Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)

2016-07-12 / 161. szám

Megállapodás egy szoftverfejlesztő céggel Budapest. Stratégiai megállapodást | kötött a kormány az amerikai szoftver- * fejlesztő EPAM Systems Kft.-vel, a cég | 3,6 milliárd forintos beruházással Deb- f recenben és Szegeden bővíti a jelenle- = gi kapacitásait és dolgozóinak létszá­mát - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón hét­főn, Budapesten. Szijjártó Péter a 69. stratégiai megál­lapodás aláírásakor kiemelte: az EPAM Systems legújabb beruházását komoly nemzetközi versenyben sikerült el­nyernie a regionális versenytársak előtt Magyarországnak, amihez hozzá­járult, hogy a vállalatcsoport budapes­ti irodája egyben európai központ is. A kormány 1,3 milliárd forintos visz- sza nem térítendő készpénz-támoga­tást biztosít a beruházáshoz, a megál­lapodás értelmében Szegeden új iroda­házat építenek, Debrecenben pedig a meglévő irodaházat bővítik, mindezzel 2018-végéig a jelenlegi 1500 dolgozója mellé 365 munkavállalót vesz fel a cég - ismertette. ia<Mukla Papp László, Debrecen pOtgSfffíéifére, Szijjártó Péter és Vinkó Bence ügy­vezető igazgató, (balról jobbra) a kormányes az amerikai szoftverfejlesztő cég közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Külgazdasági és Külügymi­nisztériumban. A cég 3.6 milliard forintos beruházással Debrecenben é* Szegeden bővíti a jelenlegi kapacitásait és dolgozóinak létszámát ■ H ■ ■■ ■ jg ■■ F m F FF f ■ ■■ ■ Menekuiteiiatas, erőn télül Magyarország aktívan és gazdasági erején felül vál­lal részt a menedékkérők ellátásában - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI- vel. A kormány azt azonban a leghatározottabban el­utasítja, hogy pénzbüntetéssel fenyegetik azokat az országokat, amelyek elutasítják a kényszerbetelepí­tést - hangsúlyozták a közleményben. Elkészült a nemzeti erdőstratégia tervezete Elkészült a 2016-2030 kö­zötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégia ter­vezete a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), az állami és magánerdőkre vonatkozó tervezetet júli­us elején tette közzé a szaktárca a kormany.hu honlapon. Budapest A minisztérium az MTI kérdésére közölte: FM az er­dészeti politikáért felelős kor­mányzati szervezetként a korábbi stratégiai dokumentumok alapján készítette el a tervezetet. A célki­tűzés olyan stratégia megalkotása volt, amely az erdő sokrétű funk­ciói közötti megfelelő egyensúly megteremtését szolgálja. A terve­zet megfogalmazza az aktuális fel­adatokat, kihívásokat - így példá­ul a klímaváltozás, a természetvé­delemi területek kezelése, az ener­giafüggőség - és azokra megoldá­si lehetőségeket vázol fel. Emellett a gazdálkodás és az erdei ökoszisz­témák dinamikus folyamatainak összehangolása, valamint az öko­szisztéma-szolgáltatások megva­lósítása is a kiemelt feladatok kö­zé tartozik. A tervezet bemutatja a szakpo­litikai területeken elérendő rövid- és középtávú célokat, egyúttal ke­resi és megadja az erdővédelem­mel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre a vála­szokat. Ennek alapján az erdőket társadalmi jelentőségüknek, ter­mészetvédelmi szerepüknek és környezetgazdálkodási súlyuk­nak megfelelően kell a következő évtizedekben kezelni. A tervezet szerint figyelembe kell venni, hogy az erdő életközös­ség, gazdasági és természetvédelmi alapokra épülő rendszer, ami nem­csak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek értéke felbecsülhetetlen és ennek megfelelően jellemzően nem piacosítható. Mindezt alapul véve az erdő mint élettér és alapve­tő társadalmi-gazdasági érték vé­delmében, az erdőgazdálkodási ke­zelési módszerek hatékonyságá­nak fejlesztése érdekében a folya­matosság fenntartása mellett ké­szült el a tervezet. A tervezet megfogalmazása alapján a nemzeti prioritások és a piaci hatások mellett globális szinten az erdőgazdálkodásra az energia-, a klíma- és vidékfejlesz­tési politika, a természetvédelem, és a vízgazdálkodás gyakorolja a legjelentősebb hatást. Budapest Azt írták: Magyar- ország Európa számos más or­szágával szemben kezdettől be­tartja az EU szabályait, megvé­di Európa schengeni határait, megállítja, regisztrálja és elvá­lasztja a háborús menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. A hivatalos határátlépők kezdet­től nyitottak, aki menedékkére­lemért jön, azt eddig is megte­hette és ezután is megteheti - áll a közleményben. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a me­nedékkérők száma tavaly meg­haladta a 177 ezret, idén a 23 ezret. Hozzátették: a menedék­kérők ellátására havi 140 ezer forintot kell költenie az állam­nak, vagyis egy magyar mun­kavállalót illető nettó minimál­bér közel kétszeresét kell egy menedékkérőre fordítani. A magyar kormány emellett ön­erejéből gondoskodik a beván­dorlók által hátrahagyott kisko­rúak ellátásáról és intézményi elhelyezéséről, amelyhez Brüsszel egy fillérrel sem járult hozzá - közölték. Úgy összegeztek: Magyaror­szág aktívan és gazdasági ere­jén felül vállal részt a menedék­érők ellátásában, és akkor még a schengeni határ védelmének költségeiről nem is szóltak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ ugyanakkor rögzítette: Brüsszel terve a bevándorlók kényszerbetelepítéséről, illetve a pénzbüntetésről elfogadhatat­lan és ellentétes az EU jogszabá­lyaival, valamint alapszerződé­sével is. „A brüsszeli politikusok egy­szerűen elveszítették a kapcso­latot a valósággal és a választó­ikkal”, annyi pénzt kérnek egy migránsért, amennyiért egy magyar ember 40 évet dolgozik - fogalmaztak. Megjegyezték: egy bevándorlóért Brüsszel 78 millió forintot számolna fel, mi­közben egy magyar állampol­gárra egymillió forintot fordít. Üzemanyagok: csökkennek az árak Budapest Csökkenti bruttó 9 forinttal a 95-ös benzin és 5 fo­rinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szer­dán a Mól Nyrt. - értesült pia­ci forrásokból az MTI. A benzin átlagára így 330-331 forintra, a gázolajé 336-337 forintra mér­séklődik. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán válto­zott, akkor a 95-ös benzin át­lagára 5 forinttal csökkent, a gázolajé pedig 2 forinttal nőtt. A benzinár 2012. április ele­jén érte el csúcsát, akkor egy li­ter átlagosan 451 forintba ke­rült. A gázolaj literje 2012. ja­nuár közepén volt a legdrá­gább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különb­séget is tapasztalhatnak a töl­tőállomások árai között. Munkaerőhiány és kezelése Az LMP ötpontos akcióter­vet nyújt be az Országgyű­lés elé a magyar munka­erőhiány kezelésére - je­lentette be a párt társelnö­ke országjárása során tar­tott hétfői ajkai sajtótájé­koztatóján. Ajka. Szél Bernadett azt mond­ta: Magyarországon egyszerre van hatalmas kivándorlás, egyes cégek pedig abban gondolkod­nak, hogy alacsonyabb bérszín­vonalú országból hozzanak be vendégmunkásokat Az ellenzé­ki politikus úgy fogalmazott, a kérdésben múlt héten megnyil­vánuló Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter szavai azt jelentik, „hogy a kormány szö­vetséget kötött a nagytőkével a Magyarországon dolgozó embe­rek béreinek letörésére”. Az LMP ezért egy ötpontos ak­ciótervet nyújt be a magyar dolgo­zók érdekében az Országgyűlés elé, mellyel szeretnék elérni, hogy adómentes legyen a minimálbér és annak értéke a létminimum fö­lé kerüljön, azonnali és jelentős béremelést szorgalmaznak a köz­szférában, megnövelnék a képzé­si és az átképzési, valamint a szak- és felnőttképzési forrásokat, illetve lakhatási és mobilitási támogatás­ként országszerte szociális bérlakásprogramot indítanának. Szél Bernadett hozzátette, az or­szágos szociális bérlakás­programra a Zöld Beruházási Alapban az LMP meg Is tette javas­latát Magyar szemszögből a NATO-csúcs Budapest Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelminek nevezte az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozó­ját, és ha túlzónak is tűnik az értékelése, tény, hogy a tagállamok állam- és kormány­főinek varsói találkozóján több olyan dön­tés született, amelyek a szövetség megúju­lásának jeleként értelmezhetők - állapítot­ta meg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgála­ti Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Köz­pontjának igazgatója elemzésében. A tanulmányban, amelyet a központ hétfőn juttatott el az MTI-hez, a szakértő kifejtette: a szövetségnek továbbra sincsenek ellenségei, de a jelenlegi bizonytalan időben szükségét látja védelmi és elrettentő képességei megerő­sítésének. A bizonytalanság egyik fő okát a NATO Oroszország magatartásában látja. További lényeges elemként emelte ki a kutató, hogy kulcsfontosságú megegyezés jött létre a NATO és az Európai Unió között, Magyarország szempontjából pedig fontos, hogy a szövetség szerepet vállal Európa (tengeri) határainak védelmében. Tálas Péter emlékeztetett: a NATO leg­több tagállama már hosszú idő óta azt sür­gette, hogy a szövetség tegyen komoly lépé­seket védelmi képessége hitelességének bi­zonyítására. A lengyel fővárosban pénte­ken és szombaton megtartott csúcstalálko­zó hosszú évek óta az első olyan NATO- csúcs volt, ahol a szövetség komolyan fog­lalkozott az elrettentés politikájával és döntéseket is hozott ennek megvalósításá­ra. E döntések legfőbb nyertesei azok az or­szágok - Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország -, amelyek a 2008-as orosz-grúz háború óta legfőbb szószólói a NATO megerősítésének. Uniós kifizetések a régióban Magyarország teljesítmé­nye a 2007-2015-ös uniós támogatási ciklusban több szempontból is ki­emelkedik a kelet-közép- európai régiós mezőny­ből: a szerződött támoga­tások aránya regionális összehasonlításban ná­lunk a második legmaga­sabb, a kifizetésekben pe­dig listavezető az ország - derül ki egy évente megjelenő jelentéséből. Budapest A közép-kelet-euró- pai régió 11 országában (Bulgá­ria, Cseh-, Észt-, Horvát-, Lett-, Lengyel- és Magyarországon, Ro­mániában, Szlovákiában, Litvá­niában és Szlovéniában) vizsgál­ják immár kilenc éve az uniós források lekötésének és lehívá­sának ütemét. A szerződött tá­mogatások aránya regionális összehasonlításban Szlovákia után Magyarországon a máso­dik legmagasabb (117 százalék), a kifizetésekben pedig 111 szá­zalékkal a listavezető. A tanulmányból az is kiderül, hogy regionális összehasonlítás­ban Magyarországon a legna­gyobb a kötelezettségek túlválla­lása, azaz, a keretet túllépő lekö­tésekkel és kifizetésekkel igyek­szik a kormány biztosítani, hogy az Európai Bizottság által esetle­gesen vitatottnak minősített pro­jektek elbírálását követően is 100 százalék fölött maradjon a forrás­felhasználás mértéke. Magyarország Szlovéniával együtt azon szűk körbe tartozik, ahol a periódus végére mind a szerződésekkel fedezett, mind a ténylegesen kifizetett támogatá­sok összege eléri, vagy meg is ha­ladja a rendelkezésre álló keretet. Globális oktatási kihívások A globális oktatási kihívásokat vitatja meg több mint kétszáz szakember a World Council for Curriculum and Instruction (WCCI) nemzetközi szervezet hétfőn Budapesten kezdődött világkonferenciáján. szágon, a rendezvényt ma­gyar részről a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem szervezte. Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságá­nak elnöke megnyitó beszédé­ben kiemelte: hatalmas fele­lősséget jelent az oktatás, mert a világ polgárait tanít­ják, az oktatásnak hatása van a családokra, a helyi közössé­gekre, az országokra és az egész világra. Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO volt főigazgatója be­szédében hangsúlyozta: az oktatás jelenti a megoldást a legtöbb problémára, amellyel ma szembenéz a világ, ez a megoldás a szegénységre és a környezetvédelmi kihívások­ra is. Budapest. Az oktatási kérdé­sekkel foglalkozó WCCI éves világkonferenciáját 2010 után másodszor tartják Magyaror-

Next

/
Thumbnails
Contents