Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-09 / 185. szám
Messze nincs vége a gazdasági válságnak és a velejáró nehézségeknek. Joggal vetődhet fel bennünk a kérdés, hogy milyen jövő elé nézünk, és mi várhat még ránk ezután? Csath Magdolna, kiváló közgazdász, tökéletesen fogalmazta meg mai világunk problémáját: egy gazdaság erkölcstelen feltételek mellett sosem lesz sikeres, mint ahogyan az is fontos tétel, hogy egy erkölcstelen környezétben élő társadalom sem lesz soha boldog. Ezért ilyen súlyos és mélyreható problémák mellett ne lepődjünk meg azon, ha eluralkodik körülöttünk az agresszió, nő a gyilkosságok, a lopások és betörések száma, fiatalkorban terjed a kábítószer-használat - és így tovább. Nap, mint nap sorolhatnánk azokat a létező és létünket megnehezítő gondokat, amely társadalmunk valóságos képét mutatja. Abban talán mindannyian egyetérthetünk, hogy hatalmas káosz lengi be az élet megannyi területét. Úgy is mondhatnánk, hogy ful- lasztó a lét. Ilyen feltételek mellett nehéz talpra állni, így tehát a legfontosabb megoldásra váró feladat, a gazdasági válság túlélése mellett a jelenleg fennálló erkölcsi válság kezelése, ami végképp ellehetetleníti az emberek életét, és korlátok közé szorítja a mindennapjaikat. Mit mondott Berzsenyi Dániel „A magyarokhoz" című versében? „Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs". A pénzügyi, gazdasági válság ellenére tehát az egyetlen megoldás, ha a szorongó, kétkedő és reményt vesztett nemzet lélekben megtisztul, újra magához tér és megerősödik. A túlélés egyetlen esélye ez. Ha megtanulunk másként gondolkodni az életünkről, a velünk szemben álló másik emberről, ha felelősséggel vesszük a kezünkbe a sorsunk irányítását, és képesek leszünk örömmel, egymás szolgálatában élni, együttműködni, akkor változhat a világ. A vállunkon cipelt terhek, havi számlák, hitelek törlesztése, a munka keresése, a mindennapi betevő előteremtése akkor lesz könnyebb és elviselhetőbb mindenki számára, ha tudjuk, hogy mindig van egy ember, egy közösség, egy családtag, egy barát, egy testvér, aki a bajban mellettünk áll. Ezért érdemes rendezni az emberi kapcsolatainkat, és erősíteni a sze- retetközösségeinket. Hiszen csak egymást tudjuk kihúzni a bajból, együtt vagyunk képesek segíteni, védelmezni, óvni egymást, legyen bármilyen próbákkal teli a ránk váró jövő. A lélekben erős, öntudatára ébredt, küzdő ember sosem téveszt célt és útirányt. Útjelzőtáblája a lelkiismerete. Az igazságosság mezsgyéjén lépdel előre, felelősséggel és féltő szeretettel képes kezében tartani boldogabb jövője zálogát: ősei és múltja értékeit, hagyományát, emberi és közösségi kapcsolatait. A lélekben erős és tudatosan élő ember már felismerte a Krisztus-i útmutatás lényegét, és az abban rejlő végtelen erőt: csak a szeretet tud gyógyítani, építeni és megjavítani azt, ami végképp elromlott körülöttünk és bennünk. így tehát ne feledjék, és őrizzék a tanítást a szívükben: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szej ressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." (János 13,34-35) Jancsó Henriett i HIRDETÉS iBEmateS! Miklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján, Somogyi Bacsó út 6. - Tel.: 32/310-874 Mobil: +36-20/311-2178 - +36-20/985-9322 fAz alkotó munkásságátérgyäIf kepezikl Gobelinek és textilszobrok alkotója A ludányhalászi Némethné Jancsi Ilona nyolc évvel ezelőtt ismerkedett meg a gobelin készítésével. Az ügyes kezű hölgy - aki korábban sokat horgolt, hímzett - azonnal beleszeretett a gobelinbe. Láthatták munkáit Lengyelországban, Szlovákiában, és hazánk több területén, például Budapesten, a Széchenyi könyvtárban és a Magyarok Házában. Rendszeres résztvevője és kiállítója a Magyar Kézműves Alapnak. Több rangos elismerést is magáénak tudhat. Ezek közül a legjelentősebb a Magyar Kézműves Remek, amit egyedül ő kapott meg a gobelin-készítők közül. Jogosan büszke arra is, hogy az említettek nagy családjából kizárólag ő rendelkezik szerzői jogvédelemmel. Alkotói munkásságának másik területét a textilből készült műtárgyak képezik. A textilanyagot különleges kötőanyagban áztatja, majd amikor keményedik, akkor lehet