Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-24 / 197. szám
2016. augusztus 24., szerda Ezer falugondnokság Már ezer faluban működik falugondnoki és ötszáz tanyasi területen tanyagondnoki szolgálat- mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden a Pest megyei Péteri környékén egy tanyán, sajtótájékoztatón. RiML Czibere Károly közölte: a falu- és a tanyagondnoki szolgálat annak a közösségvállalásnak a szimbóluma, hogy a kormányzat nem hagyja magára az aprófalvak, a tanyák népét, ami több mint félmillió embert jelent. A politikus hozzátette, ezek a szolgálatok a hozzáférés esélyét biztosítják a nagyobb települések lakói számára természetes közösségi, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, ezért évről évre fejlesztik a hálózatot. Elmondta: a szolgáltatás fontos eleme a személyes segítség- nyújtás. Vagyis a falu-, illetve a tanyagondnok által a társadalom „rányitja az ajtót" a magányos emberekre, ezáltal újjáépíti a közösséget - fogalmazott. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési támogatása nyomán ma már valamennyi szolgálat rendelkezik mikrobusszal, amely összeköttetést teremt a nagyobb településekkel és az ott elérhető szolgáltatásokkal. Arról is szólt hogy az elmúlt időszakban történt forrásemelés nyomán immár valamennyi szolgálat évente 2,5 millió forintból gazdálkodhat, így a költségvetés 3,5 milliárd forintot biztosít évente a hálózat működtetésére. A szolgálatok 1500-1600 embernek adnak munkát és a kormány elkötelezett a további fejlesztés iránt- mondta Czibere Károly. Megsemmisítő migráció A más kultúrákhoz és civilizációkhoz tartozók folytatódó, tömeges bevándorlása lerombolja Európát-jelentette ki Václav Klaus volt cseh államfő hétfőn este az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, német parlamenten (Bundestag) kívüli párt egy választási gyűlésén. fficfflMffifk Az észak-németországi Schwerin- ben tartott rendezvényen Václav Klaus többször is támogatásáról biztosította a bírálók egy része által jobboldali populistának tartott AfD-t, egyértelműen kiállt Angela Merkel német kancellár politikájával szemben, és a tömegek lázadásának szükségességéről beszélt. A meghívásnak szavai szerint örömmel eleget tevő volt cseh államfő a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi városban az AfD mintegy 150 támogatója előtt beszélt, és elsősorban a migrációról szólt, amely a párt központi témája a közelgő tartományi választások kampányában. A közismerten euroszkeptikus Klaus kifejtette azt az álláspontját, hogy az Európában megjelent terrorizmus a jelenlegi bevándorlási hullám egyik eredménye, de hozzátette, hogy a más kultúrákhoz és civilizációkhoz tartozók folytatódó, tömeges bevándorlása Európa leromboláséval fenyeget, a terrorizmus nélkül is. „Rosszabb Hitlernél” Donald Trump, a Republikánus Párt jelöltje az amerikai elnökválasztáson összességében rosszabb pszichopátiás vonásokkal rendelkezik Adolf Hitlernél az Oxfordi Egyetem egyik pszichológusa szerint. Hillary Clinton, a demokraták jelöltje pedig Napóleon és Néró között helyezkedik el. ÍUiTTIiiim, Kevin Dutton a sztenderdnek tekintett PPI-R tesztet alkalmazva és szakemberek véleményét kikérve sorolta be a két elnökjelöltet Kutatása szerint Adolf Hitler, a náci Németország vezetője 169 pontot, Donald Trump ennél némileg rosszabb, 171 pontot kapott volna a vizsgálaton. Ösz- szehasonlítésképpen: Margaret Thatcher, Nagy-Britannia Vas- ladyként emlegetett első női miniszterelnöke 136, I. Erzsébet királynő pedig 130 ponttal zárta volna a tesztet a The Daily Telegraph keddi ismertetése szerint. A lap ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a pszichopátiás vonások közül nem mindegyikre tekintenek negatívként a szakemberek, és még Jézus és Szent Pál esetében is magas értékeket mutattak ki: mindketten 157 pontot kaptak. „A teszt nem mondja meg hogy valaki pszichopata-e vagy sem, csak pontozza őket nyolc .jellemző alapján, amelyek hozzájárulnak a pszichopátiás személyiséghez" -fejtette ki Kevin Dutton, hozzátéve, hogy egyes vonások valóban