Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-26 / 173. szám

Előzetesben a spanyol nő A Balassagyarmati Járá­si Ügyészség tartással, az ország területére behozatallal elkövetett kábítószer birtoklása miatt kezdeményezte egy 41 éves, spanyol állampolgárságú nő elő­zetes letartóztatását. Bercel-Csobánkapuszta. a gyanúsítottat a Bercel- Csobánkapusztán megrende­zett fesztiválon rendőri ellen­őrzés alá vonták, amelynek során a tulajdonában lévő la­kóautót is átvizsgálták. A hatóság tagjai a járműben lévő szekrényből és hátizsák­ból bélyegeket, különféle tab­lettákat, kábítószergyanús nö­vényi törmelékeket, valamint különböző kiszerelésben kris­tályos anyagokat, porokat fog­laltak le. Mindezek mellett kábítószer fogyasztásához használatos eszközöket, töb­bek között pipát, szűrőt és di­gitális mérleget is találtak. A helyszínen végzett minta­vétel és gyorsteszt alapján a lefoglalt, összesen 572,8 gramm súlyú anyagok nagy része kábítószernek minősül, belőlük kokain és LSD is kimu­tatható volt. A 41 éves spanyol nővel szemben alkalmazott gyorsteszt kimutatta, hogy ko­rábban - kábítószernek minő­sülő - marihuánát és hasist fogyasztott. A Balassagyarmati Járásbí­róság nyomozási bírája a gya­núsított előzetes letartóztatá­sát az ügyészi indítványnak helyt adva - a szökés, az elrej­tőzés, a bűnismétlés valamint a bizonyítási eljárás megnehe­zítésének vagy meghiúsításá­nak veszélyére tekintettel - egy hónap időtartamra elren­delte - tájékoztatta lapunkat dr. Nagy Zsuzsanna megbízott megyei főügyészhelyettes. Palócföldi Szent Annanap (Folytatás az 1. oldalról.) Mátraverebély-Szentkút Szent Annának Palócország vallásos kultúrájában különös helye, hi­vatása alakult ki. Krisztus nagy­anyja a palóc, de az egész kato­likus női hívek kiváltságosán tisztelt szentje lett, akik asz- szonyként és nagymamaként, munkájukban, családokat ös­szefogó nemes tevékenységük­ben, öregségükben és betegsé­gükben Szent Annához fohász­kodnak, segítségét kérik. így az idei nagybúcsúra sem csak megyénkből, hanem az or­szág különböző területeiről és határainkon túlról is érkeztek hívek. Voltak, akik könnybe lá­badt szemmel imádkoztak, so­kan jöttek el kisgyermekekkel, beteg családtaggal, hogy hálát adjanak, fohászkodjanak.... Körmenet, valamint az uno­kák és nagyszülők megáldása követte az ünnepi szentmisét, amelyet Német László nagybecskereki püspök tartott. Az egyházi elöljáró megtisztelte­tésnek nevezte, hogy a sokaság­gal közösen ünnepelhet az irgal­masság évében, Mátraverebély- Szentkúton. Majd Szent Annát és Joachimot méltatta, akik tisz­tességesen és jól felnevelték Jé­zus Krisztus édesanyját - noha Mária is egy „hétköznapi” lány volt, a kamaszkor minden nehéz­ségével, és nem tudhatták, hogy ő fogja világra hozni a Megváltót.- Azt az emberi párost, férjet és feleséget ühnepeljük, amely végső soron az életet ajándékoz­ta Krisztusunknak - hangsú­lyozta Német László, aki úgy fogalmazott: Anna és Joachim szülői tevékenysége volt az alap­ja annak a hegynek, amelyen ma már kereszt magasodik. Bőven és bő olajban sült a pampuska Mi, magyarok, szeretjük a gyomrunkat, szeretünk nagyokat enni-inni. Nem mint­ha más népek nem így lennének ezzel, de nekik aligha van gyulai kolbászuk, szegedi halászlevük, göncük vagy éppen pampus- kájuk. De mi is ez a pampuska, aminek élvezetéhez kötötte Kisecset a fesztiválját? H.H.