Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-12 / 188. szám
Szentkúton a Szent Király ereklyéje j 1939-ben az akkori Magyarország számos pontja, így Salgótarján felé is elindult az Aranyvonat, hogy államalapító királyunk ereklyéjét elvigye a Budapesttől távol lévő területekre, ezzel is alkalmat adva ezeréves történelmünkért való hálaadásra. Az ereklye jelenléte megerősítette a társadalomban Szent István tiszteletét, az emberek elé állította példáját, hogy imádkozó, kormányzó és jótékonykodó Jobbja utat mutasson azon kor magyarjai számára. Amikor most, 2016-ban a mátraverebély-szentkúti búcsújáróhely nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepeljük, augusztus 13-án, 1939 óta első alkalommal köszönthetjük Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját. Ezen az ünnepen elődeink példája nyomán mi is hálát adni, imádkozni, kormányozni és jót cselekedni tanulunk Szentkúton a szent királytól. Szent István ugyanis kormányozta nemzetét. Isten felé fordította népének sorsát és saját élettörténetét egyaránt. Ezért példája arra bátorít, hogy mi is szabjunk új irányt személyes életünk folyásának: merjük legyőzni bűneinket, forduljunk szembe az (új)pogányság számtalan megnyilvánulásával, tudatosan és bátran mondjunk igent az élet ajándékára, vegyük észre mi az a jó, aminek kibontakoztatását ránk bízta Isten a teremtett világban! Az ereklye a liturgiák idején a szabadtéri kupolamozaik közelében lesz elhelyezve, ott, ahol a szent király úgy látható mint aki népének a Szűzanyára bízása közepette, koronáját az Úr Krisztus elé teszi, és ezzel is követi a Jelenések könyvében szereplő vének példáját. Azokét, akik hódolatuk közben így kiáltanak: „Méltó vagy, Urunk, Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztelet és | a hatalom, mert te teremtet- j tél mindent, és a te akaratod ; által jöttek létre a teremtmé- ; nyeld" (Jel 10-11). Azon népek tagjai, akik kő- i rében évszázadok óta ismert, j hogy az országukban lévő zarándokhelyek közül egy az egész nemzet hitbeli találkozásának pontja, azáltal éltetik és élesztik újjá nemzedékről nemzedékre ennek a titulusnak a benső történetét és tartalmát, hogy elzarándokolva nemzeti kegyhelyükre ott magukat, családjukat és né- ! püket a Szűzanya oltalmába j ajánlják. Mi ennek a folyamatnak kialakulásában az első j lépéseket járjuk, a Szent Jobb : jelenléte azonban már most j rámutat arra és tudatosítja j bennünk: van helyes útirány, I vannak köröttünk segítő jobbok, és mi is azokká lehetünk. S hogy miként? Azt akkor látjuk meg, amikor a Jelené- i sek Könyvének vénei és Szent ] István példájára leborulunk j Krisztus előtt és újraéljük az | evangélium csodáját: „Bízzál! I Kelj föl, hív téged! Mire az le- i dobta a felső ruháját, felugrott ; és odament hozzá. 'Mit akarsz, i mit cselekedjek neked?' A vak | azt felelte neki: Mester! Hogy j lássak! Jézus erre azt mondta j neki: 'Menj, a hited meggyó- j gyított téged.' Erre azonnal j látni kezdett, és követte őt az úton." (Mk 10,49-52) Ezt a látást kérjük"augusz- | tus 13-án Szentkúton szemé- ! lyes életünk és nemzetünk j jövője számára! Jöjjünk el, j kérjük ezt minél többen Szent ; István példájára! Fr. Kálmán Peregrin ofm, \ kegyhelyigazgató \ Főbúcsú a kegyhelyen Újra Nógrádban a Szent Jobb Nemzeti kegyhelyünk augusztus 13-15. között, azaz szombattól egészen hétfőig tartja főbúcsúját. Szombaton délelőtt 9.30 órakor a Szent Jobbot fogadják a bazilika előtt, majd ünnepélyesen elhelyezik a szabadtéri oltárnál. Ezt követően 10 órától Udvardy György püspök tart katekézist az „Irgalmasság testi cselekedetei" címmel. 