Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-03 / 180. szám

Kockázatot jelentenek a migránsok w Uj kötelezettségszegési eljárás? Nem lesz meleg étel a kórházban Hideg élelmet biztosít a betegeknek az esztergomi Vaszary Kolos Kórház augusztus 1-jétől várható­an egy hétig, miután az intézmény szerződést bon­tott az élelmezést eddig biztosító Hungast Zrt.-vel - tájékoztatta az Állami Egészségügyi Ellátó Köz­pont kedden az MTI-t. Budapest/Esztergom. A szerző­désbontást a Hungast Zrt kezde­ményezte, majd végül közös meg­egyezéssel szűnt meg a kontrak­tus - tudatták sajtóhírekre reagál­va. Közleményük szerint a Hungast Zrt. rendkívül rövid ha­táridővel vonul le a kórházból, a jelenlegi átmeneti időszakban az intézmény hideg élelmet biztosít a betegeknek. Mivel a Hungast Zrt. a konyhát teljes egészében leszereli, szük­ség van a tálalókonyha műszaki feltételeinek ^megteremtésére. Közlésük szerint ezért várhatóan augusztus 8-ától egy tatabányai cég főz meleg élelmet a betegek­nek, így várhatóan két hónapig mikrózható, egyszer használatos műanyag edényekben tálalva tud­ja megoldani az intézmény a be­tegélelmezést, majd a tálcás rend­szer visszaállításával az eddig megszokott módon. A következő egy hétben a hideg élelmezés keretében a pépes étren­det igénylő betegeknek speciális tápszert, joghurtot és magas kaló­riatartalmú, kenyérre kenhető táp­lálékot biztosítanak, amelyet dietetikus állít össze a betegek be­tegségének megfelelő módon. A hideg élelmezésnél sem egy­szerű szendvicset kapnak a bete­gek, hanem dietetikus által össze­állított, speciális szendvicseket, gyümölcsöt - közölték. A magyar egészségügyi ellátórendszer ura a mig- I ráció okozta helyzetnek, | kockázatot jelent azon- | ban, hogy az érkezők nem együttműködőek, | nem várják meg a szűrő- | vizsgálatok eredményét - jelentette ki az egészség­ügyért felelő^ államtit­kár kedden Röszkén. Röszke. Ónodi-Szűcs Zoltán a röszkei tranzitzónánál tartott sajtótájékoztatón úgy fogalma­zott, a jelenlegi szabályok alap­ján a magyar hatóságok "elmen­tek a falig". Magyarországot az a vád szokta érni, hogy nem nyújt kellő védelmet a migránsok számára, nagyon ne­héz azonban ezt megtenni, ha az érintettek nem hajlandóak igénybe venni a segítséget - tette hozzá. Az orvosi alapellátás a tran­zitzónákban biztosított, egy-egy orvosi rendelő működik gyer­mekeknek és felnőtteknek, ezek személyzetét a honvédség biztosítja. A gyermekorvosok a kerítés vajdasági oldalára, de még magyar területre is kimen­nek, és aki igényli, azt ellátják - mondta az államtitkár. A politikus kitért arra, hogy tavaly áprilistól több mint 350 millió forintba került az érkező migránsok egészségügyi ellátá­sa, az orvosi kezelés, a gyógysze­rek, vakcinák, szűrővizsgálatok, a mentős szállítás költsége. Kovács Attila helyettes orszá­gos tisztifőorvos hangsúlyozta, az ellátórendszer hármas fel­adatot végez: a lakosság, illetve a migránsokkal közvetlenül érintkezők biztonságának ga­rantálását, valamint az érkezők ellátását. Magyarország teljes körű - gyakorlatilag saját állam­polgáraival megegyező - egész­ségügyi szolgáltatást nyújt a migránsoknak. Ha egy migráns esetében va­lamilyen fertőző betegség gya­núja merül föl, szűrővizsgálatra utalják be. Tavaly év végétől au­gusztus elejéig több mint 4100 ilyen szűrővizsgálatot rendeltek el, ezek közül azonban csak 350-400 történt meg, a többiek korábban továbbutaztak Ma­gyarország területéről - közölte a főorvos. A járványügyi kockázatot mutatja azonban, hogy ezek so­rán is találtak HIV-, szifilisz-, valamint hepatitis A és C fertő­zöttet. Az elhanyagolt higiénés állapotok miatt nagyon sokan rühesen, tetvesen érkeznek. Bár a népszavazás zavar­ja elsősorban Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, nem a népszavazásra gondol, amikor a kötele- zettségszegési eljárást szóba hozza, hanem arra a következményre, ami a népszavazás után lehetsé­ges - mondta Tóth Nor­bert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Budapest