Nógrád Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-10 / 186. szám
Emberek kapnak zika-oltást Az amerikai egészség- ügyi hatóságok a zikaví- rus elleni küzdelemben embereken is elkezdtek kipróbálni egy újabb oltóanyagot. Washington. A betegség amely a magzatoknál fejlődési rendellenességet okoz, és La- tin-Amerikában - így az olimpiának otthont adó Brazíliában is-terjed. Az amerikai intézet által kikísérletezett oltóanyagot 80 egészséges, 18 és 35 év közötti önkéntesnek adják be az ország különböző pontjain. „Sürgető közegészségügyi feladat kifejleszteni egy hatékony oltóanyagot a zikavírus terjedésének megelőzésére és a drámai születési rendellenességek megfékezésére" - mondta Anthony S. Fauci, az intézet igazgatója. Felhívta a figyelmet: az oltóanyag kifejlesztése több évet vesz igénybe. Pusztító aszteroida közeleg A NASA tudósai szerint a Bennu aszteroida veszélyesen megközelíti a Földet. Kutatásukkal a pusztulást szeretnék megakadályozni. Washington. A Bennu 2135- ben veszélyesen közel ér a Földhöz, és 101 ezer km-es óránkénti sebességgel fog száguldani az űrben. Az is lehet, hogy a Földnek ütközik. Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem professzora szerint a Bennu aszteroida 2135 után, de még a XXII. században a Földbe csapódhat. Hozzátette: óriási szenvedést és halált fog magával hozni. Lauretta a NASA kutatójaként fogja vezetni a programot, amelynek során felküldik az Osiris-Rex szondát az aszteroidára. A szonda feltérképezi az aszteroidát, és 2023-ban fog visszatérni a Földre azokkal a mintákkal, amelyektől az emberiség jövője függhet. Százötven éves a budapesti állatkert Másfél évszázaddal ezelőtt, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert. Az első nyilvános állatkertek a XVIII. század végén nyíltak meg Nyugat-Eu- rópában, míg a pesti alapítását a világutazó néprajzkutató, '48-as honvédtiszt, Xántus János vetette fel, őt támogatta Cerenday József, a Füvészkert vezetője és Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója is. Xántus 1864-ben tért végleg haza, hogy a szervező bizottság élén az állatkert alapítása körül buzgólkodjon. A kert helyéül Pest városa ajánlott fel telket a Városligetben, a pénz előteremtésére részvénytársaságot alapítottak. Az állatállomány adományokból és vásárlás útján állt össze. Xántus még Amerikából küLdött állat- és növénytani anyagokat, emellett az egész országból érkeztek felajánlások, Ferenc József pedig néhány ritkaságot adományozott a schönbrunni gyűjteménybőL A félezernyi állat között a hazai fajokon kívül számos majomfajt, papagájt, tevét, kengurut láthatott a közönség a tizenegy nagyobb és számtalan kisebb állatházban. Az 1866. augusztus 9-én megrendezett ünnepélyes megnyitó fontos társasági esemény volt a város életében, és nem sokkal később Erzsébet királyné is meglátogatta a kertet, akinek közbenjárására 1868-ban érkezett az állatkertbe az első zsiráf, 1893- ban vásárolták meg a Berlini Állatkertből az első vízilovat, majd orángutánnal és orrszarvúval gazdagodott a park. 1907-ben a főváros vette át az állatkertet, amelyet többek között Kós Károly tervei alapján Lendl Adolf zoológus szakmai irányításával építettek újjá. Bár a terület a Vidám Park, a Gundel étterem és a Cirkusz miatt szűkült, igyekeztek az állatoknak természetes környezetet kialakítani. Az állatkert az 1930-as évek elején akváriummal és pálmaházzal bővült. AII. világháborúban a kert elpusztult, a kétezerből csak 14 állat maradt életben. Az újjáépítés nem mindig szakmai alapon történt, a korszerűsítésekre és fejlesztésekre 1956 után Anghi Csaba irányításával került sor. A rendszerváltás óta égi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Az állatkert teljes állatállományát 2015 októberében 861 faj 8370 egyede és 142 tenyészete alkotta. A fővárosi állatkertet évente mintegy egymillióan keresik fel, 2014-ben Prima Pri- missima Díjat kapott. Már a jövő Földjét fogyasztjuk Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak. A Természetvédelmi Világalap szerint az ezredforduló óta két hónapot rövidült az az idő, amely alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait, mert több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halásznak, valamint