Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
2016-09-10 / 212. szám
„Készülőben" a Black Comedy A stáb a Zenthe Szalonban hangolódott a próbafolyamatra és az október 10-i bemutatóra A 2016/2017-es színházi szezon Salgótarjánban a legátfogóbb - Zenthe Ferencről elnevezett - bérletsorozatban szeptember 20-án, kedden a Nemzeti Színház vendégjátékával indul. A fővárosi teátrum Tamási Áron Vitéz lélek című példázatát viszi színre. A helyi társulat viszont október 10-én, hétfőn a Székfoglaló Premier-bérlet keretében tartja első bemutatóját: Peter Shaffer Black Comedy című bohózatát Csizmadia Tibor, Jászai Mari-díjas alkotó rendezi. E darab olvasópróbáit már napokkal ezelőtt megtartották, jelenleg az úgynevezett rendelkező próbák zajlanak a József Attila Művelődési Központban. Az idei nyár elején, kilencvenéves korában elhunyt angol író nevét leginkább az Equus és az Amadeus című drámák tették ismertté világszerte. Utóbbi darabjából 1984-ben Milos Forman forgatott filmet, amelyet nem kevesebb, mint nyolc Os- car-díjjal tüntettek ki. Rendkívül népszerű a Black Comedy is, amely Magyarországon is rendre része mind a fővárosi, mind a vidéki társulatok aktuális repertoárjának. Mostanság is több színház műsorán szerepet, s e közkedveltség a darab sajátosságából, mondhatni különlegességéből fakad. A színpadon ugyanis a trükkös forgatókönyv szerint váratlan áramszünet következik be, ennélfogva a szereplők a sötétben, „vakon" tapogatóznak a díszletek - amelyek mindenekelőtt egy londoni lakás bútorzatát jelentik - között. Már ez is elég humorforrást jelentene a közönség számára, minthogy a nézők mindent látnak, értenek, ami a számukra „fényes" színpadon történik. Igazán persze a helyzetkomikummal teli cselekménysor hozza lázba a publikumot, minthogy a darab főhősei a magánéletük kulisszáinak útvesztőiben is hazudoznak, téblábolnak ilyenolyan módon. Az 1982 óta sok-sok rendezői, színházigazgatói, egyetemei oktatói tapasztalatot szerzett Csizmadia Tibor - akit Susán Ferenc, a Zenthe Ferenc Színház főrendezője kért fel a Black Comedy salgótarjáni színre vitelére - nagyon felkészült a darabból és alapos szakmai elemzéssel indította útjára a próbafolyamatot. Elmondta, hogy véleménye szerint mit kell megőrizni az eredeti hangsúlyokból és két különböző fordítást elegyítő, modern nyelvezetű és egyáltalán hangütésű előadás hogyan képes igazodni napjaink színházi, tágabb értelemben társadalmi valóságához. Részletesen megindokolta, hogy kire miért osztotta az egyes szerepeket és kitől mit vár el a jellemfejlődés ábrázolásában, amelyet a legfontosabb szempontnak tart. Ki kell, hogy derüljön, hogy melyik figura miért gondolkodik, cselekszik a színpadon érzékelhető módon. A szereposztás szerint a Black Comedy zenthés változatában színre lép Albert Péter, Bozó Andrea, Csernák János, Erdélyi Gábor, Kovács Vanda, Marjai Virág, Rácz János és Szűcs Péter Pál. Tőlük - és a többi közreműködőtől, nem utolsósorban Bobor Ágnes díszlet- és jelmeztervezőtől-várható, hogy október 10-én tapsra ragadtatják a premier közönségét. Csongrády Béla Széchenyi emlékezete o A teljes név - gróf m Széchenyi István - ki- ^ írása nélkül is a leg- § több ember tudja £ e hazában, hogy az g alábbiakban „legnagyobb magyar"-ról - ahogyan politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte - esik szó. Arról a 19. századi, reformkori személyiségről, aki örökérvényűen fogalmazta meg azt a szállóigévé lett gondolatot, amely szerint „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik". Széchenyi István 1791. szeptember 21-én, tehát 225 évvel ezelőtt Bécsben gazdag főúri famíliában, gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója és Festetics Julianna hatodik, legfiatalabb gyermekeként látta meg a napvilágot. Az aktuális