Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-10 / 212. szám

„Készülőben" a Black Comedy A stáb a Zenthe Szalonban hangolódott a próbafolyamatra és az október 10-i bemutatóra A 2016/2017-es színházi szezon Salgó­tarjánban a legátfogóbb - Zenthe Ferencről elnevezett - bérletsorozatban szeptember 20-án, kedden a Nemzeti Színház vendég­játékával indul. A fővárosi teátrum Tamási Áron Vitéz lélek című példázatát viszi színre. A helyi társulat viszont október 10-én, hét­főn a Székfoglaló Premier-bérlet keretében tartja első bemutatóját: Peter Shaffer Black Comedy című bohózatát Csizmadia Tibor, Jászai Mari-díjas alkotó rendezi. E darab olvasópróbáit már napokkal ezelőtt megtar­tották, jelenleg az úgynevezett rendelkező próbák zajlanak a József Attila Művelődési Központban. Az idei nyár elején, kilencvenéves korá­ban elhunyt angol író nevét leginkább az Equus és az Amadeus című drámák tették ismertté világszerte. Utóbbi darabjából 1984-ben Milos Forman forgatott filmet, amelyet nem kevesebb, mint nyolc Os- car-díjjal tüntettek ki. Rendkívül népszerű a Black Comedy is, amely Magyarorszá­gon is rendre része mind a fővárosi, mind a vidéki társulatok aktuális repertoárjá­nak. Mostanság is több színház műsorán szerepet, s e közkedveltség a darab sajá­tosságából, mondhatni különlegességé­ből fakad. A színpadon ugyanis a trükkös forgatókönyv szerint váratlan áramszünet következik be, ennélfogva a szereplők a sötétben, „vakon" tapogatóznak a díszle­tek - amelyek mindenekelőtt egy londoni lakás bútorzatát jelentik - között. Már ez is elég humorforrást jelentene a közön­ség számára, minthogy a nézők mindent látnak, értenek, ami a számukra „fényes" színpadon történik. Igazán persze a hely­zetkomikummal teli cselekménysor hozza lázba a publikumot, minthogy a darab fő­hősei a magánéletük kulisszáinak útvesz­tőiben is hazudoznak, téblábolnak ilyen­olyan módon. Az 1982 óta sok-sok rendezői, színhá­zigazgatói, egyetemei oktatói tapasztala­tot szerzett Csizmadia Tibor - akit Susán Ferenc, a Zenthe Ferenc Színház főrende­zője kért fel a Black Comedy salgótarjáni színre vitelére - nagyon felkészült a da­rabból és alapos szakmai elemzéssel indí­totta útjára a próbafolyamatot. Elmondta, hogy véleménye szerint mit kell megőrizni az eredeti hangsúlyokból és két különbö­ző fordítást elegyítő, modern nyelvezetű és egyáltalán hangütésű előadás hogyan képes igazodni napjaink színházi, tágabb értelemben társadalmi valóságához. Rész­letesen megindokolta, hogy kire miért osztotta az egyes szerepeket és kitől mit vár el a jellemfejlődés ábrázolásában, amelyet a legfontosabb szempontnak tart. Ki kell, hogy derüljön, hogy melyik figura miért gondolkodik, cselekszik a színpadon érzékelhető módon. A szereposztás szerint a Black Comedy zenthés változatában színre lép Albert Pé­ter, Bozó Andrea, Csernák János, Erdélyi Gá­bor, Kovács Vanda, Marjai Virág, Rácz János és Szűcs Péter Pál. Tőlük - és a többi közre­működőtől, nem utolsósorban Bobor Ágnes díszlet- és jelmeztervezőtől-várható, hogy október 10-én tapsra ragadtatják a premier közönségét. Csongrády Béla Széchenyi emlékezete o A teljes név - gróf m Széchenyi István - ki- ^ írása nélkül is a leg- § több ember tudja £ e hazában, hogy az g alábbiakban „legna­gyobb magyar"-ról - ahogyan politikai ellenfele, Kossuth La­jos nevezte - esik szó. Arról a 19. századi, reformkori szemé­lyiségről, aki örökér­vényűen fogalmazta meg azt a szállóigé­vé lett gondolatot, amely szerint „egy nemzet ereje a kimű­velt emberfők sokasá­gában rejlik". Széchenyi István 1791. szeptember 21-én, tehát 225 év­vel ezelőtt Bécsben gazdag főúri famíliában, gróf Szé­chenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és Feste­tics Julianna hatodik, legfiata­labb gyermekeként látta meg a napvilágot. Az aktuális évforduló