Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-17 / 218. szám

„Ott a magyar nemzet és az államisága..." Az alaptörvény értel­mezésekor nem feledkez­hetünk meg arról, hogy mögötte ott van a magyar nemzet és az államisága is, és ezek nem elválasztható- ak - mondta Szájer József európai parlamenti képvise­lő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) az alap­törvényről rendezett pénte­ki konferencián. Eebseoss, A konferencia - amely az államszervezet és az államiság alaptörvénybeli meg­jelenését járja körül - része az alaptörvény elfogadásának ötö­dik évfordulója alkalmából szer­vezett rendezvénysorozatnak. Szájer Józsefről Patyi And­rás, az NKE rektora köszöntő­jében azt mondta, alapvetően neki köszönhető az alaptör­vény szerkezetének, tartalmá­nak meghatározása. Az európai parlamenti képvi­selő a tanácskozáson arról be­szélt hogy az öt éve elfogadott alaptörvény az ország első valódi kartális alkotmánya. Az az alkot­mány ugyanis, amelyik pusztán az államszervezetről szól, és nincse­nek rögzítve benne az alapvető szabadságjogok, nem tekinthető tartalmi érelemben alkotmány­nak. A 2012-ben hatályba lépett alaptörvény azonban - a koráb­biakkal szemben - ezeket már tartalmazza - mondta. Kitért arra is, hogy azért lett az elnevezése alaptörvény, mert „az alkotmány a magyar törté­neti hagyományban már el volt foglalva", az a magyar történe­ti alkotmány, amely ott van az alaptörvény mögött, „értelme­zési háttérként" be kell emelni. A politikus szólt arról is, fon­tos eleme az alaptörvénynek, hogy az alanyi, közösségi jogok mellett tartalmazza azt is: az egyén felelősséggel tartozik közössége iránt. Az alaptör­vény nemcsak leírja az állam- szervezet működését, de sze­retne változtatni is a világon -fogalmazott. Szájer József óriási jelentő­ségűnek nevezte, hogy abban a történelmi pillanatban, amikor eljött a lehetőség, hogy Ma­gyarországnak megszülessen a jogállamiságnak megfelelő új alaptörvénye, éltek is vele. Elfogadták azt a huszonöt éves. konszenzust, hogy az Or­szággyűlés fel van hatalmazva az új alaptörvény létrehozásá­ra - idézte fel. Hozzátette: nem tartja hibának, hogy nem várták meg, amíg a huszonegy éven át hiába várt konszenzus megszü­letik a kérdésben. Az alaptörvényben egy öt éve működőképes rendszert fogal­maztak meg - hangsúlyozta. A konferenciát Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg. Előadásában kitért arra, hogy az alaptörvény és az NKE létesíté­séről szóló jogszabály egyidős, mindkettő 2012. január elsején lépett hatályba. A rektor utalt arra, hogy a történeti alkotmány forrását és lenyomatát képezik a doku­mentumok, amelyeket Arany­bullaként ismerünk. Rendkívüli pillanatnak nevezte, hogy a ma­gyar alkotmányosságról szóló konferencián - a Magyar Nem­zeti Levéltár jóvoltából - az Aranybulla egyik példánya is a teremben van. Patyi András kitért arra, hogy az alkotmány közpon­ti tétele kezdettől fogva a hatalom korlátozása olyan jogok kikényszerítése és biztosítása által, amelyek a jogalkotóval szemben is ér­vényesíthetők. A hatalmat korlátozni kell, a jogokat az uralkodóval szemben is biz­tosítani kell - mondta. Szólt arról is, hogy a rend­szerváltozás után olyan alkot­mány szabályozta Magyaror­szág társadalmi rendjét, amely egy másik rendszernek volt a lenyomata, rendszertelenül szerepeltek benne államszer­vezeti kérdések, a létrejövő új demokratikus államszervezet intézményei „pótlékként" ke­rültek bele. Az állami szervezetrendszer­nek az a szférája, amely a társa­dalom függetlenségét, rendjét fegyveres eszközzel is biztosí­tani tudja, méltatlan és ellent­mondó szabályozás tárgya volt - fogalmazott. Ezért külön öröm az egyetemnek, hogy