Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-22 / 144. szám

Startol a hordozórakéta Két műholddal a fedélzetén egy Ariane-5 típusú hor­dozórakéta startolt szombat este a Francia Guyana-i Kourou űrrepülőteréről - közölte az Arianespace tár­saság. Párizs. Az indítás csupán a negyedik próbálkozásra sikerült. Először, június hetedikén műszaki hiba miatt kellett halasztani, majd ló-án az utolsó pillanatban a műszerek a hordozórakéta rendszerében jeleztek meghibásodást, míg másnap az űrrepülő­tér körzetében uralkodó időjárási viszonyok miatt kellett új idő­pontra tenni a startot. Szombaton már minden rendben nem volt, semmilyen probléma nem mutatkozott sem az időjárással, sem a hordozórakétával. Az Ariane-5 két műholdat állít Föld körüli pályára. Mindkettőt az SSL amerikai vállalat gyártotta. Az EchoStar 18, amely a Föld forgásával szinkronban halad majd, az Egyesült Államok, illetve Alaszka és a Hawaii-szigetek tévénézői, valamint internet­előfizetői számára továbbít jeleket. A második műhold, a BRIsat, a BRI indonéziai bank számára ké­szült. Ez utóbbi a világ első saját műholddal rendelkező pénzinté­zete. Az űreszközön elhelyezett berendezések a banki műveletek biztonságát szavatolják Indonéziában, Ázsia délkeleti és északke­leti térségében a csalárd pénzmozgással járó tranzakciók ellen. Májusban megdőlt a melegrekord A Francia Űrügynökség (CNES) által közrea­dott képen a levegőbe emelkedik egy Ariane Er­ős hordozórakéta a koroui Guyana Űrközpont kilövőállásáról Francia Guyanán 2016. június 18-án. A rakéta két távközlési műholdat állít Föld körüli pályára A ' ppw# W ■<. fp ' % l \ * %\\ í (■ Ki szereti a fizikát? Budapest Kroó Norbert fizikus szerint a korai tanítással és kísérle­tekkel lehet a fiatalokkal megsze­rettetni a fizikát, amelyről húsz éve még azt tartotta, hogy a többi termé­szettudományt kiszolgáló ág lesz, de azóta kiderült számára, hogy megmarad önálló tudományágnak. A fizikus, akiről a közelmúltban ne­veztek el egy kisbolygót, az Ml ak­tuális csatorna péntek esti műsorá­ban azt mondta, a középiskolai fizi­kaoktatásból eltűnt a kísérletezés, pedig ennek eszközei jelentős mér­tékben fejlődtek és az extrémitáso- kat mind mérni tudják. Elmondása szerint ennek is kö­szönhető, hogy kimutatták az Al­bert Einstein által megjósolt gravi­tációs hullámokat, amelyeket most sikerült kimutatni, és amelynek köszönhetően megérthető az ős­robbanás utáni világegyetem azon része is, amelyet fénnyel eddig nem lehetett kimutatni. Zöldfelület csökkenti az energiafogyasztást Budapest Juhász Árpád geoló­gus szerint Magyarországnak még sokat kell tennie az energiahaté­konyság területén, például a váro­sokban több zöldterület telepítésé­vel csökkenteni lehet az energiafel­használást. A szakember ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta az Ml aktuális csatorna műsorában, hogy kimutatások szerint tavaly először stagnált a globális energia­felhasználás. Juhász Árpád elmondása szerint a fákkal betelepített zöldterület ke­vésbé melegszik fel, mint a belvá­rosi környezet, ezért több zöldte­rülettel kedvezőbb lehet a város klímája és kisebb szükség lenne a légkondicionálók használatára. Beszélt arról is, hogy Magyaror­szágon a rossz szigetelés miatt a dupláját fizetik ki az emberek ener­giára, mint Ausztriában. Juhász Ár­pád szerint egyelőre a „sci-fi kategó­riába tartozik”, hogy Magyarorszá­gon nagy