Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-16 / 165. szám

2016. JULIUS 16., SZOMBAT r ffUi Film a legmélyebb barlangról Másfélmillió forintos azonnali forgatási támo­gatást ítélt meg a média­tanács a világ legmélyebb barlangjába vezető ma­gyar expedíciót megörökí­tő ismeretterjesztő film­nek - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Ha­tóság pénteken az MTI- vel. Budapest A közlemény szerint a Kaukázus nyugati peremvidé­kén meghúzódó, csak rendkívül nehéz technikai és fizikai feltéte­lekkel megközelíthető, 2197 mé-> tér mély Krubera-Voronya bar­langot övező nemzetközi érdek­lődés ellenére máig nem készült olyan professzionális filmfelvétel, amely a nagyközönség és a szak­ma számára megfelelően bemu­tatná a hely titkait. Augusztus­ban azonban az Ambrus Gergely vezette négyfős magyar Inverse Everest nevű expedíció minden­napjait testközelből rögzíti a termeszetfilm.hu stábja, a vállal­kozás ideje alatt készült fotókat pétiig a National Geographic ma­gazin fogja publikálni. A média­tanács másfél millió forintos tá­mogatást ítélt meg a forgatáshoz a Filmdzsungel Kft.-nek az Escher Káróly-pályázat eheti for­dulójában. A hatóság azt is közölte: a tes­tület eheti ülésén nyilvántartás­ba vette a Kisvárda 93,4 MHz he­lyi rádiós frekvencia pályázatá­ra beérkezett egyetlen, alakilag érvényes ajánlatot tevő Friss Mé­dia Kft-t. A kisközösségi gyön­gyösi MaxiRádió pedig ötéves jo­gosultságot kapott médiaszolgál­tatásra. Zrínyi-emlékév Pénteken zárultak Szulejmán szultán Sziget­vár melletti sírkomplexu­mának idei ásatási mun­kálatai - mondta el Pap Norbert, a Pécsi Tudo­mányegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Bal­kán Tudományok Köz­pontjának igazgatója a MTI-nek a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566 Emlékév keretében - a baranyai vá­rosban - rendezett csütör­töki sajtóbejáráson. Szigetvár. Az eseményen Hóvári János, a Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöké­nek vezetésével újságíróknak mutatták be a jubileumi esemé­nyek szigetvári helyszíneit, a vá­ros nevezetességeit, köztük a fel­újítás alatt álló szigetvári várat és a Szulejmán szultán sírkomple­xumának feltárási helyszínét a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó Pap Norbert tavaly de­cemberben jelentette be, hogy minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleu­mot, valamint egy unikális osz­mán kori települést a szigetvár- turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyosság­gal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is, és tisztázni kell az egymáshoz való viszonyukat. Az ásatás legújabb eredményiről Pap Norbert az MTI-vel közölte: a közelmúltban feltárt dzsámi után egy dervisko- lostor-részt (tekke) is feltártak. Onnan - többek között - ópiumpi­pa, játékhoz használt dobókoc­kák is előkerültek. Végigfutották a kéktúra útvonalát Jazzfőváros fesztivál Zenyik Róbert, Lőrincz Olivér és Medgyessy Ger­gely ultrafutók (balról jobbra) Velem közelében, az írott-kő csúcsán, miután egy hét alatt, megállás nélkül, egymást váltva végig futották az Országos Kéktúra 1160 kilométeres távját Először futotta végig az Országos Kék Túra több mint 1100 kilométerét hét nap alatt, egymást váltva Lőrincz Olivér, Medgyessy Gergely és Zenyik Róbert terepultrafutó, akik csütörtök délután érkeztek meg az írott-kőhöz. Budapest A csapat hét nappal ezelőtt, július 8-án reggel hat órakor indult Hollóházáról. Moz­gásukat online lehetett követni, aki akart, csat­lakozhatott hozzájuk egy-egy szakaszra. A Kék Túra az ország középső és északi tájain, hegy­ségein végighaladó, folyamatos, jelzett turista­út, a nyugati határon, az írott-kőnél kezdődik és Hollóházán ér véget, összesesen több mint 31 ezer méter szintkülönbséget tartalmaz. A csapat nem a jelvényszerző túra hivatalos, nyugatról keletre tartó irányába indult el, mert viszonylag frissen, útjuk elején akarták telje­síteni a nehezebb, több szintemelkedést tartal­mazó szakaszokat, a Bükk, a Mátra és a Bör­zsöny legmagasabb csúcsait. A "kék csapatot" útján végigkísérő segítők