Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-23 / 171. szám

C °Á A°V/i V g Jk 5* 4 1 n d Együttműködés a város jövőjéért Szótanán. A Modem Váro­sok Program kapcsán javasolt fejlesztési tervről, valamint az eddigi, kormányzattal folyta­tott tárgyalások alakulásáról tartottak egyeztetést a városi közgyűlés tagjaival és a vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjével a napokban Sal­gótarjánban.- Fontosnak tartom, hogy a miniszterelnök elé olyan anyag kerüljön, amely a városi köz­gyűlés tagjai, a településrészi képviselők és az országgyűlési képviselő támogatását is bírja. A fejlesztési csomag konkrét elemeiről a tárgyalások lezárul­tával, azaz a miniszterelnöki látogatással egyidejűleg tájé­koztatjuk a lakosságot - fejtette ki közleményében Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere. A városvezető kitért arra is: meglátása szerint a Salgótarján jövőjét megalapozó tervekről és elképzelésekről szóló ülés konstruktív volt, és igen előre­mutató. - Örömömre szolgál az a minden oldalról jó szándékú együttműködés, amely váro­sunk fellendülését célozva kör­vonalazódni látszik. A salgótar­jániak érdekében bízom a kor­mányzat pozitív hozzáállásá­ban a továbbiakban is - fogal­mazott Fekete Zsolt. Tanuszodát hoznak létre Budapest/Balassagyarmat or­szágszerte huszonnégy helyen tanterem, huszonnégy tan­uszoda, huszonöt tornaterem és öt komplett iskola épül a Nemzeti Köznevelési Infrast­ruktúra Fejlesztési Program keretében - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szo­cialista Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdésére. Az államtit­kár az Országgyűlés honlap­ján közzétett válaszában kifej­tette: a 78 projektből álló prog­ram összértéke 38,7 milliárd forint, amely teljes egészében központi költségvetési forrás­ból származik. Más helységek mellett Balassagyarmaton is tanuszodát hoznak létre. m „Minden földutat ismerek a megyében” Dolgozott a közigazgatásban, a bankszektorban, munkája során alaposan megismerte a kis- és középvállalkozásokat, az önkor­mányzatokat, a civil szervezete­ket, a politikai életben pedig elkötelezett kereszténydemokra­ta. A szécsényi születésű Bablena Ferenc életét meghatá­rozza a családi indíttatás, a római katolikus vallás, az eszter­gomi ferences gimnáziumban kapott alapok. A Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökével pályafutá­sáról, munkájáról, és a szűkebb pátriánk jövőjét érintő fontosabb kérdésekről beszélgettünk. Salgótarján. - Ősnógrádi vagyok, szécsényi. A város évszázadokon keresz­tül meghatározó szerepet játszott a várme­gye életében, a szécsényi ferencesek nem csak lelki és hitéleti szempontból, hanem a társadalmi fejlődés területén is fontos szerepet töltöttek be. Gondoljunk csak a török idők viszontagságaira, amikor veze­tésüknek köszönhetően maradhatott meg a vallás a hódoltsági területeken. Nekem az egyik nagybátyám ferences rendi szerzetes volt, a családi indíttatás is a római katolikus hitélet felé irányított. Az általános iskola elvégzése után az eszter­gomi ferences gimnáziumban folytattam, ahol a paptanároktól kapott útravaló, a fe­rences szellemiség, a mai napig irányadó számomra! A tanáraim közül sajnos már egy sem él, biztosan tudom, a napokban volt az ötvenéves érettségi találkozónk...- Hol folytatta a gimnázium után?- Gödöllőn végeztem, agrármérnök­ként, 1972-ben le is doktoráltam. Disszer­tációmban matemaükai modellt dolgoz­tam ki a Nógrád megyei szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére, figyelembe véve a mezőgazdasági adottságokat, a helyi felté­teleket, a korabeli gazdasági környezetet is. Tíz évvel később bebizonyosodott, hogy jó volt a program! Az egyetem elvégzése után a közigaz­gatásban, szakmai és érdekvédelmi szer­vezeteknél dolgoztam, elmondhatom, hogy minden földutat ismerek a megyé­ben... Ebben az időszakban született az a felismerés, hogy a hagyományosan a me­zőgazdaságból élő vidék - nem is a me­zőgazdaságból él. A nógrádi földek aranykorona értéke és a domborzati vi­szonyok miatt a megye nem versenyez­het mondjuk Bácskával, de régen az ipa­ri termelést folytató melléküzemágak kompenzálták ezt a hátrányt. A szövetke­zetek nagyon sok mindennel foglalkoz­tak, tulajdonképpen a mai kis- és közép- vállalkozói szektor szerepét töltötték be!