a szabályozás áttekinthető, kon­centrált formában jelenik meg a ma hatályos alaptörvényben -jegyezte meg. Az egész napos konferencián előadott mások mellett Varga Zs. András alkotmánybíró és Orosz Zoltán honvéd vezérkari főnök is. Emléktáblát avattak Emléktáblát avattak Szalai Annamária, a médiahatóság 2013-ban elhunyt elnöke előtt tisz­telegve pénteken szülő­városában, Zalaegersze­gen, ahol kiosztották a róla elnevezett médiaala­pítvány díjait is. Z'AlWEGERSZEG d Gulyás Ger­gely, az Országgyűlés alelnöke a zalaegerszegi Városi Hangver­seny- és Kiállítóterem falán el­helyezett emléktábla avatásán arra emlékeztette a több száz fős hallgatóságot, hogy Szalai Annamáriának nem túl hosszú, de „küzdelmes, és máig mara­dandó példát jelentő, értéket teremtő életút" jutott. Soha nem elismerésért, ran­gokért és posztokért állt sorba, hanem feladatért, „bárhová ve­tette a sors, bárhogy is támad­ták, mindig azt kereste, miként tud értéket és maradandót te­remteni" - mondta a fideszes politikus. Úgy fogalmazott: nem tud­ni, milyen hatással volt Szalai Annamária betegségére és eredménytelen gyógyulására az a „korábban ismeretlen, a magyar politikatörténetben a rendszerváltozás óta addig nem tapasztalt politikai és pszichikai nyomás, amely a médiatörvény elfogadását kö­vető, példátlan erejű nemzet­közi támadások eredménye­képpen rá hárult". Azt azonban biztosan tud­juk, hogy „a nyomás a beteg­séggel együtt sem törte meg", egyszerre tudott könnyedén túllépni a támadások fellett és ezzel együtt erősnek maradni - tette hozzá. Szalai Annamáriának a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) első elnöke­ként szívügye voLt egy olyan médiakultúra megteremtése, amelyben a közszolgálat nem igazodik „a mindennapjain­kat elöntő bulvárvilág vissza­taszító posványához", ahol a nemzeti kultúra valódi értékei mindenki számára elérhetőek, és ahol a kiskorúak kellő vé­delemben részesülnek a káros tartalmakkal szemben - hang­súlyozta Gulyás Gergely. Kitért arra: Szalai Annamá­ria Budapesten is mindig zala­egerszegi maradt, ezer szállal kötődött szülőföldjéhez, a helyi médiumokat, a kulturális életet és a politikusokat akkor is támogatta, amikor már szinte csak emlé­kei kötötték a városhoz. Zalaegerszegért, a magyar médiáért és tágabb politikai közös­ségünkért végzett tevé­kenységével érdemeket szerzett - jegyezte meg. Balaicz Zoltán, Zalaeger­szeg polgármestere Szalai Annamária életútját ismer­tetve felidézte: 55 évvel ez­előtt éppen ezen a napon szü­letett Zalaegerszegen. Tanítói, népművelői és szakközgaz­dász diplomát szerzett, Zala­egerszegen tanított általános iskolában, újságíróként dolgo­zott a megyei napilapnál, de irányította a helyi moziüzemi vállalatot, később pedig ép­pen azt az intézményt, amely­nek falán most az emléktáblá­ja helyet kapott. A Fidesznek 1991 óta volt tagja, 1993-2004-ig a párt Zala megyei elnöke is volt. Tagja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Szalay Annamária Média Alapitvanyjfe kuratóriiSiáhak elnöke (középen^, és Siffer Rózsa kormánymegbízott beszélget a 2013-ban elhunyt Szalay AnnamanaS IN a Nemzeti Média- ™ „ és Hírközlési Hatóság ^ fű és a Médiatanács néhai elnöke emléktáblájának » avatása után Zalaegerszegen, \ a Városi Hangverseny- és KiállitóteremnélO volt a város köz­gyűlésének, később a megyei önkormányzatnak, 1998-tól hat éven át pedig or­szággyűlési képviselőként is tevékenykedett. 