-Sz.B. Kisecseten. Előre örülünk, hogy ehetünk a pihe­könnyű, pirosbarna fánkból, aminek öbléből aranysárgán csillog a házi baracklekvár, s mint a zúzmara, fehérük rajta a porcukor. Kicsiny ez a falucska, talán ha százötvenen lakják, de mintha mindenki itt lenne a közösségi téren. Pe­dig nem, sokan vannak a környező településekből, Kétbodonyból, Szentéről, Romhányból, Szátokról, Tereskéről. De messziről jött idegenek is. Közelünk­ben egy középkorú férfi szól a feleségéhez: „Valóban völgyben fekszik ez a falu.” „És milyen szép a kör­nyéke!” - kontráz rá az asszony. Ez az apró zsákfalu tényleg gyönyörű. Békés, nyu­godt, csendes. Bár most vásári zsibongás veri föl nyu­galmát: zeneszó, vidám rikkantások, kovácsüllő csendülése, karikás ostor csattanása, gyerekzsivaj. A konyhasátorban katlan-ütegekben rottyan a gulyás, sistereg a zsiradék a pampuskák alatt. A sátor mellett piros utánfutón kemence, ebben kenyérlángos sül. Van itt minden, kérem szépen, ami szem-száj­nak ingere! Lassan csendesedik a lárma. A színpadról Pribelszki Tamás polgármester köszönti a megje­lenteket, aztán átadja a szót Bállá Mihály ország- gyűlési képviselőnek. A honatya elsőként a pam- puskakérdést oldja meg, majd a sokkal lényege­sebbről, az ilyen fesztiválok közösségmegtartó - és erősítő erejéről beszél. Mennyire igaza van! Milyen nagy szükség van erre egy ilyen, kissé magára hagyott településnek. Később kérdezzük erről Pribelszki Tamást.- Igen - mondja a polgármester -, egy ilyen rendez­vénynek nagy összetartó ereje van. Ahogy készültünk erre a fesztiválra, külön felkérés nélkül jöttek az em­berek, kérdezték, miben tudnának segíteni. Pedig ők is segítségre szorulnak. Hiszen munka nincs, sőt, a környéken sem nagyon, legfeljebb közmunka. De nem panaszkodni akarok most Bizakodó vagyok, bí­zom abban, hogy a belátható jövőben üdülőfalu lesz Kisecsetből. Nem telik bele talán tíz év sem. Ahogy elnézzük, van ebben igazság. Eüszen már most, a Kétbodonyi-tó fölött, Kisecsethez tartozva ren­geteg üdülő épült De a jövőből térjünk vissza a jelen­be. A színpadon a romhányi Dallam Kórus hölgyei „jangóznak” egymással szemben, párokba állva. A játszótéren egy apuka két térdig érő gyerkőccel pró­bálgatja a furfangos játszó eszközöket, kevés sikerrel. Közelükben két kissrác fúja nagy ügybuzgalom­mal a szappanbuborékok felhőjét. A sátorsor végén fekete kendővel bekötött fejű kovácslegény izzítja a vasat, majd ütemes „klinkeléssel” alakítja a forró fémet. Amott aranybarna mézeskalács címer kelleti magát: Kisecset címere tésztába sütve. Csattannak a karikások, kígyóznak az ostorszíjak. Vattacukor, dobós játék a gyerekeknek, enni-innivaló a felnőt­teknek. Egymás után lépnek fel a színpadra a szátoki hagyományőrzők, a tereskei Kalácska Népdalkor a roma lagzival, a kétbodonyiak a fonóval. A házigazdák sem maradhatnak ki a sorból, tréfás jelenetük az asszonyi csalfaságról szól. Végszóra befut Szandi, a népszerű énekesnő. Ed­dig sem volt borús a hangulat, most azonban a jó­kedv a csúcsra hág. Nekünk viszont mennünk kell. Mögöttünk marad a vidámság, Szandi hangja, és ez a kis ékszer-falu, Kisecset

Next

/
Thumbnails
Contents