Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-17 / 192. szám
2016. augusztus 17., szerda i Hétvégi olvasmányok, avagy „Kultúra” pénteken CQSäSQSKBäJiA szombati, augusztus 20-i nemzeti ünnep következtében lapunk hétvégi száma augusztus 19-én jelenik meg. Ennek megfelelően a „Kultúra" oldal is a megszokottnál egy nappal korábban, pénteken lesz olvasható. E felületen legnagyobb terjedelemben azzal a nyári színházi előadással foglalkozunk, amelynek a minap a József Attila Művelődési Központ „Kertijében, tehát szabadtéren volt a premierje. A helyi Zenthe Ferenc Színház két tagja - Tóth Zoltán és Erki Gabriella Léna - vitte színre Nino Manfredi (1921-2004) olasz színész - Nino Marino társszerzőségével - írott „Könnyű erkölcsök, avagy hajnali özönvíz" című vígjátékát Tóth Zoltán rendezésében. A műfaji ismérveknek megfelelően a darab alapvetően vidám hagvételű, gazdag vártalan szituációkban, ötletekben, de nem marad meg úgymond az olcsó kikapcsolódás szintjén. Két, merőben ellentétes karakterű, életvitelű ember (egy, az ősi mesterséget hivatásszerűen űző, szabadosán viselkedő prostituált, Anna és egy intellektuális tartalmú könyveken dolgozó, választékosán beszélő író, Armando) különös ösz- szeismerkedésének, egymáshoz csiszolódásának folyamata számos mély gondolatot, tanulságot is felvet. Ugyancsak a „Kultúra" oldalon lesz szó arról a kiállítás-sorozatról, amelyet a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület szervez Salgótarjánban illetve a környékbeli településeken az augusztus 29-i magyar fotográfia napja tiszteletére. Erről az 1840-es dátumról hazánkban a kulturális kormányzat döntése értelmében 2003 óta emlékeznek meg... Nagyboldogasszony ünnepe a kegyhelyen Efflüo Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én nemzeti kegyhelyünkön, Szentkúton a kegy- helyigazgató Kálmán Peregrin ferences atya mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen a szentbeszédet Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita tartotta. A főpásztor a család fontosságáról és összetartó erejéről, és az egyházközségek szerepéről, az egyházról mint közösségről beszélt. Az ünnepi szentmisét szentségi körmenet zárta. Nemzeti kegyhelyünk főbúcsúja szombaton kezdődött a Szent Jobb-ereklye fogadásával és ünnepi szentmisével, melyet a Nemzeti Kegyhellyé nyilvánítás 10. évfordulóján dr. Erdő Péter bíboros koncelebrált a püspöki kar jelenlévő tagjaival, majd vasárnap folytatódott, amikor Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét. Falopáson érték MkKí im A Balassagyarmati Rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást egy 35 éves balassagyarmati lakos ellen. A férfi két napja, a reggeli órákban, egy Szügy községhez közeli erdőrészből több köbméter - már korábban kitermelt - akácfát rakodott fel gépjárművére, amelyet otthonéba akart szállítani. A hazafele tartó férfi cselekménye közben egy mezőőr Balassagyarmat külterületén tetten érte, és a rendőrök kiérkezéséig visszatartotta. A rendőrök a férfit a kapitányság épületébe előállították és gyanúsítottként hallgatták ki, továbbá az eltulajdonított akácfát lefoglalták. Több mint egy könyvtár! (jtaDJK) A községi könyvtár, amelynek vezetője Juhász Sándor István, több mint a könyvkölcsönzés színtere. Van egy törzskönyv állományuk, de a könyvtár vezetője elmondta, kapcsolatban állnak a Megyei Balassi Bálint Könyvtárral, ahonnan rendszeresen igényelnek könyveket, azokat bizonyos idő után ismét cserélik. A könyvtárban az olvasók megtalálják a különböző folyóiratokat, újságokat, közöttük a lapunkat is. A könyvtár egy kisebb helytörténeti kiállításnak is otthont ad. A falakon egymás mellett ott sorakoznak azok a tablók, amelyek akkor készültek, amikor még nyolc osztáLyos iskolája volt a falunak. A képek nemcsak a végzős diákokat, a község „lámpásainak években tanítottak Pilinyben, Patai Ferencét és a többiekét, akik a község gyermekeit nevelték, tanították. Egy másik tablósor megörökíti az utókor számára, hogy a rendszerváltozás óta mikor, kik voltak a falu polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testület tagjai. A mini kis helytörténeti múzeumban a kézműves tárgyakból is látható egy pár példány. Napjaink közmunkaprogramját egy tabló őrzi az utókor számára. Pilinyben is tudják, ismerni kell a település múltját, tisztelni azokat, akik annak fejlődésén fáradoztak, fontos, hogy nevüket az utókor is megismerje. Szenográdi F. [HÚSOSSÁ OTTHONÁT, ES ELVEZZ DT, CSENDES KÖRNYEZETET, ÖV /» LG GKONDíeíONÁLÓIVAL Sándor És Társai Hűtőtechnikái K farján, Somoí Bacsó üt 6.- Tel: 32/310-874 SIL +36-20/311-2178 - +36-20/985-9322 Fotók üzenete a kastélyban Lipthay Antal, báró Lipthay Bélának a szécsényi kastély utolsó tulajdonosának az unokája, 55 fotójával egy pár hónapig jelen van a szécsényi ősi családi kastélyban. A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. Felújítását követően 1975-ben nyílt meg benne a Nógrád megye régészeti emlékeit bemutató kiállítás. A Kulturális Minisztérium 1976-ban nyilvánította múzeumi intézményé, 1979. február 1-jével viseli Kubinyi Ferenc nevét. A múzeumban látható Lipthay Antal fotóiból,,,Istenhez. Fények, formák, kifejezések, jelek" címmel rendezett kiállítás. A képeket látva az ember azt mondja, igen, ezeknek a múzeumban a helyük. Nem csupán azért, mert a múzeum igazgatója részéről egy gesztus Lipthay Antal félé, hogy a fotóit nagyapja egykori kastélyában állíthatta ki. Lipthay Antalnak nagyon jó érzéke van a fotózáshoz, meglátja, hogy a végtelen tér és idő mely pillanatát kell megörökíteni, mikor kell exponálni. Nem túlzók, ha azt mondom, mindezt művészi formában valósítja meg. Képei nem statikusak, nem egyszerű fényképek, témáitól függően dinamikusak, harmóniát, a természet csendjét, az emberi alkotás csodáit közvetítik felénk. A virág fotói többek, mint esztétikusak, a színek csodálatos világát, a virágok illatát „adják át" a nézőnek. A templomban készült felvételei előtt állva érezzük az áhítatot, a belső megnyugvást, a lelki megbékélést. így válnak képei élővé, művészi alkotásokká. A fotók több helyen készültek. Végig kísérik életútját Hollandiától a Beverweerd kastélytól, szülőhelyétől egészen Benczúr- falváig. Lipthay Antal vallomása a kiállításról: „Ezek a képek néma tanúink, saját nyelven beszélnek. Fények, formák, kifejezések, amelyek üzennek, mutatják a körülöttünk lévő szépséget. Mutatják hazánk tájait, környezetünket. Jelzik a múltat és a jelent, tanúi régi hagyományoknak, amelyek minket, magyarokat mélyen Krisztushoz kötnek, mert Isten bennünk, körülöttünk, mindenben jelen van..." Szenográdi Ferenc is" őrzik a nevüket és az arcképüket. Többek között a Radics házaspárért, akik az 1950-es