2004-ben lett az Országos Rádió és Televízió Testület tagja, 2010-ben pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, majd a Médiatanács elnöke lett. Zalaegerszeg polgármes­tere személyes élményeit és kapcsolatát is felelevenítette beszédében, amelyben úgy fogalmazott: Szalai Annamária „korrekt, megbízható, közvet­len, életvidám, sportszerető és Lokálpatrióta" volt. Az emléktáblát - Blaskó Já­nos szobrászművész alkotását - Szalai Annamária keresztlánya, Anna, valamint Gulyás Gergely, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - a médiaalapítvány el­nöke - és Balaicz Zoltán közösen leplezte le. A ceremónia után, már a hangversenyterem falai között adták át a 12. Göcsej Filmszemle díjait köztük a Szalai Annamária emlékére alapított kitüntetéseket Varga Mihály alapítványi elnökként arról beszélt, hogy Szalai Annamáriának egysze­rű, tiszta értékrendje, ma­gyarságtudata és hite adta az erejét, amelyet a róla elneve­zett alapítvány szellemisége is képvisel. Olyan médiát akart teremteni, amely védi a gyermekeket a ká­ros tartalmaktól, megfelel a ke­resztény elveknek, illetve hozzá­járnia határon túli magyar média megteremtéséhez és fenntartá- sához-emlékeztetetta politikus. A Szalay Annamária-filmdíjat és -médiadíjat Molvay Norbert Ha nem segít a Mindenható című dokumentumdrámájával nyerte el. Rajta kívül médiadíjat vehetett át Vadas Zsuzsa zala­egerszegi újságíró, illetve Szar­vas József, a Nemzeti Színház színművésze. Szerdán búcsúztatják fiftTOinrejf?. Jövő szerdán, szeptember 21-én 15 órakor vesznek végső búcsút Csoóri Sándor írótól, filmalkotótól Budapesten, az Óbudai teme­tő 16-os parcellájában - tájé­koztatta a temetést szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-t pénteken. A közlés szerint az alko­tótól a református egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút. Csoóri Sándor pályatársai és barátai közül megszólal a búcsúztatáson mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere; Tornai József költő; Illyés Mária művészettörténész és Kosa Ferenc filmrendező. A NÖRI tudatta: a család arra kéri a gyászolókat hogy kegyele­tüket egy szál virággal róják le. Csoóri Sándort hosszan tprtó súlyos betegség után, eletének 87. évében érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti. Megnyílnak a kapuk... SSCaiííCnű. A szombat- helyi ókori csatornarendszer maradványait, az egykori Kel- cz-Adelffy Árvaházat és a kő­szegi koronaőrző bunkert is megnézhetik az érdeklődők a Kulturális örökség napjain Vas megyében, ahol ezen a hétvégén tartják a szombat- helyi múzeumok évadnyitó rendezvényét is. Szombat­helyen szombat délelőtt az lseum kiállításain tartanak tárlatvezetést, délután pedig az érdeklődőket egy antik városnéző sétára invitálják, amely a történelmi belvárost járja körül, érintve olyan he­lyeket is, amelyek máskor el vannak zárva a látogatók elől Vasárnap szünetel Karbantartási munkálatok miatt vasár­nap 01.00 órától várhatóan 02.40 óráig minden platfor­mon szünetel az úthaszná­lati jogosultságok értékesí­tése - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Útdíjfizetési Szol­gáltató Zrt. (NÚSZ) az MTI- hez pénteken eljuttatott közleményében. Ez érinti mind az e-mat- ricát, mind pedig a HU-GO viszonylati jegyet váltani szándékozókat, valamint a személyes értékesítési felületeket, illetve a mo­bilvásárlást is. Nem lehet továbbá egyenleget feltöl­teni interneten keresztül, bankkártyával, valamint személyesen ügyfélszolgá­lati irodákban és viszont­eladó partnereknél, illetve nem lehet majd e-matricát vásárolni a Nemzeti Mobilfi­zetési Rendszeren (NMFR) keresztül - SMS-ben, weben és applikációval - sem. A szolgáltató ezért azt java­solja, hogy az úthasználati jogosultságot elővételben vegyék meg még a karban­tartás előtt az ematrica. nemzetiutdij.hu, vagy a www.hu-go.hu weboldalon, a NÚSZ ügyfélszolgálati iro­dáiban, vagy viszonteladói partnereinél.

Next

/
Thumbnails
Contents