Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-19 / 219. szám
2016. szeptember 19. hétfő Amikor Salgótarjánra figyelt a világ ÄUfutm Harminc éve rendezték az első Ugrógálát A napokban kereken három évtizede, azaz 1986. szeptember 19-én rendezték meg az első Ugrógálát, ami felhelyezte Salgótarjánt a sport világtérképére. A rendezvény fogalommá vált, Nógrád megye kiemelkedő sport- és turisztikai kincse volt. A 23 eddigi versenyen olimpiai-, és világbajnokok sora látogatott megyénkbe, ám kellő támogatás hiányában évek óta nem rendezik meg a gálát, legutóbb 2010- ben csodálhattuk a „repülő klasszisokat". A Salgótarjáni Kohász és az Öblös SC atlétikai szakosztálya az 1970-es évek második felétől rendezte meg a Kristály Kupát, ami a megye legnagyobb rangú atlétikai versenyévé nőtte ki magát. 1986-ban, a tizedik verseny apropójából a rendezők gondoltak egy merészet, és a magasugró, valamint a rúdugró számokat az emberek közé, a város központjába vitték. Ezzel a megoldással akkor első alkalommal kísérleteztek hazánkban. Ahogy a korabeli lapok írták, a verseny rajtja délután 3 órára volt kitűzve, de már két órakor zsúfolt volt a tér az érdeklődőktől. Még az életet adó napsugarak is a rendezők mellé álltak, hiszen a verseny kezdetére nyár végi meleget árasztottak a város főterére, ideális időjárási körülményeket biztosítva a versenyzőiknek. A gálán mintegy 2500 néző előtt a nők léptek először a főtér márványára lefektetett gumiszőnyegre. A három versenyszám mezőnyeiben felsorakozott a teljes hazai élgárda. „Összességében dicséret illeti a rendezőket bátor kezdeményezésükért, s azért, hogy egy egész délutáni hosszas programot adtak sok olyan nézőnek, akik talán életükben először láttak ilyen rangos versenyt" - értékeltek másnap a lapok. Az Ugrógála kitalálója és versenyigazgatója, Angyal János, aki később a világhírig emelte a gála rangját, így emlékezett vissza a kezdetekre.- A világversenyeket járva láttam, hogy a világklasszis atléták - Bubka, Sotomayor, Kosz- tadinova - mekkora örömöt tudtak szerezni rajongóiknak és népszerűséget az atlétikának. A pici gyermekektől az idősebb szurkolókig mindenki szájtát- va figyelte a bámulatos eredményeket elérő versenyzőket. Titkon arról álmodtam, hogy ezeket a csodálatos atlétákat jó lenne látni szeretett városomban, Salgótarjánban is. A testközelből átélt élményt ugyanis nem pótolhatja semmi, annak hatására kisgyerekek tucatjai kezdhetnek el sportolni. 1986. szeptember 19-én egy merész gondolatot követve, néhány sportbarátommal együtt Salgótarján főterén megrendeztük az első Ugrógálát. A szakmát és a nézőket is meghökkentette újszerű kezdeményezésem. Az unikális helyszín, az emeletmagasságban röpködő rúdugrók, a csinos magasugrónők és az ugrásokat kísérő zene kíváncsi érdeklődők seregét vonzotta a térre. A szurkolók közelsége, a különleges atmoszféra magával ragadta az ugrókat is. A versenyről készült VHS felvételt felvittem Gyulai Istvánnak, aki akkor a TeleSportnál dolgozott és kértem, hogy támogassa a kezdeményezésünket. Pista megnézte az anyagot, és azt mondta, hogy ez egy életrevaló ötlet és két percet berakott a TS műsorába. Később az IAAF főtitkáraként és az Ugrógála fővédnökeként is rendkívül sokat segített, közbenjárásának is köszönhetően 1993-ban már igazi világsztárt fogadtunk a versenyre, Szergej Bubka személyében. A világcsúcstartó, világ- és olimpiai rúdugró bajnok szereplését óriási közönség és médiaérdeklődés kísérte. Salgótarján történelmében először bekerült az Eurosport adásába, az Ugrógáláról sugárzott 45 perces összefoglalóval. A gála fogadtatása és fejlődése felülmúlt minden várakozást.- Kérem, elevenítsünk fel pár adatot, amire méltán lehet büszke!- A 23 alkalommal megrendezett gálán 5 földrész 36 ország atlétái vettek részt, köztük 15 olimpiai és világbajnok. A kiváló atléták eredményeikkel felejthetetlenné tették szereplésüket, de a szívem mélyén nagyon örültem a magyar versenyzők sikereinek is. 1998 után a főtér rossz állapota és balesetveszélyessége miatt új helyszín után kellett néznem. Bár hívtak más városba is, én mindenképpen itthon akartam tartani a gálát, ezért 1999-ben Somoskőben, a 700 éves vár alatt világszínvonalú műanyagpályát építettünk. 