Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-23 / 171. szám

2016. JULIUS 23., SZOMBAT Migránstábort számolnak fel A francia hatóságok péntek reggel megkezdték egy észak­párizsi illegális migránstábor felszámolását, ez már a 26. hasonló művelet a francia fővárosban. A metróhíd alatti táborban eddig 1200-1400, többségében eritreai, Szomáliái és afganisztáni fér­fi élt rossz higiéniai körülmények kö­zött. Az AFP francia hírügynökség beszámolója szerint a sátrak és mat­racok között szemetet sodort a szél, és húgyszag terjengett. A múlt hétvégén a migránsok összeverekedtek, a hő- zöngőket a rendőrség csillapította le. A tábodakókat autóbuszokkal szállít­ják át Párizs környéki és vidéki fogadó­központokba. Franciaországban az utób­bi két évben több mint 20 ezer szálláshe­lyet hoztak létre a migránsoknak, de ez még mindig kevés - jelezte a menekülte­ket segítő csoportok emyőszervezete, a Francia Koordináció a Menedékjogért (CFDA). A CFDA csütörtökön elítélte a száműzöttek "rendőri és adminisztratív zaklatását". A szervezet szerint "Francia- országnak kötelessége a területén védel­met kérő összes ember méltóságteljes fogadása és elszállásolása". A hevenyészett tábor nem messze található egy menekültkérelmek re­gisztrálásával megbízott szervezet székhelyétől. Pierre Henry, a szerve­zet tisztségviselője elmondta, hogy nincsenek eszközeik az összes kére­lem befogadására. "A regionális székvárosokban kel­lene fogadni és elirányítani az embe­reket, hogy ne jöjjenek annyian Pá­rizsba és az angol partokkal szembe­ni Calais-ba" - hangsúlyozta Henry. Didier Leschi, a bevándorlás- és in- tegrációügyi francia hivatal igazgatója szerint a táborban olyan emberek lak­tak, akik "nem akartak menedéket kérni, mert Franciaország csak egy köztes állomás számukra", míg "má­sok megkapták a menekültstátust, de nem találnak munkát, és nem tudnak hol lakni". Visszaszorulóban a terrorszervezet Ashton Carter amerikai védelmi miniszter (balra) és John Kerry amerikai külügyminiszter az Iszlám Állam elleni globális koalíció külügyminiszteri és védelmi miniszteri szintű értekezletén Washingtonban 2016. július 21-én Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terror­szervezet visszaszorulóban van - jelentette ki az MTI-nek telefonon Washingtonból nyilatkozva Vargha Tamás, a honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára. Cleveland. A politikus az IÁ ellen harcoló nemzetközi koalíció országainak konferencián vett részt Washingtonban. A kétnapos tanács­kozás első napján, szerdán a védelmi minisz­terek eszmecseréje zajlott, csütörtökön pedig a külügyminiszterek és a védelmi tárcák irá­nyítóinak közös tanácskozása folyt. A találkozón elhangzottakról szólva Vargha Tamás megerősítette:általános az a vélemény a nemzetközi koalíció tagjai körében, hogy a terrorszervezet visszaszorulóban van, annál is inkább, mert az Irakban korábban uralmuk alá hajtott területeknek mintegy felét, a Szíri­ában elfoglaltaknak pedig hozzávetőlegesen húsz százalékát sikerült visszafoglalni. Az ál­lamtitkár szerint fordulópont lehet az észak­iraki Moszul városának visszafoglalása a ter­roristáktól. "A terrorszervezet kommunikációjából egy­értelműen látjuk, hogy sikerült megtörni a len­dületüket, ugyanis már nem támadásokról esik szó, hanem arról, hogy a végsőkig kitartanak. Tehát hátrálnak"- hangsúlyozta Vargha Tamás. A politikus szerint rendkívül fontos a terro­risták