Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-18 / 141. szám

Lesz dolga a migránsügyi munkacsoportnak A migrációval kapcsolatos minden kérdésben összegző és dön­téselőkészítő feladata lesz a migránsügyi munkacsoportnak, így az uniós kvótarendszerrel, a magyar kvótareferendummal és akár a Brexittel kapcsolatban is lehet dolga Kovács Zoltán, kor­mányszóvivő szerint. A munkacsoportnak az elsődleges fel­adata a június végi európai uniós csúcs, va­lamint a migrációval kapcsolatos, nyáron és ősszel várható jogi feladatok előkészíté­se. A legfontosabb, hogy a témához szüksé­ges minden szakértelem a lehető leggyor­sabban rendelkezésre álljon - fogalmazott a kormányszóvivő az Ml-en. Az érintett minisztériumok vezetőiből és szakértőiből álló munkacsoport már a jövő heti kormányülés előtt megkezdi a mun­kát. A Nagy-Britannia unióból való kilépé­séről döntő csütörtöki népszavazással kap­csolatban is lehet értékelő feladata, hiszen az bármilyen eredménnyel is jár, „sok min­den meg fog változni”. Emellett a munkacsoport foglalkozik majd a már elfogadott uniós kvótával, a ter­vezett új brüsszeli kvótával és a magyar népszavazással is. Az utóbbinak az előké­szítésében és a következményei kezelésé­ben, feldolgozásában is segítséget nyújt majd a kormánynak - tette hozzá Kovács Zoltán. Áder János megfontolásra visszaküldött egy törvényt Megfontolásra visszaküldte Áder János köztársasági elnök az Or­szággyűlésnek a kárpótlással ösz- szefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Olcsóbbá teszi az állam műkö­dését a háttérintézmények mi­nap bejelentett átszervezése, a változtatások egy részéhez azonban további törvénymódo­sításokra is szükség lesz, erre az ősszel kerülhet majd sor - tájékoztatta lapunkat a Mi­niszterelnökség. Egyes háttérintézmények esetében az illetékes minisztériumoknak rögtön munkához kell látniuk, ha augusztus elsejéig végezni akarnak a minap köz­zétett, összességében mintegy ötven ilyen intézmény átszervezéséről, illetve jogutódlással való megszüntetéséről rendelkező kormányhatározatban rög­zített határidők teljesítésével - derült ki a Miniszterelnökség lapunk érdeklődé­sére megküldött válaszából. Mint meg­írtuk, jelentős csúszással csak a hét ele­jén született meg a kormánydöntés a bürokrácia csökkentését célzó újabb lé­pésről, amely valamennyi minisztériu­mot érint. Leginkább a már korábban „karcsúsításra” kötelezett humántár­cát. Rétvári Bence parlamenti államtit­kár ezzel kapcsolatban az Echo Televí­zió Híróra című műsorában úgy fogal­mazott, az eddigi átalakítások gördülé­kenyen, fennakadások nélkül zajlottak le, így a következő egy évben is hason­lóra számítanak. A lényeg, hogy az ügy­felek, vagyis az állampolgárok ne ta­pasztaljanak semmi problémát ezzel kapcsolatban. A legnagyobb ilyen szervezet egyéb­ként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelynek feladatait több utód is átveszi majd. Az elérési felületek azonban megmaradnak, hiszen to­vábbra is a kormányablakoknál lehet majd intézkedni, nem hivatalokkal kell levelezni. Minél több ügyet lehes­sen egyetlen helyen megoldani - ez volt eddig is a célkitűzés. A Miniszterelnökség szerint az át­szervezés menetrendjét részletesen tar­talmazza az említett kormányrendelet, ahogy azt is, hogy az eddigi források csupán nyolcvan százalékával számol­hatnak a továbbiakban a tárcák. Akad ugyanakkor olyan központi hivatal, il­letve költségvetési szerv, melynek át­alakításához törvénymódosítás szüksé­ges, így ezeknél majd csak jövő január­ban és márciusban léphetnek életbe a változások. A vonatkozó módosító