Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-19 / 219. szám
Ellenzi a betelepítést BütEGJSL Ellenzi a migrán- sok betelepítését az MSZP XV. kerületi önkormányzati képviselője, aki „hívő keresztény nőként" mást gondol a kvótanépszavazásról, mintáz, aki „nem veszi alapul", hogy a migránsok által képviselt dolgok ellentétesek a keresztényi magatartással - erről Móricz Eszter az Ml aktuális csatornán beszélt szombat este. Hozzátette, nem tisztségviselő a pártban, a maga véleményét mondja el, nem a szocialista pártot vagy elnökét Molnár Gyulát jött képviselni. A szocialista párt demokratikus párt ha valamely tagjának a pártétól eltérő véleménye van, ami hitbéli meggyőződése, „ezzel semmi probléma nem lehet". „.lövőnkről dönt...” gaauaa, Magyarország maga szeretné eldönteni, hogy kikkel akar együtt élni, ezért fontos, hogy október 2-án a lehető legtöbben szavazzanak nemmel a kötelező betelepítési kvóta e|len - mondta az Európai Néppárt alelnöke Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban tartott lakossági fórumon. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: a népszavazás gyermekeink és unokáink sorsát fogja eldönteni. Fontos, hogy amikor mi politikusok magunk, mögé nézünk, lássuk azt a sokmillió embert akik saját maguk akarnak dönteni a jövőjükről, mert a népszavazás a legerősebb demokratikus felhatalmazás-fűzte hozzá. Szavazattal is védelmezhető a haza Az október 2-ai kvótareferendumon az állampolgárok is tehetnek a haza védelméért - mondta a honvédelmi miniszter a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában. BffißCUSäl) Simicskó István, a Vasárnapi Újságnak adott interjúban kiemelte, hogy Magyar- ország védelme három pilléren nyugszik: a Magyar Honvédségen, a nemzetközi katonai együttműködésen és az állampolgárok áldozatkészségén. Most a magyar állampolgárok is érezhetik, szükség van rájuk, de nem kell fegyvert fogniuk, kimenniük a határra, csak részt kell venniük az októberi népszavazáson, és nemmel kell szavazniuk a kötelező betelepítési kvótára - fejtette ki a miniszter. Ez nemzeti ügy, amely a párt- politikától független - szögezte le Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint az európai elit továbbra is a bevándorlók szétosztásában gondolkodik, ami „tévút". Ez egyfajta meghívást jelent, és a válsággócokban azt fogják érezni az emberek, hogy lehet jönni. Ennek így nem lesz vége, ugyanis a migráció utánpótlása „végeláthatatlan" - jelentette ki a politikus. Felhívta~Tfígyelmet, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik, döntően az afrikai és ázsiai kontinensen. Az onnan érkező tömegek pedig hihetetlen kockázatot jelentenek az európai civilizációra. A honvédelmi miniszter szerint nagy a szakadék az eprágai elit és az európai nép gondolkodásában, ezért az emberéltet megkérdezve „erőt kell felmutatni". Az októberi kvótareferendum nem csak magyar szempontból sorsdöntő. Ha sikeres lesz és nemmel szavaznak az emberek, elindíthat egy folyamatot, és egyre több tagállamban követhetik majd a magyar példát. Ezzel rá lehet kényszeríteni az európai bürokratákat, hogy vegyék figyelembe az európai értékrendet - mondta Simicskó István, kiemelve, hogy az európai civilizáció keresztény vallási talapzaton áll. Simicskó István felidézte, hogy a közelmúltban több mint háromszáz ember vesztette életét Európában terrormerényletekben. Kifejtette, hogy „égető" szükség van a közös európai hadseregre, amelyre - mint megjegyezte - jó alapot teremtettek a Visegrádi 4-ek. Ennek a katonai együttműködésnek legutóbbi pozitív eredménye, hogy a migrációs válság kiéleződése óta Szlovákia, Csehország és Lengyelország is küldött rendőröket, katonákat a magyar határ védelmére - fejtette ki a miniszter, aki szerint ha délebbre is megjelennének a közös európai erők, az komoly jelzés lenne arra, hogy Európa képes magát megvédeni. A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy amíg Magyarország határain nem volt fizikai határzár, az érkező tömegek nem tisztelték a szabályokat. Bármilyen nyomás nehezedik ránk, a magyar határt meg kell védeni - emelte ki Simicskó István, hozzátéve: ezt a katonák és a rendőrök meg is fogják tenni. A honvédelmi miniszter felidézte továbbá, hogy megkezdték a Magyar Honvédség fejlesztését, és a kormány vállalta, hogy az ahhoz szükséges forrásokat biztosítja. Magyarország katonai biztonsága a jövőben erősödni fog - szögezte le a miniszter, de megjegyezte: ehhez a hitünket is meg kell erősíteni. Kétszereplős lesz a vita bertárius Párt, sem a Zöld Párt elnökjelöltje nem érte el a tizenöt százalékos országos támogatottságot, így nem vehetnek részt a szeptember 26-án sorra kerülő első amerikai elnökjelölti vitán. Az Elnökjelölti Viták Bizottságának közlése szerint az országos felmérések szerint a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton támogatottsága 43 százalékos, Donald Trump republikánus elnökjelölté 40,4 százalékos, a libertárius Gary Johnsont a szavazók 8,4 százaléka látná szívesen a Fehér Házban, míg a zöldek jelöltjének, Jill Steinnek az elfogadottsága mindössze 3,2 százalékos. Szeptember 26-án Trump és Clinton, október 4-én alelnökjelöltjeik vitáznak. Tízezrek tüntettek Emma» A rendőrség becslése szerint legalább 180 ezer ember tüntetett szombaton Európa több nagyvárosában a szabadkereskedelmi szerződések ellen, amelyeket az Egyesült Államokkal és Kanadával tervez kötni az Európai Unió. A legaktívabbak Németországban voltak a transzatlanti szabadkereskedelem ellenzői: ott hét városban is demonstráltak, köztük Berlinben és Münchenben. A német fővárosban a tüntetők egyebek közt a következő felirattal vonultak feL „Az ember fontosabb a profitnál!" Vizsgálatot ígért a légicsapásról Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szombaton este az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén New Yorkban vizsgálatot ígért az állítólag szíriai kormányerőket ért légicsapásért, és ostorozta Oroszországot, illetve a damaszkuszi rezsimet is. ItffáwYífrfiTR. Samantha Power a BT szombat este tartott, Oroszország kérésére ösz- szehívott rendkívüli tanácskozásán fejezte ki az amerikai kormány „sajnálatát" arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy valóban a szíriai kormányhadsereg állásaira mértek légi csapást az amerikaiak vezette koalíciós erők a Deir-ez-Zór melletti repülőtéren. Damaszkusz és Moszkva állítása szerint a koalíció gépei a szíriai hadsereg állásait támadták, és megöltek 62 embert, több mint százat pedig megsebesítettek, emellett megsemmisült húsz haditechnikai eszköz, köztük három harckocsi, három gyalogsági jármű, négy aknavető és egy tüzérségi löveg. Az amerikai ENSZ-nagykövet azt állította, hogy Washington csak akkor szerzett tudomást a történtekről, amikor Oroszország tájékoztatta arról, hogy - Power nagykövet megfogalmazásában - „lehetséges, hogy a szír kormány katonai állásait támadtuk". A nagykövet bejelentette: vizsgálatot indítottak az ügyben, és ha beigazolódik, hogy valóban szír állásokra mértek légicsapásokat, akkor az amerikai kormány ki fogja mondani, hogy „ez nem állt szándékában".- Természetesen sajnáljuk az ártatlan életek elvesztését - tette hozzá az amerikai diplomata. A nagykövet ezután „meglepő mutatványnak" nevezte a szombati orosz tiltakozást, s úgy fogalmazott: „ez még orosz mércével mérve is egyedülállóan cinikus és képmutató volt". Majd úgy folytatta, hogy az Egyesült Államok szerint „az Aszad-rezsim 2011 óta szándékosan, rémisztő és előre kiszámítható gyakorisággal támadott civil célpontokat". Állítása szerint a szíriai kormányerők civilek lakta térségeket vettek ostrom alá, megakadályozták életmentő segélyek eljuttatását éhező és beteg polgári lakosokhoz, a segélyszállítmányokat pedig elvették és „zsebre tették". Samantha Power