Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-18 / 141. szám

2016. JÚNIUS 18., SZOMBAT J Ferenc pápa megköszönte a cirkusz­művészeknek és az utcai mutatványo­soknak, hogy „a szépséget és a vidám­ságot” hintik el szerte a világban. Róma. A katolikus egyházfő mintegy 1000 cir­kuszművészt és mutatványos fogadott audien­cián csütörtökön a Vatikánban. A VI. Pálról el­nevezett teremben egyes artistacsoportok akro­bataszámokat és egyéb mutatványokat adtak elő a pápának, aki nagy érdeklődéssel és vidá­man mosolyogva figyelte a produkciókat, közü­lük többet is megtapsolt. Az egyházfő azt mondta, hogy nem áll távol tő­le a téma. Az ünneplés és az álmélkodtatás, a szép­ség mestereinek nevezte a cirkuszosokat, akik „vándorlásuk közben gazdagítják a világot, mivel képesek táplálni a reményt és a bizakodást”. „Az Is az irgalmasság egyik módja, hogy a szépséget és a vidámságot ültetjük el egy olykor szomorú és komor világban. Nagy-nagy köszö­net ezért!” - mondta a pápa. Az audienciára az irgalmasság jegyében zaj­ló szent év keretében került sor. A találkozón egy állatidomár magával vitt egy kistigrist, amely megijedt, amikor a pápa meg akar­ta simogatni, és elszaladt. A pórázon tartott állat csak azután nyugodott meg és hagyta magát simo­gatni, hogy cumisüvegből tejjel itatták meg. „A cirkuszosok és a mutatványosok képesek megnevettetni gyermekeket, felvidítani magá­nyosokat, összehozni az embereket, sőt még egy pápát is megijeszteni, amikor az meg akar simo­gatni egy kistigrist - ilyen nagy a ti hatalma­tok!” - tréfálkozott ezt követően Ferenc pápa. Az audiencián Magyarországot a 18 éves György Tibor, a Baross Imre Artistaképző növen­déke képviselte egy létrán előadott produkció­val, a pápával való találkozón részt vett Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója és Tóth Edit, a Baross Imre Artista­képző tanára is. Fogságban maradnak az emberevők Megöltek egy képviselőt Cáparezervátumot alapítottak Alumínium méhkas a botanikus kertben A méhkolóniák életébe nyújt betekintést a londoni Kew-i Királyi Botanikus Kertekben kialakított, alu­míniumból készült óriási méhkas. London. A 17 méter magas és negyven tonnát nyomó, zenével és fényhatásokkal is dolgozó installá­ciót eredetileg a 2015-ös milánói Ex­póra készítették. A 170 ezer ré­szecskéből álló rácsos szerkezetet Wolfgang Buttress nottinghami mű­vész tervezte - olvasható a BBC hír­portálján. A Kew-i Királyi Botanikus Kertek szóvivője szerint az installáció el­készítését a méhek egészségét vizs­gáló tudományos kutatás inspirálta és a manapság az állatokra váró vál­tozás szimbólumává vált. Az installációhoz a zenéről Buttress lánya, Camille gondosko­dott: a Spiritualized és az Amiina nevű zenekarok zenéjét a természet hangjaival, többek között méhki- rálynők döngicsélésével és kacsák hápogásával ötvözte. A méhkas fé­nyeit műszer szabályozza. Vincent van Gogh rajzaira bukkantak Párizs Vincent van Gogh holland festő eddig nem ismert rajzaira bukkantak Franciaországban, a nemrég megtalált füzetet novem­berben jelenteti meg egyszerre több országban a Seuil francia kiadó. A rajzos füzet felfedezését és közelgő publikálását közleményben jelen­tette he csütörtökön a kiadó, hozzá­téve, hogy semmit sem árulnak el a kötetről egy közvetlenül a megje­lenés előtt, november közepén tar­tandó sajtótájékoztatóig. Csak annyit tudni, hogy „jelentős számú” rajzról van szó, s az album „Vincent van Gogh, Az arles-i köd, a megtalált füzet” címmel jelenik meg. Bemard Comment, a kiadó e kötetért felelős szerkesztője azt mondta az AFP-nek, hogy a tulajdo­nosokon, a Seuil főszerkesztőjén és rajta kívül senki más nem ismeri a kiadandó albumot. Fogságban kell eltölte- nie élete hátralévő ré­szét egy indiai vadrezer­vátum három oroszlán­jának, mert embert öl­tek. London. Az északnyugat-in­diai Gudzsarát állam termé­szetvédelmi területének mun­katársai 18 oroszlánt fogtak be, amelyek három emberrel vé­geztek a rezervátumban április és május között. A dolgozók emberi maradványokat talál­tak egy felnőtt hím és két fiatal