Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-07 / 131. szám

FOTÓK: GYURKÓ PÉTER „H itet, reményt és jólétet...!” A Jobbik Magyarország­ért Mozgalom is megem­lékezett a 96 évvel ezelőt­ti tragikus eseményekről Salgótarjánban, a Szent Imre-hegyen, a Magyar feltámadás barlangjánál. Június harmadika volt az utolsó nap, amikor még 1920-ban határokon belül is összetartoztunk. Szá­munkra viszont június negyediké a gyász napja. Gerhát Karina Salgótarján. Négy emberöltő- nyi távolságból próbáljuk évről évre a máig sokkoló adatok mel­lett, tanulságos és egyben aktu­ális tartalommal is megtölteni emlékeinket. Valljuk be, több-ke­vesebb sikerrel...! A diktátum megkötése óta, a ha- rag,adüh,akilátásta- lanság, majd az ér­dektelenség váltogat­ta egymást, Trianon megítélésében. A kö­zel száz évnyi távol­ság kellő idő, hogy le­tisztultán tudjunk be­szélni erről a fájdal­mas történelmi ese­ményről, ami tetszik, nem tetszik mindmáig hatással van a magyarságra. Pataki Csaba, a Jobbik megyei alelnöke, egyben a salgótarjáni közgyűlés képviselője feltette a kérdést: mit üzen Trianon négy emberöltőnyi távolságból? Mit kell tennünk ma, hogy újra túlél­jük a számtalan Trianont, ami az­óta is folyamatosan jelen van éle­tünkben? A politikus válasza az volt, hogy a tényszerű oktatás mellett fontos a szomszédos kor­mányok folyamatos számonkéré­se, a kisebbségi jogok maradék­talan betartatása és a sokkal erő­sebb érdekérvényesítés mind a külpolitikában, mind az unióban. Hozzátette, hogy a XXI. század Trianonját éljük, a négymillió sze­gény, a rendkívül rossz egészség­ügy miatt. Trianon megítélésében máig nincs rend a fejekben a ha­zug oktatás miatt. Üzenete pedig az kell, legyen, hogy sosem lehet feladni. Emberfeletti munkával, ha csak egy magyart is sikerül megtartani, már megérte. Akkor már „csak” néhány milliószor kell ezt a munkát megismételni és egyszer csak minden magyar visszatér.- Azért, hogy újra túléljük, a cél ma is ugyanaz, mint 1920 után. A nemzetnek hitet, re­ményt, jólétet és felemelkedést kell adni, mind a csonka ország­ban, mind a határon túl! - hang­súlyozta Pataki Csaba A megemlékezést - amelyet Murányi Levente, '56-os szabad­ságharcos, a Jobbik korábbi alel­nöke is megtisztelt jelenlétével - a koszorúzás követte. npaBf iJé 'L Uniós és Állami forrásból HITELLEHETOSEG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, «am az ügyleti kamat jelenleg 3^9 Ve- Maximális Összeg: 10 sailUó Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap • 0° o-os önerővel, előfinanszírozás mellett • Kezdő vállalkozásoknak is ft **•$>«* és «éffMi fen*? fiwmm j Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Mikrotótet menedzser: Kocsis Ágnes 20/3313-226 E mail: mikrohiteif nnuva.hu Megemlékezés és felvilágosítás Mi'M wn ;:. urna» WOKF CtUst SI»t ÍVHAS SlMSKUJEi sifthi istasvKSA taicti v UHR H1KSA HWÍBV; EIFER JAKOS, K0R&BC KOI iS I0KAC HÚS«« K0HK (mmt 9W* * \\m MIKSA 80R9S K Sjaist mu&akí mmu ki uVHfe SMRE RUOkS C jSÄ mm sau» i »is suti \ KKi 8ÜÄ SAIC0I TTp USXi.0 »kRRtkR VERA f AOTCM XmWRf'V SUHOT amow ROHAN AU UOHANM IBS MiOŰRSI 8/kKK -W'.gjB í18SO!ll|! H ... «■ KWlltH MM WOI íStt&l .UH MH "(■ . V: IjBí; ORWuH'^M ElFKB HMV.E sitit tanús •*WSW|Ä haki'Síus njM ptkStuio iSSÍ»«« Bauer József hitközségi elnök: tanulni kell elő­deink hibáiból Két helyszínen rendezték meg a balassagyarmati és környékbeli zsidóság elhurcolásának hetven- kettedik évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezést. H.H. Balassagyarmat A zsidó pünkösd ünnepe miatt a megszokottnál egy héttel korábban, június 5-én, vasárnap délelőtt gyűltek össze a túlélők, tisztelgők és családtagok, hogy fe­jet hajtsanak a borzalmas körülmények kö­zött fájdalmasan elpusztított embertársaik emléke előtt. A műemléki védettséget élve­ző izraelita temetőben található emlékműnél a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola diákjai olvastak fel korabeli írá­sokból, többek között dr. Czilczer György ügy­véd visszaemlékezéseiből. Ez naplószerű