Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-07 / 157. szám
Ötkarikás történetek -1920. Antwerpen (6.) Csonkán lobogott az ötkarikás zászló Az első világháború mindent felborított. Az oly szépen virágba szökkent olimpiai mozgalom, az újkori béke egyik jelképe megtántorodott, hátrahőkölt, mint egy nagy, de nem végzetes ütést kapott ökölvívó. A szépreményű sportolók a versenyek helyett a harctereken, fegyverrel a kézben mutatták meg kivételes képességeiket, és sokan közülük sosem tértek haza a frontok vérzivatarából (mint például londoni kard-ezüstérmesünk, Zulavszky Béla). Az 1916-ban Berlinbe meghirdetett olimpia elmaradt, a következő, Antwerpenben pedig csonka lett. A belga-csehszlovák focidöntő botrányba fulladt Budapesti helyszín-ötlet Ha nincs a világháború, akkor minden bizonnyal Budapest rendezhette volna meg a sorrendben hetedik játékokat. A magyarok, dr. Kemény Ferenc jelenlétével ott bábáskodtak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásánál, fővárosunk 1911-ben pedig NOB-kongresszusnak adott otthont, ráadásul 1914-ben a szervezet vezetői úgy határoztak, Budapest lesz az 1920-as helyszín. A tervek szerint a Vérmezőn, a mai Déli pályaudvar helyén épült volna fel a nemzeti stadion, ám a szarajevói merénylet, majd annak tragikus következményei keresztülhúzták a számításokat, mi több, Mágyar- országot meg sem hívták az esedékes játékokra. A NOB - nagy diplomáciai érzékkel - nem akarta magára hárítani a döntés felelősségét, így a házigazdákra bízták, kiket invitálnak a versenyekre. Mivel Belgium hosszú ideig volt német megszállás alatt, Antwerpenben nem látták szívesen a háborúban vesztes Központi Hatalmak képviselőit - hiába lett azóta hazánk független ország. Maga Múzsa Gyula, a NOB magyar tagja is belátta, nincs esély az indulásra. Zászló és eskü Az antwerpeni olimpia két újdonságot hozott. Először húzták fel az árbocra a kontinenseket jelképező, egymásba fonódó öt karikát ábrázoló zászlót, és először mondtak esküt a sportolók. Victor Bőin mondta az olimpiatörténelem első esküjét A nemes feladatra a szervezők Vidor Bőin olimpiai ezüstérmes vívót kérték fel, aki bal kezével nemzete lobogóját fogta, a jobbat a magasba lendítette, így fogadta meg, hogy sportszerűen, az amatőr szellemiséget figyelemben tartva versenyez majd. Botrány a futballpályán A hőskorban még nem lehetett túlságosan háttérbe szorítani a hazafias megnyilvánulásokat és a buzgó nacionalizmus Antwerpenben is előtört. Ez leginkább a labdarúgó döntőn mutatkozott meg, mindössze negyven percig tartott a finálé. A belgák játszottak a csehszlovákokkal: a felforrósodott hangulatban teljesen megzavarodott játékvezető már a meccs elején jogtalan büntetőt adott meg a hazaiaknak, majd egy lesgól tovább borzolta északi szomszédaink idegeit. Amikor a negyvenedik percben még egy védőt is kiállított közülük, a felháborodott csehek mérgükben levonultak a pályáról. A versenybizottság azon nyomban kizárta őket, így furcsa körülmények között a belgáké lett az aranyérem. Feltűnik a finn futófenomén Az atlétikai küzdelmek tartogattak sok izgalmat. A sportági éremtáblázat elsőségéért a finnek és az amerikaiak vívtak ádáz csatát. Nyelvrokonainknál ezúttal mutatkozott be a későbbi futófenomén, Paavo Nurmi. A legenda három aranyérmet zsebelt be, s azért nem négyet, mert