- Hogyan alakult pályafutása az agráriumban eltöltött évek után?- A rendszerváltás idején a bankszek­torban folytattam, időközben közgazdász diplomát is szereztem, illetve elvégeztem a nemzetközi bankárképzőt. A korábbi céges, társadalmi, önkormányzati ta­pasztalataimat így hasznosítani tudtam a bankos munkám során is, összehangol­va a különböző szempontokat. Közgazdasági ismereteimnek köszönhe­tően később a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványt is vezettem, a kis- és középvál­lalkozások pályázati rendszerének lebo­nyolítása volt a fő tevékenységi kör. Ugyanakkor annak is szükségét érez­tem, hogy a társadalom fontos kérdései felé forduljak. Kedves barátaim megkér­tek, hogy a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) Nógrád megyei szervezésé­ben vállaljak Szerepet. Talán már nem sokan emlékeznek rá, hogy az első szaba­don választott Országgyűlésben az öt nóg­rádi képviselőből még négy keresztényde­mokrata volt. Ez idő tájt sikerült megdup­lázni a párt alapszervezeteinek számát Nógrádban. A KDNP megyei elnökeként is tevékenykedem, mellette több, szakmai jellegű önkormányzati feladatot is ellát­tam. Például dolgoztam Salgótarján köz­gyűlésében, voltam az önkormányzati cég felügyelőbizottsági elnöke is. A KDNP el­nökeként kaptam felkérést a megyei köz­gyűlés alelnöki tisztségének ellátására, amit a második ciklusban töltök be.- Mik a tapasztalatai a megyét érintő változások területén?- Az előző ciklusban a megye intéz­ményfenntartó szerepe még jelentős volt, ezt a kormányhivatal a későbbiekben át­vette, változtak a lehetőségek is. Ma a leg­fontosabb a területfejlesztés kérdésköre, az emberi, szellemi háttér, az eszközök, a humánerőforrások figyelembe vételével.- Mit érzékel mindebből a megye lakója?- Azt, hogy néha fordítva ülünk a lo­von... Nógrád az elmúlt huszonöt évben egyre lejjebb csúszott, ez a gazdasági szférára is igaz, az adottságainkat, az ér­tékeinket nem sikerült kellőképpen hasznosítani. Igazi érdekérvényesítést sem látok, holott a megye fejlődése a kor­mányzattal való együttműködéstől függ. Ez a helyi sajátosságok miatt különösen nagy gond.- Hogyan léphetünk előre?- A személyes és a szakmai kapcsolatokból származó tőke ki­használásával. A KDNP-nek van­nak meghatározó kormányzati szereplői, a közgyűlési alelnöki tisztség pedig szabad mozgásteret is jelent, amit a megye érdekében igyekszem felhasználni. A megye hátránya, hogy a keleti részén nincs olyan multinacionális nagy cég, amelynek a kis- és középvál­lalkozások a beszállítói lehetné­nek. A jövő tekintetében pedig meghatározó, hogyan használha­tók ki ezek a lehetőségek. Gond az is, hogy Nógrád alig tud felmutat­ni olyan területet, ami alkalmas lenne nagy cég betelepülésére, pedig másfelé a kis- és középvál­lalkozások adják a beszállítói hát­tér 50-70 százalékát. További gond, hogy a megye lakossága el­öregedett, szellemiségében nagymérték­ben konzerválódott a 30-40 évvel ezelőt­ti, akkor stabilnak tűnő állapotban. Rész­ben ez okozta Salgótarján jelenlegi hely­zetét is, hiszen nem történtek sikeres lépések a korabeli KGST-piac megszűné­se miatt keletkező űr pótlására. A privatizáció nem a lehetőségek ki­használásának irányába vitte a változá­sokat, bár a törekvések és a szándékok jók voltak. Előbbiek miatt azonban a me­gye lakosságára jellemző a kiábrándult­ság, a céltalan és elképzelés nélkül élet­mód, a fiatalok is elmennek innen.- Mit lehet tenni?