részletességgel, nagyon ha­tásosan tárja az olvaső-Hállgató elé a szörhyű napokat, a gettósítás óráit, napjait, a csend­őrök kegyetlenségeit, az iszonyú kínzáso­kat, a nyírjesi és illéspusztai pajtákba való kihajtást, majd onnan vissza, a mártírok me­netét a vasútállomásig, ahonnan 1944. júni­us közepén elindultak az emberekkel töm­ve zsúfolt marhavagonok a vég, Auschwitz- Birkenau felé. Az esemény első szónoka, Bauer József, a Balassagyarmati Zsidó Hitközség elnöke elöl­járóban megemlítette azokat a történéseket, amelyek ebben az esztendőben kiemelt em­lítésre méltóak, így például az érsekvadkerti közösségi házban felállított emléktáblára utalt, és a község zsidó temetője szomszédsá­gában lévő épületben berendezett kiállításra, amely betekintést nyújt a helyi izraeliták min­dennapjaiba. Hozzátette, éppen az a zsidóság szenved­te el a legnagyobb megpróbáltatásokat, amelynek tagjai hű fiai voltak a hazának, harcoltak az 1848/49-es nemzetőrök sorai­ban, és az első világháború poklában, a ba­lassagyarmatiak közül negyvenhatan pedig sosem tértek vissza a frontokról. Nógrád me­gyében is tevékeny részesei voltak a gazda­sági fellendülésnek, meghatározó alakjai a városok és falvak polgári, iparos és kereske­dő társadalmi életének. Mégis pusztulniuk kellett, és csak azért, mert izraelitának szü­lettek. Két nap alatt hatezer embert vagoní- roztak be a pribékek, senkire sem tekintet­tel, és az Auschwitzba érkezés napja, 1944. június 13. a balassagyarmati zsidóság gyász­napjává vált. Bauer József végül kifejtette, az utókornak tanulni kell az elődök hibáiból, nyílt tekin­tettel szembenézni a múlttal, hogy soha töb­bé ne történhessen meg hasonló szörnyűség. Néhány szóval kitért még azokra a személyi­ségekre, akik méltóak a tiszteletre, mert ez­reket mentettek meg, külön megemlítve Mikó Zoltán vezérkari századost, a balassa­gyarmati születésű „Magyar Wallenberget”. Dr Verő Tamás, a budapesti, Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija arra hívta fel a fi­gyelmet, mennyire fontos az időbeni felvilá­gosítás, mi is történt a zsidósággal a haláltá­borokban. A túlélők a legtöbb esetben hosz- szú évtizedeken keresztül még családjuk előtt is mélyen hallgattak ezekről a borzal­makról. így fordulhatott elő az az eset, hogy egy szélsőjobbra sodródott politikus fiatal­ember is csak érett, felnőtt fejjel szembesült azzal, nagymamája egyike volt azoknak a szerencséseknek, akik hazatérhettek a lá­gerből, és mennyire megváltoztatta gondol­kodásmódját, viselkedését és értékrendjét ViB> ui.i ' \T\SW£ mm AH.AS : LM »B . wto »****■ az a tudat, hogy a felmenői között milyen sor­sok akadtak. Beszélni kell tehát a koncent­rációs táborokban történtekről, mert csak így kaphat hiteles képet az utókor, és ne ké­sőbb ébredjünk rá a valóságra. A temetői megemlékezésen közreműköd­tek Nógrádi Gergely és Kozma György kánto­rok, majd a résztvevők átvonultak a Hunyadi utcában található zsidó helytörténeti gyűjte­ménybe és imaházba, ahol az Élet Menete Alapítvány által összeállított tablókból nyílt meg vándortárlat. A „Párhuzamos sorsok” cí­met viselő kiállítás anyagát itt Gordon Gábor, * az Élet Menete Alapítványélriöke mutatta be, hangsúlyozva, hogy az emlékezésen túlmenő­en a képek és a kísérő szövegek az oktatás és a felvilágosítás célját is szolgálják. A mai fia­talságnak a lehető legmélyebben meg kell is­mernie a múltat, hogy kik azok, akik a meg­bocsáthatatlan bűnöket elkövették, és kik azok, akik helytállásuk, tetteik miatt méltóak a tiszteletünkre. Az egyik tablón például egy­más mellett látható a huszadik század két író­ja: Günter Grass, aki fiatal korában az SS tag­ja volt, és Kertész Imre, aki megjárta a halál­tábort, és ottani tapasztalatai felhasználásával írta meg önéletrajzi ihletésű Nobel-díjas regé­nyét, a Sorstalanságot. Bauer József érdeklődésünkre elmondta, a tárlatot a helyi és környékbeli diákok a közel­jövőben szervezett látogatáson, szakértő ka­lauzolással tekinthetik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents