Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-14 / 215. szám

Felfüggesztett mentelmi jog Strasbourg! Felfüggesz­tette Újhelyi István MSZP-s európai parlamenti (EP-) kép­viselő mentelmi jogát kedden délután a testület strasbourgi plenáris ülése. Újhelyi István mentelmi jo­gának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kez­deményezte tavaly, miután Sneider Tamás, a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke feljelen­tést tett ellene rágalmazás miatt a képviselőnek az ÄTV 2014. áp­rilis 25-i Egyenes beszéd című műsorában tett, rá vonatkozó kijelentései miatt. Sneider szerint a szocialista politikus „hazugságok terjesz­tésével" őt „fasisztoid, fajgyű­lölő személynek", önmagát viszont a rasszizmus elleni küz­delem harcosának állította be. Az EP jogi bizottsága azért java­solta a mentelmi jog felfüggesz­tését, mert a szóban forgó kije­lentések még azelőtt hangzottak el hogy Újhelyi Istvánt a 2014. évi európai parlamenti választá­sokon képviselővé választották volna. A szakbizottság álláspontja szerint ebben az időben Újhelyi jogi védelmét még a magyar tör­vényhozás képviselőire érvényes jogszabályok garantálták ezért az EP nem illetékes az ügyben. A történtekre reagálva Új­helyi István azt közölte, hogy vitatja az EP jogtechnikai érve­lését, a jobbikos képviselő által kifogásolt véleménye azonban továbbra is változatlan. „Minimum furcsának találom, hogy egy rasszista indíttatású, erőszakos bűncselekményért felfüggesztett börtönre ítélt közszereplő jogi eszközökkel kíván tőlem elégtételt venni. Továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy egy szél­sőséges párt, szkinhedmúlttal vádolható tagja nem lehet köz­jogi méltóság" - írta közlemé­nyében a képviselő. Belső ellenőrzés fólíSZKEb Belső ellenőr­zést rendelt el Vlagyimir Kolo- kolcev orosz belügyminiszter kedden az általa irányított tár­ca korrupcióellenes főosztá­lyán, miután annak egyik veze­tőjénél több 120 millió dollárt és 2 millió eurót (majdnem 34 milliárd forint) foglaltak le. A belügyminisztérium szóvi­vője szerint a belső biztonsági és személyzeti főosztály munka­társai ki fogják vizsgálni, milyen okok és körülmények vezettek el Dmitrij Zaharcsenko ezredes letartóztatásához, majd a tör­vény szellemében fognak eljár­ni. Zaharcsenko megbízott osz­tályvezető volt a tárca gazdasági biztonságért és korrupcióelle­nes harcért felelős főosztályán. Az ezredest kenőpénz elfoga­dásával, hivatali visszaéléssel és a nyomozás akadályozáséval vádol­ták meg de a bíróságon az ügyével kapcsolatban nem hangzottak el konkrét részletek Orosz sajtóér­tesülések szerint Zaharcsenko, aló tagadja bűnösségét kapcsolatban állhatott az orosz szervezett alvi­lággal és sápot szedhetett több legális vállalkozástól is. Feltételezések szerint a Za- harcsenkónál lefoglalt pénz a Nova-bank mintegy 26 milliárd rubelnyi eltűnt eszközállomá­nyának egy része, és több mint 8 milliárd rubelnek felel meg. Az ezredes kapcsolatban állt a Nova-bank vezetőivel, és el­árulta nekik, hogy csalás miatt nyomozás indult ellenük. „Európának új korszakra van szüksége" Klaus lohannis román államfő (balra); és Francois Hollandé francia elnök ellép a díszsorfal előtt a bukaresti elnöki hivatalnál, a Cotroceni-palotánál tartott fogadási ünnepségen 2016. szeptember 13-án 03E23HSÍ) Európának új korszakra van szüksége védelmének megszervezése és finanszírozása terén - hangoztatta Francois Hollandé francia elnök Bukarestben kedden, miután román kollégájával, Klaus lohannisszal tárgyalt. A két elnök közös sajtóértekezletén Hollandé úgy értékelte: a terrorizmus elleni küzdelem új, közös védelmi rendszert követel az