Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-20 / 168. szám
Brit helyett magyar elnökség? Magyarország jelezte az uniós intézményeknek, hogy kész vállalni az Európai Unió (EU) soros elnökségét 2017 második fél évében, amit eredetileg Nagy-Britannia adott volna - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter egy keddi budapesti sajtótájékoztatón. Népszavazási hirdetmény Euró az évtized végén? Büdapest A nemzetgazdasági miniszter nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország az évtized végére csatlakozzon az euróövezethez. Varga Mihály erről a Magyar Hírlap keddi számában megjelent interjúban beszélt Hozzátette, ehhez közelebb kell kerülni az uniós átlaghoz, valamint tovább kell javítani a termelékenységet ugyanakkor stabilabb euró is kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Varga Mihály szerint gyenge versenyképességgel, rossz árfolyamon csatlakozni életveszélyes, többet árt, mint használ. Hozzátette: az utóbbi 14 évben kiderültek a közös valuta gyengeségei is, a monetáris politika korlátái, a fiskális együttműködés hiánya. Színjáték Budapest. Az MSZP "hitvány színjátéknak" tartja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter euróbevezetésről szóló nyilatkozatát. A szocialisták Varga Mihály Magyar Hírlapban kedden megjelent interjújára reagáltak, amelyben a tárcavezető nem tartotta alaptalannak, hogy Magyar- ország az évtized végére csatlakozzon az euróövezethez. Az MSZP közleményében ugyanakkor úgy vélte: amíg Orbán Viktor kormányának második embere és szóvivője nem vonja vissza távozás- párti nyilatkozatát, a magyar emberek joggal gondolják, hogy a Fidesz nem az Európai Unió fizetőeszközét akarja bevezetni, hanem Magyarországot akarja az Európai Unióból kivezetni. Orbán Viktor évekkel ezelőtt kimondta, hogy Európán kívül is van élet, Lázár János és Kovács Zoltán pedig világossá tette, hogy ki akarják léptetni az unióból Magyar- országot, és az októberi népszavazás sem szól másról - írták. Budapest Szijjártó Péter kifejtette: a britek EU-ból kilépésével kapcsolatban rengeteg kétely, találgatás felmerült, például hogy vihetik-e tovább a soros elnökséget a kilépési tárgyalások közepette, mindenesetre Magyarország vállalná az elnökséget. Kiemelte: Magyarország a visegrádi országok segítségével az egyetlen olyan uniós tagország, amely sikeres választ adott "a nem normális" európai helyzetet kiváltó legfőbb kihívásra, a migrációs válságra, s elsőként tudta megállítani "az esztelen bevándorlást", ezért a magyar elnökség a józan észre és az emberek biztonságára alapozó politikájával nagy hasznára tudna lenni Európának a helyzet normalizálása érdekében. Magyarország kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott a 2011. első félévi soros elnökségéről, abban az időszakban számos fontos kezdeményezés indult el az EU-ban, továbbá a magyar diplomaták teljesítményét is elismerés övezte - jegyezte meg Szijjártó Péter. Elmondta: még nem fordult elő, hogy valamely tagország kiesett volna az elnökségi sorból, így jelenleg két lehetőség is elképzelhető: vagy valamely tagország vállalja a pozíciót, vagy minden soron következő ország fél évvel előrébb kerül, azonban az eddigi információk alapján az érintettek nem állnak készen erre, vagy nem szeretnék ezt a lépést megtenni. Ismertette: az elnökség átvételének első feltétele, hogy a britek hivatalosan is bejelentsék, nem vállalják az elnökséget. A hivatalos procedúra elindulását követően pedig tanácsi döntés szükséges, tehát a tagállamok döntenek majd a kérdésről - tette hozzá a külügyminiszter. Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is. Elkészült az október 2-i népszavazás hirdetménye, a plakátokat kiszállították a választási irodákhoz, és várhatóan még a héten minden településen kihelyezik - közölte az MTI érdeklődésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kedden. Budapest Az NVI kiemelte: amikor ismertté vált a választás időpontja, haladéktalanul intézkedtek a 44 825 hirdetmény elkészítéséről, és a napokban ki is szállították a helyi választási irodákhoz. A hirdetmény a korábbi választásoknál már megszokott módon a legfontosabb információkat tartalmazza, és a következő napokban minden településen megjelenik majd a közterületeken. A nemzetiszínű keretbe foglalt hirdetmény tartalmazza egyebek mellett a népszavazás napját és a szavazással kapcsolatos információkat is: tájékoztatást ad arról, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár csak személyesen szavazhat, és aki a szavazás napján Magyarországon, de a lakóhelyétől eltérő településen (vagy fővárosi kerületben) szeretne szavazni, az ezt szeptember 30- án 16 óráig kérheti. A szavazás napján külföldön tartózkodó választók szeptember 24-én 16 óráig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. Tájékoztatás: www.valasztas.hu oldalon. Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, amelyet azután Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. Az Eli soros elnöksége A Tanács elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok: 9 I. félév 0 II. félév o m o> & 4 f 9 0 Forrás: Európa Unó / MTVA Sajtó-és Folówchívum / MTI Terrorizmus és a migráció: kéz a kézben Kosa Lajos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület kihelyezett röszkei ülésén A terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár - jelentette ki Kosa Lajos, az országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke az Ml aktuális csatorna keddi műsorában. Budapest Vajon meddig kell várni arra, hogy az Európai Unió és a baloldali pártok rájöjjenek, hogy a terrorizmus, az egész európai életforma ellen irányul, és megváltoztassák álláspontjukat? - tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Az Európába érkező migránsok ugyanis nem akarnak integrálódni - tette hozzá a kormánypárti politikus. Kosa Lajos, aki is, beszámolt arról, hogy a bizottság a röszkei látogatásakor példásnak ítélte a tranzitzóna működését. Svéd és finn rendészeti szakemberek is hasonlóan nyilatkoztak az intézményről - tette hozzá. Orvos, videotolmács áll a migránsok rendelkezésére, és akinek a kérelmét befogadható- nak ítélik, azok táborban várhatják meg menekültkérelmük elbírálását - mondta. A gondot az jelenti - folytatta - hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai szerint a migránsok 90-95 százaléka nem együttműködő. Nem mutatnak be úti okmányt, hamis adatokat közölnek, és miközben például azt állítják, hogy Szíriából jöttek, nem beszélnek arabul. Az pedig nem igaz, hogy a magyar hatóságok fizikailag bántalmazzák a bevándorlókat - fűzte hozzá. A Fidesz frakcióvezetője arról is szólt, hogy tapasztalatai szerint a magyar baloldal bevándorláspárti, minden eszközt felhasznál a migráció támogatására. A magyar határzár jól működik, a július 5-én életbe lépett intézkedéseknek köszönhetően a határ védelme teljessé vált - jelentette ki Kosa Lajos egy hétfői röszkei sajtótájékoztatón. Kosa Lajos úgy fogalmazott, Szerbia irányából Magyarországra, így az unió területére senki nem tud illegálisan belépni. A magyar határon zajló eljárások teljesen rendezettek, a tranzitzóna jól működik, a kiépített kapacitások megfelelőek. Itt mindenki beadhatja menedékkérelmét, amelyet elbírálnak a magyar hatóságok. Azokat az illegálisan érkezőket, akiket a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfognak, a magyar hatóságok visszakísérik és útbaigazítják a tranzitzóna felé, ahol beadhatják kérelmüket - közölte a képviselő. A bizottság ülésén elhangzottakat összegezve Kosa Lajos kifejtette, a migrációs áradat jelentős része nem az üldöztetés elől menekül, hanem a törvényeket kikerülve a jobb élet reményében szeretne Nyugat-Európába eljutni. Az érkezők 95 százaléka nem együttműködő, tisztába van vele, hogy jogszabályokat sért, bár van érvényes úti okmánya, azt nem adja át, és döntő többségük hamis személyi adatokat közöl magáról. Az elmúlt időszak adatai alapján a tranzitzónában megjelentek 70 százaléka már valamelyik uniós ország hatóságánál regisztrálva van, úgy érkezik Magyarországra, hogy tudja, menedékkérelmét ott kellene elbírálni. A bizottsági elnök kitért arra: az eddigi vizsgálatok nem támasztják alá azokat a híreszteléseket, hogy rendőrök és katonák z nem megengedett eszközöket f használtak a migránsokkal 5 szemben. A bejelentéseket az § ügyészség kivizsgálja, de egy ré- | szűk eleve képtelenség, mert * olyan eszközök használatával ' vádolták a rendőröket, amelyek nincsenek rendszeresítve. Firtl Mátyás (KDNP) bizottsági alelnök fontos humanitárius intézkedésnek nevezte, hogy a tranzitzónában az ügyintézés során a családokat és az kísérő nélkül érkező gyerekeket részesítik előnyben. A röszkei tranzitzónánál tett látogatás kapcsán a képviselő közölte, érezhető a migrációs nyomás a határnál, hiszen több százan várakoznak a hátár szerbiai oldalán. A magyar hatóságok - részben karitatív szervezetek közreműködésével - gondoskodnak róluk, vizet, élelmet biztosít nekik. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke úgy fogalmazott, bár a kormány szerint Magyarország a schengeni térség legerősebb védelmezője, valójában ezen a bástyán "óriási lyukak tátongnak". Az ide érkező menekültek több mint 90 százaléka eltűnik a hatóságok elől, és a mai napig úgy vonulnak át tízezrek az országon, mintha mi sem történt volna az elmúlt időszakban. Sem a fizikai, sem a jogi határzár nem tudta a kormány által kitűzött célt elérni - tette hozzá. A politikus szerint a körmendi tábort azért alakították ki, hogy onnan a migránsok és menekültek minél gyorsabban Ausztriába távozhassanak. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy hónapokon belül az osztrák fél kerítést építhet a határon. Mirkóczki Ádám jobbikos bizottsági tag kijelentette, Magyar- ország határainak védelme és a dublini egyezményben foglaltak teljesítése egyszerre nem oldható meg. Semmi értelme úgy fizikai határzárat építeni, hogy az érkezők több mint 90 százaléka eltűnik az országból- mondta. Vadai Ágnes független képviselő szerint a bizottsági ülésen a belügyi és a honvédelmi tárca politikai vezetőinek kellett volna részt venniük, nem a rendőrség és a honvédség irányítóinak. A bizottság zárt ülésén beruházásoknak a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítéséről is tárgyalnak. A tábornok ezzel kapcsolatban elmondta, olyan eszközök beszerzéséről van szó, amelyekkel a jelenleg a határon szolgáló mintegy tízezer rendőr és katona létszámán lehetne spórolni. Kosa Lajos (középen) újságíróknak nyilatkozik a röszkei tranzitzónánál. Mellette Vas Imre fideszes képviselő (balra), valamint és Simon Miklós (jobbra) fideszes, és Firtl Mátyás (balról a második) KDNP-s bizottsági alelnök
