Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-08 / 132. szám

2016. JÚNIUS 8., SZERDA Pokolgép robbant Az első hivatalos közlé­sek szerint tizenegyen haltak meg, köztük hét rendőr és négy civil az Isztambul belvárosá­ban, Vezneciler kerü­letben kedd délelőtt rendőrségi járművek ellen autóval elkövetett pokolgépes támadás­ban. Magyar áldozatról nincs értesülés. AnkaiVIsztambul. a sebe­sültek száma 36, három sze­mély állapota súlyos - nyilat­kozott Vasip Sahin, Isztam­bul tartomány kormányzója a helyszínen. Az MTI megke­resésére az isztambuli fő­konzulátuson azt mondták, hogy a délelőtt tíz órakor ki­adott hivatalos tájékoztató­ban nem szerepelnek az ál­dozatok állampolgárságára vonatkozó adatok. Vasip Sahin azt is elmond­ta: a támadást elkövető szer­vezetre, valamint az incidens körülményeire vonatkozó in­formációkat később osztja meg a nyilvánossággal. A detonáció a közismert Fe­dett Bazártól mintegy egy ki­lométerre, egy metróállomás közelében következett be, a város szállodákkal teli kerüle­tében. A szóban forgó gépko­csi teljesen kiégett, a környék házainak ablakai betörtek. A közvetlen közelben talál­ható egyetemi épületben is komoly károk keletkeztek, az álmennyezet több helyen le­szakadt Az intézményben az oktatás átmenetileg szüntelel. NATO-hadgyakorlat Lengyelországban Lengyel katonák viszik az Anakonda-16 fedőnevű hadgyakorlatban résztvevő országok zászlóit az esemény megnyitóján Varsóban Megnyílt hétfőn Lengyelországban az Anakonda-16 fedőnevű tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO- hadgyakorlat, amely hét gyakorló­téren zajlik mintegy 31 ezer szö­vetséges katona, köztük magyarok részvételével. Varsó. Az Anakonda-hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelor­szágban. Az idei - mely az eddigi legnagyobb - közvetlenül megelőzi a július elején esedé­kes varsói NATO-csúcstalálkozót, és első alka­lommal van hangsúlyosan szövetségi jellege. A varsói Nemzetvédelmi Akadémián (AON) hétfő délután megtartott nyitócere­mónián Antoni Macierewicz lengyel nem­zetvédelmi miniszter kiemelte: a gyakorlat célja az, hogy ellenőrizzék a NATO védelmi képességeit a szövetség keleti szárnyán. A legfontosabb feladat az, hogy a nemzeti pa­rancsnokságok, valamint a nekik alárendelt legénység védelmi együttműködést gyako­roljanak egy lehetséges hibrid háborús fe­nyegetés esetére - mondta Macierewicz. A hibrid háború a fegyverek és katonák rejtett bevetését használó, a hírszerzésre és a köz­vélemény manipulálására kiemelten támasz­kodó új hadviselési forma, fogalma a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után ter­jedt el a katonai szóhasználatban. Frederick Benjamin Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka a nyitóceremónián hang­súlyozta: senki sem kételkedhet abban, hogy az amerikai katonai jelenlét Európában a bé­ke megerősítését célozza. Marek Tomaszycki, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka elmondta, hogy a manőveren 18 NATO-tagállam vesz részt, valamint az észak-atlanti szövetség békepart­nerségi programjában részt vevő öt további ország: Finnország, Grúzia, Macedónia, Svédország és Ukrajna. A kiképzésen részt vevő 31 ezer katona közül 12 ezer lengyel. A gyakorlatokon 3 ezer harci járművet, 105 re­pülőgépet, 12 hadihajót vonultatnak fel. Amint az MTI-t Melke Tamás alezredes, a varsói magyar nagykövetség katonai attasé­ja tájékoztatta, Magyarországról 100 katona érkezik a hadgyakorlatra. Az Anakonda-16 gyakorlati része kedden kezdődik, aznap a közép-lengyelországi Torun környéki gyakorlótéren mintegy 2 ezer lengyel, amerikai és brit ejtőernyős száll le, felszerelésüket 30, az amerikai Fort Bragg és a németországi Ramstein bázisok­ról érkező repülőgép szállítja. Avarsói NATO-csúcstalálkozót július 8-án és 9-én rendezik, a lengyel sajtó a Fehér Ház hétfői közleményét idézte, miszerint a csú­cson részt vevő Barack Obama amerikai el­nök július 7-én érkezik a lengyel fővárosba Magyar cégek a Távol-Keleten Hatvan magyar kis­vagy közepes vállalko­zás 10 milliárd forintos beruházási program keretében „felépíti La­osz élelmiszeripari és élelmiszer-biztonsági rendszerét” - jelentette ki az ázsiai országban tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter kedden. Vieiítiál). A beruházási prog­ramhoz a finanszírozást 30 millió dolláros kötött segélyhi­tel formájában az Eximbank nyújtja. Közölte, a 10 milliárd forintos beruházási program a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok szá­mára többéves piaci lehetősé­get jelent az országban, ahol a mezőgazdaság a bruttó ha­zai termék (GDP) 26,5 száza­lékát adja. Hozzátette, hogy Laosz - mivel a vámuniót je­lentő Délkelet-ázsiai Nemze­tek Szövetségének (ASEAN) tagja - egy 600 millió lakosú piacra nyitja meg e vállalko­zásoknak a lehetőségeket. Elmondta azt is, hogy La­osz Ázsia egyik leggyorsab­ban fejlődő gazdasága, az utóbbi tíz évben átlagosan hét százalékkal nőtt a GDP-je. A beruházási program első létesítményét kedden már át is adják - mondta Szijjártó Pé­ter. Ez egy magyar cégek ál­tal Namkszuang városban felépített és fejlesztett vágó­híd húsfeldolgozó, .üzeme, amely Laosz első körszerű, nemzetközi szabványoknak megfelelő gyára lesz. A beruházási programot kiegészíti egy mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari képzési együttműködés, amelyről szintén kedden aláírták a kormányközi megállapodást. Ennek értelmében magyar egyetemek - alapvetően me­zőgazdasági karok - évente 50 laoszi hallgatót fogadnak ösztöndíjasként. Született egy megállapodás a vízgazdálkodás területén is, Laosz a víztisztításban és az ivóvízrendszerek üzemelteté­sében veszi majd igénybe a magyar technológiát. HIRDETÉS HSQSggO •sq^iaiay ee& 3100 Salgótarján, Rákóczi úi 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32)786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szaboics@upctnaii.hy Web: hftp;//www.lehoczkivagyonvedeiem.hu Bűnbandák fosztogatják a természetet Az eddig véltnél jóval gyorsabban fosztogatják a Föld természeti erőforrásait a bűnbandák, a környezet elle­ni bűncselekmények tavaly 258 milliárd dollár kárt okoztak - közölte az ENSZ Környezetvédelmi Program­ja (UNEP) és az Interpol a környezetvédelmi világnap­ra kiadott jelentésében. Nairobi A két nemzetközi szervezet által szombaton közzétett je­lentés szerint a flóra és fauna illegális kizsákmányolása és keres­kedelme egy év alatt 26 százalékkal nőtt. Az UNEP adatai szerint egy évtized alatt a világon élő elefántok egynegyedét kiirtották. Riasztó méretekben nőnek a környezet ellen elkövetett bűncselekmények, ame­lyek ma a bűnözés negyedik legnagyobb ágává váltak a drogcsempészet, a hamisí­tás és az embercsempészet után - hangoz­tatta Jürgen Stock, az Interpol főtitkára. A környezeti károk mögötti feketepiacnak- mint például az elefántcsont illegális ke­reskedelmének, az illegális erdőirtásnak, a veszélyes hulladékok illegális lerakásának- az értéke 2014 óta elérte a 91-258 milliárd dollár közötti értéket az Interpol és az UNEP becslései szerint. Ez jóval meghaladja például az illegális kézifegyver-kereskede­lem évi hárommilliárd dolláros értékét. A jelentés szerint az el­múlt évtizedben évi átlag 5-7 százalékkal nőttek a környezet el­leni bűncselekmények okozta károk, ami kétszerese a világgaz­dasági növekedésnek. A környezet elleni bűncselekménynek tartanak minden olyan törvénytelen cselekedetet, amely károsítja a környezetet, azaz ellop­ja, megcsapolja a természeti erőforrásokat, és illegálisan kereske­dik azokkal. Ilyen például az ásványokkal való illegális kereskede­lem, a veszélyes hulladékok illegális szállítása, az illegális halászat és vadászat, de a szén-dioxid kereskedelemmel való visszaélés is. A nemzetközi szervezetek jelenleg évi átlag 20-30 millió dollárt költenek ezen bűncselekmények feltartóztatására, ez az összeg el­törpül a szervezett bűnbandák - drogkereskedők, terrorcsoportok, fegyveres milíciák - bevételei mögött - olvasható a jelentésben. Tanzániában például az orrvadászok által évente megölt háromezer elefánt pi­aci értéke ötszöröse annak, mint az afri­kai ország környezetvédelmi tárcájának költségvetése. A környezetvédelmi világnappal június 5-én az ENSZ Környezetvédelmi Program­jának 1972-es életre hívására emlékeznek A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi környezetvédelmének fontossá­gára, és konkrét intézkedéseket népszerű­sítsen ennek megvalósítására. A környezetvédelmi világnap alkalmá­ból az angolai fővárosban Luandában rendezett központi ünnepsé­gen Manuel Domingos Vicente alelnök elmondta, hogy az angolai polgárháború idején 1975 és 2002 között az országban élő elefán­tok nagy többsége elpusztult. A WWF adatai szerint ma már csu­pán 470 ezer afrikai és 40-50 ezer ázsiai elefánt él a Földön, ezért az elefántfélék minden faja védett.

Next

/
Thumbnails
Contents