Nógrád Megyei Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

2016-06-10 / 134. szám

2016. JUNIUS 10., PENTEK Megszületett a bérmegállapodás Megszületett a bérmegál­lapodás az egészségügy­ben - jelentette be az em­beri erőforrások minisz­tere csütörtök délelőtt Bu­dapesten tartott sajtótájé­koztatóján. Budapest A miniszter tájékoz- tatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jé- től bruttó 107 ezer, 2017. novem­ber 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alap­bére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.- A szakdolgozóknál szep­tembertől új bértáblát vezet­nek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 szá­zalékkal - tette hozzá. Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd fo­rintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, „betonba, üvegbe, műszerbe”, most pedig - idén és jövőre - további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre. Tájékoztatása szerint ez azt je­lenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciál­tan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Ál­lami Egészségügyi Ellátó Köz­pont intézményeiben dolgozók­tól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat. A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejleszté­sekre is. Úgy fogalmazott, a kon­cepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést Arra hívta fel ugyanakkor a figyel­Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke beszél az egészségügyi ágazatban megszületett bérmegállapodásról az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Mögötte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke (b) és Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. met, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb „funkciók költöztetéséről”. Biztosnak mondta ugyanak­kor az új kórház helyszínét Ke- lenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést tervez­nek a Kútvölgyi kórházban és a Szent lános kórház egy részében. Kérdésre válaszolva Balog Zol­tán azt mondta, a béremelés for­rása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során sze­repel. Az ott szereplő 170 milli­árd forintból egészségügyi bér­emelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a köz- igazgatásban dolgozók. A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyaláso­kon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ága­zatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetét mondott a kormány­nak a megállapodásért, hogy el­érhették sztrájkköveteléseiket, „melyeket négy szoclib kor­mány nem volt hajlandó érdem­ben tárgyalni”. Balogh Zoltán, a Magyar Szak­dolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgo­zók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen je­lentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősor­ban azokon a területeken várha­tó, ahol a legnagyobb a munka­erő-hiány és a terhelés. Kitért arra is, hogy a megálla­podás a közalkalmazotti jogál­lásban foglalkoztátott dolgozók­ra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 száza­léka más jogviszonyban dolgoz­nak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon. Tanévzáró tüntetések pártkatonákka! Budapesten és hat vidéki nagy­városban szerveznek demonstrá­ciót szombatra a kormány okta­táspolitikája ellen. A Tanítanék Mozgalom kezdeményezését vi­déken a szakszervezetek mellett aktív ellenzéki pártkatonák ka­rolták fel. Bár a „kockás inge- sek” azt állítják, a mozgalom még nem fulladt ki, egyelőre ke­vesen készülnek a tüntetésekre. Budapest A kormány figyelem­be vette a Pedagógusok Szakszer­vezetének (PSZ) szempontjait a köznevelési törvény éppen zajló módosítása során - hangoztatta az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának parlamenti államtitká­ra az Ml reggeli műsorában. Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy bár meghívták, a PSZ nem vett részt a köznevelési kerekasztal ülésein. Ennek elle­nére külön egyeztettek velük, és amikor a szakszervezet huszon­öt pontja közül húszban már tar­talmi kompromisszumot kötöt­tek, a PSZ felállt a tárgyalóasztal­tól és sztrájkot hirdetett. A kor­mány azonban a diákok érdeké­ben teljesítette a szakszervezet követeléseinek jó részét - jelentette ki az államtitkár. Eközben közeleg a kockás ingesek „Bi­zonyítványosztó tüntetése”. A fővárosi „Tanítanék tanévzáró” szombat délután két órakor kezdődik a Március 15. téren, innen vonulnak a résztvevők az Erzsébet hídon keresztül a Várkert Bazárnál felál­lított színpadhoz.