Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-16 / 191. szám
Célkeresztben az Ml §5S3 HsaDäBsäb Mestersége- sintelligencia-fejlesztő céget vásárolt fel a világ egyik vezető chipgyártója, az amerikai Intel. A konszern helyi idő szerint kedden közölte: felvásárolt egy kis - mindössze 48 alkalmazottal dolgozó a mesterséges intelligenciát kutató kalforniai startup-cé- get a Nervanát. A vételárat nem közölték, az amerikai sajtó becslése szerint 350 és 400 millió dollár (100-110 milliárd forint) között lehet. A Nervanánál főként azzal foglalkoznak, hogyan lehet elérni, hogy a számítógépek az emberi agyhoz hasonlóan gondolkodjanak, és képesek legyenek tanulni. Más nagy amerikai technológiai vállalatok is érdeklődnek a mesterséges intelligencia fejlesztése iránt. Az Apple néhány napja jelentette be egy másik, szintén a mesterséges intelligencia kutatására specializálódott start-up, a Túri felvásárlását. Az óriásvállalat nagyjából 200 millió dollárt fizetett a seatt- le-i cégért. Szakírók szerint a Google és a Facebook is nagyon erősek a mesterségesin- telligencia-kutatás területén. Komolyzenei YouTube-csatorna (ütMEL Egy új YouTube-csa- tornával akarja bevezetni a fiatalokat a komolyzenébe Daniel Barenboim karmester és zongoraművész, aki kedvenc darabjain keresztül mutatja be az alapvető zenei fogalmakat, és aktuális témákat is felvet. A művész a hétvégén feltöltött angol nyelvű bemutatkozó videójában elmondta: alapvető célja, hogy inspirálja a fiatalokat, és megszerettesse velük a klasszikus zenét azokon a darabokon keresztül, amelyek különösen közel állnak a szívéhez. A YouTube-ra fel- töltött videói szabadon hozzáférhetők a youtube.com/ danielbarenboim címen. Barenboim azt ígéri, hogy hetente jelentkezik majd újabb videókkal. A Berlini Állami Operaház művészeti vezetője először Brahms I. zongora- versenyét ajánlotta a közönség figyelmébe. Váratlan eredmények a robotikus vázzal A tudósok számára is meglepő eredményeket értek el nyolc 3-13 éve megbénult betegnél, akiket egy különleges tréning keretében egy évig járni tanítottak egy fejükre adott érzékelősisak és robotikus külső váz segítségével: mindegyik páciens tapintásérzékelésében és izomműködésében is javulást tapasztaltak. §5® A Sao Pauló-i AASDAP Idegrehabilitációs Laboratóriumban végzett kutatást Miguel Nicolelis amerikai tudós vezette. Az egyéves programnak az volt a célja, hogy a nyolc krónikus állapotú, mozgásképtelen pácienst egy új fejlesztésű segédeszközzel, az agyhullámok vezérelte robotikus külső vázzal megtanítsák járni. Az egyéves kutatás eredményeit a Scientific Reports folyóiratban tették közzé. Nicolelis elmondta, hogy a betegeknél hosszú ideje változatlan, krónikus állapotuk miatt fel sem merült, hogy bármiféle motoros vagy érzékelő funkciójuk javulhat. Ám attól kezdve, hogy elkezdték velük az egyéves tréninget, a minden harmadik hónapban elvégzett neurológiai tesztek a páciensek izom mozgásé ban és tapintásérzékelésében is fejlődést mutattak. ban nem volt kontrollcsoport, ezért nem lehet tudni, hogy a tréning mely elemeinek kombinációja játszhatta a főszerepet az örvendetes javulásban. A programban részt vevő kutatók sem várták, hogy ilyen típusú javulás állhat be a betegeknél. Mikor a kísérletbe belefogtak, csak az volt a céljuk, hogy egy agyfunkciók által irányított külső váz segítségével ismét megtanítsák járni a pácienseket. A rendszer kifejlesztésének úttörője Nicolelis professzor volt. A robotikus láb elektronikus érzékelőiből érkező információt - a láb földet érését - a beteg az ujjához rögzített vibráló lapocskával érzékeli. „A páciensek karjait használjuk transzduktorként, hogy a lábtól eljusson a jel az agyba" - fejtette ki a professzor hozzátéve, hogy ezen a módon valamiféle „fantomvégtagérzés" alakul ki a betegben, aki így azt éli át, hogy ő maga jár. Nicolelis úgy véli, hogy az agy „átképzése" központi szerepet játszhatott a betegek váratlan neurológiai fejlődésében. „Virtuálisan minden páciens _agya törölte, hogy van lábuk. Megbénultál, nem mozogsz, a lábaid nem reagálnak". A sisak és a robotikus váz által elősegített mozgás azonban ismét feltámasztotta az agyban az eltűnt fogalmat - magyarázta. James Fawcett cambridge-i agykutató szintén figyelemre méltóként értékelte a kutatást. Arra utalt, hogy mivel a rehabilitációs technikákra most nagy figyelem irányul, fontos szerephez juthat ez a módszer. Ám mivel nem tisztázott, hogy mi okozta a betegek állapotának javulását, még további kutatásokra lesz szükség.. „nem invazív agy-gép interfészt" viseltek, a testüket pedig egy külső váz tartotta. A szakemberek nem tudják, hogy a tréning mely része volt az, ami ezt a meglepő fejlődést a betegek állapotában előidézte, de a javulás mértéke minden más rehabilitációs technikával összevetve is nagyon látványos.- Világosan megmutatja, hogy még egy krónikus gerincvelősérült betegben is renge- Amikor egy tűvel vagy kefével megérintettük őket, valamit éreztek belőle, holott korábban egyáltalán nem érzékelték - mondta a kutató. Hozzátette, hogy a bél- és hólyagfunkciójuk is határozottan fejlődött, ami jelentős előrelépés ilyen állapotú betegeknél. A tréning alatt a fejükön egy teg érintetlen neuroplaszti- citás-potenciál van - idézte-a BBC a téma egyik brit szakértőjét, Mark Bacont. A tudós ugyanakkor megjegyezte, hogy mivel a programGipsz helyett 3D-s technológia Vastag gipsz helyett 3D-s technológiával rögzíthetik a töréseket egy magyar informatikus ötletének köszönhetően, aki finanszírozót keres a megvalósításhoz - írta a Népszabadság. fiftüffrasn. Molnár Miklós a napilap cikke szerint egy szoftver segítségével 12 óra alatt nyomtatta kis a csuklójára megfelelő szo- rítót. A projektben az új rögzítés tesztelésére a fővárosi baleseti központ mellett a kecskeméti megyei kórház és a szegedi egyetem traumatológiája is részt venne. A .programhoz az uniós kutatás-fejlesztési pályázaton szeretnének pénzt nyerni. Az előzetes számítások szerint egy kisebb 3D-s csuklórögzítő ára 10 ezer, egy nagyobb, bokarögzítő 15-20 ezer forintba kerülhet. Tóth Ferenc, a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendetőintézet és Baleseti Központ igazgatóhelyettes főorvosa, aki Molnár Miklóssal együtt dolgozik a projekten a Népszabadságnak azt mondta, a vég- tagszkennelés után néhány óra alatt elkészíthető az eszköz, amelyet akár hónapokig is lehet viselni. Súlya mindössze 50 gramm, de masszívabb és tartósabb, mint a most használt gipsz. Segíthet a találmány (UlEßGffiü) Egy magyar kezdő vállalkozás, startup cég terméke segíthet az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok képzésében. Tóth Gábor, az InSimu orvosszakmai cég vezetője ismertette, hogy a program segítségével virtuális betegeken tudnak gyakorolni az orvosok: ki tudják kérdezni, különböző vizsgálatokat kérhetnek, hogy eljussanak a diagnózisig, majd a terápiáig. Hangsúlyozta, bár a magyar elméleti orvosképzés kimagasló, a gyakorlatot csak évek alatt tudják megszerezni a hallgatók, ez a folyamat ezzel az