Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-29 / 150. szám

Uj cseh ásvány Prága, a príbramit nevet kap­ta az új ásvány, amelyet 2007- ben találtak a Pribram melletti uránbányák közelében a cseh geológusok. Az ásványt a nem­zetközi szakbizottság a közel­múltban Stockholmban megtar­tott ülésén hagyta hivatalosan jó­vá - közölte Josef Velfl, a príbrami Bányászati Múzeum igazgatója pénteken a cseh hír- ügynökséggel. Az ásvány egy da­rabját Pavel Skácha, a príbrami múzeum geológusa fedezte fel az egyik uránbánya törmelékei között. Az elemzések, amelyek­be a prágai nemzeti múzeum és a cseh tudományos akadémia szakértői is bekapcsolódtak, ki­mutatták, hogy eddig ismeretlen Varsó, Virágzott az élet évez­redekkel ezelőtt a mongóliai Gó­bi sivatagban, ahol lengyel régé­szek gazdag kőkori település nyomaira bukkantak. A Góbi je­lenleg a világ második legna­gyobb sivatagja, néhány nomád család kivételével teljesen lakat­lan, nélkülöz mindenféle úthá­lózatot. Évezredekkel ezelőtt azonban a körülmények a mai­nál jóval kedvezőbbek voltak az élet számára. Józef Szykulski, a Wroclawi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója a PAP lengyel hírügy­nökségnek elmondta, hogy a ma már kiszáradt tavak partján az emberek táborokban éltek, és az állatvilág is sokszínű volt. ásványról van szó. A príbramit egyebek között re­zet, antimont és szelént tartal­maz. A parányi kövecskének ezüst-barnás, fémesen csillogó színe van, csak mikroszkóp alatt látható. A príbrami múzeum ta­valy fordult a Stockholmban szé­kelő nemzetközi szakbizottság­hoz, hogy ismerje el a príbramitot új ásványnak és ve­gye fel a hivatalos jegyzékbe, ez a napokban megtörtént. Josef Velfl szerint csak a név­vel voltak bizonyos gondok, mert a bizottság több tagja sem tudta azt kiejteni. Ennek ellenére a végső szavazáskor a bizottság húsz tagja közül 17-en megsza­vazták a príbramit elnevezést. A lengyel régészek főként kő­eszközökre és a készítésükkor képződött hulladékokra bukkan­tak feltárásaik során. "A felfede­zett eszközök különféle formái és a nyers kő megmunkálásának különféle technikái arra utal­nak, hogy az egyes helyek a tör­ténelem különböző periódusai­ban többször is lakottak voltak" - hangsúlyozta Szykulski pro­fesszor. A fellelt legősibb eszközöket a középső kőkorszakban (200 ezer-40 ezer évvel ezelőtt) készí­tették. A régészek találtak ké­sőbbi korokból származó tárgya­kat, köztük malomköveket, csi­szolóköveket és kőedénymarad­ványokat. Húsz műhold, egyetlen rakéta Újdelhi . India sikeresen útnak in­dított az űrbe húsz műholdat egyet­len rakétán a szerda reggeli órák­ban, ez az ország történetének leg­több műholdat -kilövő missziója. A húsz szatellit között van kanadai, német, indonéz és tizenhárom egyesült államokbeli is. A kilövés a kelet-indiai parton, Andhra Prades államban lévő űrközpontból történt. A legtöbb műholdat kilövő misz- szió rekordját Oroszország tartja: 2014-ben 37-et küldtek fel az űrbe, a NASA 29-et. A Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) rakéta 44,4 méteres, 320 tonnát nyom, a fedél­zetén lévő húsz szatellit összesen 1288 kilogramm. Egyikük a Google-hoz tartozó Terra Bella cég 110 kilogrammos műholdja, ami nagy felbontású képeket és videó­kat készít a Földről. Ajmara újév La Paz. Az ajmara indiánok kalen­dáriuma szerinti 5524-es év kezde­tét ünnepelte kedden Bolívia. A naptár szerint a téli-nyári fordulót jelentő Tata Inti, vagyis a nyár aty­jának napján kezdődik az új nap­ciklus - magyarázta Evő Morales, a szintén ajmara indián bolíviai el­nök. Az új év kezdetét az egész or­szágban rituális szertartásokkal és zenével ünnepelték. Morales bírálta a nemzetközileg használt gregoriánus naptárat, amely négy különböző hónaphosszával sze­rinte túlságosan rendszertelen. Az ajmara kalendárium ezzel szemben tizenhárom 28 napos hónappal, va­gyis 364 nappal számol, ehhez ad­nak egy nulladik napot is, amely jú­nius 21-re esik. Az 5524 év úgy adó­dik össze, hogy az Amerika 1492-es felfedezéséig számolt ötezer évhez hozzáadják az azóta eltelt 524 évet Csontvázak és aranytárgyak Négy csontvázat és arany pénzérméket ta­láltak olasz és francia régészek egy Pompeji külterületéhez tartozó ókori műhely romjainál. Róma. A pompeji régészeti hatóságok pénteki bejelenté­se szerint a csontvázak fiatal embereké voltak. Egyikük egy kamaszlány lehetett, aki a mű­hely hátuljában halt meg, ami­kor 79-ben kitört a Vezúv. A csontok között három arany­érme és egy virágalakú arany nyakék hevert. Az üzletben egy kemencét is találtak, amely a régészek feltételezése szerint bronztárgyak készíté­sét szolgálta. A kutatók szerint a műhelyt nem sokkal a vulkánkataszt­rófa után kincsvadászok ki­fosztották, de a most megtalált aranytárgyak valószínűleg el­kerülték a figyelmüket. A műhely feltárása május­ban kezdődött, és tovább folyta­tódik. A kutatók számára rej­tély, milyen terméket gyárthat­tak a feltárt helyen. A műhely­ben találtak egy köralakú ku­tat, amelybe csigalépcső vezet. Nem sokkal odébb egy továb­bi jelentős felfedezést tettek az olasz és a francia régészek: megtalálták egy 400 évvel a Ve­zúv kitörése előtt eltemetett ember, valószínűleg egy felnőtt férfi sírját a római kort megelő­ző időből, a szamniszok (más néven szamniták) idejéből. A hátán fekvő halott mellett - a karjainál és a lábainál - legke­vesebb hat feketére festett edényt találtak. A Krisztus előtti 4. század­ból származó felfedezés érté­kes adalékkal szolgálhat a ke­véssé ismert prerómai temet­kezési kultúráról. Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitö­rése pusztította el 79. augusz­tus 24-én. A vulkáni hamu alá került Pompeji a legépebben megmaradt római kori város. Megérkezett a monszun Indiába Drónokkal vadásznak a lopott autókra Drónokkal vadászhatnak mostantól az Izraelből ellopott és Ciszjordániába csempészett autók­ra az izraeli őrző-védő vállalkozá­sok - írta a Jediót Ahronót című új­ság internetes változata, a ynet. JenSZSáleBI. Elsőként az Iturán nevű, autókat őrző és felkutató cég kapott engedélyt a helyi hatóságoktól egy pilóta nélküli, távirányított repülő eszköz bevetésére. A drón segítségével hamarosan visszaszereztek egy Ciszjordániába csempészett Buick Lacrosse kocsit, amelyre a Palesztin Hatóság fennható­sága alatt álló Túl-Karmban bukkantak rá. A "felderítést" követően, értesítették a környéken állomásozó izraeli katonákat, akik egy vonta­tóra tették és hazavitték a kocsit Izraelbe. A siker nyomán ezentúl az autók felkutatá­sával foglalkozó magánvállalkozások ország­szerte szabadon alkalmazhatják majd mun­kájukhoz az eddig csak a biztonsági erők ren­delkezésére álló repülő eszközöket. E szerkentyűk bevetésével várhatóan közvetlenül eltulajdonításuk után megta­lálhatják majd az általában gyümölcsö­sökben és lakatlan részeken elrejtett jár­műveket, amelyeket később általában szétszednek és alkatrészekre szerelve ér­tékesítenek a tolvajok. A drónok segítsé­gével azonnal tudathatják majd a rendőr­séggel a