- A Tanévzárón természetesen osztá­lyozni is fogunk. Osztályozzuk a saját teljesítményünket, és osztályozzuk a kormányét is. Annyit már előre elárul­hatunk: lesz, akinek ősszel pótvizsgáz- nia kell - írják az akció Facebook- oldalán, amelyen az is látható, hogy teg­napig 2331-en jelezték részvételi szán­dékukat, ami nem vall tömegmegmoz­dulásra, ám így is jóval felette van a kockás inges vidéki demonstrációk vár­ható látogatottságának. Békéscsabán „Panasz-óra” címmel hir­dették meg az eseményt, eddig tizenné­gyen jelezték, hogy ott lesznek. A szerve­ző az „Ébredj, Viharsarok!” nevű civil cso­port. Róluk például az tudható, hogy több­ször teleragasztották különféle feliratok­kal a helyi Fidesz-iroda ablakait, ezeket az akciókat a szervezet elnöke, Hrabovszki- Megay Oktávia „flashmobnak” nevezi. A papírlapok között voltak „Orbán! Taka­rodj!” és „Hazaárulók!!!” feliratúak, illetve a kormány migrációpolitikáját bírálók is. Debrecenben „Kockás kokárdás vil­lámcsődület” lesz szombaton, tegnapig huszonhármán jelezték részvételi szán­dékukat. A demonstráció szervezője a „Nincs hatalmatok felettünk” csoport, amelynek oszlopos tagját, Anik Lászlót áprilisban „hangulatos ünnepség kere­tében tárgyjutalomban részesítette” az MSZP Hajdú-Bihar megyei nőtagozata. Anik a méltatás szerint rendkívül aktív pártkatona, „ha kell, Télapó, ha kell étel­osztó, aláírásgyűjtő, százszoros önkén­tes vér- és vérplazmaadó, nélküle nem lenne MSZP Debrecenben és a megyé­ben sem. Évtizedek óta minden meg­mozduláson elsőként jelentkezik a munkára, a kampányokból rendszere­sen veszi ki a részét”. A győri tüntetést Torma Tiborné, a Pe­dagógusok Szakszervezetének járási tit­kára és Nógrádi László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének váro­si képviselője koordinálja. Utóbbi azon­ban nem csak az érdekvédelmi mozga­lomban tevékenykedik, hiszen az LMP győri polgármesterjelöltje volt. Eddig ötvenhármán jelölték be, hogy részt vesz­nek a demonstráción. Miskolcon a PSZ városi szervezete koordinálja a szombati eseményt, a részvételi szándékot tegna­pig lló-an jelezték. Pécsett „A bizonyítvány elké­szült - performance kockás és fe­hér ingre” elnevezésű akcióra a közösségi oldal szerint ötvenketten készülnek elmenni. A demonstrációt a PDSZ, a PSZ, valamint a Pécsi Szülői Összefo­gás szervezi, amely a Szülői Ösz- szefogás Gyermekeink Jövőjéért helyi sejtje. A Szülői Összefogás­hoz kötődik a február 29-i, úgy­nevezett „szülői sztrájk”. A szegedi „Összefogás az okta­tásért!" nevű tüntetésre eddig hetvenketten jelölték be részvéte­li szándékukat. A szervező Köz- Hasznáért Mozgalom közölte, „eddigi gyakorlatunktól eltérően a civilek mellett a pártok is lehe­tőséget kapnak oktatással kap­csolatos gondolataik elmondására”. A Köz-Hasznáért rendezte egyébként tavaly a Demokratikus Mozgalmak és Szerveze­tek első országos vándorgyűlését, ame­lyen a Humán platformos Gulyás Márton és az LMP-s Vágó Gábor mellett jelen volt a Kétfarkú Kutya Párt és a FASZOM (Fia­tal Aktivisták Szerveződése Okosabb Ma­gyarországért) nevű csoportosulás is. Adatvédelmi szigorítások Budapest. Drákói szigor jön az adatvédelemben az Euró­pa Unióban az új szabályozás nyomán. A változtatásra pe­dig égető szükség van - erre hívta fel a figyelmet tegnap este, az Echo Televízió Sza- bad-Európa című műsorában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatóság elnöke. A szakember kiemelte: ha az Európai Unó területére úgy léphetnek be külföldi állam­polgárok, hogy az azonosítá­suk nem garantálható száz­százalékosan, az súlyos biz­tonsági kockázatot, nemzet- biztonsági kockázatot is rejt. Péterfalvi Attila elmondta: a biztonság és a szabadság konf­liktusa minden esetben fenn­áll. Amennyiben nem lenné­nek terrortámadások és nem lennének biztonsági kockáza­tok, akkor nyilván a magán­szféra is tágabb lehetne, a biz­tonság erősödésével azonban a magánszféra szűkül. A 21. szá­zad embere ma már bizonyos szolgáltatásokért a személyes adataival fizet - az internet, a közösségi média használata ezzel jár. Az új uniós adatvé­delmi törvény a felhasználók számára is hathatós védelmet kíván biztosítani. A szervezet elnöke kiemelte: az európai szabályokat a közösségi médi­át irányító cégeknek is be kell tartaniuk. „Az fog kormányozni Európában, aki képes megvédeni az embereket” Budapest A rend és a törvé­nyesség európai felértékelő­désére számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki csütörtö­kön az ügyészség napja alkal­mából rendezett budapesti ünnepségen azt kérte az ügyészektől, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyá­solják munkájukat. A kormányfő a rendezvé­nyen arról beszélt, hogy az el­következő egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a tör­vényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben. Akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a hangsúlyt a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi - fejtet­te ki -, vagyis az fog kormá­nyozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvéde­ni az európaiak biztonságát. Orbán Viktor azt is mond­ta, hogy ma Magyarorszá­gon a politikai hatalomgya­korlás egyik legfontosabb le­gitimációs faktora a rend és a rendezettség.- Önök ma az egyik leg­fontosabb rendszerfenntartó pillér - fogalmazott az ügyé­szek előtt. Tavaly mintegy 120 ezer befejezett nyomozást érté­kelt az ügyészség, az ügyek felében vádat emeltek - mondta Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából a Kúria épületé­ben rendezett ünnepségen csütörtökön. Ismertette: az ügyészség váderedményes­sége 93 százalékos volt.

Next

/
Thumbnails
Contents