évforduló alkalmából a Salgótarjáni Tájak Korok Múzeumok Klub Egyesülete minapi összejövetelét Széchenyi emlékének szentelte. Életéről, szerteágazó, rendkívül gazdag és messzire ható munkásságáról a szervezet részéről Bódi Cyörgyné dr. tartott vetített képekkel illusztrált előadást. Mondandójában a családi, személyes vonatkozásokon túl elsősorban arra törekedett, hogy azokat a maradandó értékeket vegye számba, amelyek Széchenyi István nevéhez fűződnek, s amelyek az új, modernizálódó, polgárosodó Magyarországot szolgálták. Természetesen szóba került az Akadémia megalapítása - amelyhez nagyvonalúan hatvanezer forintot, azaz „minden jószága éves jövedelmét" ajánlotta fel-az ugyancsak általa létrehozott Nemzeti Kaszinó, az állattenyésztés, a lóversenyzés, a hajózás, a Lánchíd érdekében kifejtett tevékenysége, s az előadó jelentőségének megfelelően méltatta a magyar gazdaságtörténet meghatározó művei között számon tartott Széchenyi-köny- veket, a Hitel, Világ, Stádium-ot is. Szintén megkerülhetetlen volt azoknak a megfontolva haladást képviselő elveknek a bemutatása, amelyek vitára késztették, szembe állították Kossuth Lajossal. A rendezvény méltó tisztelgés volt az 1860-ban meghalt, Nagy- cenken nyugvó kiváló államférfi szellemi öröksége előtt.-dybA 225 éve született „legnagyobb magyaréról Bódi Györgyné dr. tartott előadást. Háttérben a Nemzeti Kaszinó épülete. „Az én világtérképem" Takács Anna fogalmazott így, amikor a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartott minapi előadása bevezetéseként megjelölte a kivetített térképen azt a huszonöt országot, ahol eleddig megfordult. Ahhoz képest, hogy az ő éveinek száma is pontosan ennyi, nem kis teljesítmény egy még egyetemre járó fiataltóL Jelzi, hogy mennyire mások manapság a lehetőségek az érdeklődő, utazást szerető, a határainkon túli barangolásra, ismeretszerzésre, barátkozásra vállalkozó ambiciózus emberek számára, mint amilyenek az előző generációk rendelkezésére álltak. Takács Anna - vagy ahogyan mindeni hívja és önmagát is nevezi: Panka - a „Világjáró klub" őszi első rendezvényének volt a vendége. Élményeiről - amelyeket Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban szerzett,- „Önkéntesként a nagyvilágban" címmel beszélt Tudni kell róla, hogy salgótarjáni, az itteni Arany János Iskolában illetve a Madách Imre Gimnáziumban végezte alap- illetve középfokú tanulmányait Közel áll hozzá a zene is: az előző évtizedben másik négy társával - köztük Kubinyi Júliával - együtt tagja volt a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola népi énekes növendékeiből alakult, Kubinyiné Szabó Katalin vezette, nívódíjas és kiemelt arany minősítésű Rokolya együttesnek. AZ ELTE-n már végzett, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nemzetközi tanulmányok-szakra jár. Innen pályázta meg és nyerte el az Erasmus+-program ösztöndíját. Ez az európai uniós projekt a 2014-2020 közötti időszakban, az oktatás, képzés, ifjúság, sport területén biztosít lehetőséget - többek között a tanárok, trénerek és hallgatók számára is - az úgynevezett kulcskompetenciák (kapcsolat- és közösségépítés, tanácsadás, bevált jó gyakorlatok közvetítése, más kultúrák megismerése stb.) témaköreiben való külföldi tapasztalatszerzése, elmélyülésre. Takács Anna tavaly októberben kezdte meg csaknem tíz hónapos „turnéját" a 18- 30 év közöttieknek szóló Európai Önkéntes Szolgálat - amelynek célja a fiatalok bevonása olyan tevékenységi formákba, amelyek erősítik az Európai Unió polgárai közti szolidaritást együttműködést- keretében. Spanyolországban a déli országrész, Andalúzia volt működésük központja, de - mint a fotók is bizonyították - jártak és dolgoztak az ország más részein, kisebb-nagyobb, híres és kevésbé ismert városaiban, településein is. A