Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-19 / 194. szám
FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ FE RENC A lemez két oldala ella;Léna)jközött i^FinrTrtT^tri^yrrrFr>(pífflffl;rftrfl3 Manapság már egyre kevesebben emlékeznek a jó öreg bakelit- lemezre, amelyet néhány percnyi zenélés után meg kellett fordítani, hogy a másik oldalra felvett számok is elhangozhassanak. Egy ilyen lemez mintegy főszerephez jut abban a vígjátékban, amelyet a minap a József Attila Művelődési Központ „Kert"-jében nyári színházi keretek között láthattak az érdeklődők. Egy - ősi mesterséget űző - höLgy amint éjszakai pillangóként hazatér pénzkereső műszakjaiból mindig csak az egyik, harsány oldalt kedvenc zenéjét bömbölteti, zavarva ezzel az alatta lakó író életét pihenését pedig - mint a darab legvégén kiderül - van a lemeznek egy szép Urai oldala is. Amíg azonban ez megszólal sok viz lefolyik - s ez szó szerint értendő - a két emelet között minthogy a szertelen viselkedésű prostituált egy fe- ledékenységből el nem zárt vízcsappal alaposan eláztatja a férfi lakásét.. Szóval- Tóth Zoltán színművész -aki sokéves színházi múlt tapasztalat birtokában tavaly februárban a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban mutatkozott be Salgótarjánban „Svejk! Vacsorázzunk!'’ című vendéglőjátékával 2015 őszétől tagja lett a Zenthe Ferenc Színháznak játszott a nagyszínpadi „Kakuk Marci" című előadásban és pódiumszínházi keretek között a Zenthe Szalonban megrendezte és Falad Hedviggel színre vitte Karinthy Ferenc-egyfelvonásosát a „Dunakanyarét- újra lépett egyet Arra gondolt érdemes lenne nyári színházat csinálni Salgótarjánban is. Az elmúlt évek során többször volt már ilyen kísérlet - enyhén szólva vegyes tapasztalatokkal - ez azonban nem szegte kedvét Olyan művet keresett, amely vidám, könnyed hangvételű, illik egy augusztusi esti hangulatba, de egyszersmind túlmutat a tucatszerű limonádé-bohózatok szintjén. S ezt Nino Manfredi (1921- 2004) olasz színész, rendező által- Nino Marino társszerzőségével- 1987/88-ban írott darabjában, „A könnyű erkölcsök"-ben találta meg. Manfredi - aki 1991-ben Magyarországon Koltay Gábor Julianus barát" című filmjében II. Endre királyt alakította - 1994 és '96 között saját maga is játszotta az Armandonak nevezett tollfbrgatót 2QP4-ben a Budaörsi Latinovits Színházban Straub Dezső és Nyertes Zsuzsa kettősét Székhelyi József rendezte, 2010-ben a Turay Ida Színház társulata tűzte műsorára Kona Gáborral és Gregor Bernadettel az előbbi rendezésében. A salgótarjáni változatot Tóth Zoltán Faragó Ildikó közreműködésével rendezte. Együtt illesztették az eredeti címhez az „...avagy hajnali özönvíz" kitételt amely utal ezen írás bevezetőjében is jelzett esetre. A rendező darabbéli partnerének - csakúgy mit Falati Hedvig esetében - egy salgótarjáni illetőségű hölgyet választott Erid Gabriella Léna személyében, aki szintén az elmúlt évadban csatlakozott szülővárosa társulatához. A mindössze huszonhárom éves színésznő Goór Nagy Mária tanodájában végzett s itthon eleddig jobbára mesedarabokban kapott szerepeket Ennélfogva a könnyűvéra utcalány, a „szakmai berkekben" Hercegnőnek nevezett figurája komoly feladatot, igazi megmérettetést jelenthetett számára. Megismerkedésük Armandoval az éjszaka kellős közepén történik, minthogy a férfi négy órakor kopog be az egy emelettel feljebbi lakótárshoz, mondván, képtelen aludni az állandóan ismétlődő, sőt erősödő zajtól, amely Anna lakásából árad. Pedig a létezéshez alvásra van szükség, ahhoz pedig csendre. S e találkozással elkezdődik egy hosszú, sokasszós, gyakorta szellemes szópárbaj - minthogy a megvetett lenézett foglalkozású s ezért önmagét eleinte nővérnek hazudó Annának is megvan a magához való esze - az ellentétes érdekű két fél között S miután a férfi rendre elköszön, majd újra és újra visszatér, sőt - miután kiderül, hogy lakása átmenetileg használhatatlan-a nő kanapéján tölti először az éjszaka hátra lévő részét majd gyakorlatilag oda is költözik Annához. A rengeteg beszélgetés, a sokórás együtt- lét során kiderül, hogy a kor- és nembéli különbség, a társadalmi státusz merőben eltérő jellege, megbecsültsége ellenére nincsenek is olyan távol egymástót mint ahogyan az helyzetükből következne. Ugyanis mindketten egyrészt önmagukat, valódi egyéniségüket, másrészt igazi társukat keresték már eleddig is és ezt teszik az előállt új helyzetben is. Az intellektuális észjárás és fogalmazás illetve a praktikus életszemlélet és nagyvárosi szleng beszédfordulatai természetesen' tetten érhetők az egyik illetve másik oldalon, s ezekből kitetszik kinek-kinek n: to va b b?Eto pren g SSsGJjMb MŰKÖDTETI A SALG0TARJANÍ KÖZMÜVEL0DESI NONPROFIT KFT. vegkönyvi témaajánlattal gyakorlatilag egyenesbe juttatja álférje nehezen előremozduló karrierjét. Nem véletlen, hogy egy alkalommal - a körhintáról való álmodozásai közepette - már le is tegezi a férfit, aki viszont a happy end-nek megfelelő kellemes, lágy zenét „varázsol elő" a lestrapált lemezjátszóból. •Tóth Zoltán rendezőként következetesen arra törekszik, hogy a gyakorta önparodiszti- kus humor mögül mindig kicsillanjon az élet bonyolultsága, az emberi sorsok komolysága. Az egy részben játszott előadás kifejezetten jó - mondhat; ni olaszos - ritmusú, nincsenek üresjáratai s ez azért is fontos, 33r§53äSl0lZ13 a műveltsége, érdeklődési köre, gyakorlati érzéke, végső soron alapvetően más karaktere is, de ez nem akadályozza meg egyiküket sem abban, hogy túllépve a mindennapok megszokottsá- gain, már-már fásultságán egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. Sőt, egy idő után olyannyira összecsiszolódnak, hogy az író producerének, Gargiulonak, Csank Péter hangján követelőző telefonhívásakor Anna Armando feleségének adja ki magét és egy ügyes trükkel, egy jó szökészülőjföjművelérdekében mert úgymond konkrét - bármilyen előjelű - történéssel nincs teli a forgatókönyv. Nagy rutinú színészként, a szellemi fölényben lévő Armando megszemé- lyesítőjeként Tóth Zoltán - úgy tűnik - tudatosan „alájátszik" Annának, így is segítve Erki Gabriella Léna szerepformálását S a tehetséges fiatal színésznő igyekszik is élni a lehetőséggel. Visszafogottan bánik női csáberejével, kellően rafinált de nem közönséges, ügyesen változtatja külsejét modorát, az egyébként nem könnyű hangulatváltásokat azonban alkalmasint túlfűtötten jeleníti meg. Nyilván sokat érik majd még a következő években, évtizedekben, de egész biztos, hogy ő maga is pályája jelentős állomásának tartja majd ezt a darabot... A két főszereplőt jól összehangolt munkatársi stáb segíti. A már említett Faragó Ildikón és Csank Péteren kívül Falati Hedvig és Sándor Dániel tartozik közéjük. Meglévő díszletelemekből sikerült a „Kert" északi végében kialakított színpadot teljes mértékben befedniük, a ruhák, kiegészítők illeszkednek a szituációkhoz és a zenei aláfestés is jól szolgálja mind az előadás atmoszféráját, mind a nézőtéri hangulatot. A háttérben, a tarjáni magas házak lépcsőházaiban ki-kigyulladó illetve elalvó fények - a rendezői szándéktól függetlenül - akaratlanul is beépülnek a nyéresti produkcióba... Csongráőy Béla 2016. augusztus 19., péntek Kiállítások a fotóművészet ünnepén 2003 előtt 1840. augusztus 29-ét csak nagyon kevesen tartották nyilván, de úgy is fogalmazható, hogy csak az igazán elhivatottak ismerték e nap jelentőségét. 176 évvel ezelőtt történt, hogy a bölcsészdoktor, egyszersmind matematikus, fizikus Vállas Antal Budapesten, a Nemzeti Katái, amikor a következő évben a Dunát és a magyar királyi várat e módszerrel örökítette meg. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) 2003-ban kezdeményezte, hogy augusztus 29-e legyen a magyar fotográfia napja. A javaslattal az akkori kulturális keretében Kuris Judit mutatja be válogatott fotóit. A legközelebbi fotótárlatot augusztus 23-án, kedden 14.30 órakor Baglyasalján az idősek otthonában nyitják. Az ott működő Baglyaskő Galériában Simon Péter és Simonné Bózsár Erika mutatkozik be az otthonlakóknak illetve az érdeklődőknek. A házasSzeptember 1-jén, csütörtökön, a tanév első napján 8 órakor Varga Tamás kiállítását rendezik meg Mát- ramindszenten az általános iskolában. Megnyitót a klubtárs, Bodrogi László mondja. Szeptember 6-án, kedden 10 órakor Szabó Péter fotókiállítása veszi kezdetét a ságújfalu általános iskolában. Itt Gecse szinóban a Magyar Tudós Társaság tizenegyedik ülésén bemutatta a nyilvánosság előtt, hogy miként lehet képet alkotni fénysugarak segítségével a megvilágítás előtt fényérzékennyé tett ezüs- tözött rézlemezre. A képrögzítő eljárás a francia Nicéphore Niépce és Loius Daguerre személyéhez fűződik. Az utóbbiról elnevezett dagerrotípiát a feltalálók 1839-ban ajánlották fel a világnak szabad felhasználására. E lehetőséggel élt Vállas Ankormányzat is egyetértett és a fotósok ünnepévé avatta ezt a dátumot. Azóta a Nógréd Megyei Fotóklub Egyesület is minden évben tagjai kiállítás-sorozatával emlékezik meg a számukra oly jeles napról. Nincs ez illetve nem lesz ez másként az idén sem. Az első kiállítás - amellyel lapunk elmúlt szombati, augusztus 13-i számában már foglalkoztunk is - Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában nyílt meg: ennek pár kiállításához Homoga József egyesületi elnök mondja el ajánló gondolatait. Az úgymond központi rendezvény augusztus 27-én, szombaton délelőtt lesz a József Attila Művelődési Központban. 11 órakor nyílik meg a fotógalériában Palotás József életmű-díjjal elismert fotográfus bemutatója és ekkor nyitja Homoga József a „Tükröződés" című fotópályázat nyertes illetve elfogadott anyagából összeállított tárlatot is az úgynevezett Előtér Galériában. Lászlóné - aki szintén fotós alkotótárs - mondja a megnyitóbeszédet. A figyelemre érdemes sorozatot sorrendben a hetedik egyesületi kiállítás zárja szeptember 14-én, szerdán 9.40 órakor. Ekkor kerül sor a megyeszékhelyen, az egészségügyi szak- középiskolában Kovácsáé Maczkó Ilona tárlatára. Megnyitót BővízSándorné, az 1964-ben alakult megyei fotóklub titkára mond. CS.B.