fellelt autók helyét. A biztonsági okokból fokozott határel­lenőrzés következményeként az utóbbi években egyébként is csökkent Izraelben az autólopások száma: a rendőrségi sta­tisztikák szerint idén januártól májusig 5400 esetet jelentettek, ami 19 százalékos csökkenés. Milliárdok az épített örökség megmentésére Az elmúlt hat évben nem­zeti és uniós forrásból 180 milliárd forintot for­dítottak a hazai épített örökség megmentésére, megújítására - hangsú­lyozta a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium parla­menti államtitkára a kápolnásnyéki Halász Ge­deon Központ szombati avatásán. Kápolnásnyék. Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi le­nyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként ma­radtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült az ország jelen­legi területéről, a többit elpusz­tították a második világháború idején és az utána következő idő­szakban - tette hozzá. "Az évszázadok alatt létreho­zott épített örökséget olyan álla­potban hagyta ránk a kommu­nista diktatúra, hogy annak megmentése évtizedekre mun­kát ad még a következő generá­ciónak is" - mondta. Hozzátette: mindhárom Orbán-kormány fel­vállalta ezt a munkát, a vár- és a kastélyprogramban több mint 50 milliárdot biztosítanak az épületek felújítására, miközben a Rómer Flóris-terv a határokon túli kastélyokról, a Hauszmann- terv pedig a Budavári Palota megmentéséről szól. Fónagy János felidézte, hogy a Fejér megyei Kápolnásnyék a Velencei-tó főváros felé eső ka­pujaként mindig is kereskedel­mi központ volt. Jelentőségéhez a Dabasi Halász család is hozzá­járult, gazdaságuk az egyik leg­nagyobb volt a környéken. Közölte: Halász Gedeon idején készült el a kastély, amelyben a második világháború végéig él­tek. Utána a családot megfosz­tották vagyonától, gazdaságától, a kastélyra pedig a pusztulás várt, egészen addig, amíg a Ve­lencei-tavi Kistérségért Alapít­vány uniós és egyéb források be­vonásával meg nem mentette. Az államtitkár szerint a létre­jött Halász Gedeon Központ fon­tos kulturális, turisztikai talál­kozási hellyé válhat. A kastély avatását követően nyílt meg az épületben A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című kiállítás. Sándor Benedek, az MKB ve­zérigazgató-helyettese kiemelte: a bank a rendszerváltás óta tu­datosan gyűjti a hazai magyar festményeket. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket, a gyűjtemény ma már több száz festményből áll. Elsősorban 19. századi fes­tőkre koncentrálnak, de kortárs festmények is vannak a gyűjte­ményben. A kápolnásnyéki tár­lat a korábban a Várkert Bazár­ban bemutatott festmények válo­gatása, köztük olyan alkotók ké­peivel, mint Mednyánszky Lász­ló, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan vagy Rippl-Rónai József. Az 54 fest­mény a kastély öt termében év végéig lesz látható. A kápolnásnyéki Dabasi Ha­lász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forin­tos önrészéből újult meg, látoga­tótérrel és kiállítóhellyel bővült. A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel kezére. A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átala­kított épületet 1945-ig a Halász família lakta. 1945 után termelő­szövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty tsz irodái működtek a falai között. Az épü­let állapota azokban az időkben folyamatosan romlott. g;#:I»"7lÍT»T?Til$jHcruh1 |Qijnvb 1 ; i liiiiiijIBBii ^ i frj ;ii iyőiTíin sfH Virágzott a sivatag

Next

/
Thumbnails
Contents