euró­paiaktól, a pozsonyi csúcsértekezleten pedig az uniós vezetőknek megoldást kell találniuk az Európai Unió külső határainak védelmére, lohannis szerint egy rugalmasabb, polgárainak igényeire jobban figyelő, egységét megőrző unióra van szükség. A két államfő megállapodott abban, hogy 2018. december 1-je és 2019 júniusa között Franciaország és Románia „kölcsönös kulturális szezonnal" emlékezik meg a modern Románia megalakulásának százéves évfordulójáról. „Ki kell zárni Magyarországot!" Jean Asselborn luxemburgi külügy­miniszter szerint ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásá­nak és értékeinek megőrzésére. íiftrrm A szocialista politikus a Die Welt című német lapban kedden megjelent in­terjúban a pénteki pozsonyi uniós csúcsta­lálkozóval kapcsolatban kiemelte, hogy az EU jövőjéről - Nagy-Britannia részvétele nélkül - tartandó tanácskozást az EU tör­ténetének legnehezebb helyzetében ren­dezik meg. Az EU elbukhat, nem abban az értelemben, hogy az uniós intézmények hirtelen megszűnnek, hanem úgy, hogy „belsőleg összeomlik", és cél, irány és ösz- szetartás nélkül fog sodródni - fejtette ki. Mint mondta, az EU előtt álló nagy kihí­vásoknak, a terrornak, a migrációnak, a gaz­dasági egyenlőtlenségnek és a sok tagál­lamot jellemző nagy munkanélküliségnek ösztönöznie kellene egy „hatékonyabb Európa" felépítésére, de mindenkin elural­kodott a félelem, amelyet a „baloldali és jobboldali demagógok" csak tovább erő­sítenek. Ebben a helyzetben a reflexszerű válasz a nemzetállami szintű megoldás, így a tagállamok a globalizációt ellentmondá­sos módon nem európai, hanem nemzeti szinten közelítik meg. Arra a kérdésre, melyik tagállam okoz számára leginkább aggodalmat, azt mond­ta, hogy Magyarország, ahol „egyre hosz- szabb, magasabb és veszélyesebb" a me­nekültek távoltartását szolgáló kerítés. „Magyarország nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen" - jelentette ki Jean Asselborn, hozzátéve, hogy Magyarországon a háború elől mene­külő emberekkel „szinte rosszabbul bán­nak, mint a vadállatokkal". Szerinte Magyarországnak ma semmi esélye nem lenne arra, hogy megszerezze az uniós tagságot, és ez nagy gond Magyar- országnak és az uniónak is. A magyarországi kvótareferendumról szólva hangsúlyozta, hogy a szavazás ered­ménye „természetesen Európa ellen" szól majd. A kormány egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé, ami „fe­lelőtlen és mélységesen Európa-ellenes" eljárás - vélekedett. Az EU alapértékeinek súlyos megsértése elfogadhatatlan, ideiglenesen vagy szük­ség esetén végleg ki kell zárni az EU-ból az olyan tagállamot, amely „kerítést épít há­borús menekültek ellen", vagy megsérti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az EU nem tűrhet el ilyen viselkedést, a kizárás az egyetlen lehetőség a közösség értékeinek és összetartásának megőrzésére - jelentette ki Jean Asselborn. Hozzátette, hogy nem naiv, és ismeri az uniós tagság felfüggesztését célzó, úgy­nevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek alapján az intézkedést csak a tagországok teljes egyetértésével lehet meghozni. Éppen ez a gond, és ezt tudja a magyar kormányfő is, akit legkevesebb egy ország védelmez, ezért hasznos lenne megváltoztatni a szabályokat úgy, hogy ne legyen szükség egyhangúlag hozott dön­tésre a tagság felfüggesztéséhez - mondta a luxemburgi külügyminiszter az interjú­ban, amelyet számos más német lap is is­mertetett kedden a hírportálján. ßSEEHMi) Teljes egyetértés van Magyarország és Lengyelország között az Európai Unió jövőjét és a migrációs válsághelyzetet érin­tő legtöbb kérdésben - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és Stanislaw Karczewski, a lengyel szenátus elnöke keddi budapesti tárgyalásán, amelyről Havasi Ber­talan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t. Orbán Viktor az Országházban fogadta lengyel vendégét, aki ma­gyarországi látogatása során a köz- társasági elnökkel és az Országy- gyűlés elnökével is találkozott. A magyar miniszterelnök és a lengyel szenátusi elnök kiemelte a visegrádi együttműködés fon­tosságát annak érdekében, hogy a négy ország közösen dolgozzon a „nemzetek Európája" elve mentén az EU megerősítésén. A tárgyaláson Orbán Viktor és Stanislaw Karczewski méltatták az ezeréves magyar-lengyel tör­ténelmi kapcsolatot is, amely jó alapja a világban példátlan baráti és szövetségesi viszony további erősítésének. Teljes az egyetértés Sürgetik a letartóztatást ŰBKESQo A török igazságügyi minisztérium hivatalosan kérte az Egyesült Államokban élő török hitszónok Fethullah Gülen letar­tóztatását Washingtontól azzal az indokkal, hogy Gülen adott parancsot a július 15-ei katonai puccskísérlet végrehajtására, és ő irányította az összeesküvést - jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség. Ankara további célja Gülen kiadatása, Washington azon­ban azt kéri NATO-szövetsé- gesétől, hogy szolgáltasson egyértelmű bizonyítékot Recep Tayyip Erdogan török államfő egykori szövetségesé­nek bűnösségét illetően. Barack Obama amerikai el­nök a közelmúltban felajánlott Erdogannak minden segítsé­get, amellyel a hatalomátvételi szervezkedés kitervelőit a nyo­mozók elfoghatják, és bíróság elé állíthatják. Binali Yildirim török minisz­terelnök szerint „Gülen kiada­tása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyí­tésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak". Augusztus közepén egy tö­rökországi ügyészség kétsze­res tényleges életfogytiglani, valamint további 1900 évi börtönbüntetést, illetve hatal­mas összegű bírói pénzbírsá­got kért Gülenre. A 2527 olda­las vádirat alapján a hitszónok fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása, ter­rorizmus finanszírozása, az alkotmányos rend megváltoz­tatásának kísérlete, valamint a kormány megdöntésének kísérlete miatt kell felelnie. „Csak óvatosan...!” ^OSS. Óvatosan kell meg­közelíteni az Európai Unió (EU) intézményi reformjának kérdé­sét, annál is inkább, mert nem ismerjük a visegrádi csoport ja­vaslatának részleteit - jelentet­te ki kedden Varsóban Donald Tusit, az Európai Tanács (EiT) elnöke, miután Beata Szydlo lengyel kormányfővel tárgyalt. Az uniós tagállamok veze­tőinek pénteki pozsonyi infor­mális értekezletét megelőző varsói egyeztetés után Tusk elmondta: a lengyel minisz­terelnök, anélkül hogy rész­letekbe bocsátkozott volna, arról tájékoztatta őt, hogy a visegrádi országcsoport (V4) Pozsonyban várhatóan közös állásponttal lép fel melyben az EU-ban végrehajtandó re­formokra tesznek javaslatot.- A fantáziám, és gondolom, tudásom és képességeim is elegendőek ahhoz, hogy meg­mondhassam: egyáltalán nem biztos, hogy az uniós alapszer­ződések megváltoztatása jót tenne Lengyelországnak - je­lentette ki Tusk, aki korábban lengyel miniszterelnök volt. Hozzátette: „az összes desta- bilizációs, forradalmi ötlet in­kább árthat" Varsónak. Közlése szerint Tusk a talál­kozón „arra próbálta rábeszél­ni" Szydlót, hogy kormánya „úgy tekintsen Európára, mint amely közös gondozásra mél­tó, nem pedig támadásokra vagy kétségbevonésra". Úgy értékelte: Pozsonyban „bizonyára ötletek és érzelmek" is hangot kapnak, a legfontosabb azonban az, hogy „Lengyelor­szág ne csatlakozzon azokhoz, akik ma meg akarják bolygatni a közös európai hajót".

Next

/
Thumbnails
Contents