Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-01 / 126. szám

05IN3SZ100 IJHM3ZS Ko rmányfők csúcstalálkozója Csúcstalálkozót tarta­nak a visegrádi országcsoport (V4) kormányfői június 8-án Prágában, ezen Csehország jel­képesen átadja Lengyelország­nak a regionális csoportosulás soros elnöki tisztségét - közöl­te a cseh kormány. Magyaror­szágot a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök képvi­seli. Csehország 2015. júliusi­tól töltötte be a visegrádi né­gyek elnöki tisztségét, ezt ez év július 1-től egy évre Len­gyelország veszi át. A visegrádi csoportot 1991- ben Csehszlovákia, Lengyelor­szág és Magyarország hozta létre, hogy elősegítse a régió felzárkózását Nyugat-Európá- hoz, illetve az érintett országok csatlakozását az Európai Unió­hoz és a NATO-hoz. Az önálló Csehország és Szlovákia meg­alakulásával 1993-ban a V3 V4-re változott. A kormányfői találkozókon a V4-országok ha­gyományosan egyeztetik állás­pontjaikat az Európai Tanács következő ülésén esedékes té­mákban. Ezek most a migráci­ós válság, a mezőgazdaság helyzete, az európai globális stratégia előkészítése és az EU- tagságról szóló brit népszava­zás lesznek. Orosz fenyegetés Klaus Iohannis román államfő szerint Oroszor­szág alaptalan fenyege­tőzés;^^ $ bukaresti álláspontotigazolja, hogy a NATO-nak erősí­tenie kell jogos önvédel­mét a Fekete-tenger tér­ségében. A román elnök a Fekete-tenger térségének biz­tonságáról szóló egyhetes ame­rikai-román oktatási program keddi megnyitóján reagált ar­ra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti athéni lá­togatásán válaszlépéseket he­lyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romá­niába telepítésére. A román államfő szerint az egész észak-atlanti biztonság kulcskérdésévé vált, hogy közel­gő varsói csúcsértekezletén a NA­TO kiemelt figyelmet fordítson a Fekete-tengerre. Iohannis ennek szükségességét a „szomszédai­val egyre agresszívebb, a nem­zetközi jogot felrúgó" Oroszor­szág aktivizálódásával indokolta. Európai Néppárt: nézetek és tervek Amennyiben az Európai Néppárt (ÉPP) nem látja be, hogy Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő nézetei összeegyeztethe­tők egymással, és a kettő csak együttesen tud teljes körűen választ adni a ki­hívásokra, akkor a válasz­tók más, radikális és bru­tális válaszokat fognak keresni a válságok megol­dására - figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács el­nöke hétfőn Luxembourgban. BríÍSSZe(/Luxembourg. Az Európai Néppárt megalapításának negyvenedik évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen Tusk kijelen­tette, rendkívül büszke rá, hogy egy pártcsalád­ba tartozik Joseph Daullal, az ÉPP elnökével, Angela Merkellel, Orbán Viktorral, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti kép­viselőcsoportjának vezetőjével, valamint Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnö­kével és Bojko Boriszov bolgár kormányfővel. Tusk úgy vélte, hogy a különbözőségek­nek nem feltétlenül kell konfliktusokat je­lenteniük. Hangsúlyozta, azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt egymástól. Beszédében kiemelte a néppárt három, vé­leménye szerint legfontosabb feladatát. Újra meg kell határozni alapvető értékeit, a ke­reszténydemokráciához fűződő viszonyát, valamint tudatosan és nagyon komolyan vé­ve vissza kell térni a gyökerekhez - húzta alá. Emlékeztetett arra, hogy Európa polgára­inak egy része kiábrándult, nincs európai jö­vőképe, körükben eluralkodott az euroszkepticizmus, sőt az europesszimizmus lett az Európát övező il­lúziók alternatívája. Egyre hangosabbak azok, akik megkérdőjelezik az egyesült Eu­rópa elvét. Kijelentette: ennek megoldására nyílt és őszinte vitát