11 órakor kezdődik a hálaadó szentmise - amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál - a nemzeti kegyhely- lyé nyilvánítás tizedik évfordulója alkalmából. 12.15 órakor körmenetet tartanak, valamint megújítják a Szűzanyának tett felajánlást. Ezt követően lesz a tiszteletadás a Szent Jobb előtt a bazilikában. Az ereklyét 16.45 órakor helyezik ki ünnepélyesen a szabadtéri oltárnál, 18 órakor pedig elbúcsúztatják Snell György püspök közreműködésével. 22 órakor szent- ségimádást és keresztutat végeznek a hívek. Éjféltor a nap zárásaként szentmisét ajánlanak fel a megholtakért. Augusztus 14-én, vasárnap reggel 6.30 órától fogadják a zarándokcsoportokat, valamint szentgyónásra is lehetőség nyílik. 9 órakor kezdődik a reggeli szentmise. Ezt követően Dolhai Lajos teológiai tanár tart katekézist a búcsúnyerésről. 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet Ternyák Csaba egri érsek celebrál. Ézt követi a körmenet, a litánia, valamint a kegy- szermegáldás. Ezek után útra bocsátják a búcsús csoportokat. Augusztus 15-én, hétfőn reggel 8 órától fogadják a zarándokcsoportokat. 9.15 órakor rózsafűzért imádkoznak a hívek, 10 .15 órától pedig Kocsis Fü- löp metropolita tart katekézist „ A gyónás szentsége" címmel. 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyen szintén Kocsis Fülöp prédikál. 14 órakor a kegyhely főbúcsúja litániával, kegyszermegáldással, valamint a búcsús csoportok útra bocsátásával zárul. A zarándoknapok idején folyamatos gyóntatást biztosítanak, és bátorítják a testvéreket a búcsúnyerésre, valamint a szent kapun való áthaladásra. Gerhát Karina (Folytatás az 1. oldalról.) ■ [Mtaasí SlS) Tíz éwel ezelőtt, 2006-ban nyilvánították nemzeti kegyhellyé Mátra- verebély-Szentkutat, amelyre igazán büszke minden jóérzésű nógrádi lakos. A valóban mesz- sze földön híres búcsújáróhely ez által egy olyan titulussal is gazdagodott, amit eddig Magyarországon csak a máriapócsi görög katolikus kegyhely birtokolt. 2006-ban, a magyarság útkeresésének idején a püspöki kar úgy döntött, hogy a római katolikus kegyhely, a - bátran állíthatjuk - Csíksomlyó utáni, legismertebb magyar zarándokhely is megkapja ezt a címet, hogy kiemelten is a hívek elé kerüljön. Azért, hogy aki ide eljön, zarándokolni vagy csak egyet túrázni, kapja meg azt lelkileg, amit szeretett volna: felüdülést, feltöltődést, a gon- dok-feladatok lerakását, egy napnyi csendet, lelki nyugalmat, új ismeretségeket, imát, békét, hitet, szeretetet. Ezekről a ferencesek - hitvallójuk és rendalapítójuk, Szent Ferenc példája nyomán - gondoskodnak a mai napig is. Ezért döntöttek úgy, hogy a tizedik évfordulóra nemcsak Erdő Péter bíborost, mint hazánk főpapját, hanem hazánk, nemzetünk fővédőszentjét, Szent István királyt is „meghívják", hiszen a Szent Jobb-ereklye első szent királyunk. Szent István ereklyéje, így hát, ha a nemzetünk és magyar hitünk gyökerét keressük, valahol ezer évvel ezelőtt, ott, az államalapításnál kell kezdeni. És milyen nagy szükségünk van most az ő kezére, ami őrként áll felettünk sok évszázada már... Ha pedig a Szent Jobb nógrádi földre ér, akkor időzzünk el egy kicsit a látogatás történetén. Nem először jár