százalékban vegyenek részt a közlekedésben hibrid vagy teljesen elektromos járművek. Májusban is rekordmeleg volt a Földön, így már egymás után 13 hónapban mértek rekordhőmér­sékletet, de a tudósok szerint a májusi csúcs nem volt annyira kiugró, mint a korábbiak. Washington. A májusi rekordmeleg Alaszkától Indiáig, különösen az óceá­nokban, a globális átlaghőmérsékletet 15,65 Celsius fokra emelte az Egyesült Államok Óceán-és Légkörkutató Hivata­lának (NOAA) jelentése szerint. Ez 0,87 Celsius fokkal magasabb a 20. századi átlaghoz képest. A tudósok szerint továbbra is jó esély van arra, hogy a június ismét re­kordot dönt, még akkor is, ha az El Nino éghajlati jelenség, amely a koráb­bi rekordmelegekért felelős, már véget ért. A NOAA előrejelzése alapján júli­ustól szeptemberig az átlagosnál mele­gebb lesz az egész Egyesült Államok­ban, kivéve viszonylag kicsi foltot a délkelet-texasi térségben. Deke Arndt, a NOAA klímamegfigye­lésért felelős vezetője úgy fogalmazott, hogy a globális hőmérséklet tekinteté­ben „magunk mögött hagytuk az előző évtizedet”. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a máju­si rekord csak 0,04 fokkal volt melegebb, mint a korábbi májusi, 2015-ös csúcs. November óta a májusi volt az első olyan hónap, amikor nem emelkedett az átlag- hőmérséklet legalább egy fokkal maga­sabbra, mint a 20. századi átlag. Arndt is azon a véleményen van, mint számos más tudós, hogy az emberi te­vékenység okozta globális felmelege­dést megfejelő erős El Nino légköri je­lenség felelős a szokatlan forróságért, ami az óceánok, tengerek vizének je­lentős felmelegedését idézte elő. Az El Ninót követő La Nina Arndt sze­rint kicsit visszaszorítja a globális hő­mérsékletet, ám az még mindig maga­sabb lesz mint a 20. századi átlag. A La Nina hűsítő hatása azonban nem lesz elég annak megakadályozására, hogy 2016 sorban a harmadik legmelegebb év legyen a Földön. Az idei átlag eddig 13,06 Celsius fok, ami a tavaly januártól májusig terjedő idő­szak átlagánál 0,43 fokkal magasabb. Emellett újabb mérföldkőhöz érkezett a globális felmelegedés a Földön: május 23-án először mértek 400 ppm-et (mil­liomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid- szintet a Déli-sarkon. Az amerikai Óceán-és Légkörkuta­tó Hivatal (NOAA) közlése szerint a Déli-sarkon is ugyanolyan emelkedő mértékben figyelhető meg a szén- dioxod-kibocsátás, mint a világ más részein, de térség távolsága miatt a fosszilis üzemanyagok használatából fakadó, egyre növekvő kibocsátás ha­tásait itt regisztrálták legutoljára a Földön. „A legdélibb kontinens volt az utolsó hely a Földön, ahol eddig nem érte el a küszöbértéket a szén-dioxid-kibocsátás. A mi életünkben a globális szén-dioxid- szint nem fog a 400 ppm-es küszöbérték alá esni, sőt minden bizonnyal hosszabb távon sem” - közölte Pieter Tans. Nagy ugrás kell a digitalizációban Egy nagy ugrással, a legmo­dernebb technikák és pedagó­giai módszerek átvételével kell pótolni az oktatás digitalizá- ciójában meglévő' 10-15 éves lemaradást - mondta Czunyiné Bertalan Judit digitális tarta­lomfejlesztésért felelős kor­mánybiztos pénteken Budapes­ten, az Információs Társada­lom Parlamentje című rendez­vény második napján. Budapest A kabinet képviselője az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett konferencia egyik pa­nelbeszélgetésén hangsúlyozta, az op­timális minimumra kell csökkenteni a „digitális bennszülötteknek” számító gyerekek és a tanárok közötti szakadé­kot, ami elsősorban abból adódik, hogy a pedagógusok több mint fele 45 évnél idősebb és legfeljebb csak továbbkép­zéseken ismerkedhetett meg a digitá­lis pedagógiai módszerekkel. Czunyiné Bertalan Judit közölte, a kormány egy olyan, elsősorban inter­akcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitá­lis fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti. Kiemelte, olyan programokat sze­retnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntart- hatóak tudnak maradni pénzügyileg és tartalmilag is, az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rö­vid ideig számoltak a digitális esz­közök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy azok még mindig rendelkezésre állnak. A kormánybiztos hangsúlyozta, olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan bol­dogulhatnak a munkaerőpiacon. Külön kitért arra is, hogy felmérése­ik szerint a lányok a fiúknál nem ke­vésbé alkalmasak a digitális szakma­körökre. „Ez most nem valamiféle gendertörténet” - fogalmazott, majd hozzátette, felméréseik szerint a lá­nyok a műszaki pályán ugyanolyan jól teljesítenek, mint a fiúk. Hatezer éves műtét nyomai koponyákon Sebészeti beavatkozások jegyeit vi­selő, hatezer éves koponyákra buk­kantak német és orosz kutatók Dél-Oroszországban. BerfHLA szakértők tizenhárom bronzkori ko­ponyát találtak, melyek mindegyikén ugyan­azon a helyen volt egy-egy lyuk. Feltételezése­ik szerint az operációnak rituális oka volt - kö­zölte a berlini Német Régészeti Intézet. A nagy kockázat ellenére a legtöbb páciens túlélte a beavatkozást - állapították meg a ku­tatók. A koponyanyílások speciális helyzete és az a tény, hogy se traumára, se betegségre uta­ló nyomot nem találták, arra enged következ­tetni, hogy a műtétnek rituális szerepe volt. Nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen meg­állapítani, mi indokolt egy hajdani koponya­műtétet. Ha baleset, vagy más trauma áll a háttérben, akkor a koponyacsonton nagy va­lószínűséggel láthatóak törésvonalak. Vi­szont ha betegségről, például epilepsziáról, migrénről, vagy rituális beavatkozásról van szó, akkor a csonton nincs látható jele an­nak, hogy miért lékelték meg a koponyát. A tizenhárom koponyát mikroszkópos, röntgen-, valamint komputertomográfos (CT) vizsgálatoknak vetették alá, amelyek során kiderült: a hatvan év körüli férfiakat és nőket operáltak így, a legtöbb páciens hosszú ideig élt még a műtét után. Az operációt végzőknek érteniük kellett a dolgukat, láthatóan gondosan választották mindig ugyanazt a pontot a koponyán. Mivel törésre vagy betegségre utaló nyomok nincse­nek, a rituális beavatkozás lehet a magyarázat A szakértők kutatásukról az American Jo­urnal of Physical Anthropology című szak­lapban számoltak be. Földcsuszamlás Indonéziában Túlélők után kutatnak indonéz katonák egy földcsuszamlás színhelyén, a Jáva szigeti Purworejóban 2016. június 19-én. Az elmúlt napok heves esőzései okozta árvíz és sárlavinák eddig legalább tizenkét emberéletet követeltek Közép-Jáva tartományban. Virágzó titánbuzogány Virágzó óriás titánbuzogányt (Amorphophallus titanum) a bayreuthi Botanikus Kertben 2016. június 19-én. A Szumátra szige­tén honos, dögvirágnak vagy titánbuzogánynak is nevezett növény a világ legnagyobb, 2 méternél magasabbra is megnövő virágja.

Next

/
Thumbnails
Contents