Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-27 / 174. szám

MTI FOTÓ: ÚJVÁRI A D una-Tisza köze eddigi legjelentősebb középső bronzkori aranytárgy­együttesének tekinthető - mind mennyiségben, mind minőségben - az a tizenegy arany ékszerből álló lelet, amely Kiskőrös környékéről került elő - tájékoztatta Wilhelm Gábor régész az MTI-t. Kiskörös. A Kecskeméti Kato­na József Múzeum régészeti ko­ordinátora elmondta, hogy az év elején megkezdett topográfiai vizsgálatok során kiemelt fi­gyelmet fordítottak a döbrögeci határrészen 1965-ben előkerült római Victoria-szobor lelőhely­ének pontos azonosítására. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb római kisplasztikájá­nak helyét beazonosítva vélet­lenszerűen bukkantak rá egy eddig teljesen ismeretlen közép­ső bronzkori regionális központ­ra. A terület egyediségét az adja, hogy valójában egy mesterséges szigetről van szó, amely mar­kánsan kiemelkedik a mocsaras környezetből és az ős-Duna egyik mellékága veszi körül. A márciusban megkezdett mentőfeltárás során kiderült, hogy a Krisztus előtti 2. évezred első felében - nagyjából ötszáz évig - az úgynevezett Vatya- kultúra népe élt itt. A "klánsze­rű" szerveződést alkotó nép törzsterületén, a Duna-Tisza kö­zén feltehetően 50-60, a talált- hoz hasonló központ létezhetett. A Kiskőrös környéki helyszín műszeres kutatásakor az átlagos­nál több fémtárgy került elő. A ré­gész szerint ez bizonyítja, hogy a területet csak részben érinthette a műkincsrablás. Az összesen 161, jó minőségű korabeli fémeszköz, tárgy és fegyver közül kiemelkedik a tizenegy arany ékszer, amelynek legtöbbje szív vagy csónak alakú csüngő. Az összesen 17 deka­grammnyi nemesfém a kecskeméti múzeum gyűjteményében - a kunbábonyi után-a másodiklegna- gyobb aranylelet-mennyiség. Rá­adásul ebből a korszakból ez az első olyan leletegyüttes, amely minimá­lisan rongált területről és régészek közreműködésével került elő. Wilhelm Gábor hozzátette, hogy találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzéksze­rek korabeli női vlseletek kellé­kei, csüngök, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is. A megtalált bronztárgyak minősé­ge kiváló, alig korrodálódtak, mivel a terület soha nem volt műtrágyázva. Jelentős mennyiségű kerá­miaanyagot is feltártak a külön­böző rétegekből. A nagyon vál­tozatos leletben mindössze né­hány kisebb bögre maradt egy­ben, de előkerült egy teljesen ép, vastag állati csontból fara­gott, díszes zabla-szíjelosztó is. Ez a mai Magyarország egyik legszebb csontfaragványa a korszakból - fogalmazott Wilhelm Gábor, megjegyezve, hogy sok kő és kőeszköz is volt az egyes rétegekben ezen a kő nyersanyagban szegény vidé­ken. Mint mondta, ezek szinte bizonyosan a Dunántúlról szár­maznak. A régész szerint jórészt őrlő­köveket találtak, de feltehető­en volt egy sánc is, amelyet kővel erősítettek meg. Szinte biztosra vehető, hogy ezek ke­reskedelem útján kerültek er­re a vidékre. A Vatya-népesség agrárkultú­rát folytatott, de a lótenyésztés­ről is híresek voltak. Díszesen öltöztek, komoly eszközöket használtak, és magasszintű volt a kerámia-, fém- és aranyműves- ségük. Maga a lelőhely részbeni érin­tetlensége és átlagon felüli gaz­dagsága miatt az előzetes vizs­gálatok alapján a korszak egyik kiemelkedő kutatási helyszíné­nek tekinthető Európában - hangsúlyozta Wilhelm Gábor. A területen - előkészítve a ké­sőbbi feltárásokat - a következő fél évben talajfúrásokat, vala­mint olyan vizsgálatokat végez­nek, amelyek nem okoznak ma­radandó változást a lelőhely ál­lapotában - mondta a régész. Minden eddiginél melegebb... Washiílgtí