2001-ben itt búcsúzott az aktív versenyzéstől Sotomayor és 2006-ban itt érte el 203 centis világraszóló eredményét Blanka Vlasic. Az alig 300 lakost számláló Somoskő neve és a somoskői vár fotója Vlasic-csal bejárta a világot, hiszen ez a világranglista harmadik helyét jelentette abban az esztendőben.- De nem csak az atlétika szerelmeseinek volt nagyszerű a rendezvény...- Természetesen arra törekedtem, hogy az atlétika mellett egyéb látványosságok is legyenek. Jól emlékszem, hogy mekkora tömeg volt 1997- ben a főtéren, amikor a Soto- mayor-Austin csúcstalálkozó után, először rendeztem tűzijátékot a városközpontban a Ka- rancs Szállóról és görögtűzzel kísértük a József Attila Művelődési Központról. Nagyon sokan látták 2000-ben az egyedülálló millenniumi iker tűzijátékot a Somoskői és a Salgói várról. Maradandó élményt nyújtott az NBA kosaras, Jabbar főtéri bemutatója az Ugrógála előtt, vagy Besenyei Péter műrepülő világbajnok akrobatikus repülései a Somoskői vár felett. A 23 rendezvényen soha nem kértünk belépőt, mert szerettem volna, hogy a legszegényebbek is világszínvonalú élménnyel gazdagodhassanak. Jó érzéssel tölt el, hogy ez sikerült. A két évtized során mindvégig arra törekedtem, hogy a versenyző megkapja a varázslatos hangulatot, a szponzor a megfelelő reklámot, a néző a felejthetetlen élményt, a város a jó hírnevet, az üzletember a keresett partnert. Gyulai István, az IAAF egykó- ri főtitkára, 1986-tól 2006-os haláláig az Ugrógála fővédnöke egyszer számokkal is alátámasztotta, hogy mekkora jelentőséggel bírt a gála: „1995-ben a cseh Daniela Bartová világcsúcsot ugrott Tarjánban. Becslések szerint kétezernél több újságban nyomtatták ki Salgótarján nevét. Vegyük hozzá, hogy a TV-n keresztül 45 ország, 69 millió háztartásában lesz látható a tizedik Ugrógála, és emeljük meg elismeréssel a kalapunkat a rendezők előtt." Az első gála dobogósai (1986). Női magasugrás (a Ka- rancs Tsz különdíja): 1. Juha Olga (Vasas) 190 cm, 2. Sterk Katalin (TBSC) 188, 3. Kovács Judit (DMVSC) 182. Férfi magasugrás (Karancs Szálló különdíja): 1. Németh Gyula (Csepel) 215, 2. Raus Károly (DMVSC) 210, 3. Bese Benő (TFSE) 210. Férfi rúdugrás (SVT különdíja): 1. Makó Ernő (DMVSC) 510, 2-3. Sarcse- vics (Vojvodina) és Bagyula István (Csepel) 480-480. Gálacsúcsok. Férfi magasugrás: Javier Sotomayor (kubai) 237 cm (1995.). Férfi rúdugrás: Maksim Tarasov (orosz) 591 cm (1995.). Női magasugrás: Blanka Vlasic (horvát) 203 cm (2006.). Női rúdugrás: Daniela Bartova (cseh) 432 cm (1998.). B.L. Most (még) csak ennyire futotta l/B, Keleti csoport, férfiak, 1. forduló Budapesti Honvéd SE- Salgótarjáni KSE 82-65 (25-23,18-12,24-13,15-17) Dózsa György út, 100 néző, vezette: Fodor, Vida B., Rácz Zs. Bp. Honvéd: Pintér D. 4, Ker- pel-Fronius G. 10/6, MÁTÉ M. 16/3, STEFÁN 18, Kováts R. 7. Csere: Szalay 6, Kiss Á. 4, Fülöp L. 2, TÓTH B. 11/3, Sebők B. 2, Pálházi 2, Bános. Edző: Puskás Artúr, Mészáros István. Salgótarján: MOORE 25, Mu- cibabic 2, Csapai 8, Debreceni G. 10, Béres 12/3. Csere: TÓTH R. 4, Kolarics, Szabó R. 4. Edző: Molnár István. Az eredmény alakulása: 4. perc: 6-7, 7. perc: 20-10, 11. perc: 25-25,16. perc: 35-25,20. perc: 43-35,25. perc: 47-43,26. perc: 56-43,31. perc: 69-50,37. perc: 80-61. Kiállítva: Kolarics (16., két technikai hiba után). A nyáron komoly vérátömlesztésen átesett, s jelenlegi összeállításában tulajdonképpen először pályára lépő SKSE számára kiváLó erőfelmérőnek ígérkezett az ugyancsak jócskán átalakult, s idén sokak szerint a négybe kerülésre is esélyes Honvéd elleni idegenbeli csörte, melynek első pontjait, néhány elkapkodott vendégtámadás után, a hazaiak fiatalja, Kerpel-Fronius szerezte. A túloldalon Debreceni helyezte be közelről az első kosarat, Moore kettő plusz egyes akciójával, illetve sikeres büntetőivel pedig néhány pillanatra a vezetést is magához ragadta a tarjáni alakulat. Csakhogy Máté triplájára, valamint Stefán energikus centerjátékára a folytatásban egy 9-O-ás sorozatot építettek a fővárosiak, akik a nyitó felvonás közepére 15-7-re megugrottak. Molnár István időkéréssel próbálta rendezni a sorokat, s bár a röpke játékmegszakítást követően a mieink egy remek Béres-triplával nyitottak, az öt ponttal válaszoló házigazdák kisvártatva immár kétszámjegyű, 20-10-es előnyt birtokoltak. A negyed hajrájában viszont a szabályos eszközökkel gyakorlatilag tarthatatlan Moore ismét begyújtotta a rakétákat, s a kisz- szünetet egy 15-5-ös futammal keretbe foglaló piros-feketék, feljavuló védekezésüknek is köszönhetően, az újrakezdés után nem sokkal be is fogták riválisukat. A következő bő ötperces etapban azonban vendégoldalon egyetlen árva kosár sem esett, amit az egy sportszerűtlen-, valamint két technikai hiba után a kiállítás sorsára jutó Kolarics sorozatos fegyelmezetlensége csak még tovább tetézett, így mire Mucibabicnak nagy nehezen sikerült megtörnie a hosszúra nyúlt gólcsendet, az ebben az időszakban többnyire ellenfelük hibáiból élő házigazdák már ismét tízpontos különbséggel vezettek. Minekutána a Puskás-Mészáros-legénység ennek „nagyját", Moore újabb klasszismegoldásai dacára, a nagyszünetig meg is őrizte, a felek végül 43-35-ös állással vonultak pihenőre. A második félidőt Stefán és Béres kosárváltása vezette be, majd Debreceni talált közelről a gyűrűbe. Csapai, valamint a roppant agilisán és hasznosan kosárlabdázó Tóth Richárd dupláival pedig kisvártatva már csupán négy pont választotta el vendéglátójától a 47-43-ra felzárkózó tarjáni csapatot, melynek kezdeti lendülete azonban a folytatásban, egy jó ütemű hazai időkérés nyomán, jócskán alábbhagyott. Olyannyira, hogy az ismét magára találó fővárosiak a harmadik periódus hátralevő részében tulajdonképpen el is döntötték a meccset: a remeklő Stefán-Máté duó vezérletével egy 18-3-as szériát repesztettek. A zónavédekezésükkel a kintről gyakorlatilag teljesen veszélytelen (1/12-es, azaz alig több mint nyolc százalékos hatékonyság a triplavonalon túlról) tarjániak támadójátékát megbénító honvédosok a záró negyed elején már több mint húsz ponttal jártak előbbre, s 72-50-nél bizony úgy tűnt a fáradni látszó piros-feketék egy kiütéses vereségnek néznek elébe. Az egész meccsen jól küzdő vendégek azonban reménytelen helyzetükben sem tették fel a kezüket, s ha a rivális győzelmét veszélyeztetni már nem is tudták, hajrábeli helytállásuknak köszönhetően legalább állva haltak meg... Összességében elmondható, hogy a küzdelmes idénynyitót a Honvéd megérdemelten nyerte, ám a formálódó tarjáni gárdának sincs különösebb oka a szégyenkezésre. Béresék próbáltak mindent megtenni, ami erejükből tellett, ám jelenlegi állapotunkban - egy nyerhető meccsen tegyük hozzá - mindez csupán egy tisztesnek nevezhető vereséghez bizonyult elegendőnek. Puskás Artúr: - Két jelentősen átalakult csapat csatáját, azt gondolom, végül a jobb fizikai állapotban lévő nyerte. Ettől függetlenül három negyeden keresztül nagyon megnehezítette a dolgunkat a Tarján, amely, ha minden játékosa utoléri magát, még sok riválisnak okoz majd komoly fejfájást. Gratulálok csapatomnak! Molnár István: - Addig, amíg fegyelmezetlenül játszunk, nincs esélyünk a győzelemre. Erre az sem magyarázat, hogy későn áLltunk össze és igazán nem tudtunk csapatként készülni. Dolgozunk tovább és igyekszünkjavítani! További eredmények: Miskolci EAFC - EKE Eger KOK 84-73, Nyíregyháza Blue Sharks - Calle Pubfood Békési SZSK 73-68, Vásárhelyi Kosársuli - Tiszaúj- városi Phoenix KK 89-48, Nagykőrösi Sólymok KE - Debreceni EAC 71-80. Az Óbudai Kaszások - MAFC II. mérkőzés lapzártánk után ért véget. A bajnokság állása 1. Vásárhely ms 1 0 89-48 1.000 2. Bp. Honvéd • m 1 0 82-65 1.000 3. Miskolc i 1 1 0 84-73 1.000 4. Debrecen it : 1 0 80-71 1.000 5. Nyíregyháza i. l 0 73-68 1.000 6. Békés i 0 1 68-73 0.500 7. Nagykőrös i 0 I 71-80 0.500 8. EgeMHMÜ í 0 Hí 73-84 0.500 9. Salgótarján í 0 1 65-82 0.500 10. Tiszaújváros í 0 1 48-89 0.500 11. MAFC 0 0 0 0-0 0.000 12. Óbuda 0 0 0 0-0 0.000 f