itt történelmünkben. Legutóbb közel nyolcvan éve, 1939 májusában járt itt. Éppen akkor, amikor az első bécsi döntéssel visszakaptunk egy darabot Szent István örökségéből: a Felvidéket, olyan nagy magyar történelmi városokkal, mint Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Munkács vagy Beregszász. Amikor ezek a városok visszakerültek, lehetőség nyílt arra, hogy folytassák az 1938- as utat, amikor belföldön vitték körbe az ereklyét. De hogyan kezdődött az országjárás és mi volt az Aranyvonat? Az 1938-as év egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye az Eucharisztikus Kongresszus mellett a Szent István emlékév rendezvénysorozata, azon belül is a Szent Jobb országjárása volt. A vidéken élők közül keveseknek adatott meg, hogy láthassák Szent István jobbját, hiszen azt Budapesten, a Várban őrizték, a Vártemplom Szent Jobb-kápolnájában. Bár a királyi vár és a templom is tönkrement a háborúban, ez a kápolna csodálatos módon, éppen a ráhulló törmelékek miatt maradhatott épen, s 1957-ben egy bátor pap, Pintér Sándor balatonalmádi plébános kiásatta a romok közül és felállítatta a Balaton-parti település temploma mellett, ma is ott csodálható meg. Az egyszerű falusi, városi, vidéki lakosság közül tehát a harmincas években kevesen láthatták az ereklyét, hiszen augusztus 20-én tartottak ünnepi körmenetet a Vártemplomból indulva a Mátyás-templomig. Ekkoriban is fényes ünnepségekkel és rendezvénysorozatokkal ülték meg augusztus 20- át, a körmeneten a társadalmi élet legnagyobb vezetői is részt vettek. Éppen ezért is döntött úgy a püspöki kar, hogy Szent István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban körbe- hordozzák az országban a Szent Jobbot. A püspöki kar megkezdte az előkészületeket, megszervezték a menetrendet, elkészült az „Aranykocsi", amely a Szent Jobbot vitte. Érdekesség a kocsiról, hogy a maga korában páratlan technikai újdonság volt - és bár nem vagyok hozzáértő, de vasutas körökből tudom, hogy ha meglenne, ma is az lenne. A kocsit Dunakeszin készítették, Vác-Szob felé tartó próbaútján pedig egy égő cigarettát tettek az ereklyetartó helyére, ugyanis ha a parázs nem esett le, akkor az ereklyetartó szerkezet mozdulatlan volt. A jármű és a berendezés jól vizsgázott, mozdulatlan maradt, pedig ez volt akkoriban az ország legrosszabb állapotú vasútja. A kongresszus zárónapja 1938. május 29-én volt a Hősök terén, erre is kivitték a Szent Jobbot, majd másnap - a Szent Jobb megtalálásának ünnepén - az Országház előtt megnyitották a Szent István emlékévet, ahol szintén jelen volt az ereklye. Május 31-én elindult az Aranyvonat - Szent István király ereklyéje - országjáró útjára, vagy ahogy a korban mondták: „országlásra". Nincs mód az összes állomást felsorolni, a Szent Jobb a püspöki székhelyekre, így többek között elsőként Esztergomba, Székesfehérvárra, majd Egerbe is eljutott. Itt általában püspöki szentmise és körmenet volt, de egy-egy székesegyházban éjszakára is ott maradt. A Felvidék 1938 őszén visszatért, ami lehetővé tette, hogy a Szent Jobbot ne csak a trianoni határok között hordozzák körbe, hanem a visszatért északi országrészbe is elvigyék. (Erdély visszacsatolása után Nagyváradra is elvitték, az 1942-es Szent László ünnepségekre.) így kerülhetett sor az északi útra - ami mintegy folytatása volt az emlékévnek, és amelynek során 1939. évi második útján