alkal­mából a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesülete mi­napi összejövetelét Széchenyi emlékének szentelte. Életéről, szerteágazó, rendkívül gazdag és messzire ható munkásságáról a szervezet részéről Bódi Cyörgyné dr. tartott vetített képekkel illuszt­rált előadást. Mondandójában a családi, személyes vonatkozáso­kon túl elsősorban arra töreke­dett, hogy azokat a maradandó értékeket vegye számba, amelyek Széchenyi István nevéhez fűződ­nek, s amelyek az új, modernizáló­dó, polgárosodó Magyarországot szolgálták. Természetesen szóba került az Akadémia megalapí­tása - amelyhez nagyvonalúan hatvanezer forintot, azaz „min­den jószága éves jövedelmét" ajánlotta fel-az ugyancsak általa létrehozott Nemzeti Kaszinó, az állattenyésztés, a lóversenyzés, a hajózás, a Lánchíd érdekében ki­fejtett tevékenysége, s az előadó jelentőségének megfelelően méltatta a magyar gazdaságtör­ténet meghatározó művei között számon tartott Széchenyi-köny- veket, a Hitel, Világ, Stádium-ot is. Szintén megkerülhetetlen volt azoknak a megfontolva haladást képviselő elveknek a bemutatása, amelyek vitára késztették, szem­be állították Kossuth Lajossal. A rendezvény méltó tisztelgés volt az 1860-ban meghalt, Nagy- cenken nyugvó kiváló államférfi szellemi öröksége előtt.-dyb­A 225 éve született „legnagyobb magyaréról Bódi Györgyné dr. tartott előadást. Háttérben a Nemzeti Kaszinó épülete. „Az én világtérképem" Takács Anna fogalmazott így, amikor a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartott minapi előa­dása bevezetéseként megjelölte a kivetített térképen azt a hu­szonöt országot, ahol eleddig megfordult. Ahhoz képest, hogy az ő éveinek száma is pontosan ennyi, nem kis teljesítmény egy még egyetemre járó fiataltóL Jel­zi, hogy mennyire mások manap­ság a lehetőségek az érdeklődő, utazást szerető, a határainkon túli barangolásra, ismeretszerzésre, barátkozásra vállalkozó ambi­ciózus emberek számára, mint amilyenek az előző generációk rendelkezésére álltak. Takács Anna - vagy ahogyan mindeni hívja és önmagát is nevezi: Pan­ka - a „Világjáró klub" őszi első rendezvényének volt a vendége. Élményeiről - amelyeket Spa­nyolországban, Portugáliában és Marokkóban szerzett,- „Önkén­tesként a nagyvilágban" címmel beszélt Tudni kell róla, hogy sal­gótarjáni, az itteni Arany János Iskolában illetve a Madách Imre Gimnáziumban végezte alap- il­letve középfokú tanulmányait Közel áll hozzá a zene is: az előző évtizedben másik négy társával - köztük Kubinyi Júliával - együtt tagja volt a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola népi énekes nö­vendékeiből alakult, Kubinyiné Szabó Katalin vezette, nívódíjas és kiemelt arany minősítésű Ro­kolya együttesnek. AZ ELTE-n már végzett, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nem­zetközi tanulmányok-szakra jár. Innen pályázta meg és nyerte el az Erasmus+-program ösztöndí­ját. Ez az európai uniós projekt a 2014-2020 közötti időszakban, az oktatás, képzés, ifjúság, sport területén biztosít lehetőséget - többek között a tanárok, tréne­rek és hallgatók számára is - az úgynevezett kulcskompetenciák (kapcsolat- és közösségépítés, tanácsadás, bevált jó gyakor­latok közvetítése, más kultúrák megismerése stb.) témaköreiben való külföldi tapasztalatszerzése, elmélyülésre. Takács Anna tavaly októberben kezdte meg csak­nem tíz hónapos „turnéját" a 18- 30 év közöttieknek szóló Európai Önkéntes Szolgálat - amelynek célja a fiatalok bevonása olyan tevékenységi formákba, amelyek erősítik az Európai Unió polgárai közti szolidaritást együttműkö­dést- keretében. Spanyolország­ban a déli országrész, Andalúzia volt működésük központja, de - mint a fotók is bizonyították - jártak és dolgoztak az ország más részein, kisebb-nagyobb, híres és kevésbé ismert városaiban, településein is. A