megismételte azt a korábbi vádat is, miszerint a szír kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be, a kormány tízezreket kínoz meg a börtönökben, s aprólékosan fel is jegyezteti a kínzásokat. Az amerikai nagykövet nehezményezte, hogy Oroszország mindezek ellen eddig soha nem tiltakozott, nem követelt vizsgálatot és „soha nem hívott össze szombat éjjelre sürgős konzultációt az ENSZ Biztonsági Tanácsában". Az orosz nagykövet, Vitalij Csurkin a BT ülésén hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok két kötelezettségét is megsértette: az ellenségeskedések megszüntetése ügyében még februárban nyélbe ütött megállapodást, és megszegte a szíriai kormánynak két évvel ezelőtt, a légi csapások megindításakor tett ígéretét is. Csurkin emlékeztetett rá: Washington megígérte Damaszkusznak, hogy a kormány fegyveres erejének hadállásait nem támadja. Az orosz diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az Iszlám Állam nevű terrorszervezet Palmüra városát támadta és be is vette, akkor az Egyesült Államok nem sietett a szír kormány segítségére. Csurkin figyelemre méltó ténynek nevezte, hogy két nappal az előtt mértek légi csapást a szír kormányerőkre, hogy életbe lépne az orosz-amerikai megállapodás. Power és Csurkin nem hallgatta meg egymás beszédeit. Először az amerikai diplomata vonult ki az ülésteremből az orosz ENSZ-nagykövet felszólalásakor, hogy tájékoztassa az újságírókat, majd ezek után Csurkin sem volt kíváncsi Power mondandójára. Csurkin példátlannak nevezte az amerikai ENSZ-nagykövet viselkedését a BT rendkívüli ülésén. „Elszalasztott lehetőség" Elszalasztott lehetőségnek nevezte az Európai Unió pénteki, Pozsonyban tartott informális csúcstalálkozóját az olasz kormányfő a Corri- ere della Sera című olasz napilapnak. Matteo Renzi azt mondta: a Brexit után Európának reagálnia kellett volna, nem pedig az időt húznia. IMKEb „A migrációról eddig Európa sokat beszélt, de keveset tett az ügyben. Mi olaszok bevezettük a hot spórákat, a fényképes személyazonosítást, az embercsempészek elleni küzdelmet. A többiek néhány hajót küldtek a Földközi-tengerre, amelyek a migránsokat Szicíliában rakják ki: ez hasznos interjúk adására, de nem a probléma megoldására"- közölte a kormányfő. Matteo Renzi megállapodást sürgetett a migránsokat elindító afrikai államokkal. Kijelentette, hogy az uniós tagállamoknak hozzá kell látniuk a migránsok áthelyezéséhez, erről azonban szerinte a tagállamok közül „túl sokan nem akarnak tudomást venni". „A kitoloncolásokat kezelni kell, ezt egyelőre Olaszország teszi, miközben Európa találkozókat tart. Olaszország, ha szükséges, egyedül cselekszik: tudjuk, hogyan. De ebben az esetben Európa ismerje el, hogy kudarcot vallott, és mondja ki, hogy az egoizmus erősebb a politikánál" - hangoztatta az olasz miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács új székházát milliárdokból építik, majd azt javasolta, hogy „a székház elé tegyék azt a migrénshajót, amelyet Olaszország a tenger mélyéről emelt ki". „így legalább akárhányszor értekezlet van, ahelyett, hogy csak az új díványokat néznék, azt a hajót is látják majd a migráció botrányával együtt" - mondta. Matteo Renzi kudarcnak nevezte az EU diktálta szigorú pénzügyi politikát is. „Nem tudom, mire gondolt Merkel kancellár, amikor a pozsonyi csúcs szelleméről beszélt. Ha így folytatódik, pozsonyi szellemiség helyett, Európa szelleméről fogunk vitázni. Pozsonyban tettünk egy szép hajókirándulást a Dunán, mindany- nyian együtt. De azt reméltem, a Brexit okozta válságra adunk választ hajókázás helyett" - nyilatkozta az olasz miniszterelnök. Az olasz kormányfő nem vett részt az Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia elnökkel tervezett közös sajtótájékoztatón, mert szerinte a pozsonyi találkozón nem történt jelentős előrelépés a migrációs és az európai pénzügypolitikai kérdésekben.