pozitívak lehetnek, például a bátorság és az idegeskedés hiánya, mások viszont negatívok, így a felelőtlenség és a mások hibáztatása, manipulálása. Az empátia hiánya a jó és a rossz kormányzáshoz is hozzájárulhat „A kiváló és a szörnyű vezetők egyaránt rosszabb értékelést érnek el az átlagosnál" - mutatott rá a szakember. Nemzeti közösség Biii>ai>im. Az egyén részéről bármely rászoruló megsegítése nemes cselekedet, az államnak azonban a nemzeti közösség érdeket kell a legelső helyre sorolni - nyilatkozta Gulyás Ger gely, az Országgyűlés alelnöke. Alapvetően tévesnek nevezett minden olyan politikát, amely arra törekszik, hogy a nemzeti identitást felszámolja. „A korlátlan befogadást erőltető állami vezetés hiaba akarja a kereszténység álcáját magán hordozni, vagy alapvető tévedésben varr, vagy a bevándorlásban látja megvalósíthatónak a politikai értelemben vett nemzeti közösségek felszámolásának az önmagát liberálisnak tekintő elit áltál régóta dédelge tett vágyát" - mondta. Diktatúrák emléknapja és áldozatai Egy résztvevő virágot helyez el a totalitárius diktatúrák áldozatai európai emléknapjának előestéjén Budapesten Kötelességünk szembenézni a múlt gyötrelmes fejezetével, foglalkozni kell a szovjet fogságba esett magyar katonák sorsával - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. ßtolireR Az államtitkár a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitotta a Gulág-emlé- kév keretében rendezett, Elhurcolva - távol a hazától - magyar katonák szovjet fogságban 1941-1955 című kiállítást. Vargha Tamás kiemelte: „az iskolai oktatást, a közvéleményt évtizedeken át irányító ideológiai erőszak" miatt a rendszerváltást követő történelmi kutatások, nyilvánosságra került tények ellenére még mindig kevéssé ismert témáról van szó, ezért fontos a most megnyílt kiállítás, amely a hazától távolra sodródott katonák életének, szomorú sorsának dokumentálása. Az államtitkár kifejtette: míg a második világháborúban elesett szovjet katonáknak hősi emlékműveket állítottak, emlékező beszédeket mondtak, a magyar katonáknak nem állítottak háborús emlékműveket, nem tisztelegtek emlékük előtt. Nem lehetett beszélni sem a magyar hadifoglyokról, a kényszermunkásokról, ahogyan nem beszélhettek szenvedéseikről a túlélők sem, akik „a földi pokolból hazatérhettek". A több mint 300 ezer hazatérő hadifogolynak hallgatást kellett fogadnia, és „másodrendű állampolgárrá degradálódtak". A rendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: azok a magyarok, akik a gulágra kerültek, „bűn nélküli büntetésüket" töltötték ott, és elég volt egy tragikus véletlen ahhoz, hogy elvigyék őket, semmit nem kellett elkövetniük érte, még a rendszert sem kellett bírálni hozzá. Véleménye szerint a túlélőknek nem csak a gulágon töltött évek hiányoznak, hazatérésük után nehézségekkel kellett szembesülniük, nem léphettek előre, nem kaphattak munkát, így lényegében az egész életüket vették el. Rétvári Bence kijelentette: minden évben ki kell mondani, hogy az elhurcoltak az igazság oldalán álltak, meg kell adni nekik a tiszteletet, amiért egy reménytelen helyzetben kitartottak. Fontos a megemlékezés ma, a 20. századi európai totalitárius diktatúrák emléknapján - tette hozzá. Az államtitkár szerint mindig, mindenhol, ahol a kommunizmus hatalomra került, jöttek a gulágok, a kivégzések, az internálások, a deportálások. Lényeges, hogy az alaptörvény el nem évülővé tette azokat a bűn- cselekményeket, amelyeket az elhurcoltak ellen elkövettek, és szigorúan büntetik e bűncselekmények tagadását is - közölte. Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadba lépése után már 1941-től egyre nagyobb számban estek szovjet hadifogságba magyar honvédek, továbbá 1944-1945-ben folyamatosan hurcoltak el civil lakosokat is az országból. A kutatások mai állása szerint mintegy 600 ezerre tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik szovjet fogságba kerültek,- és megközelítőleg egyharmaduk civil volt. A szovjet lágerekre általában elégtelen elhelyezés, gyatra élelmezés, elviselhetetlen higiénés feltételek, kezdetleges vagy hiányzó egészségügyi ellátás, a hideg időben gyenge fűtés és a nehéz fizikai munka volt jellemző. A Szovjetunióból 1948-ig hazaérkezett a túlélő magyarok zöme, az utolsó szervezett transzport 1955-ben érkezett. Az országban 220-270 ezer magyar halhatott meg, a korabeli szovjet források azonban alig több mint 60 ezer magyar elhalálozását mutatják. Európai Unió: meg kell újulni! A Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépéséről (Brexit) szóló népszavazást és az erőszakos támadások hullámát követően az Európai Uniónak az a feladata, hogy képes legyen megújulni és újraértelmezni szerepét- vélte hétfőn Matteo Renzi olasz miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia elnökkel esedékes találkozója előtt. G03P2ffi5b Renzi Facebook-olda- Lán hétfőn közzétett posztjában úgy vélte: „könnyű mindent Európára fogni, sokkal nehezebb egy másik Európa létrehozására törekedni, amely jobban figyel az értékekre és kevésbé a pénzügyi hatalmasságokra". A három politikai vezető a Brexitet középpontba állító találkozó helyszínéül Vento- tenét választotta, ahol Altiero Spinelli olasz újságíró és társai megalkották a Ventotenei kiáltványt, amelyet a történészek az európai föderalizmus egyik alapító okiratának tartanak. Ezt követően az Európai Unió Sophia elnevezésű tengeri misz- szióját koordináló egyik repülőgép-hordozón, a Garibaldin folytatják az eszmecserét. Renzi szerint ezek a szimbólumok értékeket és konkrét elkötelezettségeket egyaránt közvetítenek. Az olasz kormányfő úgy vélte, Európának a közös védelmi, az oktatási és a kulturális politika területén kellene többet befektetnie, és arra kellene törekednie, hogy megszabaduljon a bürokratikus szabályoktól. A súlyosan eladósodott Olaszország, amelynek gazdasága csekély mértékben növekedett aZ euró 1999-es bevezetése óta, többször is az EU szigorú költségvetési szabályainak lazítása mellett tört lándzsát. Mind Renzi, mind Hollandé nagyobb rugalmasságot akarnak elérni e téren, hogy segítsék a növekedés beindítását. Ezzel szemben Merkel a szabályok betartása mellett áll, így valószínűleg nem tűzik napirendre a kérdést. A három vezető elsősorban arra törekszik, hogy közös álláspontot alakítson ki a jövő hónapban Pozsonyban esedékes EU-csúcsra. A nap folyamán közös sajtótájékoztatót tartanak a Garibaldi fedélzetén. Hármasrcsúcstalálkozd Ukrajna nem független? aC®^(^3pSfeGB53DEi>3(>EDS33 ann^aas^^ Az ukránok relatív többsége, 49 százaléka nem tartja független államnak Ukrajnát, míg ellenkező választ a megkérdezettek 38 százaléka adott abban a felmérésben, amelyet két neves ukrán közvélemény-kutató intézet végzett közösen a közelgő függetlenség napi ünnep előtt. Rtok Ukrajna szerdán ünnepli függetlenségének 25. évfordulóját. Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány igazgatója hétfőn, az évforduló alkalmából rendezett egyik kijevi kerekasztal-beszél- getésén ismertette az országos felmérés eredményeit. Az igazgató elmondta, hogy a közvélemény-kutatók 2001- ben tették fel először felmérésben ezt a kérdést Ukrajnában, és azóta csupán egy évben, 2005- ben - a „narancsos forradalom" utáni esztendőben - tartotta a megkérdezettek többsége (49 százalék 37-tel szemben) valóban függetlennek országét. A következő évben a trend visszafordult, és szinte folyamatosan közel ugyanolyan eredményt hozott: a megkérdezettek mintegy fele vélekedett úgy, hogy Ukrajna valójában nem független állam, 40 százalék válaszolta az ellenkezőjét. Bekeskina beszámolt arról, hogy ha idén augusztusban tartanának népszavazást Ukrajna függetlenségéről, akkor a felmérés eredménye alapján a biztos szavazóknak 87 százaléka támogatná azt, 13 százalék ellene szavazna. Rámutatott arra, hogy eszerint hasonló eredményt hozna egy mostani referendum, mint a 25 évvel ezelőtti. Az Ukrajna függetlenné válásáról 1991 decemberében tartott népszavazáson az igenek száma meghaladta a 90 százalékot. Ebben a kérdésben 2006-ban és 2011-ben támogatta az ország függetlenségét a legkevesebb megkérdezett, 70, illetve 67 százalék.
