Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-16 / 191. szám
Ügyészségi vizsgálatot! Az MSZP sürgeti, hogy az ügyészség indítson eljárást a szerintük „feketén-fehéren" korrupcióval gyanúsítható Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel szemben. Bárány Balázs, a szocialisták elnökségi tagja hétfőn Budapesten, a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől, miért késlekednek egy „ennyire fekete-fehér ügyben, ahol világosan kiderült hogy egy fideszes parlamenti képviselő kenőpénzt követel azért hogy közbenjárjon egy pályázat sikeréért". Az ellenzéki politikus reményét fejezte ki, hogy az ügyészség hamarosan kikéri a kormánypárti képviselő mentelmi jogát bár megjegyezte: korábban az bizonyosodott be, hogy az ügyészség „nem kapkod eljárást indítani azokban az ügyekben, amelyekben fidesze- sek érintettek". A 168 óra cikkéből tizenegy naoja tudható, hogy Mengyi Roland kétszer ötmillió forint kenőpénzt kért egy pályázat sikeréhez, a „Mengyi-modell szerint pedig az uniós források 90 százaléka megy a haverok zsebébe és pusztán 10 százalék jut valódi fejlesztésekre" - fejtette ki Bárány Balázs. Az MSZP elnökségi tagja megjegyezte azt is, ezzel párhuzamosan tizenegy napja nem világos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tudott-e arról mi történt a pártjában. Bárány Balázs szerint ha a kormányfő tudott Mengyi Roland ügyéről'*akkor maga is bűnös, amennyiben nem, akkor pedig alkalmatlan a feladatára. Elhúzódik a folyamat Több mint egymilliárd forint a keretösszeg Sok jel mutat a migrációs folyamat elhúzódására, aminek súlyos biztonság- politikai következményei lesznek - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfő reggel az Ml aktuális csatorna műsorában. EEBEHSÜo Bakondi György kiemelte, bár a török-EÜ egyezmény továbbra is érvényes, az elmúlt héten megduplázódott a migránsok száma a görög szigeteken. Ennek az az oka, hogy a törökországi puccskísérlet után szünetelnek a visszatoloncolások, s a politikai nyilatkozatok szerint amennyiben a törökök nem kapnak vízumkedvezményt, felfüggesztik az egyezményt. Mindennek az a következménye, hogy a görögök a szárazföldre szállítják a migránsokat, akik elindulnak Európa belseje felé, nyomás alá helyezve a magyar határt - mondta, hozzátéve: ebben a helyzetben döntött a kormány arról, hogy háromezer fővel megerősíti a határon a rendőri állományt. Bakondi György a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában mindehhez hozzátette: 2016-ban eddig 18 ezer tiltott határátlépési kísérlet történt a magyar-szerb határszakaszon, és jelenleg is 2200-an tartózkodnak a tranzitzónákban. Ezért a magyar álláspont az, hogy nem mérsékelni kell az illegális migrációt, hanem megállítani - fűzte hozzá. Kifejezte reményét, hogy ezzel kapcsolatban az Európai Tanács következő ülésén közös, összefésült javaslatot tesznek a visegrádi négyek. Hétfőn jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elektromos töltőállomások létesítésére kiírt pályázata; az 1,25 milliárd forintos keretösszegű visz- sza nem térítendő támogatásra a 15 ezernél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai pályázhatnak -jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. fitoglüCT, Hozzátette: a tárca számításai szerint a támogatásból mintegy ezer új e-töltőpont létesülhet országszerte. A pályázatokat szeptember 15-től lehet benyújtani, és azokat a keret kimerüléséig de legfeljebb 2016. december 31-ig fogadják be. A pályázat meghirdetése a Jedlik Ányos terv megvalósításának fontos eleme, ezen belül az országos töltőhélózat bővítése kiemelt feladat. A fejlesztések támogatásával szeretnék elérni, hogy Magyarország minden nagyobb településén elérhető legyen az elektromos járművek töltése