Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-07 / 131. szám

Járási polgárőrnapot tartottak Béren Elsőként Bánfi Ferenc helyi polgárőr ^^üdvözölte a megjelenteket RLDom^I Alig telt hét nap az igen sikeres I. Palocfesztival lebo­nyolítása óta, a múlt hétvégén újabb fontos rendez­vénynek adott otthont a kis dél-nógrádi zsákfalu, Bér. A helyi polgárőr egyesület és az önkormányzat ezúttal a falu központjában lévő Mária-kertbe hívta a pásztói járás településének polgárőr egyesületeit, hogy együtt töltsenek el egy egész napot. Cz. Zentai József Bét. Az esemény kezdetén Bánfi Ferenc, a helyi polgárőr egyesület tagja (korábban Nógrád megye rendőr-főkapitánya - a szer­ző) üdvözölte a megjelenteket, mások meWettFerencsikRajmun- dot, a Nógrád megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőhelyettesét, Zsiga Tamást, a Pásztói Járási Hi­vatal első emberét, Vida Ottó Kolozst, Pásztó rendőrkapitányát, Vass Miklóst, az Országos Polgár­őr Szövetség Nógrád megyei el­nökét, Maczó Lászlót, Bér polgár- mesterét és Tóth Melindát, a szer­vezet új koordinátorát. Ezt követően Vida Ottó Kolozs lépett a mikrofonhoz, aki rövi­den felelevenítette a polgárőrség megalakulásának a történetét, amely 1991-ben indult el útjára, amikor is hazánkban igencsak megromlott a közbiztonság hely­zete. - A bűnözés terén ez idő tájt mennyiségi és minőségi vál­tozások történtek, új típusú bűn- cselekmények jelentek meg, a vagyon elleni jogsértések meg­duplázódtak. Ezen társadalmi hatások mentén szükségszerű­en jött létre a polgárőrség. Idén már negyedszázados születés­napját ünnepli a szövetség, amely azóta a rendőrség elsőszá­mú stratégiai partnere lett. Mi mindent meg fogunk tenni an­nak érdekében, hogy a polgár­őrséggel való együttműködé­sünk továbbra is példaértékű le­gyen! - hangsúlyozta a rendőr- kapitány, majd megnyitottá nyil­vánította a járási polgárőrnapot. Vass Miklós arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a polgár­őrség a napokban megyei szin­ten elérte a 2500 kétezerötszáz fős létszámot, miközben a pász­tói járásban már tizenöt egyesü­lete tevékenykedik. - Nem aka­rom elkiabálni, de Béren idén még nem volt bűncselekmény, ami köszönhető az itt jól műkö­dő polgárőr egyesületnek is - hangsúlyozta. A továbbiakban a házigazda település, Bér polgármestere, Maczó László emelkedett szó­lásra, aki a megyei vendégek és a helyszínen megjelent tu­catnyi járási polgárőr egyesü­let mellett külön köszöntötte a Pest megyéből Taksony telepü­léséről érkezett vendégeket. Később megérkezett a másik meghívott vendég, az acsai pol­gárőr egyesület tagsága is.- Béren az emberek bizton­ságban érzik magukat. Az ön- kormányzati választások után első dolgunk volt, hogy ráncba szedjük a polgárőrséget. Né­meth László személyben sike­rült egy igen agilis embert vá­lasztanunk vezetőnek. Jelenleg negyvenöt polgárőr tagunk van, köztük tíz nő. A polgárőr­ségnél a pozíció nem rang, nem cím - ez szolgálat. Lebo­rulok a polgárőrség áldozatos munkája és nagysága előtt! - vélekedett Maczó László. A településvezető ezt követő­en oklevelet és egy serleget adott át egy helyi polgárőrnek, Radics Ernőnek. A továbbiak­ban pedig díszoklevél és tárgy- jutalom átadásával ismerte el Tóth Melinda koordinátor, Sán­dor László, Kovács József, Boda Károly, Gyetvai Mátyás, Ponyikai András, Hasznosi László, Várnai Vilmos, Veres Károly János, Tóth József, Kollár László, Márton József, Nikodém Pál és Penderik Zoltán polgár­őrök munkáját. A hivatalos színpadi esemény után kezdetét vette a szabad program. Elsőként a labdarúgó pálya és környéke népesült be, ahol ebédig rúgták a bőrt a fia- talok-öregek. Egyébként a Má- ria-kertben már kora reggeltől igencsak ínycsiklandózó illatok terjengtek a főzőüstökből. A kö­zös ebédet követően a színpadon a vanyarci Rozmarin Hagyo­mányőrző Egyesület fergeteges ,vastapsot érdemlő ének, citera, tánc műsorára került sor. Mind­eközben egész nap színes prog­ramok várták a részvevőket és a rendezvényre kilátogatókat. HIRDETÉS ¥ ¥ ¥ A kirándulás során meglátogat­ták a Rákóczi-szabadságharc fon­tos helyszíneit, megemlékeztek a szabadságért harcoló hősökről. El­látogattak Borsiba, abba a várkas­télyba, ahol n. Rákóczi Ferenc szü­letetett, Kassán a Szent Erzsébet Dómban megkoszorúzták a Rákó- czi-család sírját, Késmárkon pedig Thököly Imre síremlékére helyez­tek koszorút Az öt nap során út­ba ejtették még a Füleki várat, Várhosszúréten a Szent András templomot, a dobsinai jégbarlan­got, Lőcsét, Rozsnyót, a Murányi­várat, a szádelői völgyet, Krasz- nahorka várát, az Andrássy- mauzóleumot, valamint két ma­gyar iskolában is látogatást tettek. Esténként az aznap látott, tanult ismeretekből rövid vetélkedőt tar­tottak. A hazaérkezést követően az értékelő órán az útinaplók segít­ségével megbeszélték a tapasz­talatokat és élményeket, és ki­hirdették a többfordulós csapat- verseny végeredményét is. A pá­lyázat zárásaként a résztvevők Nemzeti összetartozás - Határta­lanul! címmel témanap rendezé­sét vállalták a felső tagozatosok­nak. Az iskola aulájában a gyűj­tött anyagokból, fényképekből, prospektusokból kiállítást ren­deznek és élménybeszámolót tartanak a határon túli magyar értékekről, híres helyekről. Cél­juk annak a gondolatnak az el­mélyítése, hogy magyarnak len­ni többet jelent, mint a magyar államhatáron belül élni. Az iskola egy újabb nyertes pályázata segítségével jövőre a leendő hetedikesek utaznak Má­tyás király nyomában a Felvi­dékre. DOZSASOK A FELVIDÉKEN % határtalanul! Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma megbízásából az Embe­ri Erőforrás Támogatáskezelő a Határtalanul! pályázatán a Balas­sagyarmati Dózsa György Általá­nos Iskola 1.841.000 Ft támoga­tásban részesült. A pályázat cél­ja a 7. évfolyamon tanuló diákok Szlovákia magyarlakta területei­re irányuló tanulmányi kirándu­lásának támogatása, a magyar­magyar kapcsolatok építése, sze­mélyes tapasztalatok szerzése a külhoni magyarságról. A nyertes pályázat segítségével ötven 7. osz­tályos tanuló május 16-tól 20-ig, öt napos kiránduláson vett részt a Felvidéken. Az út címe a Sza­badság hőseinek nyomában a Fel­vidéken volt. A kirándulást megelőzően szá­mos előzetes feladatot teljesítet­tek a tanulók. Jártak Budapesten a Magyarság Házában, ahol a Mi, magyarok című kiállításon meg­ismerhették a világ magyarságá­ra jellemző értékeket, eredmé­nyeket, amelyekre méltán lehe­tünk büszkék. A kiállítás interak­tív anyaga nagy élményt jelentett a gyerekek számára. A történe­lem órákon felelevenítették isme­reteiket a Rákóczi-szabadság- harcról és II. Rákóczi Ferenc éle­téről. Beszélgettek a határon túl élő magyarság államhatáron