Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-30 / 202. szám
Vállműtéteknél is alkalmazzák fitoranai!. Már a váltműtéteknél is alkalmazzák a „kulcslyuksebészeti" eljárást - közölte a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának adjunktusa. Skaliczki Gábor elmondta, hogy csupán a legritkább esetben nyitják fel a vállat. A deltaizom átvágása helyett elég centiméteres lyukakat ütni a bőrön, amelyeken keresztül kamerával tudják követni a beavatkozást. Ez a módszer modern és kíméletes: nemcsak kozmetikaitag kívánatosabb végeredményt hagy maga után, de használatával fájdalommentesen élhető át az egyébként igen kínzó műtét, és az azt követő nyolc-ti- zenkét órás legnehezebb periódus. Az érzéstelenítést ultrahangvezérelten végzik, a tehető legkevesebb fájdalomcsillapítót juttatják az idegfonatba, így minimalizálják a veszélyt - hangsúlyozta Skaliczki Gábor, hozzátéve: az új módszer új műszereket és implantá- tumokat is igényel, így már nem fémet ültetnek a vállba, hanem félév alatt felszívódó anyagokat. Pizzafutár-drónok IWeLLingthon: di városok felett már az idén megjelennek a pizza- futér-drónok. A Domino's pizzéria lánc és a Flirtey dróngyártó együttműködésével létrejött szolgáltatás az illetékes CAA légügyi hatóság engedélyének megszerzése alkalmából a rendszer bemutatására egy pizzát szállított le Simon Bridges új-zélandi közlekedési miniszternek. Sikeres teszt (fteaSIIt - Ez egy hatalmas siker - mondta a kísérletről Kiran Kumar, az ISRO vezetője. A három tonna súlyú, SC- R AM JET nevű hajtóműrendszer különlegessége, hogy légköri oxigént használ az üzemanyag-égetéshez, nem pedig üzemanyag és oxidáló szer keverékét. A hajtómű lehetővé teszi, hogy a rakétafellövések költségét jelentősen csökkentsék. Jelenleg egy kilogramm rakomány világűrbe bocsátása mintegy 20 ezer dollárba (5,5 millió forintba) .kerül. A SCRAMJET tizedére csökkenti ezt a költséget.- India belépett az ezzel a technológiával bírók tekintélyes klubjába - közölte Kumar. Mindeddig csak az Egyesült Államok és Ausztrália rendelkezett ezzel a technológiával. Amióta a NASA 2011-ben leállította űrrepülős programját, erős nemzetközi verseny kezdődött az alternatív, többször felhasználható űrhajók kifejlesztésére. Ezekkel ugyanis jelentősen lehetne csökkenteni az űrkutatás költségeit. India saját űrkutatási programjában már komoly eredményeket ért el. A Mars körüli pályára szánt űreszközét 2013-ban indította útnak. Kutatói egy évtizeden belül akarják megépíteni és fellőni a többször felhasználható űrhajót. Megsérült a legnagyobb légi jármű Megsérült második pró- baútján a világ legnagyobb légi járműve, az Airlander 10 - jelentette be a hibrid jármű gyártója. QöEEGGL a Hybrid Air Vehicles szerint a közép-angliai Bedfordshire-ben tartott tesztrepülés után a légi jármű megsérült a landoláskor, de a legénység tagjai közül senkinek nem esett bántódása. A magánkézben lévő kis brit cég ugyanakkor tagadta a BBC értesüléseit, amely szerint a légi jármű nekiütközött egy telefonpóznának. „Nem történt sérülés a levegőben" - írta a Twitteren a cég. Amatőrök által készített fényképeken és videofelvételeken az látható, hogy a repülő kolosszus az orrán landol, és a pilótafülkén jól látható sérülés keletkezik. Az Airlander 10, amely léghajó, helikopter és repülőgép keveréke, 92 méter hosszú, vagyis 8 méterrel hosszabb az eddig a világ legnagyobb légi járművének tartott An- 225 orosz repülőgépnél. Első tesztrepülésén az Airlander 10 csaknem 20 percet töltött a levegőben a Londontól északra fekvő cardingtoni repülőtéren. A