nőstény ürülékében. A hím egy állatkertbe, a nős­tények egy vadállatmentő köz­pontba kerülnek. A szakembe­rek úgy vélik, hogy a hím állat egyedül végzett az áldozatok­kal, a nőstények csupán a ma­radékot fogyasztották el - írta a BBC News. A többi befogott példányt a vadrezervátum mélyebben fek­vő erdős területein fogják szaba­don engedni. Néhány szakértő szerint a Gir rezervátum orosz­lánpopulációja gyarapodásának számlájára írható az állatok „szokatlan” viselkedése. Govind Patel, Gudzsarát ál­lam korábbi vadvédelmi főfel­ügyelője szerint a védett terü­let mindössze 270 oroszlán be­fogadására alkalmas, ami azt jelenti, hogy néhány falka a te­rület határain kívülre kénysze­rül. A tavaszi hónapokban to­vábbi hat, emberek elleni oroszlán támadást jelentettek a park közeléből. Az indiai legfelsőbb bíróság határozata szerint Gudzsarátnak át kell telepítenie az oroszlánok egy részét más államokba, ne­hogy a populáció egésze kipusz­tuljon betegség vagy egyéb ok miatt. Az állam azonban mosta­náig nem tett eleget a felszólítás­nak. A gudzsaráti rezervátum az ázsiai oroszlánok utolsó vad populációjának ad otthont. A helyi vadvédelmi hatóság 2015-ben 523 állatot számolt össze a rezervátumban és köz­vetlen közelében. Belehalt sérüléseibe Jo Cox brit parlamenti kép­viselőnő, akit csütörtö­kön, angliai választókerü­letében ért fegyveres tá­madás - közölte csütörtök este a rendőrség. A politi­kai pártok a támadás után, még a képviselőnő halálhírének bejelentése előtt közös kezdeményes- sel felfüggesztették a brit EU-tagságról jövő csütör­tökre kiírt népszavazás kampányát. ÜMldon. A 41 éves, kétgyerme­kes lo Cox, az ellenzéki Munkás­párt alsóházi képviselője, aki a tavalyi parlamenti választáso­kon nyerte el mandátumát, ép­pen képviselői fogadóórájáról Két új cáparezervátumot hoztak létre a karibi tér­ségben: a Kajmán-szigete­ket és a Szent Márton-szi- getet övező vizek csak­nem 120 ezer négyzetki­lométernyi területén til­tották be a kereskedelmi célú cápahalászatot. Port-au-Prince (Haiti), a nép szerű búvárparadicsomok kép­viselői a Szent Márton-sziget holland részén megrendezett há­romnapos találkozón jelentették be a veszélyeztetett tengeri ra­gadozók védelmét szolgáló re­zervátumok kialakítását, amely­ben a Pew jótékonysági alapít­vány, valamint Richard Branson környezetvédő brit milliárdos is részt vesz. A philadelphiai székhelyű szer­vezet 2009 óta segíti a cáparezer­vátumok létrehozását világszerte. A két új karibi övezettel együtt im­már 14 ilyen védett terület létezik a világon és 50 százalékuknak a Kanb-térség ad otthont. jött ki az észak-angliai Leeds egyik elővárosa, Birstall könyv­tárából, amikor a támadás érte. A nyomozás vezetői megerő­sítették, hogy őrizetbe vettek egy 52 éves gyanúsítottat. A rend­őrök fegyvereket is lefoglaltak, köztük egy lőfegyvert. A tájékoz­tatás szerint megsérült egy 77 esztendős férfi is. Szemtanúk szerint ő megpróbálta feltartóz­tatni a támadót, aki késsel meg­sebesítette. A környékbeli lakók a BBC-nek elmondták, hogy az őrizetbe vett merénylő egy Tommy Mair nevű helybéli lakos. Szemtanúk sze­rint a támadó egy régi típusúnak, vagy házilagos készítésűnek tű­nő kézifegyverből három lövést adott le Jo Coxra, majd késsel is megsebesítette, végül belerúgott a földön fekvő sebesültbe. Luke Warwick, a Pew globális cápavédelmi kampányának ve­zetője szerint a cápák kulcssze­repet játszanak a tengeri öko­szisztémák egészségének fenn­tartásában. Mint hangsúlyozta, kifogni eze­ket a csúcsragadozókat uszonyu­kért, a májukból nyerhető olajért, a porcukért és egyéb részeikért komolyan befolyásolja „a kereske­delmi szempontból jelentősebb halfajok életét és a tengeri környe­zet egészének egészségét”. Warwick szerint ezek a lassan fejlődő teremtmények koránt­sem azok az emberre veszélyes „gyilkoíógépek”, amelyeknek néhány mozifilmben lefestik őket. A cápák kis veszélyt jelen­tenek az emberre, ugyanakkor vonzzák a búvárturistákat azok­ra a területekre, ahol még nagy számban előfordulnak. Évente nagyjából 100 millió cápát ölnek meg világszerte. Az alapítvány szerint megfelelő in­tézkedés hiányában néhány fa­juk eltűnhet a Föld színéről a kö­vetkező évtizedekben. Felújítják a párbeszédet Az Oroszország és az Európai Unió közötti csúcsszintű párbeszéd fel­újításáról és energetikai kérdések­ről tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz államfő és Jean- Claude Juncker, az Európai Bizott­ság elnöke, a szankciók eltörlésé­nek kérdése nem szerepelt a napi­renden - közölte csütörtökön Vla­gyimir Csizsov, az EU mellett mű­ködő orosz diplomáciai képviselet vezetője. Moszkva. „A szankciók témáját nem vitat­ták meg, a szankciók nem képezik Oroszor­szág és az EU párbeszédének témáját. Mi nem vitatjuk meg ezt a problémát, amelynek létrehozásához Oroszországnak semmi kö­ze” -jelentette ki Csizsov. Az orosz diplomata szerint Putyin és Juncker négyszemközti megbeszélésén szó esett az orosz-EU csúcstalálkozók gyakorla­tának felújításáról. Ilyen megbeszélésekből a 2014-es ukrajnai válság kitöréséig és a Krím félsziget orosz elcsatolásáig 32 fordu­lót tartottak. A legfelső szintű kapcsolattar­tás azóta szünetelt. Csizsov kifejezte meggyőződését, hogy orosz-EU csúcsokat ugyanúgy évi két alka­lommal tartanak majd, mint korábban, de nem árulta el, hogy hol és mikor tarthatják meg a 33. ilyen találkozót. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ener­getika témakörében történt-e elmozdulás a Putyin-Juncker megbeszélésen, Csizsov ki­fejezte reményét, hogy igen. Rámutatott ar­ra is ugyanakkor, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyében az EB-nak nincs ál­láspontja, és hogy Brüsszelben továbbra is két belső álláspont ütközik egymással. A 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasá­Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) fogadja Jean- Claude Junckert a szentpétervári Konsztanti- novszkij-palotában gi Fórum apropójából létrejött találkozó ele­jén Juncker elismerte, hogy nem minden eu­rópai politikus támogatta az oroszországi lá­togatását, de úgy vélekedett, hogy Brüsszel­nek és Moszkvának éppen akkor kell tár­gyalnia egymással, ha problémáik keletkeznek. Korábban, az „orosz Davos”nyitóesemé- nyén az EB elnöke arról beszélt, hogy nem helyrehozhatatlan az EU és Oroszország vi­szonya, szükség van a párbeszédre, de an­nak kiindulópontjaként és a szankciók fel­oldásának feltételeként az ukrajnai rende­zésről megkötött minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását nevezte meg. Juncker egyúttal rámutatott: nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország uk­rajnai fellépése megrengette az európai biz­tonság alapelveit. Hangsúlyozta: mindenki­nek tiszteletben kell tartania az ukrán nép arra vonatkozó döntését, hogy milyen jövőt akar magának. Az EU a Krím 2014-es elcsatolása és a ke­let-ukrajnai orosz beavatkozást követően, több körben vezetett be szankciókat Orosz­ország ellen. A két fél között megszakadtak a vízumkényszer eltörléséről és az új együtt­működési alapegyezmény megkezdett tár­gyalások. Orosz tisztségviselők európai be­utazását tiltották meg és számláit fagyasztot­ták be, valamint kereskedelmi, pénzügyi és katonai jellegű büntetőintézkedéseket hoz­tak. Az unió szankciós listája 151 természe­tes és 37 jogi személyre terjed ki. Az ágaza­ti szekciók 20 orosz pénzügyi, olajipari és hadiipari vállalatot érintenek. 2014 augusztusában Oroszország ellenin­tézkedéseket foganatosított az EU, az Egye­sült Államok: Kanada és Norvégia ellen, megtiltva, hogy ezekből az országokból zöld­séget, gyümölcsöt, hús- és tejtermékeket hozzanak be az orosz piacra. A SpaceX rakétakilövése Levegőbe emelkedik a Space Exploration Technologies (SpaceX) amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétája a flo­ridai Cape Canaveral űrközpont kilövőállásáról 2016. június 15-én. A rakományáról levált rakéta három korábbi sikeres visszatérést kö­vetően negyedszerre sikertelenül landolt az Egyesült Államok atlan­ti-óceáni felségvizein úszó leszállópályán, és megsemmisült. JÜjlll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents