Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-03 / 180. szám
FOTÓK : KOZMA MIKLÓSNÉ Fe rencesek elhurcolására emlékeztek nunk a zárdát. Megnézte a csomagomat, felturkálta, hogy nincs-e benne pisztoly vagy aranykehely. .Nem volt, de talált benne egy Szentírást. Inkább egy orosz szótárt vinne magával, annak nagyobb hasznát venné, mondta." Kamarás Mihály atya, aki sokat szenvedett már a délvidéki üldözés idején, éppen 1950 őszén érkezett a városba, a rendi keret szűkítése, a ferencesek elhurcolása után. Munkáját rövid ideig végezhette ferencesként, de pap maradt mindörökké, hiszen - így idézte fel - sokat járt a Zagyvapálfalván szintén üldözött Kuchta András atyához misézni. 1956- ban, a salgótarjáni sortűz után aztán a kórházban dolgozott, hogy a betegeket ellássa, meggyóntassa - igazi ferences lelkülettel. Az atyákat Jászberénybe internálták, ahol embertelen körülmények között, folyamatos megalázások mellett kellett élniük és dolgozniuk. A ferencesek közül sokan nem is elhurcolásnak, feloszlatásnak, hanem a sokkal többet mondó: szétszóra- tásnak nevezik ezt az időszakot. A ferences lelkűiét az atyákban megmaradt, de közösségben többé nem működhettek. 40 esztendeig, 1989 őszéig csak titokban, csak rejtve, csak a rendi kereten kívül mm ködhettek. A rendszerváltozás időszakában aztán sorra kapták vissza elvett templomaikat, megyénkben például Szécsényben, Mátraverebély-Szentkúton is, de Salgótarján ferences rendháza - Ilyen értelemben - üres maradt. Ma is az, hiányzik belőle a ferences lelkűiét, hiányoznak a városból a ferencesek. Ha itt lennének, bizonyára nagyobb rend lenne a fejekben, az ifjúság is jobban találna kapaszkodót a Jóistenhez, és nem utolsó sorban: folytathatnák azt az áldásos munkát, amelyet a hit útján haladva végeztek 1932- től, és amelyet egy azóta darabokra hullott diktatúra és eszme, gyilkos és gonosz hazai végrehajtói 1950 nyarán erőszakkal megszakítottak. A bűnösöknek megbocsáthatunk, de tettüket soha nem feledhetjük. Az egykori rendtagokra imával emlékezünk, ahogyan a rendház falán lévő tábla fogalmaz: "Az elhurcoltak emléke legyen áldott, áldozatuk hozza meg nemzetünk újjászületését!" Veszelovszki Balázs (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A salgótarjáni ferences rendházat a harmincas években építették, a nagy salgótarjáni és környéki templomépítések idején. Ekkor épült fel ugyanis a zagyvapálfalvai (1933), a baglyasi (1934) és az Acélgyári ferences templom (1936) is. A templomot a ferencesek vették birtokba, s vele együtt a várost is: Szent Ferenc hitvalló nyomán sok embert vezettek a hit útján. A régi újságokat lapozva feltárul előttünk a vallásos Salgótarján, amelyet a korabeli lapok őriztek meg számunkra. Rendezvények sokasága, pezsgő kulturális és lelki élet volt a fiatal városban, amiből a ferencesek is kivették a részüket. Például számtalan lelkigyakorlatot szerveztek, szentmisét mutattak be, jól ápolták a kapcsolatot a helyi vezetőkkel. 1937-ben nagyszabású katolikus n^ipot szerveztek a Dolinkában, ahol több ezren vettek részt, erre érkezett Salgótarjánba Serédi Jusztinián bíboros is. 1940-ben nem kisebb személy, mint az apostoli nuncius, Angelo Rótta érkezett a városba bérmálni. Ők, a ferencesek fogadták az 1939-ben városunkba látogató Szent Jobb-ereklyét szállító Aranyvonatot, a rendezvény fő szervezői ők voltak. A Kálváriát 1943-ban szentelték fel, ebben is jelentős szerepük volt, s egészen a vallásüldözés kezdetéig búcsújáróhely volt, hívek százai jártak fel évente, hogy imádkozzanak Magyarországért. Az acélgyári templom orgonáját nem kisebb személy, mint a kommunisták által 1951-ben Kistarcsán halálra kínzott Meszlényi Zoltán nógrádi főesperes szentelte fel, < akit 2009-ben boldoggá | avattak. i Lelki értelemben vé- | ve, a háború borzalmait x leszámítva, boldog idők lehettek ezek a város életében. Az itt működött ferencesek erkölcsössége, józansága, hitoktató munkája az ifjúság számára is példaként álltak. Milyen nagy szükség lenne ma is ilyenre! Néhányuk nevét annyira nem felejtette el a hívősereg, hogy még ma is elevenen él az itt lakók emlékezetében: Réz Marián atya, Richter Péter atya, Keresztes Vilmos atya, hogy csak hármat