Facebook-oldalukon folyamatosan adtak hírt arról, hogy hol tartanak, hogy haladnak, hogy érzik magukat a futók. Az utat úgy osztották fel egymás között, hogy egyszerre egy sporto­ló átlagosan 40 kilométert fusson, utána le­gyen ideje pihenni, aludni, enni-inni. így nagy­jából 400 kilométer jutott egy futóra a kihívás hét napja alatt összesen, vagyis egy hét alatt egy-egy csapattag mintegy 50 órát futott. "Nem volt bennünk semmiféle bizonyítási vágy. Két célunk volt, az egyik, hogy népsze­rűsítsük a terepfutást, ami nem olimpiai sport­ág, a közvélemény nem sokszor hall róla" - hangsúlyozta Lőrincz Olivér edző, aki világhí­rű magyar ultramaratonisták, többek között a Spartathlon-győztes Nagy Katalin, az idei Ultrabalaton-győztes Maráz Zsuzsanna és a 100 kilométeres országos bajnok Rudolf Ta­más edzőjeként dolgozik. "A másik, amire fel akartuk hívni a figyelmet, maga az Országos Kék Túra, a természetjárás, mert úgy láttuk, ez egyre inkább háttérbe szo­rul Magyarországon, zömmel az idősebbek jár­ják a hegyeket, fiatalokkal alig találkozni, pedig a magyar erdők, hegyek mindenki számára el­érhetők és gyönyörűek" - tette hozzá. A futókat négy kísérő és két kísérő autó, táj­egységenként egy szálláshely segítette. Az ele­jén elhatározták, visznek magukkal valamit, amit mindig átadnak egymásnak a váltások­kor. Végül három tárgy lett, amit a rituális pa­csi után egymás kezébe nyomtak: két hasznos és egy szimbolikus. A két hasznos egyike egy kutyariasztó volt, a másik egy adrenalininjekció, szerencsére egyikre sem volt szükség. "Állatok sehol sem támadtak ránk, annál inkább a növények, tele vagyunk karcolással, szúrással" - mondta Lőrincz Olivér. A szimbolikus tárgy egy szilikonkarkötő volt, melyen a Magyar Termé­szetjáró Szövetségtől kaptak, rajta az Orszá­gos Kék Túra felirat. Az "ékszert" most hozzák forgalomba, az elsyk között viselhette a három ultramaratonista. "Legszebb élményem az volt, amikor hajnal­ban az aggteleki karszton futottam át. Messzi­re ellátni a gyönyörű tájon, ember sehol, per­cenként futott el mellettem egy-egy óriási szar­vas" - emlékezett vissza az edző. Lőrincz Olivér, Medgyessy Gergely és Zenyik Róbert nem először fut csapatban, két évvel ezelőtt hárman teljesítették a francia La Traversée erőpróbát, azaz megtették együtt az Alpok két híres városa, Chamonix és Briancon közötti 203 kilométert. Négy nap alatt tizennégy or­szág száznegyven zenésze lép színpadra Európa legna­gyobb szabadtéri dzsessz- fesztiválján, a kecskeméti Jazzfővároson - mondta el Ittzés Tamás főszervező pén­teken Kecskeméten a ren­dezvényt beharangozó sajtó- tájékoztatón. Kecskemét. A Benkó Zoltán Sza­badidőparkban augusztus 4. és 7. között zajló fesztivál célja a rétegze­nének számító klasszikus dzsessz népszerűsítése. Ebben a műfajban jól megfér egymás mellett a ragti­me, a New Orleans-i dzsessz, a swing vagy éppen a blues - fogal­mazott az ötletgazda, egyben a fesz­tivál házigazdája, a Bohém Ragtime Jazz Band zenekarvezetője. A Jazffőváros fergeteges hangula­táról negyvenkét külföldi és kilenc­vennyolc magyar zenész gondosko- .dik majd napi tizenöt órán keresztül. A fesztiválon a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a családok kikap­csolódására. A Játékszigeten a legki­sebbek akár egy egész napot is eltölt­hetnek, de lesz sportolási lehetőség is: a strandröplabdától a wakeboardon keresztül a buborékfociig sok min­dent ki lehet majd próbálni. A legne­vesebb magyar tanárok vezetésével swing tánckurzusokat szerveznek és itt rendezi meg a Kecskeméti jazz Ala­pítvány az I. Országos Jazz Műveltsé­gi Vetélkedő döntőjét. Különleges produkciónak ígérke­zik a fesztivált záró ragtime-opera, A Lutherek zenei részleteinek bemu­tatása is. A művet a zeneszerző Ittzés Tamás és a szövegíró Lanczkor Gá­bor a reformáció 500. évfordulója al­kalmából írta. Az opera egyedi mó­don állítja párhuzamba a német re­formátor Luther Mártont és az ame­rikai baptista Martin Luther Kinget. Kiállítás az aiagútépítés történetéről Elhunyt Esterházy Péter Meghalt Esterházy Péter., A felvé­tel a 