indít­ványok az ősszel kerülnek a parlament elé, a kormányrendeleti szabályozás el­fogadása novemberre várható - tudat­ták. Hangsúlyozták azt is, a nyolcvan­százalékos kitétel nem jelent húszszá­zalékos létszámleépítést, a „feladatok változatlan színvonalon történő ellátá­sát kell biztosítani”. A bürokráciacsökkentés keretében az elmúlt időszakban megvalósított kormányzati lépések elsősorban a tár­sadalom, illetve a vállalkozások szá­mára jelentettek költségcsökkentést, így az állami rezsicsökkentéssel éves szinten tízmilliárd forint marad az ál­lampolgárok zsebében. További előz­mény, hogy a kormányhivatalokba in­tegrált szakigazgatási szervek önálló törzshivatalai megszűntek, egysze­rűbb és takarékosabb lett a szolgálta­tás. Szintén eredmény a gyorsabb ügy­intézés, a hatóságok egymás közötti elektronikus adatszolgáltatása. Az ügyintézési határidők átlagosan hu­szonöt százalékkal csökkentek, az egyszerű megítélésű ügyeket nyolc na­pon belül lezárják. A több elemből álló, a ciklus egészén átívelő közigazgatási bürokráciacsök­kentés további fontos változása még a hatósági eljárások további egyszerűsí­tése, a tervezett új közigazgatási rend­tartás és számos egyéb intézkedés, mint például a területi és központi szin­ten gyakran megkétszerezett ellenőr­zések felszámolása, a bérelt ingatlanok számának jelentős csökkentése, ahogy a közvetett vagy közvetlen állami tulaj­donban lévő gazdasági társaságoknak - a központi hivatalokéhoz hasonló - fe­lülvizsgálata is. Mindezeket pedig ki­egészítheti a közigazgatás informatikai szakrendszereinek összehangolása - tudatta a Miniszterelnökség. Az államfő levelében emlékeztetett: a tör­vény javaslatához fűzött indokolás szerint a jogszabály elfogadásának célja a kárpót­lási folyamat lezárása és egyben a kárpót­lás során visszamaradt termőföldeknek a Földet a gazdáknak program keretében tör­ténő értékesítési lehetőségének megterem­tése. A törvény a szövetkezetekről szóló tör­vényt és az átmeneti szabályokról szóló tör­vény módosítja, úgy, hogy „a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket kö­vetően az állam tulajdonába kerüljenek”. Áder lános azt tartja aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozza meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése. Azt írta: a módosított szöveg értelmében „az állam a földalapok kijelölésének elma­radása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti haszná­latban álló termőföldeken”. A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján „előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterü­letek állami tulajdonba és ezáltal a Nemze­ti Földalapba kerülhetnek". Trócsányi László: a szakértők függetlensége és pártatlansága elengedhetetlen A függetlenség és pártatlanság érvényesülése elengedhetetlen a szakértők, így az egész igaz­ságszolgáltatás iránti közbiza­lom szempontjából - hangsú­lyozta az igazságügyi miniszter az Igazságügyi Szakértői és Ku­tató Intézetek (ISZKI) humánbi­ológiai szakmai napján tartott tanácskozáson pénteken Buda­pesten. Trócsányi László az Emberi Erőforrás­ok Minisztériumában tartott a rendezvé­nyen hangsúlyozta: a szakértők befolyá­sa egy-egy eljárás kimenetelére olyan nagy, hogy a beléjük vetett bizalom erő­södése vagy gyengülése az egész igaz­ságszolgáltatás megítélésére döntő ha­tással lehet. A miniszter a szakértői függetlenséget a bíróihoz hasonlította: a szakértő intéz­ményi-hivatali rendben és keretben vég­zi munkáját, de véleményalkotásában szabad, nem befolyásolható, nem utasít­ható. Szakvéleménye egy lesz a bizonyí­tási eszközök