kezdeményez, amely­hez jó alapot ad az unió elődjét létrehozó ró­mai szerződés hatvanadik évfordulója. „Ha egyesült és szolidáris Európát aka­runk, önmagunknál kell kezdeni. Az egyik legnagyobb erkölcsi nagyság, II. János Pál mondta, hogy a szolidaritás sosem irányul egymás ellen. Szolidaritás mindig a másikkal együtt létezik. Amikor az ember keresztény- demokrata, néha érdemes hallgatni a pápára” - fogalmazott az uniós tanácsi elnök. Angela Merkel német kancellár beszédé­ben Oroszország Ukrajna keleti országrész­ében folytatott hadműveleteire utalva kije­lentette, hogy a béke megőrzése az elvek be­tartásától függ. Készek vagyunk harcolni ér­te és megvédeni? - tette fel a kérdést. A kancellár megvédte a Törökországgal kö­tött uniós megállapodást, amellyel kapcsolat­ban úgy fogalmazott: „úgy gondolom, hogy a megállapodás példaszerű a tekintetben, ho­gyan képviseli Európa saját érdekeit”. Euró­pa érdeke is, hogy a menekültek ne kerülje­nek az emberkereskedők kezére és közel maradhassanak hazájuk­hoz - tette hozzá. Jean-Claude Juncker, az Euró­pai Bizottság elnöke beszédében megerősítette, hogy az unió ra­gaszkodik Törökország terrorel­lenes törvényének átdolgozásá­hoz, mint az EU egyik feltétel­éhez a vízummentesség megadá­sa érdekében. „Ezzel lehet meg­bizonyosodni arról, hogy mennyire elkötelezett Ankara az Európához való közeledésben” - fogalmazott. „Ha nincs az Európai Néppárt (ÉPP), akkor nincs vége a kommunizmus­nak Európában, a Szovjetunió még létezik és csapatai bent állomásoznak többek között Magyarországon, amely nem lenne tagja az Európai Uniónak” - jelentette ki Orbán Vik­tor hétfő este Luxembourgban, az ÉPP meg­alakulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából tartott ünnepségen. A magyar miniszterelnök arra az állás­pontra helyezkedett, hogy az ÉPP az elmúlt évtizedekben a legfontosabb történelmi kér­désekben jó döntéseket hozott, jó ügyekért állt ki, és végigvitte az akaratát. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, az Európai Uniónak és az Európai Néppárt­nak bátrabban, nagyívűbben kell gondolkoz­nia, ha megfelelő válaszokat akar adni a je­len kor problémáira. A kormányfő elmondta, az évfordulós ün­nepség alkalmából több kétoldalú találkozót folytatott. „Ezek a találkozók is abban a vélemé­nyemben erősítettek meg, hogy van egy 20. századból itt maradt Európai Unió és van egy 21. századi probléma” - tette hozzá. Az EPP-nek nem egyszerűen folytatnia kell a munkát, hanem be kell látnia, hogy szakaszhatárhoz érkeztünk. Hogy megfe­lelő válaszok szülessenek migrációs ügy­ben, a terrorizmus és az egyre lassuló eu­rópai gazdaság problémájával kapcsolat­ban, ahhoz bátrabban, nagyívűen és meg­újító módon kell gondolkozni a jövőről - mondta Orbán. Az Európai Néppárt a kontinens legna­gyobb és legbefolyásosabb pártcsaládja: a szervezetnek 40 országból 75 párt (köztük a Fidesz) a tagja, ők adják az Európai Bizott­ság és az Európai Tanács elnökét, hét uniós és öt unión kívüli ország állam- vagy kor­mányfője néppárti, akárcsak az Európai Bi­zottság 14 tagja. Az Európai Parlament leg­nagyobb frakcióját is az ÉPP adja. HIRDETÉS Integrálni kell a bevándorlókat Az európai kormányok­nak a hosszú távú meg­oldások érdekében a menedékjogi kérelmek elbírálását követően a bevándorlók sikeres in­tegrációjának elősegíté­sére kell helyezniük a hangsúlyt - vélekedett Nils Muiznieks, az Eu­rópa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a bevándor­lók integrációjáról szóló ET-jelentésről. Briissze(/Strasbourg. El­mondta, hogy a jelentés irány- mutatás is kíván lenni, amely segítséget ad a nemzeti parla­menteknek a sikeres integráci­ós politikák kialakításához. A 47 államot tömörítő