87. Ünnepi Könyvhéten készült a budapesti Vörösmarty téren 2016. június 11-én. Az író 66 éves volt A majdnem 17 évig épült, 57 kilo­méter hosszú svájci Gotthárd- bázisalagút építésének történetéről Gottardo 2016 címmel nyílt kiállí­tás csütörtökön Budapesten a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben. Budapest. A svájci nagykövetség szerve­zésében megvalósuló tárlat a világ leg­hosszabb vasútf alagútjának történelmi, gazdasági és technológiai vonatkozásaiba vezeti be a látogatót informatív és szóra­koztató módon - olvasható az MTI-hez el­küldött tájékoztatóban. Bemutatják az építkezéssel kapcsolatos legfontosabb is­mereteket, valamint a különféle technoló­giai kihívásokra adott mérnöki megoldá­sokat. A fotókkal illusztrált tárlatnak része egy modellvasút is. A kiállításon kiderül többek között, hogy a júniusban átadott alagút építésnél 28,2 millió tonna sziklát termeltek ki, amelynek egy jelentős részét beton formá­jában visszaépítették a hegybe. A Gotthárd-bázisalagút nem csupán a vala­ha épült leghosszabb, de egyben a világ legmélyebb vasúti alagútja is. A szeptem­ber 28-ig látható, fotókkal illusztrált kiál­lításnak része egy modellvasút is. Az Alpokon átvezető vasútvonal a svájciak precizitását, vállalkozói, innovációs készségét és a vasút megbízhatóságát jelképezi. Mint ír­ják, csaknem 2600, számos országból érkezett szakember adta tudását a projekthez. A vasúti kerékgyártás úttörőjét, Ganz Áb­rahámot különösen szoros kapcsolat Tűzte a vasúthoz; ezért lett a Gotthárd-alagutat be­mutató kiállítás budapesti helyszíne a sváj­ci származású iparos egykori öntödéje, a mai Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény. A múzeum a Grand Tour of Switzerland Magyarországon interaktív térkép egyik helyszíne is, ami a svájci nagykövetség egyik legfontosabb programja ebben az évben - ír­ták a tájékoztatóban. Átadták a Átadták a Guckler Kár- oly-kilátópontot, valamint a Hármashatár-hegyi tu­ristaházat: Fazekas Sán­dor földművelésügyi mi­niszter a Pilisi Parkerdő Zrt. turisztikai fejleszté­sének átadásán a kilátó­pontnál elmondta, hogy 2010 óta a 22 állami erdé­szetben több mint 15 mil­liárd forint közjóléti fej­lesztés valósult meg. Budapest Hozzátette: egyebek közt 40 új kilátót, ló szálláshe­lyet, 9 erdei iskolát, száznál is több erdei kiránduló- és pihenő­helyet alakítottak ki, illetve fel­újítottak 12 kilátót, 50 szállás­kilátópontot és a Hármashatár-hegyi turistaházat helyet, 20 erdei Iskolát és 60 ki­ránduló- és pihenőhelyet. A mi­niszter kiemelte: a közjóléti fej­lesztésekkel kirándulók milliói tudják szabadidejüket kulturált körülmények között eltölteni. A Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly a fővárosban és környékén csak­nem 65 ezer hektár erdőterüle­ten mintegy 20 millió látogatót regisztrált, és 750 kilométer kar­bantartott turistaút-hálózatot ke­zel - mutatott rá a miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a parkerdő fejlesztései a megfe­lelő turisztikai infrastruktúra és a magas szintű szolgáltatások kialakítását szolgálták, a Hár- mashatár-hegyen 120 millió fo­rint beruházásból hozták létre a turistaházat, és benne a 38 férő­helyes szálláshelyet. 5 Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő | Zrt. vezérigazgatója elmondta, a 1 XXI. századi erdész jellemzője, | hogy fenntartható erdőgazdálko- | dást folytat, és jelentős részt vál­lal a természetvédelemben. Kö­zölte, a Hármas-határhegyi tu­ristaház és a Guckler Károly-ki- látópont kialakításával a társa­ság egyik legfontosabb fejlesztése valósult meg. A terü­let rendbe tételét 2012-ben kezd­ték meg, majd egy korszerű ökoturisztikai, zöldbázis turista­központot hoztak létre. A zrt. tá­jékoztatása szerint a kilátópont 31 millió forintból valósult meg, a turistaház kialakítására 120 millió forintot fordítottak ma­gyar forrásból. A földművelésügyi miniszter beszédet mond a Hármashatár-hegyi turistaház előtt a Guckler Károly-kilátóközpont és a turistaház ünnepélyes átadásán 2016. július 14-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents