Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-17 / 192. szám
2016. AUGUSZTUS 17. SZERDA .Második Föld Egyedülálló hun lelet Keresik az aranyvonatot W &7 aran\n/onat Iptprp ilta- macránvállalkr>7á<;han" akari Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül - adta hírül a Der Spiegel német hetilap. HfteffljR. Az asztrofizikusok szerint a bolygó olyan kedvező távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat, ami fontos feltétele az élet keletkezésének. A Der Spiegel szerint soha ilyen közelségben nem bukkantak még a kutatók egy lehetséges „második Földre". A déli égbolton látható Proxima Centauri 4,24 fényévnyi távolságával a Nap legközelebbi csillagszomszédja. Az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) augusztus végén tervezi bejelenteni a tudományos szenzációt-írta a hetilap. Az egyelőre névtelen bolygót a chilei Atacama-sivatag- ban működő tükrös teleszkóp segítségével fedezték fel. A lapnak név nélkül nyilatkozott a kutatás egyik résztvevője. „Nem könnyű egy ilyen kicsi égitestet megtalálni, a méréstechnika teljesítőképességének határán mozogtunk" - idézte a Der Spiegel. Az ESŐ egyik szóvivője, Richard Hook az AFP kérdésére elmondta, hogy tudomást szerzett a hetilap szombati számának cikkéről, ám nem fűzött hozzá semmilyen kommentárt. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) nagyjából egy éve jelentette be, hogy egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naprendszerünkön kívül, amely azonban igen messze, 1400 fényévre van a, Földtől. Az exobolygó a Kepler 542b nevet kapta. Egyedülálló, 125 tételből álló hun kori leletegyüttessel gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteménye; a nyáron feltárt, restaurálás alatt álló műtárgyakból egy-két éven belül kiállítás nyílik. UÖEESSio Varga Benedek, az MNM főigazgatója a leletegyüttes csütörtöki sajtóbemutatóján elmondta: a hun kori tárgyakról egy túrázó, Ehmann Gábor értesítette a múzeumot. Ehmann Gábor elárulta: egy észak-dunántúli túraútvonal mellett, falevelek mellett pillantott meg egy nemesfém veretét, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNM szakembereivel. Szenthe Gergely ásatásvezető régész hozzátette: június elején zajlott le a terepi kutatás jelentős része, majd műszeres kutatást is végeztek talajradarral és magnetométerrel. Ezután került sor az ásatásra, melynek során kiderült, hogy egy északi tájolású platón patkó alakban földelték el a tárgyakat, nyolc-tíz csoportban. A „patkó" nyugati szárát egy nyereg és szügy- vagy farhám, keleti oldalát egy zabla és fejhám veretei alkotják, középen egy férfiviselethez tartozó együttes darabjait és egy nyílcsúcsot tártak fel. Szenthe Gergely elmondása szerint sír, embercsontok a leletek környezetében nem kerültek elő. Ez arra utal, hogy a tárgyak egy áldozati rítus során kerülhettek a földbe, Attila uralkodása idején - fűzte hozzá. Ezt az áldozati rítust a sztyeppéi népek hagyományához kötik, melynek során bizonyos idővel a halál után tárgyakat ástak ebe sír szűkebb vagy tágabb környezetében - közölte az ásatásvezető. Ebben az együttesben kimondottan a rítus száméra készült tárgyak kerültek elő, használatra utaló nyomok ezért nincsenek, de a tudatos roncsolás nyomai jól megfigyelhetők - számolt be Szenthe Gergely, aki hangsúlyozta: hasonló leletegyüttest eddig még soha nem tártak feL Az MTI kérdésére a múzeum munkatársai elmondták: a leletek restaurálása, tisztítása folyamatban van, a hun kori tárgyakat ezt követően mutatja be az MNM. Az aranyvonat létére utaló bizonyítékok teljes hiánya ellenére megkezdik az ásatásokat Lengyelországban, az alsó-sziléziai Bagoly-hegységben, ahol egy lengyel és egy német kincsvadász a nácik által összerabolt kincsekkel teli állítólagos szerelvényt