Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-16 / 191. szám

Célkeresztben az Ml §5S3 HsaDäBsäb Mestersége- sintelligencia-fejlesztő céget vásárolt fel a világ egyik ve­zető chipgyártója, az ameri­kai Intel. A konszern helyi idő szerint kedden közölte: fel­vásárolt egy kis - mindössze 48 alkalmazottal dolgozó a mesterséges intelligenciát kutató kalforniai startup-cé- get a Nervanát. A vételárat nem közölték, az amerikai sajtó becslése szerint 350 és 400 millió dollár (100-110 milliárd forint) között lehet. A Nervanánál főként azzal foglalkoznak, hogyan lehet elérni, hogy a számítógépek az emberi agyhoz hasonlóan gondolkodjanak, és képesek legyenek tanulni. Más nagy amerikai technológiai vállala­tok is érdeklődnek a mester­séges intelligencia fejlesztése iránt. Az Apple néhány napja jelentette be egy másik, szin­tén a mesterséges intelligen­cia kutatására specializálódott start-up, a Túri felvásárlását. Az óriásvállalat nagyjából 200 millió dollárt fizetett a seatt- le-i cégért. Szakírók szerint a Google és a Facebook is na­gyon erősek a mesterségesin- telligencia-kutatás területén. Komolyzenei YouTube-csatorna (ütMEL Egy új YouTube-csa- tornával akarja bevezetni a fiatalokat a komolyzenébe Daniel Barenboim karmes­ter és zongoraművész, aki kedvenc darabjain keresztül mutatja be az alapvető ze­nei fogalmakat, és aktuális témákat is felvet. A művész a hétvégén feltöltött angol nyelvű bemutatkozó videó­jában elmondta: alapvető célja, hogy inspirálja a fiata­lokat, és megszerettesse ve­lük a klasszikus zenét azokon a darabokon keresztül, ame­lyek különösen közel állnak a szívéhez. A YouTube-ra fel- töltött videói szabadon hoz­záférhetők a youtube.com/ danielbarenboim címen. Ba­renboim azt ígéri, hogy he­tente jelentkezik majd újabb videókkal. A Berlini Állami Operaház művészeti vezető­je először Brahms I. zongora- versenyét ajánlotta a közön­ség figyelmébe. Váratlan eredmények a robotikus vázzal A tudósok számára is meglepő eredményeket értek el nyolc 3-13 éve megbénult betegnél, akiket egy különleges tréning keretében egy évig járni tanítottak egy fejükre adott érzékelősi­sak és robotikus külső váz segítségével: mindegyik páciens tapintásérzéke­lésében és izomműködé­sében is javulást tapasz­taltak. §5® A Sao Pauló-i AASDAP Idegrehabilitációs Laboratóriumban végzett ku­tatást Miguel Nicolelis ameri­kai tudós vezette. Az egyéves programnak az volt a célja, hogy a nyolc krónikus állapotú, mozgásképtelen pácienst egy új fejlesztésű segédeszközzel, az agyhullámok vezérelte ro­botikus külső vázzal megtanít­sák járni. Az egyéves kutatás eredményeit a Scientific Re­ports folyóiratban tették közzé. Nicolelis elmondta, hogy a betegeknél hosszú ideje vál­tozatlan, krónikus állapotuk miatt fel sem merült, hogy bár­miféle motoros vagy érzékelő funkciójuk javulhat. Ám attól kezdve, hogy elkezdték velük az egyéves tréninget, a minden harmadik hónapban elvégzett neurológiai tesztek a pácien­sek izom mozgásé ban és tapin­tásérzékelésében is fejlődést mutattak. ban nem volt kontrollcsoport, ezért nem lehet tudni, hogy a tréning mely elemeinek kom­binációja játszhatta a főszere­pet az örvendetes javulásban. A programban részt vevő kutatók sem várták, hogy ilyen típusú javulás állhat be a be­tegeknél. Mikor a kísérletbe belefogtak, csak az volt a cél­juk, hogy egy agyfunkciók által irányított külső váz segítségé­vel ismét megtanítsák járni a pácienseket. A rendszer kifej­lesztésének úttörője Nicolelis professzor volt. A robotikus láb elektronikus érzékelőiből érkező informá­ciót - a láb földet érését - a beteg az ujjához rögzített vib­ráló lapocskával érzékeli. „A páciensek karjait használjuk transzduktorként, hogy a lábtól eljusson a jel az agyba" - fej­tette ki a professzor hozzátéve, hogy ezen a módon valamiféle „fantomvégtagérzés" alakul ki a betegben, aki így azt éli át, hogy ő maga jár. Nicolelis úgy véli, hogy az agy „átképzése" központi szerepet játszhatott a betegek váratlan neurológiai fejlődésében. „Vir­tuálisan minden páciens _agya törölte, hogy van lábuk. Meg­bénultál, nem mozogsz, a lába­id nem reagálnak". A sisak és a robotikus váz által elősegített mozgás azonban ismét feltá­masztotta az agyban az eltűnt fogalmat - magyarázta. James Fawcett cambridge-i agykutató szintén figyelemre méltóként értékelte a kutatást. Arra utalt, hogy mivel a rehabi­litációs technikákra most nagy figyelem irányul, fontos sze­rephez juthat ez a módszer. Ám mivel nem tisztázott, hogy mi okozta a betegek állapotának javulását, még további kutatá­sokra lesz szükség.. „nem invazív agy-gép inter­fészt" viseltek, a testüket pedig egy külső váz tartotta. A szakemberek nem tudják, hogy a tréning mely része volt az, ami ezt a meglepő fejlődést a betegek állapotában előidéz­te, de a javulás mértéke minden más rehabilitációs technikával összevetve is nagyon látványos.- Világosan megmutatja, hogy még egy krónikus gerinc­velősérült betegben is renge­- Amikor egy tűvel vagy kefével megérintettük őket, valamit éreztek belőle, holott korábban egyáltalán nem érzé­kelték - mondta a kutató. Hoz­zátette, hogy a bél- és hólyag­funkciójuk is határozottan fejlődött, ami jelentős előrelé­pés ilyen állapotú betegeknél. A tréning alatt a fejükön egy teg érintetlen neuroplaszti- citás-potenciál van - idézte-a BBC a téma egyik brit szakértő­jét, Mark Bacont. A tudós ugyanakkor megje­gyezte, hogy mivel a program­Gipsz helyett 3D-s technológia Vastag gipsz helyett 3D-s technológiával rögzíthetik a töréseket egy magyar infor­matikus ötletének köszönhe­tően, aki finanszírozót keres a megvalósításhoz - írta a Népszabadság. fiftüffrasn. Molnár Miklós a napi­lap cikke szerint egy szoftver se­gítségével 12 óra alatt nyomtatta kis a csuklójára megfelelő szo- rítót. A projektben az új rögzítés tesztelésére a fővárosi baleseti központ mellett a kecskeméti me­gyei kórház és a szegedi egyetem traumatológiája is részt venne. A .programhoz az uniós kutatás-fej­lesztési pályázaton szeretnének pénzt nyerni. Az előzetes számítások szerint egy kisebb 3D-s csuklórögzítő ára 10 ezer, egy nagyobb, bokarögzítő 15-20 ezer forintba kerülhet. Tóth Ferenc, a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendetőintézet és Baleseti Központ igazgatóhelyettes főor­vosa, aki Molnár Miklóssal együtt dolgozik a projekten a Népsza­badságnak azt mondta, a vég- tagszkennelés után néhány óra alatt elkészíthető az eszköz, ame­lyet akár hónapokig is lehet visel­ni. Súlya mindössze 50 gramm, de masszívabb és tartósabb, mint a most használt gipsz. Segíthet a találmány (UlEßGffiü) Egy magyar kezdő vállalkozás, startup cég termé­ke segíthet az orvostanhallga­tók és a fiatal orvosok képzé­sében. Tóth Gábor, az InSimu orvosszakmai cég vezetője ismertette, hogy a program se­gítségével virtuális betegeken tudnak gyakorolni az orvosok: ki tudják kérdezni, különböző vizsgálatokat kérhetnek, hogy eljussanak a diagnózisig, majd a terápiáig. Hangsúlyozta, bár a magyar elméleti orvosképzés kimagasló, a gyakorlatot csak évek alatt tudják megszerezni a hallgatók, ez a folyamat ezzel az applikációval felgyorsítható. Je­lenleg fejlesztési fázisban van a program, a kész termék várha­tóan nem lesz ingyenes. Herdon Andrea kommunikációs vezető azt mondta, az alkalmazással ki szeretnék egészíteni az or­vosok képzését, a szoftver egy összetett és bonyolult, statisz­tikai alapon működő adatbázist használ. Tévénézés miatt fájhat a nők háta WWF: rengeteg a pazarlás Ausztrál kutatók szerint a nők deréktáji fájdalmai kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, a férfiaknál azonban nincs ilyen mel­lékhatása a tévézésnek. GtoSHaja A melbourne-i Monash Egyetem tudósai egy új tanulmányban számoltak be arról, hogy a tévénézés egyik kiváltó oka lehet a nők deréktáji hátfájásának függetlenül attól, hogy mennyire aktívak. A kutatók egy nagyszabású átfogó tanulmány adatait ele­mezték, amely az ausztráloknál jelentkező cukorbetegséget, el­hízást és az életstílust vizsgálta. Emellett egy kérdőív segítségé­vel a hátfájást okozó életstílus­beli faktorokat is feltárták. Sultana Mónira Hussain moz­gásszervi szakértő, a kutatás vezetője elmondta, hogy tíz ausztrálból egynek fáj a háta, és a lakosság háromnegyede megtapasztalja a hátfájást egy­szer életében. A kutató arról is beszélt, vajmi kevés bizonyíték van arra, hogy a testmozgás hatással lenne a hátfájás inten­zitására.- Rájöttünk, hogy nem a test­mozgás, hanem a tévénézés növeli a nők körében a komoly deréktáji hátfájdalom kialakulá­sának kockázatát, ugyanakkor a férfiaknál nem tapasztaltuk ezt a hatást - nyilatkozta a tudós kedden az ausztrál médiának. Korábbi tanulmányok kimu­tatták, hogy míg tornával javít­ható a hátfájás, vannak olyan gyakorlatok, amelyek felerősít­hetik azt. A tanulmány szerint a napi két vagy több órát a tévé előtt töltő nőknek voltak a legsúlyosabb hátfájdalmai, mivel a legtöbb ember nem fordít figyelmet a testhelyzetére, miközben tévé­zik. Az ötezer vizsgált személy 80 százalékának volt deréktáji hátfájása, de csupán 12 százalé­kuk szenvedett valóban súlyos tünetektől. A kutatók arra nem tudtak vá­laszolni, hogy a férfiaknál a té­vézés miért nem okoz hátfájást. Rengeteg a pazarlás az emberiség termelési és szállítási folyamataiban - közölte a Természetvé­delmi Világalap (WWF) Magyarország igazgatója. EBEKüSäio Sipos Katalin azt mondta, hogy bármilyen ter­mék, így a megújuló energiát termelő eszközök előállítása is energiába és vízbe kerül. Egy áru, például egy napelem legyártásakor azonban a teljes mérleget kell nézni. Javíthat a helyzeten, ha az eszközöket úgy állítják elő, hogy ehhez nem fosszilis energiát használnak fel, ha­nem megújulót, ezáltal csök­kentve a szén-dioxid-kibocsá- tást. Az igazgató utalt arra, hogy idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az em­beriség a Föld éves erőforrá­sait, onnantól kezdve már a bolygó tartalékai fogynak. A túlfogyasztás több ténye­zőből tevődik össze - mondta. Egyrészt, a bolygó lakói komo­lyan károsították a természe­tet egyebek mellett az esőer­dők kiirtásával és a tengerek túlhalászatával, így az kevés­bé tud megújulni. Másrészt, az emberiség nagy létszámú, ezért sokat fogyaszt. Egy har­madik tényező pedig az, hogy pazarlóak a termelési és szál­lítási folyamatok. Bár a túlfogyasztásért első­sorban a fejlett államok a fe­lelősek, nem kell feltétlenül minden luxusról lemondani ezekben az országokban ah­hoz, hogy javuljon a helyzet. Az azonban nagyon fontos, hogy minden felesleges hulla­dékot és szén-dioxid-kibocsá- tást kiküszöböljenek, vagyis csökkentsék az ökológiai láb­nyomukat- hangsúlyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents