetően. Kína helyi idő szerint csü­törtök este fellőtte a világűrbe második űrállomását a Tien- kung-2-est az északnyugat-kí­nai Csiucsüen űrközpontból. A tervek szerint a jövő hó­napban indítják a Sencsou-11 űrhajót kétfős legénységgel, akiknek az lesz a feladata, hogy dokkoljanak az űrállomással és egy hónapot töltsenek el annak fedélzetén. A magyarul Mennyei Palota nevű űrállomásmodult szakér­tők fontos mérföldkőnek tartják az évtized végére tervezett kül­detéshez a Marsra. Szélenergia-ipari szakvásár Beállítják a világ legnagyobb szélturbina-fogaskerékházat a Win- dEnergy Hamburg 2016 szélenergia-ipari szakvásár kiállítócsarno­kába Hamburgban. A 46,7 tonna súlyú, fogaskerekes eszközt part­menti szélerőműhöz gyártották. A szakvásárt szeptember 27-e és 30-a között rendezik az északnémet városban. Haszongépjármű-kiállítás Technikusok egy kamion színtelen vezetőfülkéjében végéznek előkészü- f leteket a 66. Nemzetközi IAA Haszongépjármű-kiállítás és Vásár bemuta- ! tótermében az észak-németországi Hannoverben. A szeptember 22. és 29. között látogatható szakvásáron ötvenkét '^ország mintegy kétezerggrtój^^ vesz reszt teher- és közösségi jármüveikltel; valamint alternatívme^hajtórP rendszerékkel. " __ * .éKKm** * j/ M' \ ■ 4 ^ ■—Tpiy--" .....'ff" >- «j&y Ol vasni tanították a galambokat A galamb képes megtanulni és megkülönböztetni valódi szavakat az egymás mellé írt betűktől úgy, riopy feldolgozza a betűicombináciácat-erreaz eredményre jutottal« új-zélandi és német tudósok. \SUnnSSSi Az új-zélandi Otagói Egyetem és a német Ruhr Egyetem hétfői közleménye szerint a galamb az első nem főemlős faj, amelyik ilyen összetett „olvasási" feladat megoldására képes. Az amerikai tudományos aka­démia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányuk szerint a galambok szófelismerő teljesítménye hason­ló eredményeket hozott, mint ame­lyeket egy korábbi kísérletben pá­viánok produkáltak A kísérletben arra tanítottak meg négy galambot, hogy koppintsanak a képernyőn megjelenő négybetűs angol szóra, viszont ha nem valódi szót látnak hanem például annyit hogy URSR akkor koppintsanak a csőrükkel egy jelre. A kutatók egyesével adagol­ták a szavakat végül a négy madár­nak kialakult egy 26-58 szóból és egy több mint 8000 nem-szóból álló „szókincse". Megvizsgálták vajon valóban megtanulták-e felis­merni a galambok a szavakat vagy egyszerűen emlékeztek arra, amit tanultak Ehhez olyan szavakat mutattak nekik amelyeket koráb­ban sosem láthattak Az új szavak eltalálásának aránya szignifikánsan meghaladta a véletlent Damian Scarf, a tanulmány vezető szerzője, az Otagói Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa szerint a madarak a feladat megoldásakor azokat a betűpárokat - például EN, AL- követhették nyomon, amelyek nagyobb eséllyel fordultak elő sza­vakban, mint értelem nélküli betű­kombinációkban. , A galambot 300 millió évnyi evo­lúció választja el az embertől agyfel­építése erősen eltér a mienktől ezért döbbenetes, hogy ilyen betűfelisme­rő képességgel rendelkezik" - írta közleményében Onur Güntürkün, a Ruhr Egyetem kutatója.

Next

/
Thumbnails
Contents