Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-10 / 134. szám

EUR02016 FRANCE Ma rajt, 44 év után magyar részvétel LABDARÚGÁS 15. Európa-bajnokság Pénteken 21 órakor a házigaz­da francia és a román váloga­tott mérkőzésével megkezdő­dik a 15. labdarúgó Európa- bajnokság, amelyen 44 év el­teltével szerepelhet ismét a magyar csapat. A mostani Eb, amelyet tíz városban rendeznek meg, több szempontból is különleges lesz, ugyanis 16-ról 24 csa­patosra bővítették a mezőnyt, illetve a kontinensviadalok történetében először alkalmazzák a gólvonal-technológiát. A magyarok a kvalifikációs sorozat­ban csoportjuk harmadik helyezettje­ként pótselejtezőre kényszerültek, s ott kettős győzelemmel jutottak tovább Nor­végiával szemben. Bernd Storck szövet­ségi kapitány nem fogalmazott meg konkrétcélkitűzést, csupán azt mondta, hogy azt szeretné, ha csapata méltókép­pen képviselné az országot, illetve bebi­zonyítaná, hogy 44 esztendő után ismét helye van az Európa-bajnokságon. A nemzeti együttes elsőként jövő hét kedden Bordeaux-ban Ausztriával, majd négy nappal később Marseille- ben Izlanddal, végül 22-én Lyonban Portugáliával találkozik. A német szak­ember többször hangsúlyozta a keddi kiutazás előtt, hogy szerinte Portugália és Ausztria a négyes favoritja. A hat kvartettből az első két helyezett mel­lett a négy legjobb harmadik jut a nyolcaddöntőbe. A játékvezetői keretnek is van ma­gyar tagja Kassai Viktor révén. A koráb­ban olimpiai és Bajnokok Ligája-dön­tőt is vezetett bírót ráadásul az a meg­tiszteltetés érte, hogy rögtön a nyitó­meccsen ő fújhatja a sípot. A torna egyik nagy favoritja a házi­gazda francia válogatott, amely a leg­utóbbi két hazai rendezésű esemé­nyen, az 1984-es Európa- és az 1998- as világbajnokságon aranyérmes lett. A világbajnok németek szintén az esé­lyesek közé tartoznak, már csak azért is, mivel a 2006-os vb óta valamennyi nagy tornán legalább a legjobb négyig jutottak. Ugyanakkor Eb-t legutóbb húsz éve nyertek. A címvédő spanyolokat sem szabad leírni, noha a négy évvel ezelőtti diada­luk óta már közel sem olyan verhetet­len a csapatuk, mint amelyik egymás után nyert két Eb-t és egy vb-t. Minden­esetre a kontinensviadalok történeté­ben övék az egyetlen címvédés, így ér­telemszerűen a triplázás is egyedülál­ló bravúr lenne. A németek és a spanyo­lok holtversenyben rekorderek három végső sikerükkel. A két - talán nem is annyira - titkos favorit Anglia és Belgium. Előbbi az egész selejtezősorozatban egyedüliként százszázalékos teljesítménnyel harcol­ta ki a részvételét, az viszont ellene szól, hogy az 1966-os, hazai rendezésű vb megnyerése óta egyetlen tornán sem tu­dott döntőbe jutni. Utóbbinak keretét tekintve rendkívül erős csapata van, né­hány hónappal ezelőtt még a világrang­listát is vezette, ugyanakkor a rutin hi­ányzik az együttesből, főleg a nagy vá­logatott tornákat tekintve. A döntőt - akárcsak a pénteki megnyitót - Saint- Denis-ben rendezik július 10-én. A trófea A Henri Delaunay Kupát emelhetik magasba a július 10-i döntő után az idei, franciaországi labdarúgó Európa- bajnokság győztes válogatottjának játé­kosai. Nyolc évvel ezelőtt új serleg ké­szült, amelyet az akkori csoportsorso­lás alkalmával mutatott be hivatalosan az európai szövetség (UEFA). A trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítet­te 30 700 euróért.- A világ talán második legjelentő­sebb nemzetközi tornáján az Eb rang­jához méltó kupát kell átadni a győztes­nek - mondta akkor William Gaillard, a cég kommunikációs igazgatója. A korábbi aranyérmesek az 1960- as, első Eb óta mindig ugyanazt a ku­pát emelhették a magasba. Az új ser­leg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott. Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új ku­pa magassága 60 cm, tömege 7,6 kg, így csaknem egyharmadával nagyobb és 400 grammal könnyebb elődjénél. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátul­jára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azon­ban egyötödével kisebbnek kell lennie. A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasol­ta az Eb megrendezését. Ötletét már 1927-ben megfogalmazta, az érdemi elő­készületek azonban csak 1954-ben kez­dődtek el. Végleges döntés az Eb kiírá­sáról 1957-ben, az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban el­hunyt. Az UEFA úgy döntött, hogy a tró­feát a sorozat megálmodójáról nevezi el. A díjazás Az Európa-bajnokság győztese nem csak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zaj­lik. A végső győztes - amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik - összesen 27 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 8 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzé­seken a győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró jár. A nyolcaddöntő résztvevői további 1,5 millió eurót, a negyeddöntőbe ju­tott csapatok pedig újabb 2,5 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást 4 millió euróval honorálják, a finálé vesz­tese 5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 8 millió. A kontinensviadalon összesen 301 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 196 millióval szemben. A „szép játék" nevet viseli a labda A gyártó adidas több mint 18 hóna­pig tervezte a Beau Jeu-re - magyarul szép játékra - keresztelt labdát, amely a június 10-én kezdődő labdarúgó Eu­rópa-bajnokság csoportkörének hiva­talos játékszere lesz. A labda a házigazda Franciaország nemzeti színeinek, azaz a kéknek, a fe­hérnek és a pirosnak a különböző ár­nyalataiban pompázik. Emellett a kon­tinenstornát és annak évét jelezve az EURO és a 2016 felirat is felkerült rá. A Beau Jeu-t tavaly november 12- én a francia válogatott világ- és Euró­pa-bajnok középpályása, Zinedine Zidane mutatta be. A gyártó közlése szerint a 2014-es brazíliai világbaj­nokságon használt Brazuca legjobb tulajdonságait megtartotta, de fejlesz­tettek a tapadásán és a levegőben re­pülés közbeni láthatóságán. Az Eb-n résztvevő nemzeti együtte­sek november végéig megkapták a lab­dákat, így a válogatott játékosoknak több mint hat hónapjuk van arra, hogy hozzászokjanak a játékszerhez. A kon­tinenstornák történetében először kü­lön labda készül majd az egyenes kiesé­ses szakaszra. A Beau Jeu normál mé­retű másolata nagyjából 10 ezer, az ere­deti labda pedig több mint 30 ezer fo­rintért kapható Magyarországon. Super Victor az Eb kabalája Super Victor lesz az Európa-bajnok­ság kabalafigurája. A mosolygós fiúcs­ka a francia válogatott szerelését vise­li, illetve a szuperhősök amolyan véd­jegyének számító köpenyt. A kabalafi­gurát már 2014. november 18-án a Marseille-ben rendezett francia-svéd barátságos mérkőzés előtt bemutat­ták, a nevéről azonban az európai szö­vetség (UEFA) által kiírt szavazás ke­retein belül a szurkolóknak kellett dönteniük. A Super Victor név, amely a győzelemre és a fiú szuper erejére utal, a Driblou (25 százalék) és a Goalix (27) verziókat előzte meg a vok­soláson, amelyen 107 790 drukker vett részt. Super Victor a Slavek és Slavko ikerpárt váltja, akik a 2012-es lengyel-ukrán közös rendezésű Eb ka­balafigurái voltak. 