Hybrid Air Vehicles képeket is közzétett az interneten a sikeres próbaútról. A gyártó szerint a héliummal töltött léghajó 4900 méteres magasságig fog tudni felemelkedni, sebessége elérheti az óránkénti 150 kilométert, akár 10 tonna terhet is szállíthat, és képes lesz egyfolytában akár két hétig is a levegőben maradni. A gép 48 utas szállítására alkalmas. A szuperléghajót 2007- ben kezdték kifejleszteni az amerikai hadsereg számára, amely Afganisztán légterében végzett volna megfigyeléseket, de a költségvetési megszorítások miatt a Pentagon kiszállt a projektből. Végül a brit kormány fektetett bő egymilliárd forintnak megfelelő összeget a fejlesztésbe. A fejlesztők szerint katonai és üzleti felhasználókat is érdekelhet az új típusú légi jármű, mert nincs szüksége kifutópályára - mivel függőlegesen képes fel- és leszállni -, és napokon át megszakítás nélkül gyűjthet adatokat és végezhet megfigyelést, olcsón és környezetkímélő módon szállíthat utasokat és teherárut. A gyártó azt reméli, hogy 2021-ig 10 példányt is eladhat a héliummal, tehát nem gyúlékony anyaggal töltött léghajóból. A fejlesztők egy ennél is nagyobb, akár 50 tonna terhet elbíró léghajót szeretnének konstruálni a 2020-as évek elejére. Minden eddiginél közelebb Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno űrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. [Wash óránként 208 ezer kilométeres sebességgel száguldó szonda ugyan már július 4-én pályára állt az óriási gázbolygó körül, de még soha nem került annyira közel vastag felhőrétegéhez - és egyetlen más űrjármű sem - mint szombaton, közép-európai idő szerint délután 3 óra körül. A 2018 februárjáig tartó, 1,1 milliárd dolláros küldetés végéig a Juno még 35 alkalommal közelíti meg a Jupitert, de egyszer sem ennyire. Mostanáig a Jupitert a Pioneer 11 amerikai űrszonda közelítette meg a legjobban, 1974-ben 43 ezer kilométerre merészkedve oda a bolygóhoz. A szombati „randevú" alkalmából a NASA bekapcsolta az űrszonda kameráját és nyolc mérőműszerét, gyakorlatilag ezzel vette kezdetét a Juno kutatási missziója.- Ez az első alkalom arra, hogy közelről megfigyeljük a Naprendszer királyát és megtudjuk, hogyan is működik - jelentette ki Scott Bolton, az űrszonda főfejlesztője, a texasi San Antonió-i Southwest Research Institute kutatója. Csaknem öt évig tartó utazás után a Juno július 4-én kezdte meg keringését a Jupiter körül, hogy ismereteket szerezzen a Naprendszer keletkezéséről. A szonda méréseket végez a gázbolygó különböző^ rétegeiben, hogy megismerjük azok összetételét. A kutatók egyebek közt választ akarnak kapni a Jupiteren tomboló rendkívül erős szelek okaira és arra, hogy van-e szilárd magja a gázbolygónak. Emellett a NASA kutatni akarja a Jupiteren látható hatalmas vörös pöttyöt is, amely nem más, mint egy évezredek óta dúló gigantikus vihar. A tudósok úgy vélik, hogy a Jupiter alakult, ki elsőként a Naprendszer bolygói közül, de nem tudják, hogyan. A szombati megközelítés volt az első alkalom arra, hogy az űrszonda fotókat készítsen a Jupiterről. A NASA várhatóan már a jövő hét végén publikálja a felvételeket, amelyeknek tudósok általi kiértékelésére azonban még sokáig kell várni. Lencsevégre kapott fényvillanások A Rosetta-prograi esa a Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-programjának célpontja a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös (67P/C-G). Naprendszerünk keletkezésének kulcskérdéseire keres tudományos választ. Az űrszonda több mint tíz éves kozmikus vándorlás után a Föld és a Mars gravitációs lendítőhatását (hintamanőverek) kihasználva, miután elhaladt két kisbolygó mellett, 2014, augusztus 6-án megérkezett az üstököshöz. Leszállóegysége, a Philae november 12-én landolt az üstökösön. ' március 2, indítás: Kourou (Francia Guyana) Ariane-5 G+ hordozórakétával > . március első földközelség Rí ^ február Mars melletti elhaladás § november második földközelség iL j?M átrepülés aszteroida (kisbolygó) sávján | . november harmadik földközelség SIÄ SüIéI átrepülés aszteroida (kisbolygó) sávján 8 a leszállóegység (Philae) leereszkedése az üstökös magjára (első ízben landol üstökösön ember alkotta szerkezet) nov, 12. költségek: kb. 1 milliárd euró tömeg: keringőegység: 3 tonna leszállóegység: 100 kilogramm ■ felszíni fotókat készít ■ az üstökösmag összetételét és szerkezetét vizsgálja ■ organikus molekulák után kutat becsapódó landolást hajt végre a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov- szept. ju. Geraszimert|^0 üstökös felszínén, a műhold várhatóan nem éli túl a manővert Forrás: DPA /MTVA Sajtó- és Fotóarchívum I MTI o wm.mti.hu Valószínűleg földcsuszamlás okozta fényvillanásokat kapott lencsevégre az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67P/Csurju- mov-Geraszimenko üstökös felszínén. liftiTUTCk A műhold február 19-én rögzítette a különös jelenséget, amely hőmérséklet-emelkedéssel, valamint az üstökösből kiáramló por, gáz és plazma mennyiségének megnövekedésével járt együttA németországi Heidelbergben működő Max-Planck Magfizikai Kutatóintézet szakértője, Eberhard Grün elmondta, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a villanásokért az üstökös felszínén bekövetkezett földcsuszamlás a felelős. A villanásokat a földmozgás következtében felverődött porrészecskékről visszatükröződő fény okozhatta. A Rosetta küldetése szeptember 30-án ért véget, több mint két évvel azután, hogy pályára állt az üstökös körül. A műhold becsapódó landolást fog végrehajtani az égitest felszínén. Az űrszonda júliusban mondott végleg búcsút az üstökös felszínén lévő Philae leszállóegységnek, amikor megszakította a kommunikációs kapcsolatot a robottal.A Rosetta kutatásai a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakáról és az üstökösökről igyekeznek új információkat szerezni. Ehető élelmiszercsomagolás A műanyagból készült változatoknál hatékonyabban működő és fénntarthatóbb, ehető élelmiszercsomagoláson dolgoznak amerikai kutatók, remélve, hogy a fejlesztés segít csökkenteni az élelmiszer- és műanyaghulladékok mennyiségét ftfaSR Az amerikai mezőgazda- sági minisztérium szakemberei által kifejlesztett csomagolóanyag kazein tejfehérjéből készült. Az Amerikai Kémiai Társaság pennsylvaniai találkozóján ismertetett eredmények szerint a tejalapú csomagolóanyag egyelőre nem nyújt nagy gasztronómiai élményt, de ízesíthető, valamint vitaminokkal probiotikumokkal és egyéb tápanyagokkal is dúsítható. A fejlesztők szerint a csomagolás külsejében hasonlít a műanyagváltozathoz, de akár ötszázszor jobban képes megvédeni az élelmiszert az oxigéntől emellett biológiailag le- bomló és fenntartható. A világon megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka végzi hulladékként mivel a begyűjtést követően, illetve szállítás közben megromlik, vagy az üzletek és a fogyasztók kidobják őket. Az ENSZ adatai szerint mindeközben csaknem 800 millió ember fekszik le minden nap üres gyomorral. A probléma mára olyan súlyossá vált, hogy a világ vezetői tavaly a globális fejlődési célok közé vették az élelmiszerhulladék mennyiségének felére csökkentését 2030-ig.