közül, amelyeket a bíró mérlegelés tárgyává tesz és akár nagy súllyal is figyelembe vehet - mondta. Az ISZKI és a Bűnügyi Szakértői Ku­tatóintézet (BSZKI) jövő januári összeol­vadásával kapcsolatban azt hangsúlyoz­ta: az új szabályozás megerősíti a két in­tézmény szerepét. Hozzátette: nem jön létre állami monopólium, de szeretné­nek elmozdulni arról a pontról, hogy az igazságügyi szakértés teljesen piaci ala­pú tevékenység legyen. Úgy fogalmazott: kevés dolog rombol­ja annyira a jogállamba és az igazság­szolgáltatásba vetett bizalmat, mint az, ha a jogkereső közönség azt érzi, hogy a módosabb fél jobb szakértői véleményt tud magának vásárolni a piacon, és ez­zel előnybe kerül a perben. Hozzátette, a küszöbön álló szervezeti átalakítás is az igazságügyi szakértők iránti bizalom erősítését szolgálja. A kormányhatározat értelmében az ISZKI és a BSZKI összeolvad, 2017. janu­ár elsejétől a belügyminiszter szerveze­ti és az igazságügyi miniszter törvényes­ségi felügyelete alatt működik majd. Trócsányi László szerint a két intéz­mény kiegészíti egymást. A BSZKI- szakértők munkájának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni - mondta, utalva arra, hogy a büntetőügyek sike­res és hatékony megoldása nagymérték­ben a nyomozati szakban végzett mun­ka minőségén múlik, és ebben játsza­nak nélkülözhetetlen, vezető szerepet az intézmény szakértői. Hangsúlyozta: a közbiztonság, a közrend fenntartása nagyban múlik rajtuk, e nélkül nem be­szélhetünk a nagyobb egész, az igazság­szolgáltatás iránti bizalomról sem. Az igazságügyi szakértői vélemények nagy többségét az ISZKI, valamint a BSZKI adja ki. A függetlenség és a pár­tatlanság követelménye azonban min­den igazságügyi szakértőre vonatkozik - mutatott rá a miniszter, hozzáfűzve, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamara és a kötelező kamarai tagság fennma­rad. A kamara felett a törvényességi fel­ügyeletet továbbra is az igazságügyi mi­nisztérium gyakorolja, a legfontosabb garanciák tehát továbbra is megmarad­nak - mondta. A két intézmény összeolvadásából a miniszter azt reméli, hogy egymást ki­egészítve és kölcsönösen erősítve mű­ködnek majd a közbiztonság, a közrend és az igazságszolgáltatásba vetett közbi­zalom erősítésének szolgálatában. Az áfacsökkentés célja Az internet áfacsökken­tésének célja, hogy minél több embernek lehetősége legyen internet-előfizetésre és az eu­rópai átlag fölé emelkedjen a internetelterjedtség - jelentette ki a Digitális lóiét Programért felelős miniszterelnöki biztos pénteken az Ml aktuális csa­torna műsorában. Magyarországon ma a la­kosság 70 százaléka inter- netezik rendszeresen, miköz­ben az európai átlag 80-82 szá­zalék; az a céljuk, hogy az internettel járó előnyöket egy­re többen élvezhessék - közöl­te Deutsch Tamás. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tervei szerint 2017- től a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfatar­talma. Úgy vélekedett, hogy a digi­tális írástudás ma már létfelté­tel, ezért elsőrendű cél, hogy az iskolából ilyen tudással ke­rüljenek ki a diákok, valamint az idősebb korosztályok is megszerezzék a digitális alap­ismereteket. Mindez annál is inkább szükséges, mert ma 22 ezer informatikus hiányzik Ma­gyarországon, az ő munkájuk pedig további 50 ezer álláshe­lyet teremthetne - mondta Deutsch Tamás. 111 Ilii Ili iii'I i ni1 iw wn marnom miirwiL li ?m Folytatódik a bürokrácia lefaragása Márciusig alakulnak át, illetve szűnnek meg a háttérintézmények, de még az ősszel további törvénymódosítások következnek

Next

/
Thumbnails
Contents