alakítani, formázni. így készülnek a szép kisplasztikák és köztéri szobrait, ugyanis az anyagnak nem árt az időjárás viszontagsága. Textilszobrai több helyre is eljutottak, így többek között Marokkóba. Legutóbb a balassagyarmati Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola részérése készített egy százhúsz centiméter nagyságú Szűz Mária-szobrot. Munkásságát a televízió jóvoltából az ország is megismerhette a kétszer húsz perces műsorban. Szenográdi Ferenc A boltban, ahol megvásárolta a képet, megmutatták számára, hogy hogyan kell kihímezni, s az első pár kép elkészítése meghozta az alkotás vágyát, komolyan elkezdett vele foglalkozni. Kezdetben csak készen vásárolt előfestett anyaggal dolgozott. Miután megérintette a siker és az elismerés szele, s munkáira a zsűritől rendszeresen kiváló minősítést kapott, úgy érezte, hogy tovább kell lépnie az egyéni alkotás irányába. A képeit saját maga tervezte és tervezi. A színeknek legalább száz féle árnyalatát ismeri és használja. Az igazi nagy sikert a saját tervezésű és kivitelezésű Keresztút hozta meg a számára. A témát a világon eddig még senki sem készítette el gobelin technikával. A sorozatot lezsűriztette, az állami és egyedi védelem alá került. A szigorú zsűri az egyedi részek elbírálásánál figyelembe veszi a kép kompozícióját, a színek harmóniáját, az öltéseket. Ő szívesen alkalmaz félkereszt technikát. Ahogy elmondta, a legtöbb gobelin képen egy négyzetcentiméteren huszonöt öltést alkalmaznak, ő nyolcvanegyet. Némethné Jancsi Ilona lakása kész múzeum. Eddig tizenhat önálló kiállítása volt. Édesapja nyomdokaiban A szécsényi Kuris Péter életének irányát nagymértékben a családi ház határozta meg. Az édesapjához hasonlóan az egyetemi tanulmányai során gépészmérnöki diplomát szerzett, a mezőgazdaságban dolgozik. Ahogy foga Imazott: gyermekkora óta résztvevője a mezőgazdaságnak, először csak az ismerkedés szintjén, később aktívan is részt vett benne. Az édesapja mellett megszerette a mezőgazdaságot, kialakult benne a munkaszeretet, s megtanulta: a fejlesztés alapja a jövedelemjelentős részének visz- szaforgatása a termelésbe. Az egyetemi tanulmányai befejezése után tett egy kis kitérőt, mérnökként dolgozott. A munkahelyén megbecsülték, de ott munkálkodott benne a gyermekkori élmény, így visszatért a mezőgazdasághoz. Döntését két alapvető dolog motiválta: egyrészt a családi hagyományok, másrészt szerette volna magát önállóan is kipróbálni. Az önálló gazdálkodóvá válást elősegítette a fiatal gazdák támogatására benyújtott sikeres pályázata. 2007-ben az így kapott negyvenezer euróért termőföldeket és gépeket vásárolt. A fiatal mezőgazdász önál- i ló, de több ponton is kötődik a családi vállalkozáshoz. Mint mondta: nehéz, kitartó munkával és pályázattal sikerült a termőterületüket 220 hektárra növelni, s kialakítottak egy korszerű gépparkot. Mind az erő- és munkagépeket, mind a telephelyet közösen használják az édesapjával. Azt vallja, nem csak a jó papnak, a mezőgazda- sági szakembernek is holtig kell tanulni. A második diplomája az élelmiszeriparhoz kapcsolódik. Jelenteg is tanul, mérnök-közgazdász végzettséget szeretne szerezni. Kuris Péter hive a több lábon álló gazdálkodásnak, amelynek egyik eleme a növénytermesztés, a másik a termékek feldolgozása. Véleménye szerint így egyfelől nagyobb a terméken az árrés, másrészt ellenőrizhetőbb az áru minősége. A mező- gazdaság akkor igazán sikeres, eredményes, ha a termékeket, legalább is annak egy részét helyben dolgozzák fel. Nem csak vallja, hanem maga is megvalósította elképzelését. A város északi részén, a Tugárban megvásárolt egy telephelyet, ahol a héjnélküli tökmagot csomagolják és a tökmagból előállított olajt palackozzák.- Fontosnak tartom, hogy üzemünkből csak ellenőrzött, jó minőségű biotermék kerüljön ki. Van egy felvásárlási körünk, közöttük üzletláncok, boltok, szaküzletek, de a kört tovább kell bővíteni - mondta Kuris Péter. Gazdaságukban érthetően a héjnélküli tökmag a meghatározó növénykultúra, de a vetésforgóban szerepel búza és napraforgó is.. Szenográdi F. I# f | W mjW ^flj flwL ■■ lr lflf £■■ ■ il gSs l»». fPí& jgggs sipg -'‘frim. 8ff™™ ffaB. J8|s