karácsonyt és az újévi ünnepet „önszorgalom­ból" Marokkóban töltötte Takács Anna, a húsvét viszont Portugáli­ában érte, ahol meglátogatta az európai szárazföld legnyugatibb pontját Cabo da Roca-t is. Meg­annyi kedves emlékét osztotta meg a klub állandó tagságával és „alkalmi" látogatóivaL Élvezete­sen, élményszerűen szólt mun­kájukról a három országban ta­pasztalt társadalmi életről a szép tájakról épületekről, időjárási sa­játosságokról gasztronómai ér­dekességekről stb. Mondandója legvégén azt a reményét fejez­te ki, hogy a ma Salgótarjánban élő fiataloknak is lesz módjuk - ahogy mondani szokás - önma­guk megvalósítására, tevékeny alkotóközösségeik megszerve­zésére. Ehhez segítséget is ígért immár sokat látott utazóként, hiszen a hosszú Erasmus-prog- ram befejeződése és a július 20-i hazatérés óta már volt az itáliai Szicíliában, Svédország­ban is Dániában is... csébé Színház „felolvasva Nádas Péter Takarítás című tragikomédiáját Pünkösdi Mónika, P. Kerner Edit, Borbíró András, Andó Ákos és Sándor Zoltán jelenítették meg «tó:; Egy új kezdeményezés premierje zajlott le szep­tember 7-én, szerdán Salgótarjánban, a Zenthe Szalonban. A helyi társulat öt tagja - Andó Ákos, Borbíró András, P. Kerner Edit, Pünkösdi Mónika és Sándor Zoltán - vállalkozott arra, hogy felol­vasószínház keretében adja elő Nádas Péter Kos- suth-díjas író Takarítás című tragikomédiáját. Mint Sándor Zoltán, a Zenthe Ferenc Színház mű­vészeti vezetője, egyszersmind az előadás narrátora a bevezetőben elmondta, e sajátos műfaj - már-már intézmény- polgárjogot nyert, jelen van és népszerű szerte a világban a különböző színpadokon, pódiu­mokon. A díszletek és jelmezek nélküli játék ugyanis a legfontosabb közvetítőeszközre, a színészek hang­jára és ezáltal a mű mondandójára irányítja, koncent­rálja a figyelmet, s a nézőket is mintegy rendezésre kényszeríti: ki-ki a maga módján találhatja ki a moz­gást, a miliőt, a környezetet. A zenthések is arra törek­szenek, hogy a tíz előadásból álló felolvasószínházi sorozatot megszokja és megkedvelje a színházbarát közönség. A szerzők között vannak rangos klasszikus és kortárs magyar és külföldi írók, de található két he­lyi alkotó munkája is. (A teljes, júniusig minden hónap első szerdáján tartandó programot lapunk augusztus 31-i, szerdai számában tettük közzé.) Nem egyszerű feladat, de a fiatalokat is nagyobb számban szeretnék becsábítani a Zenthe Szalonba, annál is inkább, mert minden szerdán lesz valamilyen esemény: előadói est, a Szerdatársaság Irodalmi Ká­véház aktuális havi rendezvénye, találkozás a Nem­zet Színésze-cím képviselőivel. A felolvasószínház első előadására nagyon nehéz, abszurd drámai elemekkel teli darabot választottak. Nádas Péter ugyanis a valóságos és jelképes takarításban négy ember - egy 62 éves (Klára) és egy 32 éves (Zsuzsa) nő, valamint két 20 éves férfi (Jóska és András) - bonyolult viszonyát boncolgatja, az idősíkok váltogatásával, a múlt és a jelen „összekopírozásával", zenei szervezettségű ritmusban. Munka közben bontakozik ki a szerep­lőket összekötő bonyolult kapcsolatrendszer, jön létre vonzalom, alkalmi szövetség vagy éppen ellenszenv, szembenállás. Csakhogy nem tudni pontosan, hogy mikor játszanak, s mikor zsarolják ténylegesen is egymást anyagi, érzelmi és sze­xuális értelemben. Sőt András - aki annak idején nyomorék kisfiút nemzett az előkelő származású Klárának - már régen, húszévesen meghalt, s csak egy képkeretből kilépve lövi agyon Zsuzsát - egy falun hagyott zabigyermek anyját, aki mostanság öregek gondozásából élt - miután a mindenes, egyszersmind férfias Jóska rituálisan már halálba táncoltatta Klára asszonyt... A felolvasószínház legközelebbi előadása október 5-én lesz, akkor Spiró György Szappanopera című ko­médiája hangzik majd el. Cs.B.

Next

/
Thumbnails
Contents