gyanítja. Piotr Koper lengyel és Andreas Richter német amatőr történész 35 fős keresőcsapata a múlt pénteken kezdte meg az ásás előkészítését a Wroclaw és Walbrzych közti vasútvonal 65-ös kilométerkövénél. Elkerítették a területet, és hozzáláttak a föld elegyengetéséhez, a fák kivágásához. Az ásás kezdetét augusztus 16-ra tervezték, és már két napon belül eredményt várnak. A munkát az interneten élőben közvetítik. Az állítólagos aranyvonatot rejtő feltételezett alagutat „magánvállalkozásban" akarja feltárni a kincsvadászpáros, mivel a szakértői vizsgálatok nem igazoltak semmiféle hasonló objektumot a mélyben, ezért sem állami, sem önkormányzati szervezetek nem vesznek részt a keresésben. Koper és Richter egy éve jelentette be, hogy egy haldokló egykori náci katonától megtudták a második világháború végén a visszavonuló németek által állítólag a föld alá rejtett, szerte Európából összerabolt kincsekkel teli szerelvény helyét. A kincsvadászok szóvivője, Andrzej Gaik azt mondta lengyel újságíróknak, hogy Koper és Richter tisztában van az elmúlt hónapokban végzett tudományos vizsgálatok negatív eredményével, de ez sem tántorítja el őket, „teljes mértékben bíznak abban, hogy megtalálják az elveszett vonatot". Gerincesek matuzsáleme A grönlandi cápa a leghosszabb életű gerinces a világon, legalább 400 évig él - állapította meg új mérési módszerekkel egy nemzetközi kutatócsoport. CfeaiIIíSaa, A tudósok szerint leginkább az veszélyezteti a gerincesek matuzsálemét, hogy nemi érése a frissen mért adatok alapján csak 150 éves kora körül fejeződik be - írta a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Julius Nielsen vezette kutatócsoport a Science tudományos lap aktuális számában. A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) az Atlanti-óceán északi részén és a Jeges-tengerben él, öt méternél jóval hosszabbra is megnő. Abból, hogy nagyon lassan növekszik - valószínűleg évente csak egy centiméterrel lesz hosszabb -, a tudósok régóta arra következtettek, hogy igen sokáig él. A hagyományos korbecslés ezeknél a porcos halaknál nem lehetséges, mert nincsenek el- meszesedett szöveteik - írta a Nielsen vezette kutatócsoport. Ehelyett a szemlencse fehérjéinek radiokarbonos elemzését használták a halak életkorának meghatározására. A kutatók 28 nőstény cápát vizsgáltak meg, amelyeket több expedíció alkalmával fogtak ki, nagyságuk 80 centimétertől jó öt méteresig terjedt. Átlagélet- koruk a mérések alapján 272 év volt. A legnagyobb megvizsgált példány 392 éves volt. A gerincesek között hosszú életűnek számít a grönlandi bálna is, amely 200 évnél is tovább élhet. A grönlandi cápa rekordját az állatvilágban túlszárnyalja a Balti-tengerben is megtalálható sellőkagyló, mely akár fél évezredet is megérhet. A friss mérések alapján a grönlandi cápa négyméteresre megnőve fejezi be a nemi érést. A jelenlegi kormeghatározás szerint ez azt jelenti, hogy 150 évig kell élnie, míg szaporodó- képes nem lesz.- Azt tudtuk, hogy a grönlandi cápa sokáig él, ám hogy ilyen sokáig, az meglepetés volt. Most azt lenne érdekes kinyomozni, miért ilyen hosszú az élettartama - mondta Jürgen Kriwet, a Bécsi Egyetem paleontológiái intézetének munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban. Az élettartam nagyságát gyakran a testmérettel hozzák összefüggésbe, ám a grönlandi nem a legnagyobb testű cápa, és nem is az egyetlen, amely ilyen hideg vizekben él - magyarázta Kriwet. A grönlandi cápát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vöröslistáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolták. Mivel az állat gyakran kerül a halászok hálójába, Kriwet arra hívta fel a figyelmet, hogy a fajt különösen sebezhetővé teszi az igen késői nemi érés. Tisztázták az írót Százéves csalás vádja alól tisztázták szakemberek Arthur Conan Doyle írót, akiről sokáig úgy gondolták, részese volt a huszadik század egyik legnagyobb tudományos átverésének, a piltdowni ember később egyértelműen csalásnak bizonyuló felfedezésének, amely évtizedekre szólóan tévútra vezette a kutatókat. (kSJESEtA londoni Természettudományi Múzeum és a liverpooli John Moores Egyetem szakemberei az 1912-ben bemutatott koponya és egy évekkel később előkerült fog modern eszközökkel való újbóli vizsgálata után arra a következtetésre jutottak szerdai brit lapok szerint, hogy az átverés a leletekkel előrukkoló Charles Dawson amatőr régész műve volt. Korábban úgy vélték, hogy a férfi nem volt birtokában egy ilyen kifinomult megtévesztés kivitelezéséhez szükséges képességeknek. Korábban sok embert meggyanúsítottak a hamisítással, köztük a Sherlock Hol- mes-regényeknek a lelőhely közelében élő és spirituális nézetei miatt a tudósok által gyakran gúnyolt szerzőjét. A vádak szerint Arthur Conan Doyle bosszúból akarta megtéveszteni a tudósokat. 1912. december 18-án a lapok világszerte címoldalon tálalták a szenzációs sztorit, miszerint megtalálták az ember és a majom közötti hiányzó láncszemet, amely bizonyítja Charles Darvin evolúciós elméletét. A brit földrajzi társaság aznapi londoni tanácskozásén be is mutatták az emberi koponyát és majomszerű állkapocscsontot a fogakkal, az előembernek pedig a Eoanthropus dawsoni nevet adták felfedezője után, aki állítása szerint a sus- sexi Piltdownban találta egy sódergödörben. Charles Dawson három évvel később és két mérfölddel arrébb külön még egy fogat talált, a „Dawn man" pedig csaknem 30 évre elfogadott tagja lett az emberfélék családjának. Az amatőr régész 1916-ban halt meg, múlhatatlan érdemeiért pedig 1938-ban emlékoszlopot emeltek a tiszteletére a koponya „lelőhelyén". Felfedezését az 1940-es évek második felében kezdték komolyan megkérdőjelezni, 1953-ban pedig egyértelműen megcáfolták, bizonyítva, hogy a koponya egy középkori embertől, az állkapocscsont pedig egy orángutántól származik. Az azonban továbbra is rejtély maradt, hogy ki állt a csalás mögött. A koponyát és az állkapcsot szakértő munkával felfőzték, majd olyan cserzetté tették, mint amilyen színű a sóder volt, amelyben találták. A fogakat is lekoptatták, hogy az emberéhez hasonló mintája legyen. Dawson foglalkozását tekintve ügyvéd volt, így sok szakértő megkérdőjelezte, hogy birtokában volt-e a kellő paleontológiái tudásnak, ami a trükk kivitelezéséhez kellett. A gyanú így terelődött Arthur Conan Doyle-ra, a fosszíliák lelkes gyűjtőjére, aki Az elveszett világ című regényében még írt is arról, milyen könnyű lenne meghamisítani egy ilyen felfedezést. Az újonnan elvégzett DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy az 1915-ben bemutatott fog az 1912-ps állkapocscsontból származott, és a tudósok ez alapján kizárják, hogy Charles Dawsont kétszer is megtévesztették. Az is kiderült, hogy az állkapocsban lévő fogakat fogászati gipsszel rögzítették a csontba, az egyik fogat pedig rekonstruálták, mert eltört, amikor beültették. Mindez amatőr munkára vall.- Conan Doyle golfozni járt a környékre és fuvarozta Dawsont az autójával. De közszereplő volt és nagyon elfoglalt, így nagyon valószínűtlen, hogy lett volna ideje minderre. Van tehát néhány egybeesés, de ezek valóban csak véletlenek. A bizonyítékokat tekintve csak Dawson hozható összefüggésbe valamennyivel - mondta Chris Stringer, a Természettudományi Múzeum antropológusa a The Daily Telegraph című lapnak, hozzátéve, hogy Charles Dawson ambiciózus ember hírében állt, elismerésre vágyott. A brit királyi tudományos akadémia tagja akart lenni, kitüntetésre áhítozott. Nem akarta, hogy amatőrként tekintsenek rá.
