Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-04 / 154. szám
/VI J-\ . O' / \ J){khsds> 2016. JÚLIUS 4., HÉTFŐ Esztergom „madártávlatból” Esztergom fejlett ipar, iskola- és kikötőváros Ko- márom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján. A Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni fekvése miatt. A megye második legnépesebb települése több mint huszonnyolcezer lakosával. A település kedvelt idegenforgalmi célpont, évente mint- egy egymillió turista választja úti céljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország egyik legmagasabb épülete. Esztergom. Jelentős kulturális, történelmi és vallási múlttal rendelkezik a szép fekvésű Duna- partí város, Esztergom. 1952-ig megyeszékhely volt. Itt született és 1000 karácsonyán itt is koronázták meg első királyunkat, Szent Istvánt Ő alapította az esztergomi érsekséget. Az itteni bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, hazánk legnagyobb temploma, a város jelképe. A Dunán átívelő, 20Qj-ben újraépült Mária Valéria-híd a szlovákiai Párkánnyal köti össze a várost, amely számos látnivalóval várja a látogatókat... Aquasziget Az Aquasziget Termál-, Élmény- és Gyógyfürdő Esztergom fürdőkomplexuma, Finta József Ybl- és Kossuth-díjas építész tervezte. A fürdő 2005 novemberében nyitott meg. A tizenötezer négyzetméteres épületben, tizenegy medencével működő fürdőben három önálló részleg található: az élményfürdő (csúszdákkal, sodrófolyosóval és egyéb látványosságokkal), a wellnessvilág (tematikus szaunákkal, pezsgőmedencével) és a gyógyászati részleg, ahol a TB támogatásával teljeskörű gyógyfürdői szolgáltatást nyújtanak. Babits Mihály Emlékház A Babits Mihály Emlékház Esztergom egyik legszebb pontján található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a történelmi városra, a Duna kék szalagjára, a párkányi síkra és a környező hegyekre. Nem véletlen, hogy a XX. század magyar irodalmának egyik legkiválóbb alkotója, Babits Mihály 1924-től itt töltötte nyarait, itt fogadta a kor híres íróit, költőit, művészeit A 2009-ben felújított emlékházat új, állandó kiállításának varázsát a korabeli fotók alapján rekonstruált enteriőr hangulata adja, amelyben stílusosan helyezték el a modern technikai eszközöket. Balassa Bálint Múzeum A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők régiséggyűjteményei képezték. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1898-ban került (a bencés gimnáziumból) a Főszékesegyházi Könyvtár (Bibliotheka) épületében első, nyilvános kiállításra. AII. világháború után államosították a gyűjteményt, (ekkor kapta a „Balassa Bálint Múzeum” elnevezést), amelynek élére Zolnay Lászlót nevezték ki. 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát” („B”- épület: Pázmány Péter u. 13.). A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátor műhelyek és a kiállítások. Az intézmény állandó, „Esztergom a középkorban” című tárlata az elpusztult épületek feltárásából származó régészeti leletek, művészeti emlékek, dokumentumok segítségével mutatja be egyik legjelentősebb középkori városunk nagyságát. Duna Múzeum A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum vagy Duna Múzeum az 1730-as években épült barokk épületben, az úgynevezett Káptalan-házban működik Esztergomban. A múzeum évente átlagosan húszezer látogató számára kínálja a vízzel való találkozás, a vízről való játékos ismeretszerzés lehetőségét. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai; vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája; a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Mozgó makettek, interaktív játékok, videobemutatók szolgálják az élményekben gazdag ismeretszerzést. Játszóház, pancsoló medence, mini laboratórium és folyamatos kézműves foglalkozások segítségével ismertetik meg a gyermekekkel a víz szeretetét. A Múzeum szakmai felügyeletet lát el az ország számos pontján található vízügyi gyűjtemény és kiállítóhely fölött. Keresztény Múzeum Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, országos múzeum, amely a prí- mási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti a bazilikában található Mindszenty- emlékhelyet, és kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium emeletén, ahol a modern műalkotások állandó kiállítását tervezik. A világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma a vatikáni és a müncheni (freisingi) után. Várhegy Esztergom városának egyik leglátogatottabb része a Várhegy. Az esztergomi Várhegy királyi palotáját Géza fejedelem kezdte el építtetni a X. század vége felé, majd a fia, István király folytatta. A XI. századra a vár a király legfontosabb székhelyévé vált. A magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül az esztergomi várhegy északi részét kapja, de a XIII. században már az egész Várhegyet az esztergomi érsek birtokolta. A vár a tatárjárás idején szenvedte el első ostromát, aztán az évek során többször törökök kezére, majd a Habsburgok uralma alá került, míg végül 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek. A mai székes- egyház épületét Rudnay Sándor érsek idején kezdik el. A királyi palota romjait 1934 és 1938 között tárták fel. 2000-ben megkezdték várat felújítását, egyes részeit teljesen újjáépítették. Bazilika Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Va- léria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Szent István király emeltette az első, Szent Adalbertnek szentelt székesegyházat a Várdombon. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után. A XIX. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére. Hild József tervei alapján 1822-ben kezdődtek a munkálatok és 1869-ben fejeződtek be a zárókő felkerülésével. Az építkezés 47 éve alatt négy építész és négy érsek váltotta egymást. A még nem teljesen kész templomot Liszt Ferenc Esztergomi Mise művének hangjainál szentelték fel. A főszékesegyház méretei igazán imponálóak, hossza 118 méter, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter. A kupolát az ország legvastagabb falai tartják, a 17 méter vastag szakaszt tábla is jelzi az altemplomban. A tornyai 57 méter magasak, az előcsarnok oszlopai 22 méteresek. A Szent István térre néző monumentális homlokzat előcsarnok timpanonját 8 korinthoszi oszlopos tartja. A bazilikát teljes egészében meg lehet kerülni, a Duna felőli teraszról parádés kilátás nyílik a városra és a Dunára. Főszékesegyházi Kincstár Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, amelynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van. A kincstára 11. századtól napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. Eredetileg az összes kiállított tárgyat istentiszteleti célra szerezte be az egyház. A tárgyakat művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig nagyon gondosan őrizték, Simor János prímás tette lehetővé először 1886-ban, hogy a kincseket látogatók is megtekinthessék. így alakult ki a kincstár múzeumi jellege. A gyűjtemény darabjai öt fő csoportra oszthatóak: ötvös-művekre, hímzésé és szövési remekek, könyvdíszítési- és festési munkák, faragás és a „modem rész”. A gyűjtemény két legismertebb darabja az Árpádkori eskükereszt és Mátyás király kálváriája. A látogatók megcsodálhatják Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, Mátyás király kálváriáját, a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet, illetve a liturgikus tárgyak és ereklyék páratlan gyűjteményét.
