Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-26 / 173. szám

Elkészült és a nyár végére a kormány ele kerül a Digi­tális Oktatási Stratégia, szeptemberben pedig hozzá­kezdenek annak végrehajtásához - jelentette be a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biz­tos hétfőn, Budapesten. Palkovics László oktatásért fele­lős államtitkár Budapest Deutsch Tamás a sajtótájékoztatón kiemelte: a stratégia minden elemében il­leszkedik a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszert fejlesztő kormányzati elkép­zelésekhez. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár arról be­szélt: a gyorsan változó digitá­lis világhoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért a nemzeti alaptanterven belül a digitális eszközök és a digitá­lis tudás használata célzottab- ban jelenik meg a stratégia keretében. Czunyiné Bertalan Judit digitálistartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a Digitális Oktatási Stratégiáról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében Budapesten Elkészült a Digitális Oktatási Stratégia Lehetőség közmunkásoknak a honvédségnél A közfoglalkoztatottak körében is toboroz a Magyar Honvédség, de a jelentkezés önkéntes: sem a megjelenés, sem a szerződéskö­tés nem kötelező - szögezte le a Honvédelmi Minisztérium hét­főn az MTI-hez eljuttatott közle­ményében. Budapest A hétvégén elsőként a Kisal- föld.hu írt arról, hogy a Magyar Honvéd­ség toborzásán kötelező a megjelenés. Ha megfelelnek, akkor szerződéses katonák lehetnek. Ha viszont nem fogadják el az állásajánlatot, hónapokra kiesnek a közfoglalkoztatotti rendszerből, elveszí­tik mostani munkájukat - írta a portál. A HM erre reagálva kiemelte: a sorka­tonai szolgálat 2004-es megszűnésével a Magyar Honvédség önkéntes professzio­nális haderővé alakult át. Ennek nyomán a honvédség "nem kötelez és nem is kö­telezhet senkit arra, hogy akarata ellené­re szerződést kössön, illetve a soraiba lépjen". Több mint 11 éve csak önkéntes alapon jelentkező katonákkal működik a Magyar Honvédség - tették hozzá. Közölték, a Magyar Honvédség nyit mindenki felé, aki önként vállalja a szer­ződéses katonai szolgálatot, s érdekli a katonai életpálya lehetősége. A honvédség "hosszú távú és biztos mun­kalehetőséget kínál a közfoglalkoztatotti programban dolgozók számára, míg a köz­munka csak egy ideiglenes állapot". Aki megfelel az elvárásoknak és követelmények­nek, a közfoglalkoztatotti bérnél jóval maga­sabb fizetést kap - hangsúlyozta a miniszté­rium. Júliusban Vas, Fejér, Baranya, Pest, Bács- Kiskun, Nógrád, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Hajdú- Bihar, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Bé­kés megyében zajlik toborzás. A tájékozta­tókon kizárólag a szerződéses katonai szol­gálat vállalásának feltételeit, valamint a szerződéses katonák kötelezettségeit, já­randóságait ismertetik-írta a HM, kiemel­ve: a megjelenés és a szolgálat vállalása "nem kötelező, ez egy lehetőség". Céljuk egyrészt a Magyar Honvédség le­génységi állományának utánpótlás-biztosí­tása, emellett a közfoglalkoztatottak mun­kaerőpiacra történő be-, illetve visszaveze­tése - olvasható a HM közleményében. Vegyék kezelésbe...! Budapest Az LMP felszólította a kormányt, hogy vegye állami kezelésbe a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat, és - az inf­rastruktúra biztosítása mellett - munkaviszonyban foglalkoz­tasson fiatal doktorokat ezeken a helyeken. Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt önkormányza­ti szakszóvivője hétfőn az MTI- nek nyilatkozva emlékeztetett, országszerte immáron több mint 400 házi- és fogorvosi pra­xis hiányzik, ezt a számot min­denféleképpen csökkenteni kell. Amennyiben ugyanis nem sikerül visszafordítani az elmúlt évek tendenciáját, akkor 2020- ra már 4 millió embernek nem lesz háziorvosa - emelte ki Ábra­hám Júlia, az LMP egészségügyi szakszóvivője, aki szerint ezt a helyzetet csak béremeléssel nem lehet megoldani. Destabilizálná Európát Budapest A Demokratikus Koalíció úgy látja, hogy Do­nald Trump megválasztása esetén destabilizálná Európát, ezért a párt szerint Magyaror­szág számára sem mindegy, hogy kit választanak meg amerikai elnöknek. A DK kül­ügyi kabinetvezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág csak veszthet azzal, ha Európa gyengül, a DK pedig "nem kér" a republikánus je­löltből. Ara- Kovács Attila úgy fogalmazott, azt nem lepte meg őket, hogy eközben vi­szont "Orbán Viktor coming outja Trumppal kapcsolatban megtörtént iusnádfürdőn". Folyamatosan fejlesztik Czibere Károly . A kormány elkötelezett a társadalmi felzárkózási stratégia folyamatos fej­lesztése mellett, így az ingyenes szünidei gyer­mekétkeztetésre fordítha­tó összeget is emelik - mondta az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának (Emmi) szociális ügye­kért és társadalmi felzár­kózásért felelős államtit­kára hétfőn Orosházán. Orosháza. Czibere Károly az orosházi Eötvös József Katolikus Iskolában, a nyári gyermekét­keztetési program félidejében tartott sajtótájékoztatón el­mondta: a tavalyi 3 milliárd fo­rint helyett idén 5,3 milliárdot fordítanak a hátrányos és hal­mozottan hátrányos helyzetű gyermekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanítási szünetekben - ös­szesen hetven szünidei napon át - történő étkeztetésére. Jövőre ez az öszszeg tovább nő, 6,7 mil­liárd forintra. Az MTI kérdésére válaszolva az államtitkár közölte, az 1,4 milliárdos pluszforrás egy "biz­tonsági tartalék" lesz a 2017-es költségvetésben, azt akár a mi­nőség további javítására, akár még több gyermek ellátására tudják fordítani. Czibere Károly kifejtette: a ta­valyi 440 forint helyett idén 570 forintra nőtt a napi támogatási összeg, amelyből így jobb minő­ségű, táplálóbb ételt lehet készí­teni. A módosítást a helyszíni tapasztalatai alapján sikeresnek nevezte, úgy látja, kevés gyerek kér repetát, jóllakik a normál adaggal. Szólt arról, hogy tavaly 142 ezer gyermek étkezett ingyene­sen a nyári szünidőben, de ak­kor még nem volt ez kötelező feladat az önkormányzatok szá­mára. Idén 208 ezer gyerek jo­gosult arra, hogy a nyári szünet hétköznapjain ingyen ebédet kapjon, ám ezt a szülőnek kér­vényeznie kell. Elmondta, a szü­lők vagy a gondozók még most, a program félidejében is bead­hatják a kérvényt az önkor­mányzatokhoz. Ősszel kiértékelik, ténylege­sen hány önkormányzatot és gyermeket ért el a program - je­lezte az államtitkár. „Nem tehetjük ki veszélynek őket!” A migrációs hullám kez­dete óta ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma Európá­ban, a magyar nőket és gyerekeket azonban nem tehetjük ki ennek a veszélynek, ezért meg kell állítani az illegális beván­dorlást - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára hétfői sajtótá­jékoztatóján, Budapesten. Budapest Novák Katalin emlé­keztetett arra, hogy a legtöbb ilyen eset Németországban tör­tént, tavaly szilveszterkor Köln­ben, Stuttgartban és Hamburg­ban migránsok tömegesen kö­vettek el szexuális zaklatást nők ellen. Azóta is szaporodnak az olyan esetek, amikor nőket ér valamilyen zaklatás és az elkö­vetőkről kiderül, hogy "migráci­ós háttérrel" rendelkeznek - tet­te hozzá az államtitkár. Még a Német Szövetségi Bűn­ügyi hivatal is elismerte, hogy van összefüggés a szexuális tá­madások és az illegális beván­dorlás között - jegyezte meg. Hangsúlyozta: eddig sikerült ettől a veszélytől megóvni a ma­gyar nőket és gyerekeket, és emellett a jövőben is elkötelezett a kormány. Novák Katalin az októberi népszavazáson való részvételre buzdított és rámutatott: a refe­rendumon a magyar emberek - a többi európai országhoz ké­pest kivételes módon - elmond­hatják a véleményüket az illegá­lis bevándorlásról, és felhatal­mazást adhatnak a magyar kormánynak arra, hogy még határozottabban tudjon fellépni a migrációval és a Brüsszel által tervezett kényszerbetelepítési kvótával szemben. Az államtitkár azt mondta, az ugrásszerű emelkedés a terror- cselekményekre is igaz. Emlé­keztetett arra, hogy tavaly janu­ár, a Charlie Hebdo szerkesztő­sége elleni támadás óta olyan terrorcselekmények történnek, amelyekről rendre kiderül, hogy az elkövetők illegális be­vándorlók voltak vagy migráci­ós háttérrel rendelkeztek. Arra a kérdésre, hogy a beván­dorlás kezdete óta hány nőt zak­lattak Magyarországon, Novák Katalin azt mondta: Magyaror­szágon nem jellemzőek egyelőre ezek az esetek, éppen ezért lépett fel a kormány eddig is határozot­tan az illegális bevándorlás ellen. Az államtitkár egy másik kér­désre, arra, hogy mit tesz a kor­mány a magyar nőkkel szemben magyar férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak ellen, azt vá­laszolta: nagyon határozott esz­közökkel lépnek fel ez ellen, így önálló büntetőjogi tényállás lett a kapcsolati erőszak, a kormány aláírta az Isztambuli Egyez­ményt, emellett folyamatosan növeli a krízisközpontok és az ellátórendszer finanszírozását, valamint 24 órás telefonszolgá­latot üzemeltet az áldozatok se­gítésére. Novák Katalin ugyanakkor ki­jelentette: az, hogy a kapcsolati erőszak megoldásért kiáltó je­lenség Európa- és világszerte, nem jelenti azt, hogy ne kellene legalább olyan határozottsággal fellépni az ellen a veszély ellen, ami most keletkezik Európában.

Next

/
Thumbnails
Contents