- Optimista szemlélettel ki tudunk mozdulni a holtpontról, el tudunk indul­ni a jó irányba, ha a jó célt meg tudjuk fogalmazni és országosan is el tudjuk fo­gadtatni azt! Van mit tenni, van mit fej­leszteni. A vállalkozások számára az len­ne a fontos, hogy adjuk el a megyét. Pél­dául az energetikai klaszter magalakítá­sán nagyon sokat dolgoztunk, ami na­gyon jó lehet hosszú távon. A geotermikus energia kihasználását is kezdeményez­tük már, a Zagyva-völgy egyes szakasza­in erre volna is lehetőség, de még kutatni kell. Ez áttételesen a turizmus fejleszté­sében is jelentős szerepet játszana, a me­gye esetében pedig alapvető adottság le­hetne az idegenforgalom. Ugyanakkor a termelő gazdasági szférát is meg kellene alapozni, különösen Salgótarjánban. Már a keleti nyitás politikájának meghir­detésekor, azzal egy időben sikerült fel­vennem a kapcsolatot két kínai tarto­mány fontos gazdasági szereplőivel is, illetve rövidesen még két ilyenre Is lehe­Dr. Bablena Ferenc a személyes és a szakmai kap­csolatokból származó tőke kihasználásában látja megyénk előrelépésének lehetőségét tőség nyílik majd. ' - Mik lehetnek a megye saját eszközei a területfejlesztésben ?- Több program van a megye kezében, a legfontosabbak ezek közül is a most futó TOP-pályázatok által biztosított források. A megyei önkormányzatnak nagyon jó pá­lyázatíró, menedzselő csapata van, ami tovább segítheti a kínálkozó lehetőségek kihasználását, a területfejlesztési ügynök­ségen is kiváló szakemberek dolgoznak. Velük naponta egyeztetünk a megye cél­jainak megvalósításáért! A vidékfejlesztésben a Százak Taná­csával is együttműködünk, hiszen pro­fesszorok, vezető politikusok, tekintélyes szakemberek a tagjai, akiknek a vélemé­nye sokat számít. A gazdasági és politikai szereplők mel­lett a civil szervezetekkel is nagyon jó a kapcsolatom, gyakran hívnak meg a ren­dezvényeikre köszöntőt, tájékoztatót vagy megemlékező beszédet mondani. Szolgálat és közügy ez egyszerre, mun­kám révén pedig szeretném átadni azt a lelki állapotot és derűs szemlélet is, ami a közösséget előbbre viszi! HIRDETÉS Családbarát kapitányság „Családbarát Munkahely” minősí­tést kapott a Szécsényi Rendőrkapi­tányság. NMHinformáciÓ. A budapesti Magyar Állami Operaház Székely Bertalan-termében a na­pokban tartott ünnepségen dr. Ludvai Dezső József rendőr alezredes, kapitányságvezető vette át Novák Katalin család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkártól az elismeréssel járó emlékplakettet és oklevelet. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma által kiírt pályázat elbírálásának eredményeként - a további öt­ven szervezet, cég, illetve vállalat mellett - a szécsényi kapitányság egymillió forint anyagi támogatást is elnyert. A díj kommunikációs értéket is képvisel, hiszen a cím egy évig tar­tó használati jogának elnyerése hozzájárul a nyertes vállalatok és szervezetek pozitív munkáltatói arculatának kialakításához. 3* »fKtbé i K .44' - {/­Miklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján. Somogyi Bacsó út 6. - Tel: 32/310-874 Mobil: +36-20/311-2178 - +36-20/985-9322 LG Life's Good Kormányhatározat afőút-fejlesztésekről NMÜ-informádÓ. Kormányhatározat született a hazai rövid- és középtávú köz­útfejlesztésekhez kapcsolódó infrast­rukturális beruházások összehangolá­sáról és azok 2022-ig történő megvalósí­tásáról. Az Integrált Közlekedésfejlesz­tési Operatív Program 4. prioritás terhé­re megvalósítani tervezett közútfejlesztési projektek között találjuk a 21-es számú főút négynyomúsításából még hátralévő mind az öt szakaszt. A hazai költségvetési forrásból megvalósí­tani tervezett közútfejlesztési projektlis­ta nevesíti a 23-as és 25-ös számú főút fejlesztését Kisterenye és Ózd között, amely esetben az „előkészítés és részbe­ni kivitelezés, tanulmányterv, környeze­ti hatástanulmány” hozzáfűzés olvasha­tó. A 21-es főút négynyomúsításából hátralévő öt szakaszból három esetében már zajlik a kivitelezés. A Sztupa és Mátraverebély, továbbá a Súlyom és Vizslás-Újlak közötti szakasz kivitelezé­sére vonatkozó közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje a közelmúltban lejárt. Amennyiben az eljárás eredmé­nyes lesz, a kivitelezés még 2016 év vége előtt elindulhat ezeken a szakaszokon is. A kivitelezőnek másfél év áll rendel­kezésére a beruházás elvégzésére. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents