Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-07 / 131. szám
Járási polgárőrnapot tartottak Béren Elsőként Bánfi Ferenc helyi polgárőr ^^üdvözölte a megjelenteket RLDom^I Alig telt hét nap az igen sikeres I. Palocfesztival lebonyolítása óta, a múlt hétvégén újabb fontos rendezvénynek adott otthont a kis dél-nógrádi zsákfalu, Bér. A helyi polgárőr egyesület és az önkormányzat ezúttal a falu központjában lévő Mária-kertbe hívta a pásztói járás településének polgárőr egyesületeit, hogy együtt töltsenek el egy egész napot. Cz. Zentai József Bét. Az esemény kezdetén Bánfi Ferenc, a helyi polgárőr egyesület tagja (korábban Nógrád megye rendőr-főkapitánya - a szerző) üdvözölte a megjelenteket, mások meWettFerencsikRajmun- dot, a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesét, Zsiga Tamást, a Pásztói Járási Hivatal első emberét, Vida Ottó Kolozst, Pásztó rendőrkapitányát, Vass Miklóst, az Országos Polgárőr Szövetség Nógrád megyei elnökét, Maczó Lászlót, Bér polgár- mesterét és Tóth Melindát, a szervezet új koordinátorát. Ezt követően Vida Ottó Kolozs lépett a mikrofonhoz, aki röviden felelevenítette a polgárőrség megalakulásának a történetét, amely 1991-ben indult el útjára, amikor is hazánkban igencsak megromlott a közbiztonság helyzete. - A bűnözés terén ez idő tájt mennyiségi és minőségi változások történtek, új típusú bűn- cselekmények jelentek meg, a vagyon elleni jogsértések megduplázódtak. Ezen társadalmi hatások mentén szükségszerűen jött létre a polgárőrség. Idén már negyedszázados születésnapját ünnepli a szövetség, amely azóta a rendőrség elsőszámú stratégiai partnere lett. Mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a polgárőrséggel való együttműködésünk továbbra is példaértékű legyen! - hangsúlyozta a rendőr- kapitány, majd megnyitottá nyilvánította a járási polgárőrnapot. Vass Miklós arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a polgárőrség a napokban megyei szinten elérte a 2500 kétezerötszáz fős létszámot, miközben a pásztói járásban már tizenöt egyesülete tevékenykedik. - Nem akarom elkiabálni, de Béren idén még nem volt bűncselekmény, ami köszönhető az itt jól működő polgárőr egyesületnek is - hangsúlyozta. A továbbiakban a házigazda település, Bér polgármestere, Maczó László emelkedett szólásra, aki a megyei vendégek és a helyszínen megjelent tucatnyi járási polgárőr egyesület mellett külön köszöntötte a Pest megyéből Taksony településéről érkezett vendégeket. Később megérkezett a másik meghívott vendég, az acsai polgárőr egyesület tagsága is.- Béren az emberek biztonságban érzik magukat. Az ön- kormányzati választások után első dolgunk volt, hogy ráncba szedjük a polgárőrséget. Németh László személyben sikerült egy igen agilis embert választanunk vezetőnek. Jelenleg negyvenöt polgárőr tagunk van, köztük tíz nő. A polgárőrségnél a pozíció nem rang, nem cím - ez szolgálat. Leborulok a polgárőrség áldozatos munkája és nagysága előtt! - vélekedett Maczó László. A településvezető ezt követően oklevelet és egy serleget adott át egy helyi polgárőrnek, Radics Ernőnek. A továbbiakban pedig díszoklevél és tárgy- jutalom átadásával ismerte el Tóth Melinda koordinátor, Sándor László, Kovács József, Boda Károly, Gyetvai Mátyás, Ponyikai András, Hasznosi László, Várnai Vilmos, Veres Károly János, Tóth József, Kollár László, Márton József, Nikodém Pál és Penderik Zoltán polgárőrök munkáját. A hivatalos színpadi esemény után kezdetét vette a szabad program. Elsőként a labdarúgó pálya és környéke népesült be, ahol ebédig rúgták a bőrt a fia- talok-öregek. Egyébként a Má- ria-kertben már kora reggeltől igencsak ínycsiklandózó illatok terjengtek a főzőüstökből. A közös ebédet követően a színpadon a vanyarci Rozmarin Hagyományőrző Egyesület fergeteges ,vastapsot érdemlő ének, citera, tánc műsorára került sor. Mindeközben egész nap színes programok várták a részvevőket és a rendezvényre kilátogatókat. HIRDETÉS ¥ ¥ ¥ A kirándulás során meglátogatták a Rákóczi-szabadságharc fontos helyszíneit, megemlékeztek a szabadságért harcoló hősökről. Ellátogattak Borsiba, abba a várkastélyba, ahol n. Rákóczi Ferenc születetett, Kassán a Szent Erzsébet Dómban megkoszorúzták a Rákó- czi-család sírját, Késmárkon pedig Thököly Imre síremlékére helyeztek koszorút Az öt nap során útba ejtették még a Füleki várat, Várhosszúréten a Szent András templomot, a dobsinai jégbarlangot, Lőcsét, Rozsnyót, a Murányivárat, a szádelői völgyet, Krasz- nahorka várát, az Andrássy- mauzóleumot, valamint két magyar iskolában is látogatást tettek. Esténként az aznap látott, tanult ismeretekből rövid vetélkedőt tartottak. A hazaérkezést követően az értékelő órán az útinaplók segítségével megbeszélték a tapasztalatokat és élményeket, és kihirdették a többfordulós csapat- verseny végeredményét is. A pályázat zárásaként a résztvevők Nemzeti összetartozás - Határtalanul! címmel témanap rendezését vállalták a felső tagozatosoknak. Az iskola aulájában a gyűjtött anyagokból, fényképekből, prospektusokból kiállítást rendeznek és élménybeszámolót tartanak a határon túli magyar értékekről, híres helyekről. Céljuk annak a gondolatnak az elmélyítése, hogy magyarnak lenni többet jelent, mint a magyar államhatáron belül élni. Az iskola egy újabb nyertes pályázata segítségével jövőre a leendő hetedikesek utaznak Mátyás király nyomában a Felvidékre. DOZSASOK A FELVIDÉKEN % határtalanul! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Határtalanul! pályázatán a Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola 1.841.000 Ft támogatásban részesült. A pályázat célja a 7. évfolyamon tanuló diákok Szlovákia magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásának támogatása, a magyarmagyar kapcsolatok építése, személyes tapasztalatok szerzése a külhoni magyarságról. A nyertes pályázat segítségével ötven 7. osztályos tanuló május 16-tól 20-ig, öt napos kiránduláson vett részt a Felvidéken. Az út címe a Szabadság hőseinek nyomában a Felvidéken volt. A kirándulást megelőzően számos előzetes feladatot teljesítettek a tanulók. Jártak Budapesten a Magyarság Házában, ahol a Mi, magyarok című kiállításon megismerhették a világ magyarságára jellemző értékeket, eredményeket, amelyekre méltán lehetünk büszkék. A kiállítás interaktív anyaga nagy élményt jelentett a gyerekek számára. A történelem órákon felelevenítették ismereteiket a Rákóczi-szabadság- harcról és II. Rákóczi Ferenc életéről. Beszélgettek a határon túl élő magyarság államhatáron kívüli elhelyezkedésének történelmi okairól is. Csoportmunkában feldolgoztak egy-egy helyszínt, majd a két hetedik osztály összevonásával vetélkedőt rendeztek a fejedelem életéről és munkásságáról. Osztályfőnöki órán megbeszélték a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait A felvidéki magyar iskolák tanulói számára bemutató előadást készítettek lakóhelyükről és iskolájukról. Az előkészületek során az osztályok tanulói csapatokat alkottak, és elkezdődött a több héten át folyó vetélkedő. Palócok az első világháborúban Egy tárlat, amely összetetten mutatja be az I. világháború témáját. A „Beállók rózsám katonának...” - Palócok az első világháborúban című kiállítás a hagyományos történeti megközelítés mellett ugyanis néprajzi szempontból is áttekintést ad az első világháború Balassagyarmattal, s a szűkebben vett Palócfölddel kapcsolatos eseményeiről, a pa- lócságra gyakorolt hatásairól. NMHínforiSládÓ. A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában megrendezett kiállítás feltárja egyrészt a világháború teljes időtartamát végigharcoló balassagyarmati 16-os honvédek történetét, a város hátországszerépét, másrészt pedig a néprajzi jelenségek változásának bemutatását is szem előtt tartja, amelyek a paraszti életmódban a háború hatására jelentkeztek. A balassagyarmati „16-os honvédek" kötelékeiben harcoló katonák javarészt a palócság köréből kerültek ki, rendkívül sok bevetésen vettek részt, s sokan nem tértek haza sohasem. Az alakulatok jellemzően Galícia földjén harcoltak. A román betörést követően az erdélyi fronton kellett helyt állniuk, utolsó csatájukat pedig már az olaszországi fronton vívták. A „Nagy Háború” idején, 1914-1918 között Balassagyarmatnak a „hátország szerep” jutott: a gazdasági nehézségek, pótadók, infláció, hadikölcsön- jegyzés, a városi kényszerintézkedések, katonák és menekültek elhelyezése, szükségkórházak felállítása, harangok beszolgáltatása és a különféle szociális tevékenységeket végző egyesületek működése kerül ismertetésre. A háború végkimenetelét tekintve erőteljesen átformálta a politikai-hatalmi viszonyokat a térségben. Balassagyarmat sorsa polgárainak bátorságán múlott, amikor 1919. január 29-én a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével kiűzték a megszálló cseheket. A várost e hőstett miatt emlegetik manapság Civitas Fortissima, azaz a „legbátrabb város”néven. A palóc paraszti közösségek életvitelére, hagyományaira, szokásaira, életmódjára gyakorolt közvetlen és közvetett első világháborús hatások nyomon követhetőek a tárgyi kultúra változásában. Közvetlen hatást jelent a toborzással, verbuválással, a katona-élettel kapcsolatos tárgyi anyag, majd a hosszú háború változásokat idézett elő az életmód szinte minden területén. A népművészetben megjelentek a háborús motívumokkal díszített tárgyak, a paraszti viseletben a „kollektív gyász” és a polgári, vagy a katonai életből átvett ruhadarabok, megváltoztak a házbelső bútorai, a táplálkozási kultúra terén például új eszközök, készítési módok, fűszerek jelentek meg. Minderre tanúságul szolgál a „Beállók rózsám katonának...” - Palócok az első világháborúban című kiállítás, amely december 31-ig tekinthető meg Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban. (NBA)
