Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-08 / 184. szám
Az Őrségben - A nyugati határszélen II. A tőlünk távolinak tűnő, kacskaringós Zala és Vas megye számtalan látnivalót kínáL Nemcsak a közismert történelmi és építészeti emlékekre gondolok, hanem az eldugott falvak megannyi szépségére, amelyet nekem is volt szerencsém a közelmúltban megismerni. Tartsanak sorozatunkkal, amelyben ezt a vidéket járjuk be! Az előző részben (amely lapunk augusztus elsejei számában jelent meg) a megyeszékhely, Szombathely néhány látnivalóját emeltem ki, most pedig képzeletben innen.délnek indulva, az Őrségbe kalandozunk. Ez a távoli kistáj számtalan szépséget rejt magában, s bátran állíthatjuk: mindenkinek látni kell! Az Őrségbe lépés előtt hazánk legnyugatibb városába, Szentgott- hárdra érkezünk a másik nagyobb város pedig a közelben Körmend. Itt ér hazánkba a Rába, hogy majd las és fasiszta diktatúra elnyomása alóL Ha valóban ilyen szépen és egyszerűen történt volna a dolog még okunk is lenne ünnepelni, azonban a helybéliek visz- szaemlékezése szerint még egy héttel a hivatalos „ünnepnap" után, április 11-én is folytak itt a harcok. Az pedig hogy a szovjet hadsereg nemcsak hogy dicsőséges nem volt, de még csak fel sem szabadította az országot (sőt, egy keményebb, hosszabb ideig tartó és még aljasabb rendszert épített ki), ma már történelemtanulmáEzt őrizték meg az Őrségi Nemzeti Parkban egy különleges kiállításban, ha úgy tetszik: múzeumban, az Őriszentpétertől nem messze lévő Szalafő területén. Ez a település arról is híres, hogy itt ered a Zala folyó, ezért Zala-fó (a fő itt fejet, a folyó kezdetét jelzi), a helyiek ejtésével: Szala-fő. Itt nyolc szer található, amelyek közül kiemelkedik a Pityerszer, itt található a népi műemlékegyüttes. Első ránézésre csak régi házaknak értékelnénk őket, azonban ezek ettől sokkal többek: egy településszerkezetet egy időszakot egy korszakot egy kultúrát őriztek meg csakúgy, mint a mi Hollókőnkön, de a házak régebbiek, a tájegység pedig teljesen más, éppen ez adja értékét és varázsát A Pityerszer nevét az egykoron észak felé folyva, számtalan más patak és folyó vizét gyűjtve a Dunába érkezzen a Szigetközben. Körmend híres várkastélyát a Batthyány család jelzi, annak a történelmi családnak a neve, akik az első magyar miniszterelnököt gróf Batthyány Lajost adták a hazának és egy szentet a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót aki éppen ezen a vidéken dolgozott a XX. század első évtizedeiben mint a „szegények orvosa", és legfőbb feladatának tekintette a gyógyítást nem az érte kapott pénzt hanem a jócselekedetet helyezve' előtérbe. 2003-ban II. János Pál pápa ezért az erényéért boldoggá avatta. Körmendtől nem messze található Nemesmedves, ez a határ menti kis falu, ahol hosszú évtizedek hamis történelemtanítása szerint 1945. április 4-én befejeződtek hazánk területén a harcolt és a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította az országot a nyinyainkbót is tudhatjuk. Azért a falu közepén ott áll a „felszabadulásnak" hirdetett ünnep 40. évfordulójára felállított harckocsi, és ott áll a megrozsdásodott államhatár tábla is, emlékeztetve a vasfüggöny itt élők számára okozott negyvenévnyi szenvedésére. A fő központja az Őrségnek és magának a (2002 óta működő, s így a nemzeti parkjaink közül a legfiatalabb) Őrségi Nemzeti Parknak is Őriszentpéter. Temploma a XIII. században épült késő Árpád-kori templom, érdemes megtekinteni. A település egyébként úgynevezett szerekre különül el ami azért különleges, mert ez a településforma Közép-Euró- pára jellemző, egyfajta átmenet a már szórványtelepülés és a csoportos település között, nagyon laza településszerkezetet mutat egy-egy szer között akár kilométeres távolság is lehet de olyan is van, ahol ez a távolság csak néhány hézhelynyi. itt fészkelő pityer madárról kapta, ami nagyobb számban tartózkodott itt. Különleges, hogy az épületek eredeti környezetükben állnak. A múzeum fő különlegessége a kerített ház és az emeletes kástu (éléskamra), valamint a kontyos ház. Mindegyikből őriztek meg az utókornak itt a hetvenes években kialakított szép és értékes múzeumban. így hát aki már járt Hollókőn, látogasson el egyszer ide is, mert ez is nagyon szép és értékes. Noha Hollókő ma is élő település, ez már inkább szabadtéri múzeum, ahol számos programmal igyekeznek színesíteni a kiállítást Érdemes utánanézni, megtekinteni! Az Őrségben továbbutazva Velemér felé, nagyon szép településeken megyünk át Magyar- szombatfa, ez a határ menti kis település kézművességéről