Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-27 / 174. szám
MTI FOTÓ: ÚJVÁRI A D una-Tisza köze eddigi legjelentősebb középső bronzkori aranytárgyegyüttesének tekinthető - mind mennyiségben, mind minőségben - az a tizenegy arany ékszerből álló lelet, amely Kiskőrös környékéről került elő - tájékoztatta Wilhelm Gábor régész az MTI-t. Kiskörös. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti koordinátora elmondta, hogy az év elején megkezdett topográfiai vizsgálatok során kiemelt figyelmet fordítottak a döbrögeci határrészen 1965-ben előkerült római Victoria-szobor lelőhelyének pontos azonosítására. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb római kisplasztikájának helyét beazonosítva véletlenszerűen bukkantak rá egy eddig teljesen ismeretlen középső bronzkori regionális központra. A terület egyediségét az adja, hogy valójában egy mesterséges szigetről van szó, amely markánsan kiemelkedik a mocsaras környezetből és az ős-Duna egyik mellékága veszi körül. A márciusban megkezdett mentőfeltárás során kiderült, hogy a Krisztus előtti 2. évezred első felében - nagyjából ötszáz évig - az úgynevezett Vatya- kultúra népe élt itt. A "klánszerű" szerveződést alkotó nép törzsterületén, a Duna-Tisza közén feltehetően 50-60, a talált- hoz hasonló központ létezhetett. A Kiskőrös környéki helyszín műszeres kutatásakor az átlagosnál több fémtárgy került elő. A régész szerint ez bizonyítja, hogy a területet csak részben érinthette a műkincsrablás. Az összesen 161, jó minőségű korabeli fémeszköz, tárgy és fegyver közül kiemelkedik a tizenegy arany ékszer, amelynek legtöbbje szív vagy csónak alakú csüngő. Az összesen 17 dekagrammnyi nemesfém a kecskeméti múzeum gyűjteményében - a kunbábonyi után-a másodiklegna- gyobb aranylelet-mennyiség. Ráadásul ebből a korszakból ez az első olyan leletegyüttes, amely minimálisan rongált területről és régészek közreműködésével került elő. Wilhelm Gábor hozzátette, hogy találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzékszerek korabeli női vlseletek kellékei, csüngök, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is. A megtalált bronztárgyak minősége kiváló, alig korrodálódtak, mivel a terület soha nem volt műtrágyázva. Jelentős mennyiségű kerámiaanyagot is feltártak a különböző rétegekből. A nagyon változatos leletben mindössze néhány kisebb bögre maradt egyben, de előkerült egy teljesen ép, vastag állati csontból faragott, díszes zabla-szíjelosztó is. Ez a mai Magyarország egyik legszebb csontfaragványa a korszakból - fogalmazott Wilhelm Gábor, megjegyezve, hogy sok kő és kőeszköz is volt az egyes rétegekben ezen a kő nyersanyagban szegény vidéken. Mint mondta, ezek szinte bizonyosan a Dunántúlról származnak. A régész szerint jórészt őrlőköveket találtak, de feltehetően volt egy sánc is, amelyet kővel erősítettek meg. Szinte biztosra vehető, hogy ezek kereskedelem útján kerültek erre a vidékre. A Vatya-népesség agrárkultúrát folytatott, de a lótenyésztésről is híresek voltak. Díszesen öltöztek, komoly eszközöket használtak, és magasszintű volt a kerámia-, fém- és aranyműves- ségük. Maga a lelőhely részbeni érintetlensége és átlagon felüli gazdagsága miatt az előzetes vizsgálatok alapján a korszak egyik kiemelkedő kutatási helyszínének tekinthető Európában - hangsúlyozta Wilhelm Gábor. A területen - előkészítve a későbbi feltárásokat - a következő fél évben talajfúrásokat, valamint olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek nem okoznak maradandó változást a lelőhely állapotában - mondta a régész. Minden eddiginél melegebb... Washiílgtí Az elmúlt hónap volt minden idők legmelegebb júniusa a Földön a globális feljegyzések 1880-as kezdete óta, 2016 júniusa a negyvenedik egymást követő június volt, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta a 20. századi átlagot - közölte az amerikai Nemzeti Óce- án-és Légkörkutató Hivatal. A hivatal adatai szerint 1976 júniusában történt utoljára, hogy a globális föld- és tengerfelszíni hőmérséklet a 20. századi átlagnál alacsonyabb volt Ráadásul 2016 júniusa volt a 14. egymást követő hónap, amikor az átlag- hőmérséklet magasabb volt a 20. századi átlagnál, és 2016 első hat hónapjában is az előző évinél magasabb átlaghőmérsékleteket mértek. Megszületett az első... Spanyolországban megszületett Európa első kóros kisfejűségben, azaz mikrokefáliában szenvedő csecsemője; a gyermek édesanyja a terhessége idején Dél- Amerikában járt, ott kapta el a tigrisszúnyog által terjesztett zikavírust - közölték a barcelonai Vall d'Hebron kórház orvosai hétfőn sajtótájékoztatón. A fejlődési rendellenességet már korábban, május elején diagnosztizálták a magzatnál, és azt nyilvánosságra is hozták. A szülők ennek ismeretében döntöttek úgy, nem kérik a terhesség megszakítását. Félix Castillo, a kórház neonatológiai osztályának vezetője elmondta: az egészséges újszülöttek koponyájának kerülete 33,5-34 centiméter, a most világra jött csecsemő fejének körmérete ennél kisebb. A város határában feltárt leletek Kiskőrösön Összeomlott az ökoszisztéma Macskamedve ikrek születtek Nyíregyházán Öthetes nőstény vörös macskamedve, más néven kis panda (Ailurus ful- gens) ikreket vizsgál Tóth Alexandra állatorvos a Nyíregyházi Állatparkban A teljes ökoszisztéma ösz- szeomlásáról, a halak sokkoló hiányáról és a nyári korallfehéredést túlélt korallzátonyok téli fehéredéséről számolt be az ausztráliai korallmegfigyelő program egyik tudósa, aki nem rég tért vissza a Nagy-korallzá- tonynak a természeti csapás által leginkább sújtott északi térségéből. Sidney.-a legsokkolóbb a halak hiánya volt A korallfehére- dés előtti időkhöz képest most a halaknak kevesebb mint 50 százalékát láttam. Egyes fajokat egyáltalán nem láttam a térségben - idézte Justin Marshallt, a Queenslandi Egyetem tudósát, a korallmegfigyelő program vezetőjét a The Guardian brit napüap. Marshall egy hetet töltött júliusban a Lizard-sziget környékén lévő korallzátonyok tanulmányozásával. A kutató hangsúlyozta, a halak hiánya azt jelzi, hogy a teljes ökoszisztéma összeomlott. A korallfehéredést túlélt elegendő korall nélkül a halaknak nincs menedékük és táplálékuk, és vagy kihaltak, vagy máshová vonultak a térségből. A halak nélkül pedig a koraitoknak nehezebb lesz felépülni a fehéredésből - tette hozzá. A szakembert meglepte az is, hogy a nyári fehéredést túlélt koraitok egy része télen is továbbfehéredik annak ellenére, hogy a tél hűvösebb tengeri áramlatokat hozott a Nagy-Korallzátonyhoz. - A Lizard-szigetnél különösen látványos fehéredés a szarukoral- lok esetében, de a kőkoralloknál is találtunk még kifehéredetteket - hangoztatta. Marshall becslései szerint az agancskorallok több mint 90 százaléka elpusztult a Lizard- szigetnél. A több ezeréves kispo- lipú kőkorallok sokasága szintén elhalt a fehéredés miatt. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a koraitokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a koraitok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a koraitokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll. A Lizard-szigetet különösen nagy mértékékben sújtotta a korallfehéredés, amely a Nagy-korallzátony teljes térségét érintette, és megölte a koraitok egynegyedét. A Nagykorallzátony északi térségében, ahol a Lizard-sziget is elterül, a koraitok többsége kipusztult. Vörös macskamedvék (Ailurus fulgens), közismertebb nevükön kis pandák születtek a Nyíregyházi Állatparkban, az öthetes nőstény ikerpárt szerdán mutatták be a sajtó képviselőinek a sóstógyógyfürdői látványosságban. Nyíregyháza. A stresszre rendkívül érzékeny macskamedvéket csak néhány percre vették ki odújukból a park állatorvosai, akik megállapították ivarukat és megvizsgálták őket. A szülők - a pozsonyi állatkertből érkezett nőstény Ting-ting és a korábban a dublini állatkertben élő hím ivarú Szecsuán - ezalatt idegesen járkáltak a lakóhelyükként szolgáló fák ágain, az állatorvosok távozása után a nőstény megpróbálta minél magasabbra felvinni egyik kölykét, így rejtve el a kifutó előtt összesereglett látogatók kíváncsi tekintete elől. Európában jelenleg alig 250 egyed él belőle állatkertekben és mivel ilyen csekély a számuk, minden szaporulat nagy öröm a szakemberek számára, fogságban ugyanis nagyon ritkán szaporodnak a macska- medve-félék családjába tartozó állatok. A tenyészpár két éve él együtt a nyíregyházi állatparkban, ahová az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkeztek. A jelenleg öthetes utódoknak az első néhány hétben csukva volt a szemük, idejük nagy részét egy helyben fekve, odújukban töltötték. Már kinyílt a szemük és a szürke bunda is napról napra vörösebb lesz. Ting-ting eleinte szinte egész nap kölykeivel volt az odúban, az utóbbi időben viszont egyre többször hagyja el a fészket, de így is rendszeresen visszajár hozzájuk, hogy megszoptassa és tisztogassa őket. A faj a természetben a Himalája, illetve Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban él 2000-4800 méteres magasságban. Bundáját hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja a hideg és nedves élőhelyén. Napjainkban alig tízezer egyed él a vadonban, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése és az orvvadászat miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadászták, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek. Bár a ragadozók közé sorolják őket, táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisem- lősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között öszszegömbölyödve, alvással töltik. Területüket ürülékkel, vizelettel és végbélmirigyének pézsmaillatú váladékával jelölik meg. Érdekesség, hogy a panda név a 19. században csak a vörös macskamedve neve volt Az angol szó feltehetően az állat nepáli nevéből (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz a bambuszevő kifejezésből) származik. A kis panda név az óriáspandától való megkülönböztetésre szolgál, amelyet később ismertek meg, és szintén pandának nevezték el, mivel a két fajt rokonnak tartották. A vörös macskamedve név az állat medvére emlékeztető külsejére utal, ráadásul ugyanolyan ’ jól mászik fára és ugyanúgy nyalogatja magát tisztára, mint a macska. Az óriáspandához hasonlóan a mellső végtagján hat ujja van: a hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokaL Jelentős középső bronzkori aranytárgylelet