karácsonyt és az újévi ünnepet „önszorgalomból" Marokkóban töltötte Takács Anna, a húsvét viszont Portugáliában érte, ahol meglátogatta az európai szárazföld legnyugatibb pontját Cabo da Roca-t is. Megannyi kedves emlékét osztotta meg a klub állandó tagságával és „alkalmi" látogatóivaL Élvezetesen, élményszerűen szólt munkájukról a három országban tapasztalt társadalmi életről a szép tájakról épületekről, időjárási sajátosságokról gasztronómai érdekességekről stb. Mondandója legvégén azt a reményét fejezte ki, hogy a ma Salgótarjánban élő fiataloknak is lesz módjuk - ahogy mondani szokás - önmaguk megvalósítására, tevékeny alkotóközösségeik megszervezésére. Ehhez segítséget is ígért immár sokat látott utazóként, hiszen a hosszú Erasmus-prog- ram befejeződése és a július 20-i hazatérés óta már volt az itáliai Szicíliában, Svédországban is Dániában is... csébé Színház „felolvasva Nádas Péter Takarítás című tragikomédiáját Pünkösdi Mónika, P. Kerner Edit, Borbíró András, Andó Ákos és Sándor Zoltán jelenítették meg «tó:; Egy új kezdeményezés premierje zajlott le szeptember 7-én, szerdán Salgótarjánban, a Zenthe Szalonban. A helyi társulat öt tagja - Andó Ákos, Borbíró András, P. Kerner Edit, Pünkösdi Mónika és Sándor Zoltán - vállalkozott arra, hogy felolvasószínház keretében adja elő Nádas Péter Kos- suth-díjas író Takarítás című tragikomédiáját. Mint Sándor Zoltán, a Zenthe Ferenc Színház művészeti vezetője, egyszersmind az előadás narrátora a bevezetőben elmondta, e sajátos műfaj - már-már intézmény- polgárjogot nyert, jelen van és népszerű szerte a világban a különböző színpadokon, pódiumokon. A díszletek és jelmezek nélküli játék ugyanis a legfontosabb közvetítőeszközre, a színészek hangjára és ezáltal a mű mondandójára irányítja, koncentrálja a figyelmet, s a nézőket is mintegy rendezésre kényszeríti: ki-ki a maga módján találhatja ki a mozgást, a miliőt, a környezetet. A zenthések is arra törekszenek, hogy a tíz előadásból álló felolvasószínházi sorozatot megszokja és megkedvelje a színházbarát közönség. A szerzők között vannak rangos klasszikus és kortárs magyar és külföldi írók, de található két helyi alkotó munkája is. (A teljes, júniusig minden hónap első szerdáján tartandó programot lapunk augusztus 31-i, szerdai számában tettük közzé.) Nem egyszerű feladat, de a fiatalokat is nagyobb számban szeretnék becsábítani a Zenthe Szalonba, annál is inkább, mert minden szerdán lesz valamilyen esemény: előadói est, a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház aktuális havi rendezvénye, találkozás a Nemzet Színésze-cím képviselőivel. A felolvasószínház első előadására nagyon nehéz, abszurd drámai elemekkel teli darabot választottak. Nádas Péter ugyanis a valóságos és jelképes takarításban négy ember - egy 62 éves (Klára) és egy 32 éves (Zsuzsa) nő, valamint két 20 éves férfi (Jóska és András) - bonyolult viszonyát boncolgatja, az idősíkok váltogatásával, a múlt és a jelen „összekopírozásával", zenei szervezettségű ritmusban. Munka közben bontakozik ki a szereplőket összekötő bonyolult kapcsolatrendszer, jön létre vonzalom, alkalmi szövetség vagy éppen ellenszenv, szembenállás. Csakhogy nem tudni pontosan, hogy mikor játszanak, s mikor zsarolják ténylegesen is egymást anyagi, érzelmi és szexuális értelemben. Sőt András - aki annak idején nyomorék kisfiút nemzett az előkelő származású Klárának - már régen, húszévesen meghalt, s csak egy képkeretből kilépve lövi agyon Zsuzsát - egy falun hagyott zabigyermek anyját, aki mostanság öregek gondozásából élt - miután a mindenes, egyszersmind férfias Jóska rituálisan már halálba táncoltatta Klára asszonyt... A felolvasószínház legközelebbi előadása október 5-én lesz, akkor Spiró György Szappanopera című komédiája hangzik majd el. Cs.B.
