Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-08 / 132. szám
2016. JÚNIUS 8., SZERDA Pokolgép robbant Az első hivatalos közlések szerint tizenegyen haltak meg, köztük hét rendőr és négy civil az Isztambul belvárosában, Vezneciler kerületben kedd délelőtt rendőrségi járművek ellen autóval elkövetett pokolgépes támadásban. Magyar áldozatról nincs értesülés. AnkaiVIsztambul. a sebesültek száma 36, három személy állapota súlyos - nyilatkozott Vasip Sahin, Isztambul tartomány kormányzója a helyszínen. Az MTI megkeresésére az isztambuli főkonzulátuson azt mondták, hogy a délelőtt tíz órakor kiadott hivatalos tájékoztatóban nem szerepelnek az áldozatok állampolgárságára vonatkozó adatok. Vasip Sahin azt is elmondta: a támadást elkövető szervezetre, valamint az incidens körülményeire vonatkozó információkat később osztja meg a nyilvánossággal. A detonáció a közismert Fedett Bazártól mintegy egy kilométerre, egy metróállomás közelében következett be, a város szállodákkal teli kerületében. A szóban forgó gépkocsi teljesen kiégett, a környék házainak ablakai betörtek. A közvetlen közelben található egyetemi épületben is komoly károk keletkeztek, az álmennyezet több helyen leszakadt Az intézményben az oktatás átmenetileg szüntelel. NATO-hadgyakorlat Lengyelországban Lengyel katonák viszik az Anakonda-16 fedőnevű hadgyakorlatban résztvevő országok zászlóit az esemény megnyitóján Varsóban Megnyílt hétfőn Lengyelországban az Anakonda-16 fedőnevű tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO- hadgyakorlat, amely hét gyakorlótéren zajlik mintegy 31 ezer szövetséges katona, köztük magyarok részvételével. Varsó. Az Anakonda-hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. Az idei - mely az eddigi legnagyobb - közvetlenül megelőzi a július elején esedékes varsói NATO-csúcstalálkozót, és első alkalommal van hangsúlyosan szövetségi jellege. A varsói Nemzetvédelmi Akadémián (AON) hétfő délután megtartott nyitóceremónián Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter kiemelte: a gyakorlat célja az, hogy ellenőrizzék a NATO védelmi képességeit a szövetség keleti szárnyán. A legfontosabb feladat az, hogy a nemzeti parancsnokságok, valamint a nekik alárendelt legénység védelmi együttműködést gyakoroljanak egy lehetséges hibrid háborús fenyegetés esetére - mondta Macierewicz. A hibrid háború a fegyverek és katonák rejtett bevetését használó, a hírszerzésre és a közvélemény manipulálására kiemelten támaszkodó új hadviselési forma, fogalma a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után terjedt el a katonai szóhasználatban. Frederick Benjamin Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka a nyitóceremónián hangsúlyozta: senki sem kételkedhet abban, hogy az amerikai katonai jelenlét Európában a béke megerősítését célozza. Marek Tomaszycki, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka elmondta, hogy a manőveren 18 NATO-tagállam vesz részt, valamint az észak-atlanti szövetség békepartnerségi programjában részt vevő öt további ország: Finnország, Grúzia, Macedónia, Svédország és Ukrajna. A kiképzésen részt vevő 31 ezer katona közül 12 ezer lengyel. A gyakorlatokon 3 ezer harci járművet, 105 repülőgépet, 12 hadihajót vonultatnak fel. Amint az MTI-t Melke Tamás alezredes, a varsói magyar nagykövetség katonai attaséja tájékoztatta, Magyarországról 100 katona érkezik a hadgyakorlatra. Az Anakonda-16 gyakorlati része kedden kezdődik, aznap a közép-lengyelországi Torun környéki gyakorlótéren mintegy 2 ezer lengyel, amerikai és brit ejtőernyős száll le, felszerelésüket 30, az amerikai Fort Bragg és a németországi Ramstein bázisokról érkező repülőgép szállítja. Avarsói NATO-csúcstalálkozót július 8-án és 9-én rendezik, a lengyel sajtó a Fehér Ház hétfői közleményét idézte, miszerint a csúcson részt vevő Barack Obama amerikai elnök július 7-én érkezik a lengyel fővárosba Magyar cégek a Távol-Keleten Hatvan magyar kisvagy közepes vállalkozás 10 milliárd forintos beruházási program keretében „felépíti Laosz élelmiszeripari és élelmiszer-biztonsági rendszerét” - jelentette ki az ázsiai országban tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. Vieiítiál). A beruházási programhoz a finanszírozást 30 millió dolláros kötött segélyhitel formájában az Eximbank nyújtja. Közölte, a 10 milliárd forintos beruházási program a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok számára többéves piaci lehetőséget jelent az országban, ahol a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 26,5 százalékát adja. Hozzátette, hogy Laosz - mivel a vámuniót jelentő Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagja - egy 600 millió lakosú piacra nyitja meg e vállalkozásoknak a lehetőségeket. Elmondta azt is, hogy Laosz Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, az utóbbi tíz évben átlagosan hét százalékkal nőtt a GDP-je. A beruházási program első létesítményét kedden már át is adják - mondta Szijjártó Péter. Ez egy magyar cégek által Namkszuang városban felépített és fejlesztett vágóhíd húsfeldolgozó, .üzeme, amely Laosz első körszerű, nemzetközi szabványoknak megfelelő gyára lesz. A beruházási programot kiegészíti egy mezőgazdasági és élelmiszeripari képzési együttműködés, amelyről szintén kedden aláírták a kormányközi megállapodást. Ennek értelmében magyar egyetemek - alapvetően mezőgazdasági karok - évente 50 laoszi hallgatót fogadnak ösztöndíjasként. Született egy megállapodás a vízgazdálkodás területén is, Laosz a víztisztításban és az ivóvízrendszerek üzemeltetésében veszi majd igénybe a magyar technológiát. HIRDETÉS HSQSggO •sq^iaiay ee& 3100 Salgótarján, Rákóczi úi 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32)786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szaboics@upctnaii.hy Web: hftp;//www.lehoczkivagyonvedeiem.hu Bűnbandák fosztogatják a természetet Az eddig véltnél jóval gyorsabban fosztogatják a Föld természeti erőforrásait a bűnbandák, a környezet elleni bűncselekmények tavaly 258 milliárd dollár kárt okoztak - közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Interpol a környezetvédelmi világnapra kiadott jelentésében. Nairobi A két nemzetközi szervezet által szombaton közzétett jelentés szerint a flóra és fauna illegális kizsákmányolása és kereskedelme egy év alatt 26 százalékkal nőtt. Az UNEP adatai szerint egy évtized alatt a világon élő elefántok egynegyedét kiirtották. Riasztó méretekben nőnek a környezet ellen elkövetett bűncselekmények, amelyek ma a bűnözés negyedik legnagyobb ágává váltak a drogcsempészet, a hamisítás és az embercsempészet után - hangoztatta Jürgen Stock, az Interpol főtitkára. A környezeti károk mögötti feketepiacnak- mint például az elefántcsont illegális kereskedelmének, az illegális erdőirtásnak, a veszélyes hulladékok illegális lerakásának- az értéke 2014 óta elérte a 91-258 milliárd dollár közötti értéket az Interpol és az UNEP becslései szerint. Ez jóval meghaladja például az illegális kézifegyver-kereskedelem évi hárommilliárd dolláros értékét. A jelentés szerint az elmúlt évtizedben évi átlag 5-7 százalékkal nőttek a környezet elleni bűncselekmények okozta károk, ami kétszerese a világgazdasági növekedésnek. A környezet elleni bűncselekménynek tartanak minden olyan törvénytelen cselekedetet, amely károsítja a környezetet, azaz ellopja, megcsapolja a természeti erőforrásokat, és illegálisan kereskedik azokkal. Ilyen például az ásványokkal való illegális kereskedelem, a veszélyes hulladékok illegális szállítása, az illegális halászat és vadászat, de a szén-dioxid kereskedelemmel való visszaélés is. A nemzetközi szervezetek jelenleg évi átlag 20-30 millió dollárt költenek ezen bűncselekmények feltartóztatására, ez az összeg eltörpül a szervezett bűnbandák - drogkereskedők, terrorcsoportok, fegyveres milíciák - bevételei mögött - olvasható a jelentésben. Tanzániában például az orrvadászok által évente megölt háromezer elefánt piaci értéke ötszöröse annak, mint az afrikai ország környezetvédelmi tárcájának költségvetése. A környezetvédelmi világnappal június 5-én az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 1972-es életre hívására emlékeznek A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi környezetvédelmének fontosságára, és konkrét intézkedéseket népszerűsítsen ennek megvalósítására. A környezetvédelmi világnap alkalmából az angolai fővárosban Luandában rendezett központi ünnepségen Manuel Domingos Vicente alelnök elmondta, hogy az angolai polgárháború idején 1975 és 2002 között az országban élő elefántok nagy többsége elpusztult. A WWF adatai szerint ma már csupán 470 ezer afrikai és 40-50 ezer ázsiai elefánt él a Földön, ezért az elefántfélék minden faja védett.