pán­európai szervezet emberi jo­gi biztosa emlékeztetett arra, hogy a bevándorlási politikát európai normák szabályoz­zák, amelyek számos konk­rét ajánlást is rögzítenek a be­vándorlók integrációjának elősegítésére. Ezek közép­pontjában a családegyesítés, a tartózkodási jogok kérdése, a nyelvi és integrációs kurzu­sok szükségessége, a munka­erőpiachoz és a minőségi ok­tatáshoz való hozzáférés biz­tosítása és a diszkrimináció elleni hatékony védelem áll. Muiznieks elmondta, hogy az intézkedések között van a hosszú távú: ilyen a legalább ötéves időtartamra szóló tar- i tózkodási engedélyük kiadásá­nak megkönnyítése. Ezzel kap­csolatban arra hívta fel az eu­rópai országokat, hogy egyen­lő jogokat biztosítva gördítsék el a gyakran aránytalan akadá­lyokat a szükséges intézkedé­sek elől. A biztos sürgette az európai államokat, hogy biztosítsanak ingyenes nyelvtanulási lehe­tőséget és integrációs kurzu­sokat a bevándorlóknak, hoz­zanak hatékony jogszabályo­kat a kirekesztés ellen, vala­mint adjanak lehetőséget a ci­vil és politikai életben való megjelenésre is, a helyi és re­gionális választásokon való részvétel biztosításával. „A bevándorlás nem fenye­getés, hanem lehetőség. Az európai országoknak szembe kell nézniük a sikeres integrá­ció kihívásával, hosszú távú befektetést, stabil és biztos jö­vőt látva benne” - fogalmazott. Tiltható a muszlint fejkendo viselese Briisszei/Luxembourg. Egy, az Európai Unió valamely tagországában működő vállalko­zás megtilthatja alkalmazottainak a muszlim fejkendő viselését a munkahelyen, amennyiben e tilalom igazolható a munkál­tató által követett, vallási és világnézeti sem­legességre törekvő politika érvényesítésé­nek céljával - foglalt állást kedden az Euró­pai Unió Bíróságának főtanácsnoka. Végleges ítélet később várható a témában. Az ügy előzménye, hogy egy belga válla­lat elbocsátotta egyik alkalmazottját, aki ra­gaszkodott hozzá, hogy fejkendőben jelen­hessen meg a munkahelyen. A cég szabály­zata szerint ugyanis tilos volt a látható poli­tikai, filozófiai és vallási jelek viselése. A fel­peres kártérítési keresetet indított a vállalkozás ellen, az ügyben eljáró belga bí­róság pedig ezzel összefüggésben arra kér­te a luxembourgi székhelyű uniós bíróságot, hogy konkretizálja a valláson vagy meggyő­ződésen alapuló hátrányos megkülönbözte­tés uniós jogi tilalmát. Juliane Kokott főtanácsnok szerint nem áll fenn hátrányos megkülönböztetés, amennyiben a munkahelyi tilalom alapját az általános működési szabály képezi, és az nem egy bizonyos vallással vagy általában a vallási meggyőződésekkel szembeni sztere­otípiákon vagy előítéleteken alapul. Megtörtént a fogolycsere Nagyija Szavcsenko, az Oroszországban politikai fogolyként csak­nem két évet börtönben töltött ukrán katonai pilóta (jobbra) ének­li az ukrán himnuszt a képviselőkkel a kijevi parlament üléstermé­nek szószékén 2016. május 31-én, hat nappal az után, hogy fogoly­csere keretében hazatért. Szavcsenkót, aki az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlése (PACE) ukrán delegációjának tagja, 2014 őszén Julija Timosenko Haza pártjának listavezetőjeként távollétében tör­vényhozási képviselővé választották. ¥ Uniós és Állatni forrásból- * um HITELLEHET OSEG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyént vagy társas válialkozásokuak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg ,9%- Maximális összeg: 10 millió Ft- Maximális futamidő: 10 év ■ Türelmi idó: max. 12 hónap- OS »-os önerővel, előfinanszírozás mellett- Kezdő vállalkozásoknak is Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Mikro hitel menedzser: Kocsis Agnes 20/3313-226 E-mail: mikxohitel;« nmrs-a.hu

Next

/
Thumbnails
Contents