említsünk az itt működöttek közül, de az idősekkel beszélgetve számtalan név és szép emlék derül ki, amit - gyermekkorukból - nagy örömmel idéznek vissza. A szép éveket 1950-ben a sötét rendszerváltotta fel. Városunk a kommunista üldöztetés élő példája: az elbontott Nepomuki Szent János szobor (Nagytemplom), a darabokra vert Szent István és Boldogasszony szobor, majd később szintén befalazott Lourdesi barlang (Kálvária), a búcsúiról híres Kálvária tönkretevése, a salgótarjáni papok üldözése és a ferencesek elhurcolása - a hit gyökeres kiirtásáról tanúskodnak. Sokan a mai napig nem tudják, hogy ezek valaha léteztek, ami pedig az utókort vádolja, hiszen sohasem felejthetjük, törölhetjük el a múltat, még ha azt néhány évtizede fennen hangon hirdették is. Az üldözésre az itt szolgáló ferencesek sokáig emlékezhettek szerte az országban. Ma már nincsenek közöttünk azok az atyák, akik felidézhették a fájdalmas eseményt. Buczkó Atanáz atya, aki a legutolsóként ment el a ferencesek közül korábbi látogatásunk alkalmával így emlékezett elhurcolásukra: "Nem tudtuk, mi lesz velünk. Egyesek szerint a Szovjetunióba akartak vinni. 1950. augusztus 1-jén éjjel fél egykor leponyvázott teherautóval megjelentek az ávósok géppisztolyokkal felfegyverkezve. Az épületet körülvették, hogy senki ne zavarja őket. Az egyik ávós bejött és bejelentette, hogy itt kell hagy•JA: SALGÓTARJÁN! tilík PROGRAMAJÁNLÓ APOLLÓ MOZI 114:00,15:00 VAD KUNSÁG -A PUSZTA REJTETT ÉLETE 14:00 3D JÉGKORSZAK -A NAGY BUMM 16:00 A SZERELEM GYEREKKEL JÖN 16:00 3D SZELLEM1RTÓK 17:45,20:00 JASON BOURNE 18:00 3D STAR TREK: MINDENEN TÚL 20:15 3D ÖNGYILKOS OSZTAG JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT AUGUSZTUS 1-TŐLZENTHE FERENC SZÍNHÁZ - NEMZET SZÍNÉSZEI BÉRLET ÉRTÉKESÍTÉSE. AUGUSZTUS 8-9.20:30 NYÁRI SZÍN HÁZ KÖNNYŰ ERKÖLCSÖK, AVAGY HAJNALI ÖZÖNVÍZ (JAMK KERT) ESŐNAP: AUG. 10. JEGYEK KAPHATÓK! BÁTKI JÓZSEF KÖZÖSSÉGI HÁZ AUGUSZTUS S. 10:30 II. ZAGYVAFŐI SPORTNAP SITI-APOLLÓ CENTRUM AUGUSZTUS 12.10:00-20:30 FIATALOK VILÁGNAPJA VÁROSI STRANDFÜRDŐ NYITVA TARTÁS: H-V10-19 ÓRÁIG. REGGELI ÚSZÁS: 9-10 ÓRÁIG, KEDVEZMÉNYES ÚSZÓ, CSALÁDI ÉS CSOPORTOS JEGYEK! GEOCSODÁK HÁZA- SALGÓBÁNYA NYITVA TARTÁS: SZE-P 8:00-16:00, SZO-V 9:00-17:00 INTERAKTÍV TEREM, ZENTHE FERENC EMLÉKSZOBA, KERÉKPARKÖLCSÖNZÉS. VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 hírfüzér 09.25 AJÁNLÓ 09.30 CSENDES PERCEK -AZ ADVENTISTA EGYHÁZ MŰSORA 09.50 KAZÁR A Ml FALUNK 10.05 ÉRTÉKTÁR- NYÁRESTI SZERENÁD 10.30 HÍRFÜZÉR 10.55 AJÁNLÓ 11.00 INFO TV 13.00 HÍRFÜZÉR 13.25 AJÁNLÓ 13.30 INFO TV 19.00 HÍRFÜZÉR 19.25 AJÁNLÓ 19.30 MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2016. 19.40 PONTOK A MINDENSÉGBŐL ' 20.00 SALGÓTARJÁN A MAGYAR FILMHÍRADÓKBAN 20.30 HÍRFÜZÉR 20.55 AJÁNLÓ A programajánló a Salgótarjáni Közművelődést Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok WWW.STKULT.INFO Népdalkörök találkozója Pásztó. A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ nagytermében első ízben rendezték meg nemrég a népdalkörök pásztói találkozóját. Farkas Attila, a város alpolgármestere köszöntette az eseményen megjelenteket, mások mellett Faludi Sándort, akinek - feleségével, Falu- diné Molnár Gabriellával közösen - mint a művelődési ház igazgatójának jelentős érdeme volt abban, hogy Pásztón 1983-ban megalakulhatott a Rozmaring Népdalkor. A népzenei eseményen a vendéglátó népdalkor mellett a helyi Muzsla Néptánc- és Hagyományőrző Együttes, Dudás András pásztói harmonika- művész, a csécsei Kéknefelejcs Népdalkor, a Jobbágyi Dalos Kör, a jászfényszarui Fehér Akác Népdalkor, a Berceli Hagyományőrző Népdalkor és a Mátrakeresztesi Hagyományőrző Egyesület lépett színpadra. A zenei kíséretet ezúttal Sturmann Jenőné és a társaiból álló Esztam zenekar biztosította, míg a Muzsla Néptánc Együttesnek a Pásztó Folk Band húzta a talpalávalót. A színvonalas műsorokat követően a "szereplőket" megvendégelték, majd Zagyi László városkörzeti zenész, nosztalgia táncos "bulija" várta a találkozó részvevőit. Az igen sikeres népzenei rendezvényt a helyi egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek mellett az önkormányzat is jelentősebb összeggel támogatta. (Cz.ZJ.)