híres. Számtalan helyen látni helyi készítésű fazekas termékeket ami kifejezetten jellemző erre a vidékre (a fazekasok voltak az „őrségi agyag" megmunkálói). A munkásságot ma már múzeum is bemutatja a faluban, itt érdemes időzni, de a vadászati múzeum is nagyon szép. A szomszédos faluba való továbbutazás előtt érdemes megállni és megcsodálni az érintetlen tájat a kis falu világát Az Őrség dél felé következő faluja Velemér. Ez a falu is foglalkozik ä fazekassággal de mégsem erről híres, hanem a falu mai központjáVelemér erdőben megbújó kis Árpádokon temploma kívülről is gyönyörű, belülről pedig még szebb tói kicsit távolabb lévő, az erdőben megbújó kis Árpád-kori templomáról Ez a templom kívülről is gyönyörű, belülről pedig még szebb. A csodálatos freskók már magukban is különlegeseit, ha azonban megnézzük, hogy elődeink pontos számítást végeztek a freskók napfény általi megvilágítását illetően, még különlegesebbé válik a templom. Ugyanis a Szentháromság-oltárképet (a Szentháromság tiszteletére van szentelve a templom) a felkelő Nap pontosan a Szentháromság vasárnapján világítja meg a legeljesebben. A készítők tehát figyeltek a napfordulókra, a téli napforduló idején például a Mária ölében ülő kis Jézust világítja meg. A templom freskói gyönyörűek és rendkívül értékesek a XIV. században élt freskófestő, Aquila János munkái. A templomról számtalan felvételt találunk az interneten is, ha személyesen nem jutnánk el ide, nézzük meg legalább így! A késő román kori, koragót templom csodálatos szépségét minél több embernek meg kell ismernie. A szomszédos ország itt már nem Ausztria, hanem Szlovénia. Innen, Velemérből visszafordulva északnyugat felé vesszük az irányt és a magyar-osztrák-szlovén hármashatárhoz indulunk. Ez a vjdélt ahová igyekszünk a Vendvidék nevét a magyarországi szlovénekről azaz a vendekről kapta. Magyar- ország legnyugatibb települését Felsőszölnököt keressük feL Itt juthatunk fel a már említett hármashatárhoz, sorozatunk következő ré- • szében erre kalandozunk tovább. Veszelovszki Balázs Újra megnyílt az utolsó király nílusi nyaralója Öt év után újra látogatható az utolsó egyiptomi király. Faruk nílusi nyaralója a Kairótól 25 kilométerre délre fekvő Heluánban. A hányatott sorsú, többször bezárt, majd újranyitott múzeum legutóbb a 2011-es forradalom után csukta be kapuit a nagyközönség előtt, mert a zűrzavaros időkben nem látták megoldhatónak a védelmét. A Faruk király pihenőzuga (King Farouk's Corner) néven emlegetett villa városszéli fekvése miatt ki volt téve a támadások veszélyének a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom fellegvárának számító Heluánban. Az újranyitásra megerősítették az épület belső és külső biztonságát, például videokamerákat szereltek fel és tűzoltókészülékeket helyeztek el. A látogatók jobb tájékoztatása érdekében feliratokkal láttak el minden bútordarabot és egyéb tárgyat. Az újranyitást július elején bejelentve Háled al-Anani műemlékvédelmi miniszter azt mondta, a királyi nyaralót övező buja kerteket úgy alakítják át, hogy ott tanácskozásokat és kulturális rendezvényeket lehessen tartani. A fényűzően berendezett nyaralót felvették a minisztérium által két éve életre hívott túraútvonalra is, amely az egyiptomi kulturális A fényűzően berendezett nyaralót felvették a minisztérium által két éve életre hívott túraútvonalra is örökség immár négy jeles helyszínét köti össze a Nílus mentén. A fáraók stílusában berendezett villa építését 1941-ben rendelte el a király, és az egy év alatt fel is épült Musztafa Fahmi tervei alapján. A kétemeletes épület alakja egy hajóéra emlékeztet, de ez inkább csak a Nílus túlsó partjáról érzékelhető. Az At-Ahram Online szerint a tetőteraszon a luxori és a karnaki templomok makettjei látható, a hallban mu- mifikálóágy három utánzata található. Az alagsorban helyezték el a konyhát, és ott lakott a cselédség is. SzuheirSzabri, a Farouk Corner múzeum igazgatója elmondta az EFE hírügynökségnek, a király azután választotta ezt a nyaralóhelyet, hogy ott több termálfürdő és egy külföldieknek szóló szálloda is létesült. Ettől fogva Heluánt „a hemesek és a királyok városának" hívták. Az igazgatónő szerint nem tudni pontosan, hogy Faruk király mire használta az épületet, de vélhetően számtalanszor megfordult ott, hogy tanácskozásokat vagy éjszakai mulatságokat rendezzen a tetőteraszon, amelyre egy márványlépcső vezet fel. A királyi család főleg a forró nyári és a hűvösebb téli napokon használhatta a palotácskát Heluánban, ahol kellemesebb a klíma, mint Kairóban.
