Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-20 / 142. szám

Soltész Miklós (középen) esPákh Tibor adományo­zó, Komárom város díszpolgára (jobbra) kezet fog, miután leleplezték Mindszenty József hercegprímás szobrát, Kligl Sándor alkotását a komáromi Jézus Szíve római katolikus templom előtt Közvetlenül válasszunk! A Jobbik az Országgyűlés őszi ülésszakán újra be­nyújtja a közvetlen köztár­sasági elnök választására vonatkozó javaslatát - je­lentette be a párt ország- gyűlési frakciójának he­lyettes vezetője szombaton sajtótájékoztatón. Budapest Szerinte ezzel visz- szaadhatnák az embereknek a politikába vetett hitét, ugyanak­kor az európai országok több­ségében és a környező orszá­gokban is közvetlenül választ­ják meg az államfőt - közölte Staudt Gábor. A jelenlegi rend­szer annál is inkább fájó, mert Rubovszky György KDNP-s kép­viselő elszólásából az derül ki, nemhogy az Országgyűlés vagy egy párt, hanem pusztán egy ember, Orbán Viktor miniszter- elnök akaratától függ a követ­kező államfő személye - tette hozzá az ellenzéki politikus. Emlékeztetett arra, hogy az évvégén alaptörvény-módosító javaslatukban már indítvá­nyozták a közvetlen elnökvá­lasztás bevezetését, de akkor azt a Fidesz „elgáncsolta”. Sőt az MSZP-sem támogatta, va­gyis a Fidesszel koalícióban akadályozták meg a Jobbik kezdeményezését. Staudt Gábor kérdésre vála­szolva kifejtette: gusztustalan, ha valaki a magyar labdarúgó válo­gatott sikertelenségét kívánja. Székely közösségi ház Szekszárd. Bukovinai székely közösségi házat avattak szomba­ton Szekszárdon, a székelyek Bácskába érkezésének 75. évfor­dulóján. Szilágyi Péter nemzetpo­litikáért felelős helyettes állam­titkár az átadáson mondott kö­szöntőjében hangsúlyozta: nincs a magyarságnak még egy olyan csoportja, amelynek annyiszor kellett megtapasztalnia az állan­dó üldöztetést, mint a bukovinai székelység. Emlékeztetett: az 1764-es madéfalvi veszedelem után elő­ször Moldvába, majd Bukoviná­ba kerültek, ott érte őket Magyar- ország haza hívó szava. Az utol­só vasúti szerelvény, amely a Bácskába szállította őket, 1941 június közepén érkezett meg. Nem sejtették, hogy néhány éven belül azt az otthonukat is el kell hagyniuk - jegyezte meg. „A székelyek magukban hozták Bukovinából azt a lelki öröksé­get, amit a székelységükhöz, ma­gyarságukhoz való szüntelen ra­gaszkodásuk jelent" - mondta. Ünepi misén emlékeztek meg a Jézus Szíve római katolikus templom fel­szentelésének nyolcvana­dik évfordulójáról Komá­romban, majd a templom előtt felavatták Mindszenty József her­cegprímás szobrát, Kligl Sándor alkotását. Komárom „Úgy tűnik, minden értéket relativizálni akarnak. Úgy tűnik, hogy a keresztény­ségnek nincsen jövője, én vi­szont biztos vagyok benne, hogy igenis utat tudunk mutatni, jö­vőt tudunk mutatni fiataljaink­nak, nemzetünknek is, egész Európának” - mondta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szobor fel­avatása előtt. Mindszenty József (1892- 1975) alakját felidézve szólt ar­ról is, hogy a hercegprímás soha nem alkudott meg, kiállít az ül­dözött zsidókért és később az ül­dözött keresztényekért, ezért a nemzetiszocialista és internaci­onalista időkben is börtönnel sújtották - fogalmazott. Az államtitkár Mindszenty egyik 1974-ben keletkezett írá­sát idézve kiemelte: a tízparan­csolat érvénye, a családi szen­tély tiszta légköre, a szülői tekin­tély fenntartása, minden gyer­meknek a gyermek Jézustól származó méltósága, ezek hir­detése az egyház küldetésének alapja és vele együtt minden em­beri társadalomé. Az „aki bírja, marja”, az erőszak, a rablás, a terror nem válhat jogforrássá. Kligl Sándor műve egy posz- tamensen álló egészalakos kő­szobor. Mindszenty József alakját bíborosi reverendában ábrázolja, amint a templom fe­lé fordulva kezét imára kul­csolja. A szobrot Pákh Tibor, Komárom díszpolgára adomá­nyozta. Az alkotást Pápai Lajos nyugalmazott győri megyés püspök áldotta meg. A komáro­mi Jézus Szíve római katolikus templom a környék egyetlen modern szakrális épülete, a magyar egyházművészet Bauhaus stílusú alkotása. Az 58 méter hosszú, háromhajós templom Körmendy Nándor tervei alapján épült 1937-ben. Belsejét a 30-as évek képző- és iparművészeinek alkotásai dí­szítik. Az apszisban a magyar szenteket ábrázoló freskók a Római Iskola művésze, Kontuly Béla alkotásai. A bal oldali mellékoltár Mária- szobra Antal Károly, a taberná- kulumon az Angyali üdvözlet Ohmann Béla műve, a szószék négy evangélistát ábrázoló kerá­miaképeit Kovács Margit készí­tette. A főoltárt Schima Endre győri iparművész kovácsoltvas munkái díszítik. A főbejárat fö­lött a komáromi származású Szemereki Teréz három kerá­miaképe látható. Afgánokat tartóztattak fel Budapest Huszonhárom af­gán állampolgárt tartóztatott fel a rendőrség Budapesten va­sárnapra virradó éjjel, a külföl­diek illegálisan akartak Nyu- gat-Európába jutni - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság a rendőrség honlapján. A közlés szerint a járőrök egy furgont állítottak meg a főváros XI. kerületében, a járműben a sofőrön kívül 22 afgán állam­polgár utazott a rakodótérben. Az igazoltatás során megállapí­tották, hogy egyikük sem ren­delkezik a schengeni tagállam­okba történő beutazáshoz és a tartózkodáshoz szükséges ok­mányokkal. Az utasok a rend­őröknek elmondták, hogy Nyu- gat-Európába akartak eljutni. A migránsokat a kerületi kapi­tányságon előállították, elszá­moltatásuk jelenleg is tart - közölte a rendőrség. Klik: feldarabolásával marad a centralizáció Budapest Az MSZP szerint a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ (Klik) feldarabo­lása 59 kisebb egységre to­vábbra is koncentrációt és centralizációt jelent az oktatá­si rendszerben. Kunhalmi Ág­nes MSZP-s politikus vasárna­pi budapesti sajtótájékoztató­ján azt mondta, amíg a közpon­tosított logika nem szűnik meg, addig teljesen mindegy, hogy a Kliket hányfelé darabol­ják, a rendszer továbbra sem lesz működőképes. A Fidesz­nek meg kell értenie, hogy ad­dig, amíg nem adják vissza az iskolák autonómiáját, és nem lesz az intézményeknek saját költségvetésük, a rendszer rosszul fog működni - hangsú­lyozta a kulturális bizottság MSZP-s alelnöke. Az ellenzéki politikus jelez­te, a jövő évi költségvetésben még nincs benne az 59 Klik lét­rehozása, és az, hogy jövő év elején már működtetni akarják a kisebb tankerületi központo­kat, azt mutatja, hogy roham­tempóban, fejetlenül, szakmai koncepció, hatástanulmányok nélkül vágott bele a kormány az átalakításba. Az MSZP szerint hiba az is, hogy az önkormányzatokat megfosztották az oktatás igaz­gatásától, a totális államosítás­ból problémák lesznek - hang­súlyozta. Az ellenzéki párt sze­rint létezik az az arany közép­út, van olyan „okos rendszer”, ahol az állam és az önkormány­zatok képesek együtt igazgat­ni az iskolákat. Magyarország a bennmaradás mellett A magyar kormány Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőr­zése mellett érvelő hirdetést jelen­tetett meg hétfőn a brit sajtóban - erősítette meg Kovács Zoltán kor­mányszóvivő az erről szóló német sajtóértesüléseket vasárnap, az MTI-nek nyilatkozva. Budapest. Kiemelte, hogy Magyarország szerint Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítha­tó meg. A magyar kormányt sokszor vádol­ták Európa-ellenességgel, azonban mosta­ni „pro-európai hozzáállása” is jól mutat­ja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságá­ban, még ha sok esetben másként is kép­zeli el a kontinens jövőjét - fejtette ki a kormányszóvivő. Kovács Zoltán elmondta, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjele­nő hirdetést eredetileg szombaton szerették volna megjelentetni, de két nappal elhalasz­tották a nyilvánosságra hozatalt, tekintettel a Jo Cox munkáspárti képviselő meggyilko­lása miatti kampánycsendre. A kormányszóvivő felidézte továbbá, hogy pénteken Rogán Antal, a Miniszterel­nöki Kabinetiroda vezetője tájékoztatta né­met tárgyalópartnereit a magyar kormány álláspontjáról, hétfőn pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teszi majd meg ugyanezt Luxembourgban, a kül­ügyminiszterek uniós tanácskozásán. Nagy-Britannia csütörtökön tart népsza­vazást az uniós tagságáról. Parlament: passzív és aktív felszólalók Az előző két ülésszakkal szemben tavasszal nem a szocialista Gúr Nándor, ha­nem az LMP-s Schmuck Er­zsébet beszélt a leghosszab- ban a parlamentben, a leg­többször azonban ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Mmlsztériumá- nak (Emmi) parlamenti ál­lamtitkára fejtette ki véle­ményét, aki minden tekin­tetben a ciklus legaktívabb felszólalójává vált Az elmúlt fél évben tizenegy kormány- párti politikus maradt néma az ülésteremben, köztük Semjén Zsolt keresztényde­mokrata miniszterelnök-he­lyettes is. Budapest Schmuck Erzsébet ta­vasszal 12 óra 46 percet beszélt, két órával többet, mint a második Rétvári Bence (KDNP), akit a par­lamentből és az LMP-frakció éléről távozó Schiffer András követ 8 óra 16 perccel. Gúr Nándor ezúttal a negyedik helyre került 7 óra 36 percet kitevő felszólalásai alapján, őt az MSZP padsoraiból a tizedik Józsa István (5 óra 37 perc) és a ti­zenkettedik Bárándy Gergely (4 óra 31 perc) követik. A Jobbik leghosszabban beszé­lő képviselője az Országgyűlést szintén elhagyó Novák Előd volt, aki a hatodik helyre került 6 és fél órán át tartó felszólalásaival. A Job­bik-frakcióból egy hellyel marad le Z. Kárpát Dániel (6 óra 3 perc), Staudt Gábor (5 óra 48 perc) pedig a kilencedik. Az LMP öttagú képviselőcso­portjából négyen is az első tízbe kerültek felszólalásaik hossza alapján, az ötödik Sallai R. Bene­dek 1 óra 36 percig, a nyolcadik Ikotity István 5 óra 58 percig tartot­ta szóval képviselőtársait Az el­lenzéki pártból az összesített lista 16. helyén végzett Szél Bernadett volt a legszűkszavúbb, akinek ta­vasszal elég volt 3 és fél óra véle­ménye ismertetésére. A Fidesz képviselőcsoportjából két államtitkár áll a lista elején, az adóügyekért is felelős Tállai And­rás (4 óra 36 perc) a tizenegyedik, VölnerPál, az Igazságügyi Minisz­térium parlamenti államtitkára (3 óra 32 perc) pedig a tizenötödik. A nem kormánytag fideszes képvi­selők közül a huszonnegyedik Vass Imre beszélt a legtöbbet 2 óra 46 percet A minisztereknél a Miniszter- elnökséget vezető Lázár János volt a legbőbeszédűbb, aki percre pon­tosan annyi ideig szólalt fel, mint Vass Imre. Orbán Viktor minisz­terelnök 2 óra 5 percet beszélt és ezzel a harmincötödik leghosszab­ban felszólaló képviselő lett A lis­tát Simicskó István honvédelmi miniszter zárja, aki egyetlen alka­lommal beszélt, kevesebb mint öt percet. A független képviselők táborá­ból Szabó Szabolcs, az Együtt poli­tikusa beszélt a leghosszabban, több mint másfél órán át, míg ezt a rangsort Gyurcsány Ferenc, a De­mokratikus Koalíció (DK) elnöke zárja, aki egyszer kért szót, az egészségügyről szóló politikai vi­tában, amelyben több mint 8 perc alatt fejtette ki véleményét. Tavasszal tíz fideszes képviselő, valamint Semjén Zsolt keresztény- demokrata miniszterelnök-helyet­tes maradt néma az ülésteremben. Közülük Kubatov Gábor hallgat a legrégebb óta, aki 2006ms parla­mentbe kerülése óta egyetlen alka­lommal, 2007-ben kért szót a na­pirend után, felszólalásában a de­mokratikus intézmények védel­mében beszélt. Frakciótársa, Bíró Márk, aki 2010 óta tagja az Ország- gyűlésnek, eddig egyetlen alka­lommal sem szólalt fel, míg Varga József 2012-ben, Farkas Flórián és Simon György pedig 2013-ban nyi­latkozott meg utoljára. Hende Csaba még honvédelmi miniszterként tavaly szeptember­ben, Czunyiné Bertalan Judit pedig oktatási államtitkárként 2015 jú­niusában fejtette ki utoljára véle­ményét az ülésteremben. Mindszenty-szobrot avattak

Next

/
Thumbnails
Contents