Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
2016-06-16 / 139. szám
Fontosabb az ellenség, mint az amerikai nép! Washington. Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje helyi idő szerint kedd este egy kampánygyűlésen reagált Barack Obama amerikai elnök bírálataira, amelyek szerint a milliárdos álláspontja és kijelentései ellentétesek az amerikai értékrenddel. Az észak-karolinai Greensboro városban tartott kampányrendezvényen Trump azzal vádolta meg az elnököt, hogy rajta tölti ki a haragját, ahelyett, hogy a vasárnapi orlandói tömegmészárlás elkövetőjére lenne dühös. Obama elnök ugyanis kedd délután, a pénzügyminisztériumban és a nemzet- biztonsági tanács tagjaival folytatott tárgyalásai után élesen bírálta mindazt, amit Trump a terrorizmusról, az iszlám vallásról, a bevándorlásról mond. Az ingatlanmágnás többször is utalt arra, hogy szerinte Obama nem képes hatékonyan fellépni a terrorizmus ellen. Azt mondta: néhány republikánus kormányzó panaszkodott arra, hogy az Obama- kormány bevándorlókat akar letelepíteni az országban. Magyar tag az ENSZ bizottságában Washington. Lovászy László Gábort helyi idő szerint kedden New Yorkban ismét az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogaival Foglalkozó Bizottságának (CRPD) tagjává választották. A világszervezet tizennyolc tagú bizottságába kilenc új tagot választottak, s a magyar állandó ENSZ-misszió információi szerint tizennyolc jelölt közül Lovászy nagy támogatással került újra a testületbe. Megbízatása a 2017-2020-as időszakra szól. Lovászy több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a fogyatékosságot érintő ügyekben, maga is súlyosan nagyothalló. Közösek a finnmagyar értékek Finnország és Magyarország kapcsolatai rendezettek, az értékek közösek, az érdekek hasonlóak - jelentette ki Áder János köztársasági elnök Helsinkiben, miután megbeszélést folytatott Sauli Niinistö finn köztársasági elnökkel szerdán délelőtt. A magyar államfő a VII. finnugor világkongresszusra érkezett Finnországba, amely szerda délután kezdődik Lahtiban. Helsinki. Sauli Niinistö hangsúlyozta közös sajtótájékoztatójukon, hogy Magyarország és Finnország gazdasági kapcsolatainak erősítésére számos lehetőséget látnak. A megbeszélésen szó esett a migráció kérdéséről is. Sauli Niinistö elmondta, hogy a finn álláspont alapján szolidáris alapon vállalni kell, hogy a bajba jutott embereken segíteni szükséges. Áder János egy, a témára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a migrációs probléma hármas természetű. A kérdést szerinte emberi jogi, büntetőjogi és biztonságpolitikai szempontból is vizsgálni kell. Úgy yélte, hogy az Európai Unió sokáig csak emberi jogi problémaként tekintett erre az ügyre. Szerinte az unió a biztonságpolitikai szempontokat egy ideig igyekezett eljelentékteleníteni, a kriminológiai problémákról pedig mintha nem is vett volna tudomást. Eközben - mint hozzátette - az ember- csempészet az egyik legvirágzóbb üzletág lett Európában. Áder János hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a migránsügyben az uniós tagállamok rendőrségei és biztonságpolitikai szervei együttműködjenek. Azt is mondta, hogy a migránsokat az első biztonságos országban kell segítségben részesíteni, de ehhez az Európai Uniónak muszáj anyagi forrásokat biztosítania. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő ezért is javasolta, hogy az Európai Unió 6 milliárd eurót különítsen el erre a célra. Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök javaslatát csak részben vették figyelembe. Áder Jánost a kvótareferendumról is kérdezték. Azt mondta: ha a magyar Alkotmánybíróság a népszavazási kérdést június végéig helybenhagyja, a referendumot rövid határidőn belül, kora őszre tűzi ki. A két államfő a gazdasági együttműködés lehetőségeit a megújuló energiaforrások hasznosításában és az információs technológia szférájában látja többek között. Áder János hangsúlyozta, hogy Finnországban is a Roszatom orosz atomenergetikai konszern épít atomerőművet. Mint mondta, a finn beruházás előrébb tart, mint a szintén a Roszatommal megvalósuló paksi bővítés. Ezért - tette hozzá - nagyon fontos ebben a témában a két ország folyamatos tapasztalatcseréje. Áder János a finn államfővel tartott találkozója előtt rövid, négyszemközti megbeszélést folytatott Toomas Hendrik lives észt köztársasági elnökkel is, aki szintén a délután kezdődő VII. finnugor világkongresz- szusra érkezett Finnországba. A megbeszéléseket követően a három ország államfője munkaebéden vesz részt. Terrorellenes együttműködés