a számára kissé szokatlan ötezer méteres síkfutásban egy francia világháborús rokkant, Joseph Guillemot a célegyenesben lehajrázta őt. A gall atléta ugyanis a fronton mustárgáz-mérge- zést szenvedett, de hihetetlen akaraterővel felépült, és folytatta a sportolást. Vasszervezete pedig diadalra juttatta. A sprintszámok legjobbja különös figura volt. Charles Paddock ugyanis a vágtázás legvégén nemes egyszerűséggel, egy hatalmas ugrással valósággal berepült a célba. Ezt a furcsa mozdulatot sokan próbálták utánozni, de senkinek sem sikerült a tökéletes végrehajtás. Evezősből fejedelmi após Az ír napszámos, látva, hogy a „zöld szigeten” nem boldogulhat, számos honfitársával együtt átrándult az óceánon, hogy az Újvilágban szerencsét próbáljon. Nagyszerű testalkata révén az evezésben emelkedett ki a tehetsége, sorra nyerte a versenyeket, és az üzleti életben is sikereket aratott, meggazdagodott. Tudását csiszolandó áthajózott Angliába, hogy a leghíresebb regattán, a Henley-n szerezzen tapasztalatokat. Annak rendje és módja szerint elküldte a nevezését, de a foglalkozási rovatba a „munkás” szót írta be, és a szervezők származási okokra hivatkozva nem fogadták el a jelentkezését. Antwerpenben viszont már elindulhatott, és hatalmas fölénnyel megnyerte a férfi egypárevezős versenyszámot. Később mégis csodaszép lányára lett inkább büszke, mint a medáljaira. A gyönyörű Grace Kelly Hollywood fényes csillagaként szeretett bele Monaco hercegébe, aki feleségül is vette. így lett a szegény ír földművesből fejedelmi após. Magyar cseh színekben Noha Magyarország hivatalos formában nem lehetett ott Belgiumban, azért akadt egy magyar származású sportoló, aki pontszerző helyezést ért el. Vörös Vince kora tehetséges középtávfutója volt. Ezeken a távokon több magyar bajnoki címet szerzett, a Tanácsköztársaság alatt pedig mezei futóbajnokságot nyert. 1919 nyarán Prágába költözött, és a következő esztendőben Václav Vohralík néven be is került a csehszlovák atléta válogatottba. Az olimpián ő vitte új hazája zászlaját a megnyitón, majd az 1500 méteres síkfutásban negyedik helyen végzett. (folytatjuk) Hegedűs Henrik •• ' / i-- ráy'’ ' / ■■ m VfSP ......yir ^ I I Eg ymást dicsérik a franciak es a nemetek EURO-2016. Mindkét oldalon ko- |j moly várakozás előzi meg a meccsről meccsre egyre jobb formába lendülő házigazda francia válogatott és a világbajnok német együttes összecsapását a labdarúgó Európa-bajnokság csütörtöki elődöntőjében, mely előtt mindkét fél a másikat méltatta. A torna első számú favoritjá- nak tartott németek riválisuknál nehezebb úton és komoly áldozatok árán jutottak el az Eb legjobb négy csapata közé, a franciák viszont - kihasználva az eddig kifejezetten könnyű águkat - magabiztosan meneteltek be az elődöntőbe. A német együttes a negyeddöntőben óriási csatában, történelmi büntetőpárbaj végén gyűrte le az olasz csapatot. A nagy tornán eddig sosem látott olaszverésért ugyanakkor a németek három sérülttel és egy eltiltottal fizettek: Mario Gomez már egyáltalán nem játszhat az Eb-n, míg Sami Khedira csütörtökön még biztosan nem bevethető, de Bastian Schweinsteiger felépülése is kérdéses, a védelem oszlopa, Mats Hummels pedig az olaszok elleni sárgájával zárta ki magát az elődöntőről. Ennek ellenére a világbajnok együttes magabiztos, s a csapatnál teljesen biztosak benne, hogy Joachim Löw kapitány megtalálja a legjobb megoldást a hiányzók pótlására, s a franciák játékára az ellenszert.