251-szeres pénztár a magyar arany A William Hill brit fogadóirodánál a házigazda francia válogatottat tartják a pénteken kezdődő labdarúgó Európa- bajnokság legnagyobb esélyesének, végső sikere mindössze négyszeres pénzt hozna a szerencsés fogadóknak. A világbajnok németek diadala öt­szörös, a legutóbbi két alkalommal győztes spanyoloké a tét hatszorosát eredményezné a vállalkozó kedvű szerencsejátékosoknak. Ezt a hár­mast a selejtezőket egyedüliként százszázalékosan teljesítő angolok követik 9-es, majd a nemrég még vi­lágranglista-vezető belgák 12-es nye­reményszorzóval. A magyarok csoportjából a portugá­lok végső sikerére 15-ös, a kvalifikáció során veretlen osztrákokéra 34-es, míg az izlandiakéra 81-es nyereményszor­zót adott a világhírű bukmékeriroda. Bernd Storck csapatának aranyérmére 251-szeres pénzt fizetnének, ennél töb­bet (301) csak az albánok diadala érne. A döntős szereplésre 151-es, az elődön­tősre 41-es, a negyeddöntősre 11-es, míg a nyolcaddöntősre 2,87-es oddsot adott a fogadóiroda. A William Hill a német Thomas Müllert (8,00), a portugál Cristiano Ronaldót (9,00) és a francia Antoine Griezmannt (10,00) tartja a gólkirályi cím esélyesének. A listán szereplő 103 játékos között egyetlen magyar sem sze­repel. A fogadóiroda nyereményszorzói a végső győztesre: Franciaország 4,00, Németország 5,00, Spanyolország 6,00, Anglia 9,00, Belgium 12,00, Portugália 15.00, Olaszország 19,00, Horvátország 26.00, Ausztria 34,00, Lengyelország 51.00, Svájc 51,00, Csehország 67,00, Oroszország 67,00, Törökország 67,00, Wales 67,00, Izland 81,00, Ukrajna 81.00, Írország 101,00, Svédország 101.00, Románia 151,00, Szlovákia 151.00, Magyarország 251,00, Észak-ír- ország 251,00, Albánia 301,00. Internetes regisztrációra biztat a magyar kiilügy Internetes előzetes regisztrációra biz­tatja a franciaországi labdarúgó Euró- pa-bajnokságra látogató magyar szur­kolókat a Külgazdasági és Külügymi­nisztérium - mondta Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtit­kár csütörtökön, Budapesten tartott saj­tótájékoztatón. A kormány képviselője elmondta, a Franciaországba látogatók a konzuli- szolgalat.kormany.hu oldalon regiszt­rálhatnak, amire nem a szurkolók nyonomkövetése miatt, hanem azért van szükség, mert az akár életmentő is lehet, egy nem várt esemény után. Franciaországban ugyanis tovább­ra is szükségállapot, a legmagasabb terrorkészültségi fokozat van érvény­ben - emlékeztetett az államtitkár, aki szerint az országba látogatók eb­ből elsősorban azt érzékelhetik, hogy a megszokottnál jóval nagyobb biz­tonsági személyzet van jelen a közte­reken, akik gyakoribb és alaposabb ellenőrzéseket tartanak például a reptereken és az utakon. Magyar Le­vente ezért azt tanácsolta a Francia- országban közlekedőknek, hogy le­hetőség szerint minél korábban in­duljanak el úticéljaik felé. Az államtitkár aláhúzta, a magyar ál­lam és külügy mindent megtesz, hogy szavatolja a magyar emberek biztonsá­gát Franciaországban, de erre akkor van nagyobb esély, ha a kilátogatok kö­vetik azokat az iránymutatásokat, ame­lyeket a Terrorelhárítási Központ (TEK) is megfogalmazott. Hozzátette, a magyar labdarugó vá­logatott három meccshelyszínén (Bordeaux-ban, Marsellle-ben és Lyonban) fix és mobil pontokon is je­len lesznek a magyar konzuli szolgá­lat munkatársai, akikhez informáci­óért, valamint balesetek, bűncselek­mények utáni segítségnyújtásért is fordulhatnak a magyarok. Labdarúgó Európa-bajnokok, 1960-2012 I960 Szovjetunió 1964 Spanyolország 1968 I Olaszország 1972 Németország 1976 Csehszlovákia 1980 Németország 1984 | ■ Franciaország 1988 Hollandia 1992 mum Dánia 1996 Németország 2000 If; Franciaország 2004 HEE Görögország 2008 mmm Spanyolország 2012 Spanyolország Forte:MTVASajló-teFoftercMwm MTI [ | (fj j wwwmnAi Hegedűs Henrik Ki nyer a végén? Sok-sok honfitársammal egyetem­ben, én is feszült figyelemmel várom a labdarúgó Európa-bajnokság kezde­tét Ilyenkor mindenki sajátos esélyla­tolgatást végez, többnyire persze szub­jektív alapon, a dédelgetett kedvence­ket előtérbe helyezve, gyakran elru­gaszkodva a valóságtól, a vágyálmok világát is bevonva a tippversenybe. Miután jómagam nem különöseb­ben szurkolok egyetlen válogatottnak sem - persze a magyarokon kívül -, így némiképp reálisak a meglátása­im. Azért mondom, hogy „némiképp", mert én is várok meglepetéseket. Annyit mindenesetre leszögezek: minden idők talán legkiegyensúlyo­zottabb európai futball-seregszemléje rajtol pénteken este Párizs külvárosá­ban. Ezt egyrészt a mezőny huszon­négy tagra emeléséből vonatkoztatom le, másfelől úgy látom, több nemzeti együttes a középvonalból egyre inkább fetárkózik az elithez, azaz nagyon sok borsot törhetnek az élgárdák orra alá. Kiváltképp kíváncsian várom pél­dául a belgák, horvátok és svájciak szereplését, nem beszélve a románok­ról. Akár már a nyitómeccsen eljöhet az első nem várt eredmény, a belgák pedig nagy eséllyel vehetik át a most távollévő Hollandia feladatait, akár a négy közé menetelve. Ugyancsak ko­moly figyelemmel fordulok majd az albánok és szlovákok teljesítménye fe­lé. A „szkipetárok” a dánokat is ma­guk mögé szorították a csoportmecs- cseken, míg északi szomszédaink Po­zsonyban legyőzték a spanyolokat, te­hát az Eb-n is lehet bőven sanszuk. A „nagyokról” is szóljunk azért va­lamicskét. A németek engem nem győztek meg a magyarok elleni pro­dukciójukkal, noha tudom, élesben minden más lesz, és Müller, illetve társai egészen más felfogásban lép­nek pályára a tét szorításában. A spa­nyolok és az olaszok, úgy vélem, most nem fognak jelentősét alkotni, annál inkább bízom az angolokban, akik olyan, de olyan régen várnak már egy kiemelkedő sikerre. A házigazdák­nak az otthoni pálya lehet inspiráló, de hátráltató tényező is, az élcsapat­oknál az ő esetükben a legnagyobb lutri a jósolgatás. Végül a magyarok. Negyvennégy esztendő koplalását követően újra eu­fóriába kerülhet Eb-n is a honi focifa­natikusok hada. Százak és százak re­pülnek majd át Bordeaux, Marseille és Lyon városaiba, vagy vállalják a hosszú zötykölődést az autópályá­kon, az Alpokon át a kontinens nyu­gati féltekére, hogy közvetlen közelről lássák a fiúkat, miként rúgják a lab­dát. Az előjelek, Storck kapitány sze­rint kedvezőek, igaz, én kissé árnyal­tabban látom a képet. Hiába nincs megfogalmazva konkrét célkitűzés, azért itt mindenki, szakemberektől a szurkolóig továbbjutást vár a legjobb tizenhat közé. De nem szabad feled­nünk a tényt: ebben az esztendőben mindössze egyetlen gólt rúgott váloga­tottunk a felkészülési mérkőzéseken, azt is pontrúgásból (Dzsudzsák a hor- vátoknak). Lőtt gól nélkül ellenben aligha lehet bármilyen fokú reményt táplálni a továbblépésre. Igaz, ott volt Olaszország esete az 1982-es világ- bajnokságon. A csoportból három, ki­szenvedett döntetlen után átgázoltak argentinokon, brazilokon, majd a né­meteket is kétvállra fektették, így sze­rezték meg az aranyérmet. A futball­ban tehát bármi előfordulhat. Befejezésül csak egy kívánságom van: a terroristák maradjanak minél messzebb a stadionoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents