Nógrád Megyei Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 152-177. szám)
2016-07-11 / 160. szám
Elmaradt a vizsgálat Budapest Nagy valószínűséggel szerepet játszhatott az Egyesült Királyság uniós kilépéséről tartott népszavazás eredménye, a Brexit győzelme abban, hogy a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő elhalasztotta, így nem is vizsgálta július 8-án a magyar államadósság besorolását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A szaktárca szerint a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban. Ugyanakkor az NGM hangsúlyozta: a magyar gazdaság teljesítménye és az állampapírok után fizetendő hozamok régóta azt jelzik, hogy Magyarország megérdemli a befektetésre javasolt besorolást. A Fitch Ratings májusban sorolta befektetési kategóriába a magyar államkötvényeket, a szaktárca várakozásai szerint 2016-ban a három nagy hitelminősítőből legalább kettőnél kerülhet befektetésre ajánlott kategóriába Magyarország. Realitások talaján Pozsony A migrációra adható válaszok és a határvédelem megítélésében egyre több európai ország hagyja el tavalyi naivitását, és lép a realitások talajára, s ennek megfelelően már elismerik a magyar pozíciókat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az EU- tagállamok igazságügyi minisztereinek Pozsonyban tartottin- formális találkozója után magyar újságíróknak nyilatkozva. A találkozó legjelentősebb témái a migráció, az európai ügyészség kialakítása és az Európai Unió esetleges brit elhagyásának hatásai voltak. A migráció témája kapcsán Trócsányi László a Magyarország által a határvédelem megerősítése céljából bevezetett jogszabályokról is tájékoztatta az osztrák igazságügyi minisztert, aki teljes megértésének adott hangot, és támogatást is ígért a határőrizet terén. „Ausztria és a többi európai ország is a tavalyi év naivitásából idén a realitások talajára kezd lépni, és ennek megfelelően a magyar pozíciókat már elismerik” - mutatott rá a találkozón tapasztalt hangulat kapcsán az igazságügyi miniszter. Biztató, hogy az európai tisztviselőknél újfajta reflexió is megindult, a migrációs politikájuk átgondolására. Magyarország a NATO-csúcson Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében, ezért az ország igyekszik hozzájárulni a térség stabilizálásához - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek. Btldapesl/VarsÓ. Szijjártó Péter kifejtette: szombaton a NATO-csúcson elsősorban a déli kihívásokkal foglalkoznak, hiszen a szövetséget nemcsak keletről, hanem délről is komoly kihívások érik. A déli kihívások közvetlen hatással vannak Magyar- ország biztonságára, mivel „Európa déli szomszédságában destabilizált környezetből, destabilizált térségekből érkezik a legtöbb bevándorló”. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása ércekében. Ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország fenntartja a katonai jelenlétét 2016 után is Afganisztánban mondta. Közölte: jelenleg 101 katonánk szolgál az országban, és ezt a jelenlétet fenntartják. Kiemelte: arról is döntöttek, hogy 2020- ig fenntartják az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére fordítandó pénzügyi támogatást is, amely évente 500 ezer dollárt jelent. Magyarország együttműködik továbbá a jordániai és iraki hadsereg kapacitásainak fejlesztésében is, a magyar honvédség képezi ki a katonákat robbanóeszközök felderítésére - mondta. Hozzátette: az első iraki kontingens novemberben érkezik Magyarországra, hogy megkapja a kiképzést, a magyar kiképzőtisztek pedig a jövő év elején utaznak Jordániába. A külügyminiszter kitért arra: jordániai kollégájával egyetértettek abban, hogy közös célként kell kitűzni, hogy a menekültek a lehető legközelebb maradjanak az otthonukhoz és ne jöjjenek át Európába. Ezért Magyarország azt szorgalmazza, hogy az EU nyújtson támogatást a már több mint egymillió Szíriái menekültről gondoskodó Jordániának, hogy ipari fejlesztési övezetek jöhessenek létre, ahol őket foglalkoztathatják, így a szülőhazájukhoz közel maradhatnak - magyarázta. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a NATO-csúcs alkalmával a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei is egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy Nagy-Britannia kilépése újabb komoly kihívást jelent Európának, ami szükségessé teszi a közép-európai országok, így a V4-ek még szorosabb együttműködését. Megállapodtak abban, hogy még hatékonyabbá teszik a V4-együttműködését, főként azért, mert a Nagy-Britanniával folytatandó kilépési tárgyalásokon a közép-európaiaknak nagyon fontos érdekeik vannak, amelyeket érvényesíteni kell - közölte. Hozzáfűzte: ilyen érdek, hogy a gazdasági együttműködés minél szorosabb ma- radjonNagy-Britanniával, valamint lényeges az ott dolgozó közép-európai munka- vállalók érdekeinek megvédése is. ’ Spanyol támogatás Az ügyvezető spanyol kormány 1,75 millió eurót oszt szét autonóm közösségei között, az Európai Unió menekültelosztási mechanizmusának keretében áthelyezett menedékkérők egészségügyi ellátásának támogatására - jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnökhelyettes a kormányülést követő sajtótájékoztatón. , Madrid. A politikus beszámolt róla, hogy az uniós megállapodás keretében a dél-európai országba eddig 305-en érkeztek Görögországból, Olaszországból, Líbiából és Törökországból. Ők nem egy helyre, hanem kisebb csoportokban az ország legkülönbözőbb területein lévő befogadóközpontokba kerültek, ahol civil szervezetek közreműködésével megkapják a szükséges egészségügyi, pszichológiai, jogi és képzési segítséget A nyár folyamán további 281 menedékkérőre számítanak, akiknek az eredeti tervek szerint június végéig kellett volna megérkezniük - tette hozzá. Mint mondta, az eddig befogadott menekültek szíriaiak, eritreaiak, irakiak, és a Közép-Afrikai Köztársaság állampolgárai. Spanyolország több mint 17 ezer menedékkérő befogadását vállalta 2017-ig. A kezdeményezés 160 ezer Olaszországban és Görögországban partot ért menedékkérő áthelyezését irányozza elő Észak- és Nyugat-Euró- pába, a program tavaly októberben vette kezdetét. Az Európai Unió és Törökország között idén májusban megszületett újabb megállapodás értelmében a tagországok ugyanannyi menekültet vesznek át^T^rökországtól, mint amennyi illegális beyándoríót visszaszállítanak oda a görog szigetekről. Hidegháborúból forró háború lesz? A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett - jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva. Moszkv^/Varsó. „A NATO megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására” - fogalmazott a Szovjetunió utolsó elnöke. „A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek” - hangsúlyozta Gorbacsov. A volt szovjet elnök szavai szerint a Varsóban hozott döntések Oroszországot egy növekvő szembenállásba rángatják bele. „A NA- TO-tagállamok azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy semmitől sem félnek, és ez nagyon gyanús, ezzel bennünket és az egész világot bele akarják rángatni egy még nagyobb szembenállásba” - mondta Gorbacsov. A volt szovjet elnök szerint a nemzetközi közösségnek a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tennie avégett, hogy megállítsa a háborúba sodródást. Gorbacsov nyilatkozatára reagálva Linas Linkevicius litván külügyminiszter kijelentette: nem lepte meg, hogy a volt szovjet elnök az Oroszországgal fennálló feszültség fokozásával vádolja a NATO-t, de határozottan úgy