közterületen - mondta. A miniszter, az elért eredmények között említette, hogy jelenleg több mint ezer zöld rendszámú autó közlekedik az utakon, 2020-ig szeretnék elérni az 50 ezret. Ezt reális célnak nevezte, mivel a járművek érának és az üzemeltetési költségek csökkenésével a folyamat a következő években gyorsulhat. Az NGM ennek érdekében további támogatásokat dolgoz ki, ezek között említette egyebek közt az otthoni töltők beszerzését is. A zöld rendszámú autók több nagyvárosban, köztük Budapesten, Debrecenben vagy Zalaegerszegen önkormányzati döntés alapján számos kedvezményt kapnak, példaként a díjmentes parkolást emelte ki a miniszter. A kormány januártól egyszerűsítette a töltőberendezések létesítési és üzemeltetési feltételeit, és számos adókedvezménnyel- regisztrációs adó- mentesség, vagy cégautó-adó eltörlése - ösztönzi a járművek elterjedését - sorolta. Csaknem 100 töltőpont létesült egy éven belül egy tavaly meghirdetett pályázatból-tette hozzá. Kitért arra is, hogy a közösségi közlekedésben Budapest Európa szerte elismert projektet valósít meg, 3,9 milliárd forintos támogatásból. Három hónapja 20 magyar fejlesztésű és gyártású tisztán elektromos busz közlekedik a fővárosban, ami a legnagyobb flotta Európában. Elmondta, Magyarország az e-gépjárműgyártásnak aktív résztvevője szeretne lenni, kuta- tás-fejlesztés-innovécióban is. Ismertette: a pályázatban feltétel, hogy a töltőállomásoknak bárki által, bármikor hoz- záférhetőnek kell lennie, és az önkormányzatoknak legalább 5 évig vállalniuk kell az üzemeltetést. A meghirdetett támogatásra, ami akár 100 százalékos is lehet, megyei jogú városok, budapesti kerületek, és a fővárosi önkormányzat is pályázhat. Az önkormányzati önrész hiánya nem kizáró ok - mondta. Segítség helyett megalázás Kern kiállt mellette Az Európai Unió megaláz- za Törökországot és ellenségesen viselkedik vele, pedig segítenie kellene a puccskísérlet megrázkódtatásától szenvedő török népet - mondta a török külügyminiszter egy hétfői német lapinterjúban, amelyben ismét kilátásba helyezte a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás felmondását. /iKEEBäj Mevlüt Cavusoglu a Bild című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy nemigen volt még tagjelölt, amely annyira komoly erőfeszítéseket tett az uniós tagság megszerzéséért, mint Törökország de az ELI „egyes részei kizárólag fenyegetnek, sértegetnek, és totális blokád alá vesznek minket". A „Törökország-ellenességet" mutatja a menekültválság kezeléséről szóló megállapodás is, amelynek értelmében októberben meg kell adni a török állampolgároknak az uniós vízummentességet, „de amikor felhívom a figyelmet az érvényes szerződésekre, hirtelen mindenki ingerülten reagál" - mondta a török diplomácia vezetője. „Az nem lehet, hogy mi mindent megteszünk, ami jó az EU-nak, és semmit sem kapunk cserébe" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ismét menekültek százezrei érkeznek-e Törökországból az EU-ba, ha októbertől nincs vízummentesség kiemelte, hogy nem akar a „legrosszabb eshetőségről" beszélni. A megbeszélések az EU-val ugyan folytatódnak, de „az világos, hogy vagy érvényesítjük az összes szerződést, vagy mind félretesszük őket" - mondta Mevlüt Cavusoglu. Hozzátette: Ankarában csalódottsággal tapasztalják, hogy bírálják őket azért, mert követelik azt a hárommilliárd eurós támogatást, amelyről megegyeztek az EU-val. Ez a pénz „nem nekünk jár, hanem a menekülteknek", ellátásukra Törökország már 25 milliárd dollárt költött, és több terhet vállalt, mint bármely más ország az EU-tól viszont mindig csak azt hallani, hogy „mi vagyunk a főnökök". „Ez így nem fog menni, ez a mentalitás helytelen" - jelentette ki a török külügyminiszter. A többi között kifogásolta, hogy „Európában úgy tesznek, mintha már be is vezettük volna a halálbüntetést, és nem értik meg hogy a török népet traumatizálta a júliusi katonai hatalomátvételi kísérlet. Az európaiak ezt nem értik meg és megaláznak minket, ahelyett, hogy segítenének" - mondta Mevlüt Cavusoglu. Az EU-Törökország megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe, a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi Szíriái menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. A megállapodás a többi között arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét. Az Európai Bizottság augusztus 12-én frissített kimutatása szerint a megállapodás életbe lépése óta Görögországból Törökországba 468 embert szállítottak vissza, és uniós tagországok összesen 897 szíriai menekültet vettek át Törökországtól. Kiállt Christian Kern osztrák kancellár a szükségállapot esetleges bevezetése mellett az APA osztrák hírügynökség hétfőn közölt interjújában, azonban reményét fejezte ki, hogy Ausztria rendkívüli intézkedés nélkül is tartani tudja a befogadás idei évre meghatározott felső korlátját. Szeptember elején megbeszélést folytat a magyar és az osztrák belügyi, valamint védelmi tárcavezető - jelezte a kancellár, aki szerint a tárgyalásokon meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy a migránsokat vissza lehessen küldeni Ausztriából Magyarországra. Tájékoztatása szerint amennyiben a két országnak sikerül megegyeznie, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről. Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy - tekintettel a menekültek nagy számára - bevezessék-e, és ha igen, mikortól lépjen életbe a szükségállapot. Ez esetben a menekülteket már az osztrák határnál visszautasítanák. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország idén. A belügyminiszter által júliusi közepén ismertetett adatok szerint Ausztriában több mint 22 ezer menekültügyi eljárás indult 2016 első félévében, az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvan százaléka. A kancellár a hétfőn közölt interjúban elmondta: ugyan az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a menekültek száma, azonban az országnak fel kell készülnie arra, hogy Törökországban vagy Észak-Afrikában megváltozik a helyzet, és megindulnak az emberek. Christian Kern kiállt az uniós külső határok védelme mellett. Arról is beszélt, hogy Ausztria hozzá kíván járulni a szerb-magyar és a szerb-macedón határvédelem támogatásához.-Amennyiben a határvédelem és a török menekültügyi megállapodás működik, várhatóan tartani tudjuk a befogadás felső korlátját, vagyis hogy 37 500 embernél több ne érkezzen idén Ausztriába - mondta a kancellár. Kern az interjúban arról is szólt, hogy Törökországgal a csatlakozási tárgyalások helyett másfajta együttműködési formát szorgalmazna. Hozzátette, hogy ennek nem lenne kihatása a menekültügyi megállapodásra, hiszen a megbeszéléseket új formában ugyan, de folytatnák. Kern abból indul ki, hogy Törökországnak is érdeke az unióval kötött menekültügyi megállapodás, máskülönben megkérdőjeleződne a teljes együttműködés. Az osztrák kormányfő szerint Ankarával a gazdasági, biztonsági és menekültügyi politikát érintő "reális" együttműködésre van szükség. Christian Kern augusztus elején arról beszélt, hogy párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban (EiT) a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról. Kern a csatlakozási tárgyalásokat „diplomáciai fikciónak" nevezte, mivel szerinte azokon nem értek el előrelépést Törökország uniós felvételével kapcsolatban. Szándéka szerint a csatlakozási tárgyalások megszakítása téma lehetne az uniós tagországok állam- és kormányfőinek szeptember 16-án tartandó ülésén.
