Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-23 / 196. szám
Európai hadsereg kell! A migrációs hullám megmutatta, hogy szükség van az Európai Unió külső határainak megvédésére, és ehhez kell egy európai hadsereg - vélekedett Bohuslav Sobot- ka cseh miniszterelnök a cseh nagykövetek értekezletének kezdetén elmondott beszédében hétfőn, Prágában. Segítik a diaszpórában élőket A nemzetpolitikai államtitkárság mindent megtesz azért, hogy segítse a diaszpórában élő' magyar közösségek megmaradását-jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Győrött, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán, ahol hétfőtől szombatig rendezik meg a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 15. továbbképzését. (ftoäiGD „Meggyőződésem, hogy hosszú távon nem tudunk meglenni egy európai hadsereg nélkül" - jelentette ki a kormányfő. Szerinte az európai biztonságpolitikának arra kell irányulnia, hogy az Európai Unió „akcióképesebb és megbízhatóbb partner" legyen. Sobotka azzal számol, hogy az Európai Tanács legközelebbi ülésein már konkrét javaslatok is elhangzanak a közös hadseregről. A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulása egyértelműen bebizonyította, hogy Csehország számára az európai uniós és a NATO-tagság „lényeges meghatározó tényező". A legutóbbi terrorcselekmények Az MSZP felszólítja a Fideszt, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy mindenki ugyanolyan feltételek mellett élhessen szavazati jogával - mondta Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján. ESEtMröub A politikus azt követően nyilatkozott, hogy határozatképtelenség miatt a napirend előtti felszólalások után bezárták az Országgyűlés hétfőre ösz- szehívott rendkívüli ülését, így nem került napirendre a választási eljárási törvény módosítása. Szakács László hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen, ezért nem születhetett meg az a döntés, hogy a külföldön alapján is nyilvánvaló, hogy Európának a fenyegetés minden formájára fel kell készülnie. „Az EU és a NATO stabilitásának és cselekvőképességének szavatolása kulcsfontosságú Csehország számára. A vita a két szervezet jövőjéről már megkezdődött" - mutatott rá Bohuslav Sobotka. Leszögezte, hogy Csehország aktív kíván lenni ezen a téren, és nagy feladatok hárulnak a cseh diplomáciára is. Csehország számára - fejtette ki Sobotka - az uniós tagságnak nincs alternatívája. A „cseh kormány védelmezni fogja az ésszerű európai együttműködés folytatását" Nagy-Britan- nia kilépése után is - tette hozzá. dolgozó magyarok ugyanúgy szavazhassanak, mint a határon túli magyarok. Hozzátette: egy kormányzat nem teheti meg, hogy kénye-kedve szerint válogasson, kinek nehezíti és kinek könnyíti meg, hogy leadja vok- sát. A rendkívüli ülést a Jobbik kezdeményezte az MSZP és az LMP támogatásával. Az ellenzéki párt azért javasolt jogszabály-módosítást, hogy minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben már az októberi kvótareferendumtól kezdve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e állandó magyarországi lakhellyel. A kormánypártok előre jelezték, hogy nem értenek egyet a levélben történő szavazás lehetőségének kibővítésével és nem mennek el az ülésre. (gfrfifo. Potápi Árpád János példaként hozta fel a Petőfi Sándor-programot és a Körösi Csorna Sándor-programot. Ez utóbbi keretében a diaszpóra és az anyaország magyarsága közötti kapcsolatot erősítik a program résztvevői, ismeretek átadásával és oktatással - mondta. Kiemelte, hogy erősebb az asszimiláció Nyugat-Európá- ban és Amerikában, mint a Kárpát-medencében, mert a kivándorolt családok a gazdasági értelemben vett számításaik miatt integrálódnak. Fontos az asszimiláció folyamatának csökkentése, és ebben hangsúlyos szerepük van a magyar közösségekben