A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az EB vezetője az osztrák Kurier című napilapnak nemrég úgy nyilatkozott: veszélyt jelent a jogbiztonságra, ha mostantól a Európai Tanács és az Európai Parlament összes határozatáról népszavazásokat rendeznek. Tóth Norbert arra a kérdésre, hogy a bizottságnak van-e jog­alapja a népszavazás miatt köte- lezettségszegési eljárást indíta­ni Magyarország ellen, kifejtet­te: a népszavazás után a magyar Országgyűlésnek "valamit lép­nie kell", vagy módosítja az alaptörvényt, vagy módosít tör­vényeket, vagy országgyűlési határozatot fogad el vagy ezek kombinációját Ezek lesznek azok a jogi aktusok, amelyek esetleg összeütközésbe kerülhetnek az Európai Unió alapító szerződései­vel vagy az azokból fakadó kötele­zettségekkel, és akkor lehetne el- . vileg kötelezettségszegési eljárást indítani - jegyezte meg. Osztrák rendőrök a határon Budapest Előreláthatólag szeptemberben érkeznek Magyaror­szágra osztrák rendőrök határvédelmi feladatok ellátására - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly el­mondta, hétfőn érkezett Budapestre az a 25 rendőr, akit Szlovákia magyar kérésre határvédelmi feladatok ellátására küldött a magyar­szerb határhoz. Ausztria is küld majd rendőröket a schengeni határ védelmére, és előreláthatólag szeptemberben érkezik az osztrák kontingens. Negyedmilliárdos óvadék Budapest Egy összegben kifizették a 250 millió forintos óvadékot a költségvetési csalással, illetve egy másik ügyben vesztegetéssel vádolt Vizoviczki László ügyében, így az éjszakai mulatóiról elhíre- sült vállalkozó házi őrizetbe kerül. A Fővárosi ítélőtábla honlapján hétfőn megjelent közleményben az olvasható: az óvadékot egy ös­szegben bírósági letétbe helyezték, ezért az ítélőtábla intézkedett a vádlott előzetes letartóztatásának megszüntetéséről és nyomon kö­vető eszközzel is ellenőrzött házi őrizetéről. Felidézték: az ítélőtábla július 22-i végzésével érdemben helyben­hagyta a Fővárosi Törvényszék végzését, ami a vádlott ügyében elfogadja az óvadékot, megszünteti az előzetes letartóztatást és ezzel együtt elrendeli a házi őrizetet Dolgozó nők és az iszlám Az állami szférában dolgo­zó nők arányának növelésé­re buzdított vasárnap Haszan Róháni iráni elnök a perzsa állam törvényho­zásának ülésén, és bírálta a nők bármiféle hátrányos megkülönböztetését. Teherán. Róháni kifejtette, hogy a munkába állás feltételei­nek igazságosnak kell lenniük, és le kell állítani az állami szfé­rában történő felvételi eljáráso­kat addig, amíg nem javítanak a folyamatokon. Az iráni elnök ezzel a nőket hát­rányosan érintő állásinterjúkról szóló sajtóbeszámolókra reagált Róháni 2013 augusztusi hivatalba lépése óta a nők egyenjogúságá­nak megteremtéséért száll síkra az Iszlám Köztársaságban, külö­nös tekintettel a munkaerőpiacra. Az elnök emellett többször is ál­lást foglalt az iszlám világban uralkodó nőkép ellen, amely sze­rint a férfiak a család kenyérkere­sői és a nőknek otthon a helyük. Terroristáktól tartanak A Keresztényszociális Unió (CSU) és a bajor tar­tományi kormány nem veszi egy kalap alá a menekülteket és a terro­ristákat - mondta Horst Seehofer bajor miniszter- , elnök, a CSU elnöke egy vasárnapi televíziós inter­júban. Berlin . A politikus a ZDF német országos köztelevízióban sugár­zott interjúban hangsúlyozta, hogy a CSU politikai felelősséget viselő tagjai közül senki nem ál­lította, hogy Angela Merkel né­met kancellár menekültpolitiká­ja felelős a würzburgi és az ansbachi támadásért. Hozzátette, élesen elválasztja egymástól a terrorizmust és a migrációt, soha nem tenne egyen­lőségjelet ezek közé, de mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a biztonság és az integráció kérdé­seit csak akkor lehet megoldani, ha Németország nem fogad be korlátlanul "bevándorlókat, mert a bevándorlás átláthatatlanságát egyes esetekben természetesen kihasználják emberek, akik egész más szándékkal