Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-20 / 142. szám
/ _ // 20 16. JUNIUS 20., HÉTFŐ Szent Mór, aki 1000 körül született és 1070 körül halt meg, és egyházi pályafutása végén pécsi püspökként szolgálta Istent, szemtanúként írt a hegytetőn alapított apátságról: „Azon időben, mondja a legenda, mikor a legkeresztényebb király intésére az istenség neve és tisztelete Pannóniában még csak gyengén csírázik vala, a jó kormányzó hírének hallatára más országokból sok pap és barát gyűl vala hozzá, mint atyjához, nem azért ugyan, hogy valami szükség kényszerítette volna őket, hanem hogy a szent társalkodás új öröme az ő gyülekezetük által teljesüljön. Ezek között egy szent lélek ihletésétől áthatott s a paraszt rendből, mint rózsa a tövisek közül, származó férfiú, Zoreárd nevezetű, jött e hazába Lengyelországból és Filep apáttól, kinek Zobor nevezetű monostora a nyitrai földön szent Ipoly vértanú tiszteletére vala alapítva, baráttá öltöztetvén és Andrásnak neveztetvén, remeteéletet óhajtott élni. S ott mily lelki törődéssel és testi sanyargatással gyötrötte magát, vele társalkodóit tanítványa, szent Benedek tudósítása után, röviden Írásba foglalni elhatározám.” A történet lényege, hogy a szentéletű Andrást rablók ölték meg, remetebarlangjába pedig beköltözött a tanítvány, Benedek. Őt Szvatopluk cseh fejedelem magyarországi hadjárata idején vált gyilkosság áldozatává. lás került török kézre. A nyitrai vár, mint püspöki székhely, túlélte a végvári rendszer lerombolását, pedig a Habsburgoknak voltak ilyen szándékaik... Az 1910-es népszámlálás idején a több mint 16 ezres lélekszámú város lakossága csaknem kétharmada magyar volt. A város 1920, a néhai Csehszlovákia megalakulása után egy-két éven belül elvesztette magyarajkú polgárságát. Ma a csaknem 90 ezer lakosú városban két százalék körül A nyitrai püspökséget Könyves Kálmán király alapította, 1110 körül. A zoborhegyi apátság megszűnése Hunyadi Mátyás nevéhez kötődik: a felvidéki urak összeesküvést szerveztek ellene, közben elfoglalták a várat és az apátságot is. A király csírájában fojtotta el a lázadást, visszavette tőlük Nyitrát, a pártütőket pedig elfogatta. Ekkor szüntette meg a zoborhegyi apátságot, a nyitrai püspökségnek adva át javait. A török idők kezdetén Nyitrának nem kellett ostromot kiállnia, de 1605-ben Bocskai István seregei elfoglalták. Az 1663- as nagy hadjárat idején ellenálalakul honfitársaink lélekszáma. A szocialista tervgazdálkodás idején nagy lakótelepek épültek, a lakosok pedig nem a kisebbségi létbe szorult magyarok közül kerültek ki. Az angol nyelvű útbaigazító táblákat, feliratokat olvasgatva a 880 és 1920 közé eső több mint ezer év valahogy hiányzik a történelemből, holott a kolostorok, a templomok, a zsinagóga, az óváros lakó- és középületei mind ebből az időszakból származnak. A szépen felújított műemlékek régi feliratait is csak szlovákul olvashatja a kiránduló; kiváló állapotuk alapján joggal feltételezhető, hogy lecserélték őket 1920 után.