utánpótlási vonalainak elvágása és pénzügyi forrásaik felszámolása, s ezzel pár­huzamosan okvetlenül el kell érni azt, hogy a terroristák elől menekülni kényszerülők ne Európa felé vegyék útjukat. Ezzel összefüggés­ben rámutatott, hogy a terrorszervezet legyő­zése és a térség helyzetének rendezése fontos feltétele az európai migránsválság rendezésé­nek is. De meg kell akadályozni, hogy a mene­külők ellenőrizetlenül lépjenek be Európába, illetve Magyarországra is - húzta alá Vargha. Az MTI azon kérdésére, hogy vajon a ma­gyar erőfeszítések megítélése változott-e, Var­gha Tamás kifejtette: ez feltétlenül így van, s hangsúlyozta, hogy megváltozott az egy évvel ezelőtti hangulat, amikor Magyarország a bí­rálatok kereszttüzében volt, mert a határain nem engedett át ellenőrizetlenül migránsokat. "Mára már azok a politikusok is változtattak a véleményükön, akik korábban bíráltak" - han­goztatta az államtitkár. Ezzel kapcsolatban Vargha Tamás utalt arra, hogy a NATO is - amelynek főtitkára, Jens Stoltenberg szintén jelen volt a washingtoni tanácskozáson - elismeri, hogy van összefüg­gés a migráció és a terrorizmus között, ezért az észak-atlanti szervezet is elsődleges fontos­ságúnak tartja a határok védelmét. Az állam­titkár ezzel kapcsolatban felidézte a párizsi és a brüsszeli merényieteket, amelyeknek elköve­tőiről kiderült, hogy támogatást kaptak a ter­rorszervezettől. Az MTI kérdésére válaszolva az államtitkár megerősítette: a terrorizmus elleni küzdelemben szoros a magyar-amerikai együttműködés. Tettestársai voltak a nizzai merénylőnek A francia nemzeti ünne­pen Nizzában lecsapó ter­rorista hónapokon át ter­vezte a terrortámadást, és legalább öt tettestársa volt - közölte csütörtökön Francois Molins párizsi ügyész. Párizs. Molins elmondta: négy­százan dolgoznak az ügyön, és jelentős haladást sikerült elérni. Az ügyész kijelentette: a Francia- országban élő, tunéziai Mohamed Lahouaiej-Bouhlel "támogatóktól és cinkostársaktól" kapott segítsé­get Beszámolt arról is, hogy az öt gyanúsított őrizetben van. Francois Molins azt is elmond­ta: a támadó telefonján talált ada­tok arra utalnak, hogy már ta­valy tervezni kezdte a támadást. Előkerült egy fénykép a nizzai tengerparti sétányról és egy olyan cikkről készített felvétel is, amely a terrorista merényletek elkövetői által használt, captagon nevű kábítószerről szólt. Az ügyész azt mondta, két francia-tunéziai kettős állampol­gárt, egy tunéziai, egy albán fér­fit és egy francia-albán nőt őrizet­be vettek, és terrorcselekmény­ben való bűnrészesség vádjával eljárás indult ellenük. Molins hozzátette, a 21 és 42 év közötti emberek korábban nem kerültek a titkosszolgálatok látószögébe. A jogász kifejtette, Lahouaiej- Bouhlel mobiltelefonjának át­vizsgálásakor derült ki, hogy a merénylő a vádlottak közül töb­bel is aktívan tartotta a kapcso­latot. Például röviddel a Charlie Hebdo című szatirikus francia hetilap szerkesztőségére mért, tavaly januári támadást követő­en az egyik férfitól a következő szöveges üzenetet kapta: "Én nem Charlie vagyok (...), hanem boldog, amiért Allah katonái el­végezték a munkát". Az üzenet arra utal, hogy a támadás után az egész világon a "le suis Charlie" vagyis "Charlie va­gyok" üzenettel nyilvánították ki az emberek szolidaritásukat. A gyanúsítottak bűnrészessé­gére utalnak a merénylethez használt, a kamionban megta­lált tárgyak és fegyverek is. Az egyik vádlott ujjlenyomatát megtalálták a bérelt hűtőkocsin. A támadásban 84-en vesztet­ték életüket, köztük több gyerek és külföldi is. A több mint 300 sebesültből Molins tájékoztatá­sa szerint 15-en továbbra is vál­ságos állapotban vannak. Török emberi jogok Az emberi jogok tisztelet­ben tartására szólította fel a rendkívüli állapot érvénybe lépését követően Törökor­szágot az ENSZ főtitkára. New York. Ban Ki Mun a világ- szervezet New York-i székhe­lyén ismertetett közleményében arra intett, hogy az alkotmányos rendet és az emberi jogokra - így a szólás, a gyülekezés szabadsá­gára és az igazságszolgáltatás függetlenségére - vonatkozó nemzetközi elveket tiszteletben kell tartani. Az ENSZ-főtitkár hozzátette: reméli, hogy a rendkívüli álla­pot alkalmazását teljes átlátha­tóság kíséri majd. Recep Tayyip Erdogan szerda éj­jel, a nemzetbiztonsági tanács ülése után jelentette be, hogy a múlt pén­teki puccskísérlet nyomán három hónapra szóló rendkívüli állapotot vezetnek be Törökország egészé­ben. A parlament csütörtökön jóvá­hagyta az énül szóló javaslatot Sandringham. A 201ó. július 22-én közzétett, de dátum nélküli ké­pen a harmadik életévét ezen a napon betöltő György herceg, Vil­mos herceg és Katalin cambridge-i elsőszülött gyermeke az angliai Sandringhamben. Hercegi születésnap Holttestek a tengerben Tizenhét migráns holt­testére bukkantak a Földközi-tengeren egy bárkában csütörtök dél­után - jelentette a Reuters hírügynökség az olasz parti őrség köz­lésére hivatkozva. Az első értesülések szerint a nap folyamán 8 műve­let során összesen 1128 migránst kimentettek. RÓílt Az olasz hírügynök­ség közlése szerint egy bárká­ról vészjelzést adtak le a Szicí­liától délre eső vizekről. Az ír lames Joyce hadihajót küldték a segítségére. Sikerült elérni, és megmenteni 452 embert. Találtak viszont 17 holttestet is. A migránsok az első feltevé­sek szerint valószínűleg meg­fulladtak a raktérben a motor kipufogó gázától. Egy nappal korábban hu­szonkét holttestre bukkantak a Fölközi-tengeren sodródó gu­micsónakokban a Líbia partja­ihoz közeli nemzetközi vize­ken. 600 embert ugyanakkor kimentettek A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint ebben az évben eddig 79 861 menekült, illetve migráns érke­zett Olaszországba tengeri úton, elsősorban Líbiából. A ve­szélyes úton eddig majdnem 3000, Európába igyekvő ember vesztette életét vagy tűnt el. Eljárás menedékkérők ellen Berlin. Eljárás indult fiatal menedékkérők ellen lányok molesztálásának gyanúja miatt a németor­szági Mönchengladbachban - közölte csütörtökön a helyi rendőrkapitányság. A közlemény szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város strandján nyolc, 12 és 18 év közötti lány szerdán megkérte az úszómestert, hogy hívja ki a rendőrséget, mert három fiatalember sze­xuálisan zaklatta, egyebek között tapogatta őket A rendőrség előállította a 14 és 17 év közötti fiata­lokat és eljárást indított ellenük, a strandot üzemelte­tő vállalat pedig valamennyi uszodájából és strandjá­ról kitiltotta őket. A legidősebb gyanúsított bevándor­ló családból származó német állampolgár, a másik kettő afganisztáni származású, felnőtt kísérő nélkül érkezett menedékkérő. Világbank, Kína: egy kis összehajlás... Peking. Li Ko-csiang kínai kormányfő (balra) és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezérigazgatója beszélget egy sajtóértekezleten a Kína-IMF-Világbank-ILO tanácskozás után.

Next

/
Thumbnails
Contents