kí­vüli elhelyezkedésének történel­mi okairól is. Csoportmunkában feldolgoztak egy-egy helyszínt, majd a két hetedik osztály össze­vonásával vetélkedőt rendeztek a fejedelem életéről és munkássá­gáról. Osztályfőnöki órán megbe­szélték a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait A felvi­déki magyar iskolák tanulói szá­mára bemutató előadást készítet­tek lakóhelyükről és iskolájukról. Az előkészületek során az osztá­lyok tanulói csapatokat alkottak, és elkezdődött a több héten át fo­lyó vetélkedő. Palócok az első világháborúban Egy tárlat, amely összetetten mutatja be az I. világháború témáját. A „Beállók ró­zsám katonának...” - Palócok az első vi­lágháborúban című kiállítás a hagyo­mányos történeti megközelítés mellett ugyanis néprajzi szempontból is átte­kintést ad az első világháború Balassa­gyarmattal, s a szűkebben vett Palóc­földdel kapcsolatos eseményeiről, a pa- lócságra gyakorolt hatásairól. NMHínforiSládÓ. A Magyar Nemzeti Múzeum Pa­lóc Múzeumában megrendezett kiállítás feltárja egyrészt a világháború teljes időtartamát végighar­coló balassagyarmati 16-os honvédek történetét, a város hátországszerépét, másrészt pedig a népraj­zi jelenségek változásának bemutatását is szem előtt tartja, amelyek a paraszti életmódban a há­ború hatására jelentkeztek. A balassagyarmati „16-os honvédek" kötelékei­ben harcoló katonák javarészt a palócság köréből kerültek ki, rendkívül sok bevetésen vettek részt, s sokan nem tértek haza sohasem. Az alakulatok jellemzően Galícia földjén harcoltak. A román be­törést követően az erdélyi fronton kellett helyt áll­niuk, utolsó csatájukat pedig már az olaszországi fronton vívták. A „Nagy Háború” idején, 1914-1918 között Balas­sagyarmatnak a „hátország szerep” jutott: a gaz­dasági nehézségek, pótadók, infláció, hadikölcsön- jegyzés, a városi kényszerintézkedések, katonák és menekültek elhelyezése, szükségkórházak fel­állítása, harangok beszolgáltatása és a különféle szociális tevékenységeket végző egyesületek mű­ködése kerül ismertetésre. A háború végkimenetelét tekintve erőteljesen át­formálta a politikai-hatalmi viszonyokat a térség­ben. Balassagyarmat sorsa polgárainak bátorsá­gán múlott, amikor 1919. január 29-én a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével kiűz­ték a megszálló cseheket. A várost e hőstett miatt emlegetik manapság Civitas Fortissima, azaz a „legbátrabb város”néven. A palóc paraszti közösségek életvitelére, hagyo­mányaira, szokásaira, életmódjára gyakorolt köz­vetlen és közvetett első világháborús hatások nyo­mon követhetőek a tárgyi kultúra változásában. Közvetlen hatást jelent a toborzással, verbuválás­sal, a katona-élettel kapcsolatos tárgyi anyag, majd a hosszú háború változásokat idézett elő az élet­mód szinte minden területén. A népművészetben megjelentek a háborús motívumokkal díszített tár­gyak, a paraszti viseletben a „kollektív gyász” és a polgári, vagy a katonai életből átvett ruhadarab­ok, megváltoztak a házbelső bútorai, a táplálkozá­si kultúra terén például új eszközök, készítési mó­dok, fűszerek jelentek meg. Minderre tanúságul szolgál a „Beállók rózsám katonának...” - Palócok az első világháborúban című kiállítás, amely december 31-ig tekinthető meg Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban. (NBA)

Next

/
Thumbnails
Contents