jönnek". Ezt mutatja a párizsi terrortáma­dások példája is - mondta. A befogadható menekültek évi 200 ezerben rögzített felső határá­nak bevezetésére vonatkozó bő fél év után - a würzburgi és az ansbachi támadást követően - is­mét elővett követelésről elmond­ta, egyelőre jóval 200 ezer alatt van az idén érkezett menekültek száma. Ha azonban számuk meg­haladná a felső határt, "politikai tárgyalásokat" kell kezdeni arról, hogy mit kell tenni - mondta. Radikalizmus: börtön a táptalaja Egyes európai börtönökben terro­risták állnak a rabok alkotta hie­rarchia csúcsán, és arra használ­ják fel a bent töltött időt, hogy a muszlimok közül újabb tagokat toborozzanak a dzsihadista csopor­toknak - írta friss elemzésében a The Wall Street Journal (WSJ) című napilap. BrÜSSZeL Az amerikai üzleti újság cikke sze­rint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszerve­zet felemelkedése készületlenül érte az euró- | pai büntetés-végrehajtási intézményeket. A j közel-keleti harcokhoz csatlakozó európai iszlamisták közül sokakat bebörtönöztek a kontinensre történt visszatérésüket követő­en, és ők a túlzsúfolt fegyházakba kerülve azonnal toborzásba kezdtek azon kisstílű bű­nözők körében, akik letartóztatásuk előtt a főként muzulmánok lakta külvárosokban éltek. A dzsihadisták tevékenysége azért is lehet "sikeres", mert kutatói becslések sze­rint például Franciaországban a nagyjából 67 ezres börtönnépesség 50-60 százaléka muszlim, miközben az ország összlakosságá­nak 7,5 százalékát teszik ki a muzulmánok. Szakértők szerint komoly dilemmát je­lent a hatóságoknak, hogy miként járjanak el: a többi rab között helyezzék el a radikális iszlamistákat, ahol másokat is a szélsősé­gesség útjára terelhetnek, vagy speciális részlegekbe zárják őket, ahol viszont a tár­saik körében hatékonyabban tervezhetnek újabb merényleteket. "Időzített bombán ülünk" - mondta Adeline Házán, a francia börtönök ellenőr­zésével megbízott állami ügynökség vezető­je. A statisztikák szerint 2012 nyara óta 82 francia állampolgárt ítéltek el terrorizmus miatt, 154-en pedig tárgyalásra várnak. Mellettük több mint ezer olyan rabot tarta­nak megfigyelés alatt, aki a gyanú szerint szélsőséges nézeteket vall. A hatóságok attól tartanak, hogy a dzsihadisták beáramlása a terroristák inku­bátorházaivá teszi a büntetés-végrehajtási intézményeket. Egy tavalyi jelentés szerint bizonyos fran­ciaországi börtönök körleteiben iszlám radi­kálisok diktálják a szabályokat, és egyebek mellett megtiltották a raboknak, hogy zenét hallgassanak, meztelenül zuhanyozzanak, vagy női teniszmérkőzéseket nézzenek. Volt elítéltek szerint a dzsihadisták koráb­ban általában csak az elvbarátaikkal érint­keztek a börtönökben, manapság viszont másokkal, rablókkal, drogdílerekkel is kere­sik a kapcsolatot annak érdekében, hogy ki­terjesszék a hálózatukat. "Ma már nem válo­gatnak az eszközökben a cél érdekében" - fo­galmazott egy egykori börtönlakó. A muzulmán vallási rendőrség egyik tagja erkölcsi vétség miatt botütéssel büntet egy asszonyt az indonéziai Szumátfa szigetének északi részén fekvő Aceh tartomány fővárosában, Banda Acehben 2016. augusztus 1-jén. Aceh az egyetlen tartomány Indonéziában, ahol a I saría, az iszlám törvénykezés van érvényben. Biztonsági unió Brüsszel lean-Claude Juncker, az Európai Bi­zottság elnöke a biztonsági unióért felelős portfoliót szánja a brit uniós biztosnak jelölt Julian Kingnek, akinek a kinevezését azonban még az Európai Parlamentnek és a tagállamok­nak is jóvá kell hagyniuk - közölte a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint az új portfolio magában foglalja egyebek mellett a terroriz­mus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásának, valamint az információmegosztás javításának a feladatát A kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével, a brit kormánynak ezért jo­gában állt új tagot jelölnie a huszonnyolc tagú bizottságba. ImfinBCTmi Is

Next

/
Thumbnails
Contents