Párizs. A párizsi Elysée- palota közleménye hozzátette, Franciaország és szövetségesei továbbra is „a demokráciák erejével folytatják a küzdelmet a barbárság ellen”. „A két vezető megerősítette elkötelezettségét az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet meggyengítése, majd elpusztítása iránt, és továbbra is szembeszáll a terrorizmus jelentette fenyegetéssel” - írta a telefonbeszélgetésről közleményében a Fehér Ház. Az elmúlt napokban mindkét országot szélsőséges indíttatású támadások érték. Keddre virradó éjszaka egy, az Iszlám Államnak hűséget esküdött, francia férfi a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen halálra késeit egy francia rendőrparancsnokot otthona ajtajában, majd túszul ejtette és meggyilkolta annak feleségét. Clinton nyerte az utolsó demokrata előválasztást Washington. Az eredményekből az látszik, hogy Clinton fölényes diadalt aratott ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor fölött. Az egykori first lady a szavazatok 78,7, míg riválisa a voksok 21,1 százalékát szerezte meg. Az önálló közigazgatási egységnek számító Washington területén 46 delegátusról döntöttek a választók. A voksolásnak már nem volt tétje, mivel a volt külügyminiszter már a múlt heti előválasztásokon megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges számú kongresszusi küldött támogatását. Sanders mindenesetre eddig nem lépett vissza Clinton javára. A választási eredményt még össze sem számolták, amikor a két demokrata párti politikus tárgyalásokba kezdett. Másfél órás egyeztetés után Clinton és Sanders is anélkül távozott, hogy válaszolt volna az újságírók kérdéseire. Az azonban bizonyos, hogy a vermonti szenátor helyi idő szerint kedd este sem jelentette be, hogy támogatná a volt külügyminiszter elnökjelöltségét. Később Clinton kampánystábja közölte, „pozitív” hangvételű beszélgetést folytattak Sanderssel a Demokrata Pártról és arról a „veszélyes fenyegetésről”, amelyet Donald Trump várható republikánus elnökjelölt jelent az Egyesült Államokra. Sanders a szavazás idején sajtótájékoztatót tartott Washingtonban, és leszögezte, a Demokrata Pártnak alapos változásokra, megújulásra van szüksége, és ennek érintenie kell a választási rendszert is. A szenátor a szuperdelegátusok - tehát a nem kötött mandátumú kongresszusi küldöttek - rendszerének eltörlésére szólította fel pártját, arra hivatkozva, hogy így megkönnyíthetik a szavazást az állampolgárok számára. HIRDETÉS Óva intik a briteket a kilépéstől Erna Solberg norvég miniszterelnök óva intette a briteket attól, hogy jövő' héten a kilépésre szavazzanak a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson, mondván, hogy a sziget- országnak az uniós belső' piachoz való hozzáférésért cserébe ugyanúgy el kellene fogadnia a közösségi szabályokat, azok alakításában azonban így nem vehetne részt. Brüsszel. A norvég kormányfő- akinek hazája nem EU-tagállam- a Politico című brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában beszélt erről, kijelentve azt is, hogy az új típusú kapcsolat „nem tetszene” a briteknek. Saját tapasztalataikról a miniszterelnök elmondta, hogy a Norvégia és az Európai Unió közötti laza kapcsolat mellett Oslónak úgy kell működnie Brüsszelben, mint egy „lobbiszervezetnek”. Ez néha jól sikerül, néha rosszul - tette hozzá. Erna Solberg kifejtette: országa helyzetét tovább nehezítette, hogy az Európai Parlament 2009- ben szélesebb jogköröket kapott. „Korábban az Európai Bizottsággal tárgyaltunk, és kapcsolatba léphettünk a tagállamokkal is (...) Ennél sokkal nehezebb elérni azt, hogy az Európai Parlament vegye figyelembe az unión kívüli Norvégia érdekeit is” - hangsúlyozta. Elisabeth Aspaker norvég EU- ügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy az oslói törvényhozásnak naponta átlagosan öt uniós jogszabályt kell elfogadnia anélkül, hogy az ország részt venne a döntéshozatali eljárásban. Oslónak amiatt is érdekében áll Nagy-Britannia uniós tagsága, mert a szakemberek többsége szerint a kilépéssel jelentősen csökkenne a liberális gazdaság- politikát folytató tagállamok brüsszeli befolyása. „Fontos nekünk, hogy legyenek piacorientált, kevésbé szabályozáspárti tagállamok az asztalnál, (...) a britek pedig egyértelműen ebben a táborban vannak” - mondta Vidar Helgesen norvég klímaügyi miniszter. Elektronikai szakvásár Los Angelesben Ubisoft cég For Honor című videojáték karaktereinek öltözött látogatók a világ legjelentősebb számitógépes és videojáték expóján, az E3 elektronikai szakvásáron Los Angelesben 2016. június 14-én.