oktatóknak, akik magyarul tanítanak, gyermekeknek és fiataloknak magyar történelmet és hagyományokat -tette hozzá a politikus. Az államtitkár elismerően beszélt azokról a pedagógusokróL akik külföldön a hétvégi vagy vasárnapi iskolákban tanítják a magyar nyelvet és hagyományokat. Úgy fogalmazott, a legtöbben önkéntes alapon, időt, pénzt nem sajnálva dolgoznak, „mert azt szeretnék, hogy a magyar közösségek megmaradjanak". Ezért is támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a továbbképzést- közölte. Földes Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora elmondta, hogy a továbbképzést tizedik alkalommal tartják az Apáczai Csere János karon, ez kiváló alkalom az újabb oktatási módszertani ismeretek átadásán túl a különböző területekről érkező szakemberek közötti tapasztalatcserére is. Beszélt arról is, hogy idén nyáron először tartottak nyári napközis tábort az egyetem hallgatói Barcelonában, ahol az ott élő magyar gyerekek pihenve és játszva tanulták a magyar nyelvet és néprajzot. A program már szerepel az egyetem intézményfejlesztési tervében, így a jövőben is megtartják-fűzte hozzá. A továbbképzésre, amelyet a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége szervezett, Ausztriából, Angliából, ArgentínábóL Brazíliából, az Egyesült Államokból, Észtországból, Kanadából, Lengyel- országból, Németországból, Spanyolországból és Svédországból 25-en érkeztek. Külföldön dolgozók QJBBSSSfeAz LMP társelnöke szerint a kormánypártoknak hatalmi szempontból az az érdeke, hogy a külföldön dolgozó magyarok ne tudjanak részt venni a kvótarefe- rendurrion, ezért akadályozták meg távolmaradásukkal azt, hogy az Országgyűlés érdemben megtárgyalja a választási eljárási törvény módosítását.A Fidesz-KDNP lemondott azok képvisele- térőL akik az alacsony bérek miatt hagyták el az országot, holott korábban 15 millió magyar képviseletét ígérték -jelentette ki Szét Bernadett hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, a Fidesz-KDNP egy régi „tűrhetetlen" adósságát rendezte volna azzal, ha a határon túli magyarokhoz hasonlóan a külföldön élőknek is lehetőséget ad a levélten történő szavazásra. Hangsúlyozta: a kormánypártok a távolmaradásukra nem tudtak épkézláb magyarázatot adni, csupán azt bizonyították, hogy a kvótanépszavazás számukra hatalomtechnikai eszköz. Nem lehet a nemzet politikai közösségét mesterségesen kettészakítani-fűzte hozzá. Internetes szavazás? ©JBSGffiüö A Párbeszéd Magyarországért (PM) az internetes szavazás bevezetését javasolja az egyenlő hozzáférésre hivatkozva, szerintük ugyanis a demokrácia gyakorlásába nem fér bele, hogy van, aki levélben szavazhat, míg másoknak 500 kilométert kell utazniuk. Az ellenzéki párt hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében bírálta, hogy a Fidesz nem vett részt a levélszavazás kiterjesztéséről szóló rendkívüli parlamenti ülésen. Mint írták, nem hagyják, hogy ezt, vagy a Városligettel kapcsolatos vitákat szőnyeg alá söpörjék, ezért ősszel választ várnak a kormánypárti politi- kusoktóL Fegyverkeznek Gyűlöletkampány Az Együtt szerint Magyarországon még soha nem zajlott olyan gyűlöletkampány, mint ezekben a hetekben. EBBEHSÜ) Jelenleg az ország „minden pontján sistereg a gyűlölet" - mondta az ellenzéki párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna hétfői budapesti sajtótájékoztatóján . Hozzátette: az Együtt nem akarja, hogy Magyarország a gyűlölet miatt váljon hírhedtté, „rosszul vagyunk attól hogy a kormány folyamatosan áskálódik". Az október 2-i népszavazásnak nincs semmilyen jogi következménye, a kabinet kérdése emiatt értelmetlen, és nem lehet tudni, hogy a kormány „mire akarja használni az emberek szavazatait" - fogalmazott a független képviselő, aki szerint a kormánynak nincs olyan javaslata, amelyik segítené megoldani az európai menekültkérdést. A menekültek számára oltalmat kell biztosítani - jelentette ki. Aki nem akar a gyűlöletkampányban részt venni, ne szavazzon október 2-án - ismételte meg pártja bojkottfelhívását Szelényi Zsuzsanna. A hétfői rendkívüli parlamenti ülés témájáról azt mondta, pártja követeli, hogy minden magyar állampolgár ugyanolyan jogosítványokkal vehessen részt a választásokon, így a külföldön élők is szavazhassanak levélben. Felszólított, hogy minden magyarországi választás előtt készüljön új névjegyzék. A hétfői ülés témája a levélben történő szavazás lehetőségének kibővítése lett volna, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a Ház határozatképtelen volt. Azonos feltételeket! Vízummentességet vizionál Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnap az ausztriai Alpbachban rendszeresen megrendezett Európai Fórumon azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy október 1-jéig az Európai Unió eltörölje a vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. fáSSUSü, Ehhez azonban arra lenne szükség hogy Törökország a terrorellenes törvényeket ne arra használja, hogy ártatlan tudósokat és újságírókat dug rács mögé, és az összes uniós elvárásnak teljesülnie kell - tette hozzá a luxemburgi politikus. Juncker elmondta: erőt próbáló és kimerítő megbeszélései voltak mostanában a török elnökkel és ha Törökország nem kapja meg a vízummentességet akkor Erdogan- nak kell megmagyaráznia a török embereknek, hogy miért nem utazhatnak szabadon Európába. Török politikusok korábban szószegéssel vádolták az Európai Uniót, azt állítva, hogy az EU vízummentességet ígért a törököknek már a nyáron. A márciusban kötött migrációs megállapodásban viszont az szerepel, hogy mindkét fél felgyorsítja azoknak a lépéseknek a megtételét, amelyek a vízummentességhez szükségesek. Juncker kitért a migrációs válság és a terrorizmus kapcsolatára is. Elismerte ugyan, hogy a menedékkérők között terroristák is érkeztek Európába, ám „sok terrorista már régebb óta itt volt, Belgiumban, Brüsszelben, Párizsban, Cannes-ban születtek, és a saját társadalmunk nevelte fel őket". Az unió további integrációjáról szólva Jean-Claude Juncker valódi közös kül- és védelempolitika, és végső soron uniós hadsereg, de nem „klasszikus támadó hadsereg" felállítását is idővel szükségesnek nevezte. Az Egyesült Királyság kilépéséről a politikus ismét leszögezte: a britek csak akkor kaphatnak hozzáférést az unió egységes piacához, ha biztosítják a munkaerő áramlásának szabadságát. Izraeli-palesztin konfliktus A Gázai övezetet irányító Hamász radikális palesztin szervezet álcaruhás fegyveresei az izraeli hadsereg és a Gázai övezetetben élő palesztinok között 2014 nyarán 50 napon át zajló harcok második évfordulója emlékére tartott katonai felvonuláson az egyiptomi határ közelében fekvő Rafahban. 'Ktam A Litvániában valaha lebonyolított legnagyobb értékű hadászati beszerzést jelentette be hétfőn a balti ország védelmi minisztere: Vilnius 88 német-holland páncélozott járművet vesz 365 millió euró értékben. Ez egyben annak a jele, hogy Litvánia nagyon komolyan veszi biztonságát. A páncélozott járműveket 2017 és 2021 között szállítják a balti országba. Azt követően, hogy Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krím félszigetet, és - balti vádak szerint - Moszkva a Baltikumra is kiterjesztette dezinformációs hadjáratát, a három, posztszovjet térségbeli ország közül a legnagyobbnak számító Litvánia jelentősen növelte védelmi költségvetését. Tavaly 725. millió euróvat, vagyis bruttó hazai termékének 1,79 százalékával többet fordított katonai kiadásokra, mint egy évvel korábban. Az oszág hivatásos hadserege jelenleg 8200 fős, ehhez hozzájön 2600 sorköteles és 4600 tartalékos katona.