- Még gondolkodnom kell a franciák elleni felálláson A német csapat a franciák ellen várhatóan nem fog három belső védővel felállni, mint az olaszok ellen. A hátsó sorban Hummelst minden bizonnyal Benedikt Höwedes helyettesíti majd, míg a középpályán Khedirát Emre Can. A támadósorral kapcsolatban viszont még a német szakírók is bizonytalanok, számukra is kérdés, hogy a szakvezető milyen összetételben küldi pályára ezt az egységet. Bárhogy is dönt Löw, a játékosai bíznak benne, ezt hangsúlyozta Thomas Müller is.- Nagyon magabiztos. Tizenkét éve van már a válogatottnál, sikerei, amiket elért a csapattal, nyugalmat adnak mindannyiunknak - méltatta Löwöt a Bayern München támadója, aki továbbra sem szerzett még gólt a kontinenstornán. Oüver Bierhoff, a német válogatott menedzsere hétfőn arról beszélt, hogy szerinte a franciák a meccs esélyesei, ugyanakkor Didier Deschamps, a házigazdák szövetségi kapitánya nem győzte dicsérni csapata ellenfelét.- Lehet, hogy most jobban nézünk ki, de Németország az akkor is Németország - hangsúlyozta a játékosként világ- és Eu- rópa-bajnok tréner. - Ők a legjobbak Európában és a világon is, s az egyetlenek, akik teljesen kontrolálják a pályát. A kapustól a csatárokig mindenki rendkívül képzett. A francia kapitány ugyanakkor azt is elmondta: tisztában vannak vele, milyen kihívás vár rájuk, de meg fognak küzdeni a lehetőségeikért. Deschamps együttese a negyeddöntőben Izlandot verte könnyedén, 5-2-re, olyan mécsesén, melyen arra is tudott figyelni a szakember, hogy a sárga lap miatt veszélyeztetett játékosaitpi- hentesse, és sérülést se kockáztasson senki. Ennek megfelelően az edző minden játékosára számíthat, azaz a lehető legjobb csapatot küldheti pályára. Kérdések ettől függetlenül még akadnak, francia szakírók szerint elsősorban a védelem összeállításán kell morfondíroznia a trénernek. Iz- land ellen Adü Rami eltiltás miatt nem játszott, helyén Sámuel Umtiti szerepelt Laurent Koscileny mellett. Umtiti nem volt meggyőző, igaz, Raminek is több hibája akadt korábban, mégis vélhetően utóbbi lesz majd ott a pályán a kezdésnél. A két együttes legutóbb tavaly novemberben találkozott egymással, s akkor 2-0-ra a franciák nyertek Párizsban, ám az barátságos mérkőzés volt. A francia csapat felkészülési találkozókon általában jobb szokott lenni a németeknél, tétmeccseken ugyanakkor már teljesen más a helyzet. Eb-n még sosem játszott egymás ellen a két gárda, világbajnokságon ugyanakkor már többször is, s itt a franciák 1958 óta nem tudták legyőzni ősi riválisukat. Ráadásul a mostani gárdának eleven emlékei is lehetnek a németek elleni kudarcról, a 2014- es vb negyeddöntőjében ugyanis 1 -0-ra elvérzett a csapat a későbbi vb-győztessel szemben. A franciáknak ugyanakkor nem csupán a legutóbbi világ- bajnokság kudarca maradt meg a németekről rossz emlékként, hanem az 1982-es és az 1986-os vb elődöntői is, melyekben ugyancsak alulmaradtak. A két válogatott összesen 27- szer mérkőzött meg egymással, ezeken hat döntetlen mellett 12 francia és 9 német siker született. A Németország-Franciaor- szág elődöntőt Marseille-ben rendezik csütörtökön 21 órától, a játékvezető az olasz Nicola Rizzoli lesz.
