Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-15 / 190. szám
A hármashatáron - A nyugati A tőlünk távolinak tűnő, kacskaringós Zala és Vas megye számtalan látnivalót kínál. Nemcsak a közismert történelmi és építészeti emlékekre gondolok, hanem az eldugott falvak megannyi szépségére, amelyet nekem is volt szerencsém a közelmúltban megismerni. Tartsanak sorozatunkkal, amelyben ezt a vidéket járjuk be! Az előző részekben a megyeszékhely, Szombathely és az Őrség látnivalóit ismertük meg kalandozásunkat az Őrségi Nemzeti Parkban fejeztük be, s utunkat a magyar-osztrák-szlo- vén hármashatár felé vettük. Mielőtt ide „megérkeznénk", térjünk ki egy bekezdés erejéig a nemzeti parkra és értékeire! Hazánk tizedik, égyben legifjabb nemzeti parkja 2002- ben létesült az Őrségi Tájvédelmi Körzetből. Címerállata a siketfajd, területe 440 négyzetkilométer. Magába foglalja a Vendvidéket, az Őrséget, a Rába-folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét, összesen 44 települést. Három nagy vize a Rába, a Zala és a Ker- ka. Mivel az Alpok közel van, így a hegység élővilágát találjuk meg erre. Kiemelkedőek a lápos területek (Szőc, Farkasfa, Kőszeg), növényvilágából kiemelendő a tárnics, a kosbor és az áfonya. Állatvilágából a hazánk területén élő kétéltű, az alpesi gőte, a ritka énekesmadarak (keresztcsőrű, süvöltő) és a fekete gólya a kiemelendő. Ezekkel a szemfülesek az itt töltött idő alatt találkozhatnak. Figyeljünk oda azonban arra, hogy ne zavarjuk meg az állatok természetes élőhelyét, ne bántsuk őket, hiszen jó részük éppen az ember természetpusztító tevékenysége miatt lett védett illetve fokozottan védett faj! A hármashatár felé menve elérjük hazánk legnyugatibb települését: Felsőszölnököt. A falut jórészt vendek (magyarországi szlovének) lakják, és bár csak pár százan élnek a településen, mégis értékes rendezvényeket tartanak itt, igen erős összefogással így, az összefogással valósulhatott meg már évtizedekkel korábban, gyakorlatilag a trianoni békediktátum aláírása után néhány évvel a hármashatár - ha úgy tetszik - létrehozása. A két szomszédos település Magasfok (Szlovénia felől) és Rábaszentmárton (Ausztria felől). A két településnév már sokat elmond: korábban Magyarországhoz tartoztak. Bár magát a határt még 1919- 1920-ban kijelölték, a határkövet és az emlékművet (először) 1923-ban állították fel, majd - bár 1941-ben ezen a részen is történtek területváltozások a Muraköz visszatérésével - itt emlékeztek az évfordulóról a két világháború között is. A kommunista éra alatt a vasfüggöny miatt nem lehetett megközelíteni, újból csak 1989- ben találkozhatott itt a három település polgármestere, hogy megnyissák az emlékhelyet. így tehát - megelőzve az augusztusi Páneurópai Pikniket - ez is egy rés volt a vasfüggönyön. A jó szokás megmaradt, azóta is tartanak itt háromnemzeti találkozót. A hely különlegessége éppen ebben rejlik: az ideérkező turista egy perc alatt, megkerülve az emlékkövet, három ország területén lehet. Észak és nyugat felé Ausztria, kelet felé Magyar- ország, míg dél felé Szlovénia területére léphetünk be. Bár a hegyen határellenőrzés nincs, de a hatályos törvények szerint útlevél vagy személyi igazolvány kell, hogy legyen nálunk. Magyarország felől egy majdnem 4 kilométeres. Hármashatár tanösvény névre keresztelt úr vezet fel a hegyre, bemutatva a természeti szépségeket. Ez Felsőszölnökről indul, onnan vezet fel a turistaút. Debreceni kerékpáros alkalmi turistatársaink innen érkeztek (de csak a hegy feléig jutottak biciklivel, aztán gyalog jöttek fel a kaptatón). A hegy Ausztria felől is megközelíthető, ott jártunkkor éppen két ausztriai turista indult vissza az országukba, itt az út feléig lehet feljönni egy kijelölt úton biciklivel vagy autóval, onnan szintén egy meredek emelkedő vezet fel a határkőhöz. És nincs ez másként a szlovéniai oldallal