Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-29 / 201. szám
Stresszteszt a határokon A bankok mintájára Európa határait is stressztesz- tnek készül alávetni az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) igazgatója. Rum Fabrice Leggeri a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta, hogy a Frontex októberben tervezi megvizsgálni néhány EU-tagállam, köztük Németország és Görögország esetében, hogy hol vannak határaik gyenge pontjai. A német belügyminisztérium egyik szóvivője megerősítette, hogy Berlin részt akar venni a stresszteszten. A berlini kormány információi szerint* még Finnország, Szlovénia és Románia is jelentkezett a vizsgálatra. „Meg akarjuk nézni, hogy a tagállamok miként kezelnének egy válsághelyzetet az EU külső határain" - tette hozzá Leggeri. Mint mondta, a gyenge pontok megtalálásához különböző forgatókönyveket játszanak majd le a tengeri, szárazföldi és légi határokon. A Frontex az EU külső határainak védelméért felelős és támogatja a tagállamokat ennek a feladatnak az ellátásában. A varsói székhelyű uniós ügynökség e célból nemzeti egységeket vezényel a külső határok felügyeletére, hogy megfékezze a Földközi-tengeren át Olaszországba, Máltára, Spanyolországba és Görögországba történő illegális bevándorlást. A Frontex a határvédelemben az uniós tagállamokra van utalva, amelyek határőröket, valamint különböző eszközöket, így helikoptereket és hajókat bocsátanak az ügynökség rendelkezésére. Civilek haltak meg a támadásokban Legalább harmincöt civil meghalt és mintegy hetvenen megsebesültek vasárnap a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres szervezet észak-szíriai állásai elleni török légicsapásokban és ágyútűzben - közölte a kiterjedt szíriai aktivistahálózattal dolgozó Emberi logok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet. DSfflKEb A török hadsereg Dzseb el-Kussza és al-Amarna településeket támadta. Mindkét település a törökországi támogatású szíriai felkelők által a héten elfoglalt Dzserablúsz, valamint az YPG vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet kezén lévő Man- bídzs észak-szíriai városok között fekszik. Előbbiben 20 ember halt meg és 50-en sebesültek meg utóbbiban legalább 15-en vesztették életüket és 20-an szereztek sebesüléseket Az OSDH tájékoztatása szerint a szíriai fellcelők további településeket foglaltak el a kurd vezetésű erőktől Dzserablúsz környékén. Az SDF-fel szövetséges Dzserab- lúszi Katonai Tanács nevű szervezet kivonult al-Amarnából és Ajn al-Bajda településekről, amikor a felkelők török tankok kíséretében megérkeztek - közölte a civil szervezet. Egy felkelőparancsnok pedig azt mondta, hogy Dabisz települést is irányításúk alá vonták. Törökország szerdán indította meg az úgynevezett Eufráteszi Pajzs hadművelet, amelynek célja az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet és a kurd erők visszaszorítása a török határ menti szíriai területekrőL Ankarát kifejezetten aggasztja a kurdok térnyerése Észak-Szíriában. Attól tart, hogy ha a kurdok megvetik a lábukat az észak-szíriai területeken, akkor idővel a déi-törökországi és észak-iraki kurdokkal egy közös közigazgatási rendszert akarnak majd létrehozni. Ankara azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok támogatta kurd vezetésű erők az Eufrátesz keleti oldalára vonuljon vissza. Bár az Iszlám Állam elleni harc egyik legütőképesebb szervezetének bizonyuló kurd vezetésű SDF-et az Egyesült Államok támogatja, Washington látszólag nem áll ellen Ankara terveinek, loe Biden amerikai alelnök szerdai ankarai látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy az YPG elveszti az Egyesült Államok támogatását, amennyiben nem vonul vissza az Eufrátesztől keletre fekvő területekre. A török hadsereg páncélosai szombaton első ízben csaptak össze az SDF-fel Dzserablúsztól északnyugatra. Szeptembertől emelkedik EtOSSaSii Szeptember elsejétől emelkedik a dohány- termékek jövedéki adója a parlament áltat júniusban elfogadott új, jövedéki adóról szóló törvény alapján. A cigaretta adója továbbra is - ezer darabonként - 15 700 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint - ezer darabonként - a korábbi 28 000 forint helyett. A szivar és szivarka adója szeptembertől továbbra is a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de az ezer darabonkénti adó a korábbi legalább 4000 forintról legalább 4060 forintra nő. A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adója a jelenlegi kilogrammonkénti 14 000 forintról 15 100 forintra emelkedik. Traktorral menekült GÜ5IíIÍS3íBaib Ellopott egy traktort egy 31 éves monos- torpályi férfi, majd a járművön próbált elmenekülni az őt követő rendőrök elől - közölte a rendőrség vasárnap a honlapján. A férfi még szombat este egy Hajdúsámson külterületén lévő tanyáról vitte el a traktort, de a tulajdonos bejelentése nyomán a rendőrök hamar nyomára akadtak. A megkülönböztető jelzés ellenére az elkövető a traktorral nem állt meg, a sofőr ki akarta kerülni a szolgálati gépkocsit, de nekiütközött, majd bekanyarodott egy erdős területre. A férfi kiugrott a mozgó traktorból, a jármű pedig nekihajtott egy fának. A rendőrök utolérték és elfogták az elkövetőt. Nem ért egyet a bírálatokkal Földrengés után eljárás Nem ért egyet az Angela Merkel német kancellárt ért bírálatokkal Christian Kern osztrák kancellár, aki egy vasárnapi lapinterjúban az osztrák védelmi miniszter szavaira reagált. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter a Kronen Zeitung című lapnak adott pénteki interjújában élesen bírálta a német menekültügyi politikát. A szociáldemokrata politikus kijelentette, hogy Ausztria nem Németország „váróterme". Kern párttársa felelőtlennek nevezte Merkel korábbi, már szállóigévé vált kijelentését - „sikerülni fog" (wir schaffen das) -, amely- lyel korábban a menekültek befogadására buzdította a németeket. A kancellár az Österreich című osztrák lap vasárnapi számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy a német migrációs politika nem ehhez hasonló jelmondatokban merül ki, hiszen Németország már régóta megteszi az integrációhoz és a menekültek számának csökkentéséhez szükséges lépéseket. » A kancellár szerint a bevándorlást olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az lehetővé tegye az integrációt. Meglátása szerint emiatt fontos a külső uniós határok védelme is, ezért keresi Ausztria az együttműködést Magyarországgal, Szerbiával és Szlovéniával, és emiatt vesznek részt nemzetközi műveletekben is. Mint fogalmazott: amint látszik, hogy ezek a lépések nem elegendőek, akkor van szükség további intézkedésekre is. Kern leszögezte: most minden a megfelelő irányba halad, jelenleg a bevándorlás csökkentését szükségállapot nélkül is el tudják érni Ausztriában. Azonban már ősszel szigoríthatnák a menekültügyi törvényt, amely Kern szerint azt jelentené, hogy a szociális támogatást integrációs feltételekhez kötnék. Elmondta ugyanakkor, hogy a burka viselésének betiltásával nem ért egyet, mivel meglátása szerint az a beilleszkedést nem segíti elő érdemben. A kancellár a lapinterjúban arról is beszélt, hogy meglátása szerint Törökország a jelenlegi állapotában emberi jogi, politikai és gazdasági szempontból nem lehet az unió tagállama. Bírálta Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a Törökországgal szembeni kommunikációját. Úgy vélte: nem képviselhető álláspont, ha Törökországnak ígéretet tesznek a tárgyalásokról, azonban utána arról beszélnek, hogy inkább ne csatlakozzanak. Ugyanakkor a kancellár kiállt amellett, hogy Törökország biztonságpolitikai, migrációs és gazdasági kérdésekben Ausztria fontos partnere, amelyet nem szeretne elveszteni. Leszögezte: az együttműködés új formájára van szükség. Bécs és Ankara viszonya azóta feszült, hogy Kern felvetette a Törökország európai uniós csatlakozásáról folyó tárgyalások felfüggesztését, és egy másik vezető osztrák politikus hangot adott annak a véleményének, hogy Ankara a diktatúra felé halad. A hét elején Törökország konzultációra hazahívta bécsi nagykövetét, hogy „felülvizsgálják a kétoldalú kapcsolatok állását". A kancellár szerint Ausztria európai megítélésén rontaná, amennyiben Norbert Hofert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltjét választanák meg októberben államfővé. Szerinte a nyugtalanság elsősorban amiatt nagy, hogy Ausztria ekkor esetleg kilépne az unióból. Kern kijelentette: kormányzása alatt ilyen nem történhet meg. Korábban Norbert Hofer arról beszélt, hogy szükséges reformok hiánya esetén Ausztria népszavazáson dönthetne az unióból való kilépésről. Egy szerdai interjújában pedig azt mondta, hogy Törökország unióba való belépése esetén és abban az esetben, ha megszületne egy olyan új uniós alap- szerződés, amely csorbítaná a tagállami jogköröket, támogatná az EU-ból való távozást. Bűnvádi eljárást indított az olasz főügyészség illetékes járási osztálya a földrengés következményeinek ügyében. A La Repubblica című olasz napilap szombati számában megjelent cikk szerint 115 épület összeomlása részleteinek feltárására indult a nyomozás. Bsteß, „Ez nem csak a sorscsapás bűne" - idézte a napilap Rieti város ügyészét, Giuseppe Saievát. Az ügyész konkrét gyanúsítottakat nem nevezett meg, de felsorolta, milyen épületek ügyében kell a nyomozást lefolytatni: a 2012-ben átépített általános iskola, a polgármesteri hivatal beomlott épülete, a háromszor restaurált harangtorony, megemlítette a régi falazatú házak cementgerendáit és az építőanyagokban lévő több homokot, mint cementet is. Miközben a romok alatt tovább kutatnak esetleges túlélők után, ugyanakkor bekérik minden egyes épület részletes dokumentációját, a felújításra vonatkozó szerződéseket, engedélyezési aktákat, az ingatlanok tervrajzait, a verseny- tárgyalások jegyzőkönyveit, az építtetők, az építésvezetők és a vállalkozók listáit. „A földrajztudósok már régen fokozottan földrengésveszélyesnek minősítették az övezetet" - emlékeztetett az ügyész. A 6,2-os erősségű földrengés szerdán sújtott le Olaszország középső részére, az Appenni- nek térségére, a katasztrófa miatt legalább 290 ember életét vesztette.