gyorsabban irtják az emberek az erdőségeket, mint ahogyan azok újranőhetnek. A túlfogyasztást előidéző tényezők közül a szén-dioxid-kibocsátás növekszik a leggyorsabban, mára ez az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki. Ha az emberek meg akarnak felelni a kétszáz ország által tavaly aláírt párizsi klímaegyezménybe foglalt céloknak, akkor a „szénlábnyomot" 2050-re nullához közelire kell csökkenteni. Mathis WackernageL a Global Footprint Network igazgatója szerint a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett; olyan feltörekvő szektorokat kell fellendíteni, mint a megújuló energiák területe. Néhány ország már a haladás útjára lépett: Costa Rica az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte az év első három hónapjában, Portugália pedig villamosáram-igényét több napon át 100 százalékban megújuló forrásokból fedezte. Mesterséges levél gyárt üzemanyagot A megújuló energiaforrások egyre gyorsuló fejlődése ellenére még mindig rengeteg szénszármazék kerül a levegőbe, az eddigi szén-dioxid átalakító berendezések azonban túl költségesek. Chicago. Most viszont van remény a változásra. Az Ar- gonne Nemzeti Laboratórium kutatói kifejlesztettek egy költséghatékonyabb szénfogó szerkezetet egy mesterséges levelet. Az eszköz a fotoszintézist utánozza. Egy növény a nap energiáját használja fel, hogy a vízből és szén-dioxidból glükózt és oxigént hozzon létre. Hasonlóan működik a mesterséges levél is, de ez a szén-dioxidból szén-monoxi- dot készít. Míg a növényeknél egy bizonyos enzimmel jön létre a fotoszintézis, addig az új találmány volfrám alapú ve- gyületből készült apró pely- hekkel működik. Ijesztő a globális felmelegedés Egy Celsius fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest - jelentette be a NASA. Washington. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint ezzel a felmelegedés átlépett egy lélektani küszöböt, s ami még ijesztőbb: a növekedés üteme is felgyorsult. A mérések szerint még sohasem volt olyan meleg a világon, mint júniusában, sőt 2016 első féléve is minden rekordot megdöntött. A NASA figyelmeztet, hogy immár 14. hónapja dőlnek meg a melegrekordok, miközben bolygónk tengeri jégkészlete is rekord méretűre zsugorodott. Huszonöt éve internetezünk Ötéves utazás a Jupiterhez A világ első weboldalát 1991 augusztusában tették Svájcban nyilvánossá, ezzel életre kelt a World Wide Web, amely megváltoztatta a világot. Az internet két évvel később, 1993-ban vált tömegesen elérhetővé. Mai formáját Tim Berners-Lee brit fizikusnak köszönheti, aki akkoriban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek (CERN) dolgozott Genfben. Szerette volna az ottani információs káoszt megoldani, ezért 1989 márciuséban egy hipertex- ten alapuló tervjavaslatot mutatott be munkaadójának, amely a kutatók közötti világszintű adatcserét egyszerűsítette le. Az akkor 36 éves kutató 1990 karácsonyán elkészítette a világ első webszerverét, az info.cern. ch-t, majd 1991 augusztusában nyilvánossá, tette a világ első weboldalát. A következő fontos lépést a CERN 1993-ban tette, amikor nyilvánosan használhatóvá tette a netet. Ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a web elérje mai formáját. 1993-ban Marc Andreessen, az lllinoisi Egyetem hallgatója megalkotta az első böngészőt, a Mosaicot, amely vezető online platformmá vált, míg a Microsoft Explorer elleni versenyben alul nem maradt. Poláris pályára állt a Jupiter körül a NASA Juno űrszondája. Az űrjárművet öt éve indították útra. Meg is érkezett áz első kép a Földre a szondától. A fotón jól látszik a bolygó Nagy Vörös Foltja és három Holdja: az ló, az Európa és a Ganümédész is. „Különleges pályán kering a Jupiter körül, nem a bolygó egyenlítői síltjában, hanem erre merőlegesen, mert így nagyrészt ki tudja kerülni a bolygó erős mágneses terét" - mondta el Kiss Csaba csillagász (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont). A szonda 18 hónapig kering a Jupiter körül, ezalatt 37-szer kerüli meg; infravörös, és ultraibolya tartományban készít fényképeket a botygóról. Azt várják tőle, hogy kiderítse, mekkora magja van a Jupiternek, de tudósokat különösen érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó.