véli, Gorbacsov téved. Linkevicius szerint Gorbacsov szóhasználata nem volt meglepő, de a NATO keleti szárnyának megerősítésével csupán Oroszország „agresszív magatartására reagál”. Oroszország katonai készülődése számban és intenzitásban messze túlszárnyalja a NATO-ét - állapította meg. „Az oroszok nagyon találékonyan keverik össze a következményeket az okokkal”- vélekedett. „Hozzászoktunk ezekhez a módszerekhez”. A litván külügyminiszter szerint országa számára megnyugtató, tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióra, hogy a NATO egy német vezetésű zászlóaljat telepít Litvániába, még ha az csak ezer főt számlál is. Andrzej Duda lengyel államfő (jobbra) kezet fog Nagyija Szavcsenko ukrán katonanő és politikussal Andrij Descsicja, Ukrajna lengyelországi nagykövete (balról a második) társaságában a NATO kétnapos varsói csúcsértekezlete mentén tartott ukrán-lengyel kétoldalú megbeszélés előtt Varsóban 2016. július 9-én Da!ia$»A rendőröket gyilkoló orvlövész valószínűleg további támadásokat készített elő: David Brown rendőrfőnök közlése szerint ez a lakásán talált naplójából derült ki. „Meggyőződésünk, hogy a gyanúsítottnak más tervei is voltak, rendőrök elleni támadásokat készített elő, hogy megfizettesse velünk mindazt, amiről úgy gondolta, hogy a feltételezett cselekedetekkel a rendőrök a színesbőrűeket büntetik.” - fogalmazott. Jó úton halad a szerb csatlakozás Belgrad. Jó úton halad Szerbia az európai uniós csatlakozás felé, ugyanakkor számos feladatot kell még teljesítenie, és folytatnia kell a megkezdett reformokat - összegezték az Európai Parlament Szerbia Barátai nevű csoportjának tagjai pénteken Belgrádban. A Szerbia Barátai csoport 2015-ben jött létre az EP informális társulásaként. Az Európai Parlament képviselői a szerb fővárosban tett pénteki látogatásukon találkoztak az európai integrációval foglalkozó szervezetek, illetve állami testületek tagjaival, hogy a nyugat-balkáni ország integrációjának menetéről tárgyaljanak. Július 19-én megnyílik a csatlakozási tárgyalásoknak az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezete. A várakozások szerint pedig az év végéig akár további hat fejezetet is megnyithatnak, egyebek mellett a közbeszerzések szabályozására vonatkozó részt, amely a korrupció elleni harc fontos pontja lehet. Eduard Kukán, az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság küldöttségének elnöke szerint a legnehezebb kérdések éppen a hamarosan megnyitandó fejezeteket érintik, valamint a jogállamiságra, a korrupcióellenes harcra, a mező- gazdaságra és a környezetvédelemre vonatkozó részek is kihívások elé állítják majd Szerbiát.. Deli Andor vajdasági származású Fideszes EP-képviselő az MTI tudósítójának arról beszélt, hogy ha mindezek a fejezetek megnyílnának, akkor Szerbia nagyon dinamikusan tudna haladni a csatlakozási tárgyalásokkal. A brüsszeli támogatás, illetve a péntekihez hasonló látogatások pozitívan erősíthetik meg az unióról alkotott képet. Deli Andor szerint el kell kerülni azokat a „rossz üzenetet” közvetítő helyzeteket, amelyekben esetleg egy csatlakozni vágyó fél már teljesítette az elvárásokat, mégsem tud tovább haladni az integráció felé vezető úton. Ilyen helyzetben találta magát Szerbia június végén, amikor nem hagyták jóvá, hogy megnyíljanak az újabb csatlakozási fejezetek, a pozitív döntés pedig csak a párizsi Nyugat-Balkán- konferencia után, a politikai akadályok elhárulását követően született meg. Brüsszelnek nemcsak technikai szempontból kell odafigyelnie, hogy milyen pontokat, akcióterveket teljesít Szerbia - fogalmazott Deli Andor -, hanem egyfajta ösztönzést is kell adnia, mert ellenkező esetben akár elbizonytalaníthatja az embereket Rendőröket gyilkolt