applikációval felgyorsítható. Jelenleg fejlesztési fázisban van a program, a kész termék várhatóan nem lesz ingyenes. Herdon Andrea kommunikációs vezető azt mondta, az alkalmazással ki szeretnék egészíteni az orvosok képzését, a szoftver egy összetett és bonyolult, statisztikai alapon működő adatbázist használ. Tévénézés miatt fájhat a nők háta WWF: rengeteg a pazarlás Ausztrál kutatók szerint a nők deréktáji fájdalmai kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, a férfiaknál azonban nincs ilyen mellékhatása a tévézésnek. GtoSHaja A melbourne-i Monash Egyetem tudósai egy új tanulmányban számoltak be arról, hogy a tévénézés egyik kiváltó oka lehet a nők deréktáji hátfájásának függetlenül attól, hogy mennyire aktívak. A kutatók egy nagyszabású átfogó tanulmány adatait elemezték, amely az ausztráloknál jelentkező cukorbetegséget, elhízást és az életstílust vizsgálta. Emellett egy kérdőív segítségével a hátfájást okozó életstílusbeli faktorokat is feltárták. Sultana Mónira Hussain mozgásszervi szakértő, a kutatás vezetője elmondta, hogy tíz ausztrálból egynek fáj a háta, és a lakosság háromnegyede megtapasztalja a hátfájást egyszer életében. A kutató arról is beszélt, vajmi kevés bizonyíték van arra, hogy a testmozgás hatással lenne a hátfájás intenzitására.- Rájöttünk, hogy nem a testmozgás, hanem a tévénézés növeli a nők körében a komoly deréktáji hátfájdalom kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a férfiaknál nem tapasztaltuk ezt a hatást - nyilatkozta a tudós kedden az ausztrál médiának. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy míg tornával javítható a hátfájás, vannak olyan gyakorlatok, amelyek felerősíthetik azt. A tanulmány szerint a napi két vagy több órát a tévé előtt töltő nőknek voltak a legsúlyosabb hátfájdalmai, mivel a legtöbb ember nem fordít figyelmet a testhelyzetére, miközben tévézik. Az ötezer vizsgált személy 80 százalékának volt deréktáji hátfájása, de csupán 12 százalékuk szenvedett valóban súlyos tünetektől. A kutatók arra nem tudtak válaszolni, hogy a férfiaknál a tévézés miért nem okoz hátfájást. Rengeteg a pazarlás az emberiség termelési és szállítási folyamataiban - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarország igazgatója. EBEKüSäio Sipos Katalin azt mondta, hogy bármilyen termék, így a megújuló energiát termelő eszközök előállítása is energiába és vízbe kerül. Egy áru, például egy napelem legyártásakor azonban a teljes mérleget kell nézni. Javíthat a helyzeten, ha az eszközöket úgy állítják elő, hogy ehhez nem fosszilis energiát használnak fel, hanem megújulót, ezáltal csökkentve a szén-dioxid-kibocsá- tást. Az igazgató utalt arra, hogy idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, onnantól kezdve már a bolygó tartalékai fogynak. A túlfogyasztás több tényezőből tevődik össze - mondta. Egyrészt, a bolygó lakói komolyan károsították a természetet egyebek mellett az esőerdők kiirtásával és a tengerek túlhalászatával, így az kevésbé tud megújulni. Másrészt, az emberiség nagy létszámú, ezért sokat fogyaszt. Egy harmadik tényező pedig az, hogy pazarlóak a termelési és szállítási folyamatok. Bár a túlfogyasztásért elsősorban a fejlett államok a felelősek, nem kell feltétlenül minden luxusról lemondani ezekben az országokban ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Az azonban nagyon fontos, hogy minden felesleges hulladékot és szén-dioxid-kibocsá- tást kiküszöböljenek, vagyis csökkentsék az ökológiai lábnyomukat- hangsúlyozta.