Az elmúlt hónap volt minden idők legmelegebb júniusa a Földön a globális fel­jegyzések 1880-as kezdete óta, 2016 júniusa a negyvenedik egymást követő június volt, ami­kor az átlaghőmérséklet megha­ladta a 20. századi átlagot - kö­zölte az amerikai Nemzeti Óce- án-és Légkörkutató Hivatal. A hivatal adatai szerint 1976 júni­usában történt utoljára, hogy a globális föld- és tengerfelszíni hőmérséklet a 20. századi átlag­nál alacsonyabb volt Ráadásul 2016 júniusa volt a 14. egymást követő hónap, amikor az átlag- hőmérséklet magasabb volt a 20. századi átlagnál, és 2016 el­ső hat hónapjában is az előző évinél magasabb átlaghőmér­sékleteket mértek. Megszületett az első... Spanyolország­ban megszületett Európa első kóros kisfejűségben, azaz mikrokefáliában szenvedő csecsemője; a gyermek édes­anyja a terhessége idején Dél- Amerikában járt, ott kapta el a tigrisszúnyog által terjesz­tett zikavírust - közölték a barcelonai Vall d'Hebron kór­ház orvosai hétfőn sajtótájé­koztatón. A fejlődési rendelle­nességet már korábban, má­jus elején diagnosztizálták a magzatnál, és azt nyilvános­ságra is hozták. A szülők en­nek ismeretében döntöttek úgy, nem kérik a terhesség megszakítását. Félix Castillo, a kórház neonatológiai osztá­lyának vezetője elmondta: az egészséges újszülöttek kopo­nyájának kerülete 33,5-34 centiméter, a most világra jött csecsemő fejének körmérete ennél kisebb. A város határában feltárt leletek Kiskőrösön Összeomlott az ökoszisztéma Macskamedve ikrek születtek Nyíregyházán Öthetes nőstény vörös macskamedve, más néven kis panda (Ailurus ful- gens) ikreket vizsgál Tóth Alexandra állatorvos a Nyíregyházi Állatparkban A teljes ökoszisztéma ösz- szeomlásáról, a halak sokkoló hiányáról és a nyári korallfehéredést túlélt korallzátonyok téli fehéredéséről számolt be az ausztráliai korallmeg­figyelő program egyik tudósa, aki nem rég tért vissza a Nagy-korallzá- tonynak a természeti csa­pás által leginkább súj­tott északi térségéből. Sidney.-a legsokkolóbb a ha­lak hiánya volt A korallfehére- dés előtti időkhöz képest most a halaknak kevesebb mint 50 szá­zalékát láttam. Egyes fajokat egy­általán nem láttam a térségben - idézte Justin Marshallt, a Queenslandi Egyetem tudósát, a korallmegfigyelő program veze­tőjét a The Guardian brit napüap. Marshall egy hetet töltött júli­usban a Lizard-sziget környé­kén lévő korallzátonyok tanul­mányozásával. A kutató hangsúlyozta, a halak hiánya azt jelzi, hogy a teljes öko­szisztéma összeomlott. A korallfe­héredést túlélt elegendő korall nél­kül a halaknak nincs menedékük és táplálékuk, és vagy kihaltak, vagy máshová vonultak a térség­ből. A halak nélkül pedig a korai­toknak nehezebb lesz felépülni a fehéredésből - tette hozzá. A szakembert meglepte az is, hogy a nyári fehéredést túlélt ko­raitok egy része télen is tovább­fehéredik annak ellenére, hogy a tél hűvösebb tengeri áramlatokat hozott a Nagy-Korallzátonyhoz. - A Lizard-szigetnél különösen lát­ványos fehéredés a szarukoral- lok esetében, de a kőkoralloknál is találtunk még kifehéredetteket - hangoztatta. Marshall becslései szerint az agancskorallok több mint 90 százaléka elpusztult a Lizard- szigetnél. A több ezeréves kispo- lipú kőkorallok sokasága szin­tén elhalt a fehéredés miatt. A korallfehéredés a beteg ko­rallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a koraitokban élő, azok színét adó algák kilökőd­nek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korai­tok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a koraitokra tá­maszkodó halakra és rajtuk ke­resztül az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óce­án