Ipolyságra, Balassagyarmatra, Losoncra, Fülekre látogatott, majd Rimaszombatba (itt töltötte az éjszakát), másnap pedig Bánréve, Pelsőc, Rozsnyó után délután Somoskőújfalu és Salgótarján volt az úti cél. A vonatnak percre pontosan meghatározott menetrendje volt. 1939. május 6-án 11 óra 14 perckor Balassagyarmatra, a vármegyehézhoz vitték. Minden útján ott voltak a koronaőrök, ők vitték az ereklyét, és jelen volt Mészáros János kanonok, a Szent Jobb őre is. A salgótarjáni úton itt volt Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is. 1939. május 7-én, 16 óra 45 perckor érkezett Somoskőújfaluba, ahol 10 percet állt, a hívek serege dallal köszöntötte az ereklyét. 16 óra 55 perckor elindult a város felé. 17 óra 17 perckor érkezett Salgótarjánba, ahol 70 percet tartózkodott. A fotók, a korabeli újság és a ferencesek feljegyzései alapján szinte pontról-pontra rekonstruálhatók a történések. A vasútállomáson álló hatalmas tömeg, a környékbeli papság és a helyi ferencesek szeretettel várta az ereklyét. Réz Marián ferences házfőnök atya (aki egyébként szentkúti házfőnök volt salgótarjáni letelepedésüket megelőzően) Szent Istvánról és dicső Jobbjáról tartott előadást. Majd megérkezett az Aranyvonat, ahol a magas rangú személyeket és az ereklyét Salgótarján akkori polgármestere, dr. Förster Kálmán köszöntötte, a kedves szavakra pedig a bíboros-hercegprímás meleg köszöntéssel és szeretettel válaszolt. Az ereklyét a főtéri emelvényre vitték, ahol imádságot végeztek, ezt követően került sor a Szent Jobb körmenetre Salgótarjánban. A vonat 18 óra 27-kor indult tovább Zagyvapálfalva felé, majd Kisterenyén állt meg 7 percre. Az idősek elbeszéléséből tudjuk: a Szent Jobb a kocsiban egy üvegajtón át ki volt világítva, és a vonat olyan lassan ment, hogy az állomáson várakozó tömeg is tisztán láthatta az ereklyét. Amerre ment, mindenhol térdre borulva tisztelték István király jobbját. Beszélgettem olyan időssel is, aki családjával kilométereket gyalogolt az Alföldön a vasúthoz, hogy láthassák az ereklyét. Az Aranyvonat emléke minden ma élő idős számára felejthetetlen maradt - ezt bizonyítják a személyes beszélgetések, amely során meleg szívvel, szeretettel idézték fel ezeket a pillanatokat. A salgótarjáni pillanatokat, amelyekről Kindl Gyula fotós készített felvételeket, a ferencesek őrizték meg az utókornak. Második nógrádi kőrútján, 2016. augusztus 13-án érkezik hozzánk ismét az ereklye. Ezúttal nem az „Aranyvonaton", hanem páncélautón, de ugyanolyan szeretettel jön, mint 77 éve, és mi ugyanolyan szeretettel fogadjuk majd, mint ahogyan elődeink tették 77 évvel ezelőtt. Az ereklye Pásztora tér be reggel 8 órakor, majd fél 10-re érkezik a kegyhelyre. Itt ünnepélyesen fogadják és a szabadtéri oltárra helyezik. 10 órától megyénk szülötte, Udvardy György pécsi püspök atya az irgalmasság testi cselekedeteiről tart előadást, az ünnepi bíborosi szentmise 11-kor kezdődik, mely körmenettel zárul. Ezt követően ünnepélyes tiszteletadásra lesz kitéve az ereklye, amit 18 órakor vigília (azaz előesti) szentmise zár, amelyet a Szent István Bazilika korábbi plébánosa, a Szent Jobb őre. Schnell György püspök atya celebrál. A szentmise után búcsúztatják az ereklyét a kegyhelyről. Aki tud, vegyen részt ezen a szép történelmi ünnepen, nemzeti kegyhelyünk ünnepén, Mária mennybevételének ünnepén, a Szent Jobb nógrádi látogatásának ünnepén! Veszelovszki Balázs V U