sem, mi ezt az utat választottuk. Felsőszölnöknél átérve a határon a gyönyörű táj (melyben jócskán érződik az Alpok hatása) fogadott, amit csak a hármashatár felé vezető szép út, és a mintegy 700 méteres gyalogos kaptató emelt tovább. A látvány itt, a hegytetőn aztán nem volt túl érdekes, mivel nem láttunk a magas fáktól sokat a távolba, inkább az, hogy a három ország találkozásánál határszélen III. vagyunk. Ritka pillanat az, ha a magyar turista két olyan ország határán van, amelyikből az egyik nem a magyar oldal. Természetesen azonban nem csak ez az egyetlen hármashatár hazánkban, hiszen az oszt- rák-magyar-szlovák határ (Rajka mellett, ennek különlegessége, hogy egy darabot meghagytak itt a vasfüggöny drótkerítéséből mementóként), a magyar-ul<- rán-szlovák (Záhony mellett), vagy a magyar-román-szerb határ (Kübekházánél) is jelentős. Összesen hét hármashatár van hazánkban, hiszen hét szomszédos országunk van. Mielőtt azonban gondolatban itt hagynánk a hegycsúcsot, álljon itt a két idegen neve a hármashatárnak: Tromejnik (szlovénül) és Dreiländerecke (német). A szlovén jelentés hármas mérföldkő, határkő, a német jelentés pedig három ország sarka, három országsarok. Ettől sokkal többet hordoz és sokkal szebb a mi hármashatár kifejezésünk. A határkövén a három ország címere és a szerződés aláírásának dátuma látható. Érdekes, hogy egyedül a magyar címeren voltak nemzeti színű szalagok, ez is mutat valamit abból, hogy számunkra az országhatárok nemcsak hogy fontosak, de nemzeti múltunkat, történelmünket is magunkban hordozzák. A dátum pedig, amely a határkő magyar oldalán található, sokunk számára sokkal többet hordoz, mint egy egyszerű dátum a történelmünkből: 1920. június 4. Ezen gondolatok jegyében sétáltunk vissza a szlovén oldalra, hogy utunkat ismét a magyar terület felé vegyük. Kalandozásainkat a következő részben a vasfüggöny nyomán folytatjuk. Tartsanak velünk! Veszelovszki Balázs Nem akar menekülteket befogadni a luxus-üdülőváros A toszkán tengerpart gazdag üdülőhelyeként ismert Capalbio polgármestere nemet mondott 50, menekültkérelmének eldöntésére váró migráns befogadására, akiket a város üres villáiban terveznek elhelyezni - jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap szombaton. (§SJB£JMm.Az Olaszországban menekültkérelmet benyújtott személyek befogadását a toszkán megyeszékhely, Grosseto prefektusa rendelte el. Az ötven migránst szeptembertől vagy már korábban a Grosseto közigazgatási területéhez tartozó Capalbio egyik villákból álló lakóparkjában készülnek elhelyezni. A villák az önkormányzat tulajdonai, és jelenleg üresek. A prefektus az olasz belügyminisztérium májusi rendelkezéséhez igazodik, amely szerint az olaszországi migrációs helyzetben minden olasz megyének 70-70 migránst kell befogadnia az év végéig. Luigi Manzo polgármester azonban, aki úgy látja, hogy nem a középkori kisváros, az olasz balközép értelmiségi elit üdülőhelyeként ismert Capalbio a legalkalmasabb erre, szembeszállt a prefektus döntésével. Elmondta, hogy a valamivel több mint négyezer lakosú Capalbio önkormányzata a rászoruló lakosoknak járó szociális segélyre fejenként 31,28 eurót tud költeni, miközben a migránsokra napi 33,50 eurót kell szánniuk. A Corrierének nyilatkozó Nicola Caracciolo herceg, aki családi villát birtokol Capalbióban, azt mondta, hogy „ötven migráns is sok lehet a minőségi turizmusra építő kisvárosban". Capalbio latosai és az itteni villák tulajdonosai augusztus 25-re tiltakozó demonstrációt hirdettek meg a Premio Capalbio nevű irodalmi díj megrendezésével egy időben. A prefektus Angelino Alfano belügyminiszter beavatkozását kérte. Az II Giornale a jobbközép ellenzék napilapja megjegyezte, hogy hiába szorgalmazza a befogadást Matteo Renzi olasz miniszterelnök, a balkö- j’ca Párt (PD) elnöke, a migránsokat a balközép értelmiség se kívánja befogadni.