trópusi vízfelszínének felme­legedését okozó El Nino légköri jelenség áll. A Lizard-szigetet különösen nagy mértékékben sújtotta a korallfehéredés, amely a Nagy-korallzátony tel­jes térségét érintette, és megölte a koraitok egynegyedét. A Nagy­korallzátony északi térségében, ahol a Lizard-sziget is elterül, a koraitok többsége kipusztult. Vörös macskamedvék (Ailurus fulgens), közis­mertebb nevükön kis pandák születtek a Nyír­egyházi Állatparkban, az öthetes nőstény ikerpárt szerdán mutatták be a sajtó képviselőinek a sós­tógyógyfürdői látványos­ságban. Nyíregyháza. A stresszre rend­kívül érzékeny macskamedvé­ket csak néhány percre vették ki odújukból a park állatorvosai, akik megállapították ivarukat és megvizsgálták őket. A szülők - a pozsonyi állatkertből érkezett nőstény Ting-ting és a korábban a dublini állatkertben élő hím ivarú Szecsuán - ezalatt idege­sen járkáltak a lakóhelyükként szolgáló fák ágain, az állatorvos­ok távozása után a nőstény meg­próbálta minél magasabbra fel­vinni egyik kölykét, így rejtve el a kifutó előtt összesereglett láto­gatók kíváncsi tekintete elől. Európában jelenleg alig 250 egyed él belőle állatkertekben és mivel ilyen csekély a szá­muk, minden szaporulat nagy öröm a szakemberek számára, fogságban ugyanis nagyon rit­kán szaporodnak a macska- medve-félék családjába tartozó állatok. A tenyészpár két éve él együtt a nyíregyházi állatparkban, aho­vá az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkeztek. A jelenleg öthetes utódoknak az első néhány hétben csukva volt a szemük, idejük nagy részét egy helyben fekve, odújukban töltötték. Már kinyílt a szemük és a szürke bunda is napról nap­ra vörösebb lesz. Ting-ting elein­te szinte egész nap kölykeivel volt az odúban, az utóbbi időben viszont egyre többször hagyja el a fészket, de így is rendszeresen visszajár hozzájuk, hogy meg­szoptassa és tisztogassa őket. A faj a természetben a Himalá­ja, illetve Észak-Burma magashe­gyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban él 2000-4800 méteres magasságban. Bun­dáját hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőr­zet alkotja, mely me­legen és szárazon tartja a hideg és ned­ves élőhelyén. Napjainkban alig tízezer egyed él a vadonban, számuk az utolsó ötven év­ben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése és az orvvadászat miatt. Nepál­ban például korábban a bundá­jáért vadászták, amelyből sap­kát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek. Bár a ragadozók közé sorolják őket, táplálékuk jórészt bambusz­ból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisem- lősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között öszszegömbölyödve, alvással töl­tik. Területüket ürülékkel, vizelet­tel és végbélmirigyének pézsma­illatú váladékával jelölik meg. Érdekesség, hogy a panda név a 19. században csak a vörös macskamedve neve volt Az angol szó feltehetően az állat nepáli ne­véből (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz a bambuszevő kifejezésből) származik. A kis panda név az óriáspandától való megkülönböztetésre szolgál, amelyet később is­mertek meg, és szin­tén pandának nevez­ték el, mivel a két fajt rokonnak tartották. A vörös macska­medve név az állat medvére emlékezte­tő külsejére utal, rá­adásul ugyanolyan ’ jól mászik fára és ugyanúgy nyalogat­ja magát tisztára, mint a macska. Az óriáspandához hasonlóan a mell­ső végtagján hat ujja van: a hato­dik ujj a csuklócsont megnagyob­bodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokaL Jelentős középső bronzkori aranytárgylelet

Next

/
Thumbnails
Contents