Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-10 / 108. szám

Magyar gyártású számítástechnikai cikkek Az EMEA piacra (Európa, Közel-Kelet és Afri­ka) szánt vállalati és adatköz­ponti számítástechnikai rendszerelemek gyártását kezdi meg Magyarországon a kínai Lenovo, a világ vezető személyi számítógép gyártó vállalata - közölte a cég hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a Lenovo EMEA piacra szánt vállalati számítástechnikai és adatközponti egységek teljes választéka 2016 nyarától Ma­gyarországon, Sárváron ké­szül azt követően, hogy a Flextronics International Kft., a Lenovo partnere meg­kezdte a berendezésekhez szükséges „x86-os” szerve­rek helyi gyártását. A Flextronics hat éve stra­tégiai beszállító partnerként vesz részt a Lenovo több ter­mékének, egyebek között személyi számítógépek, mo­biltelefonok és vállalati szer­verek gyártásában. A cég sárvári üzeme nemrégiben szállította le az ötmilliomo­dik EMEA piacra gyártott Lenovo számítógépet. A Lenovo a magyarországi gyártás megkezdésével veze­tő szerepre kíván szert tenni a térségben a vállalati és adat­központi számítástechnikai rendszerek piacán. A gyártás Európába helyezése lehetővé teszi számára a szállítási idő - országtól függően - legfel­jebb 5 napra csökkentését, il­letve a működési költségek mérséklését, amelyek végső soron azonos minőség mellett alacsonyabb árat és verseny- előnyt jelentenek. A Fortune 500-as listán sze­replő kínai Lenovo évi 46 mil­liárd dolláros forgalmat bonyo­lít számítástechnikai eszközök és berendezések gyártásával, fogyasztói, üzleti és vállalati in­novatív technológiák szállítá­sával és szolgáltatásokkal. A tudomány által négy évtizede megjósolt jövő megér­kezett, ezért nincs idő a klímavédelmi problémák megoldásának további halogatásra - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői víztudo­mányi konferenciáján Budapesten. Budapest Hozzátette: a tudomány képviselői csaknem 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvari­askodásnak, a közhelyes politikai beszédnek.- A víz a legbecsesebb kincsünk, a vízzel kapcsolatos tudá­sunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk - fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel, ezért le kell rövidíteni az időt a víz­ügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakor­lati kivitelezés között. Lovász László, az MTA elnöke az ülésen elmondta: a víztudo­mány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az akadémia átfogó, feladatközpontú, rendszerszemléletű és a különböző részterületek kutatócsoportjait összefogó multidiszciplináris vízügyi programot indít. Fizetett szabadság is jár majd Az iskolaszövetkezetekről szóló tör­vény módosításával megerősödik a diákok védelme, a fiatalok többlet­jogokat élvezve tudnak majd dol­gozni, például a végzett munka t arányában fizetett szabadság jár majd nekik - közölte a Magyaror­szági Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák­ész) hétfőn az MTI-vel. Budapest. Az iskolaszövetkezeti piac felét lefedő szervezet úgy tudja, hogy kedden ke­rül a parlament elé az a törvénytervezet, amely az iskolaszövetkezeteket a munkajog­ból a szövetkezeti jogba helyezi át. A szövetkezet szerint ezzel biztosítható lesz, hogy - a munka világa uniós szabályo­zásában értelmezhetetlen - konstrukció a jö­vőben is biztosítsa a mintegy 130 ezer érin­tett fiatal számára a munkatapasztalat és jö­vedelemszerzés lehetőségét. Kiemelték: az átalakított szabályozás szerint továbbra is alkalmazni kell a Munka törvény- könyve fiatal munkavállalókra vonatkozó ösz- szes védelmi szabályát, azaz a fiatal nem dol­gozhat éjszaka, nem dolgozhat naponta nyolc óránál többet, alkalmazni kell az eltérő pihenő­időt és a munkaközi szünetet is. Kötelező ma­rad a minimálbér, illetve a bérminimum kifi­zetése, valamint az összes munkavédelmi sza­bály betartása. A munkaügyi és munkavédel­mi hatóságok továbbra ellenőrzik az iskolaszö­vetkezetek működését, a diákok foglalkozta­tásának körülményeit - írta a Diákész. Az új szabályozás bevezeti a diákok szá­mára a fizetett szabadságot, garantálja azt, hogy az iskolaszövetkezetek bevételük leg­alább 85 százalékát a munkában résztvevő diákok számára kifizessék, továbbá a nyere­ségük legalább 10 százalékát a tagjaik okta­tását, képzését biztosító közösségi tevékeny­ségre kell fordítaniuk. A szövetség rámutat: a fiatalok munka- nélküliségének csökkentése érdekében 2010-től számos kormányzati intézkedés mellett az iskolaszövetkezetek tevékenysé­ge is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok mun­kanélküliségi rátája Magyarországon csök­kent a leggyorsabban az Európai Unióban. A törvénymódosítás az Európai Unió szá­mára is értelmezhetővé teszi, hogy az iskola­szövetkezeti tagi jogviszony nem atipikus munkaviszony, amit a munka világán belül kell eltérően szabályozni, hanem egy olyan tulajdonosi jogviszonyban történő személyes közreműködés, ahol a diákokra tekintettel a munkaviszonyban használt védelmi eleme­ket is alkalmazzák - áll a tájékoztatásban. Ingyenes kirándulás lldapes A Jobbik azt ja­vasolja, hogy a határon túli osztálykirándulások minden eleme legyen ingyenes és ír­janak ki kiegészítő pályázato­kat a már nyertesek számára. Szávay István, az ellenzé­ki párt alelnöke hétfői buda­pesti sajtótájékoztatóján szó­vá tette, hogy a Határtalanul programban csak szállásra és utazásra pályázhatnak az oktatási intézmények, mi­közben szerinte lenne forrás belépőkre, étkezésre és utas­biztosításra is. Kifejtette: ta­valy 1,2 milliárd forintot irá­nyoztak elő a támogatások­ra, és ebből csak 1 milliárd 84 millió forint fogyott el, idén pedig már 2 milliárd fo­rintos a keret. Mi lesz Uberrel? Budapest. A személyszál­lítás területén 21. századi szabályozási keretrend­szert kell alkotni, amely ki­fejezetten támogatja az in­novációt, a fogyasztót állít- ■ ja a középpontba, és illesz­kedik az okostelefonok kor­szakához - mondta az Über magyarországi operatív ve­zetője hétfőn. Fekete Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) épülete előtt tartott sajtótájékoztatón az Über honlapjának blokkolását is lehetővé tévő törvényjavas­latra utalva kifejtette: világ­szerte 415 városban műkö­dik az Über, sehol nem blok­kolják. Az innováció blokko­lása nem lehet jó irány - tet­te hozzá. A sajtótájékoztatót köve­tően Fekete Zoltán egy leve­let és több ezer, az Über ma­gyarországi megmaradását támogató aláírást adott át Kiss Anitának, az NFM saj­tófőnökének. Azt kérik a minisztériumtól, hogy ve­gye figyelembe az Über nagy társadalmi támoga­tottságát. Egyszerre érvényesüljön lelkiismeret és felelősségtudat! A migráció kezelése során egy­szerre kell érvényesülnie a lelki­ismeret szavának és az európai kultúra iránti felelősségnek - hangsúlyozta Szőcs Géza, a Ma­gyar PEN Club elnöke a szerve­zet által hétfőn Budapesten ren­dezett konferencián, amelyen közép-európai irodalmi szemé­lyiségek tekintették át a kérdést. Budapest Az Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? című ta­nácskozáson Szőcs Géza kiemelte: az európai értékrend egyik meghatározó pillére a testvériség, vagyis a szolidari­tás az elesettekkel, a rászorulókkal, a szerencsétlenekkel. Amikor Európa jövőjéről beszélünk, a lelkiismeret szavára ugyanúgy köte­lességünk odafigyelni, mint a felelős­ség parancsára, amely az európai ér­tékrend felszámolásának vagy átalakí­tásának minden kísérletére határozott választ kell, hogy adjon - tette hozzá. Mint mondta, az 1980-as években unalomig emlegetett „európai ház” ma a vihar kapujában áll, miközben alapve­tő igazság, hogy az érkezők „nem az Eu­rópai Unióba akarnak jönni, hanem Né­metországba”, ezért is megkerülhetet­len Berlin szerepe, helyzete, jövője eb­ben a kérdésben. A Szlovákiából érkezett Jozef Bánás a vitában a Himalájában fekvő kis állam, Bhután példáját hozta fel, ott ugyanis nem a GDP, hanem a nemzeti boldogság növelése a legfőbb szempont, márpedig szerinte Európában is arra volna szük­ség, hogy gürcölés helyett örömteli munkát végezzünk, egészséges élelmi­szerhez jussunk. Az általa kívánatosnak nevezett meg­oldásban tényleges közösségek létez­nek, a kultúrát nem őrli fel a globális szürkeségre törekvő szabadpiac, a nagyhatalmak pedig nem próbálják a „terrorveszéllyel fenyegetve szárnyaik alá terelni” a tagállamokat. Dávid Zabransky cseh író szerint „ez a konfliktus nincsen felkészülve a hor­dákra”. Megjegyezte az is: „ez a válság újra leeresztette a vasfüggönyt”, hiszen a helyzet azt mutatja, hogy a kommu­nizmustól negyedszázada megszaba­dult országok és Németország „nem eveznek egy hajóban”. A Lengyelországból érkezett Maciej Zieba arra hívta fel a figyelmet: minél inkább a szabadság felé fordulunk, an­nál kisebb biztonsággal számolhatunk, de ez fordítva is igaz. Európát egy nagy­mamához hasonlította, mondván, pol­gárai számára a kontinens nem termé­keny és nem vonzó. Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági be­vándorlók között, és a közép-európai történelem viharaira utalva kijelentette, a mi népeink is megtapasztalták, nagy­lelkűnek és szolidárisnak kell lenni azokkal, akik szükséget szenvednek. Mircea Dinescu román költő - utalva arra, hogy nehezen szólhat elfogulatla­nul a témában, amikor négymillió hon­fitársa keresi boldogulását Nyugat-Euró- pában - megjegyezte, az exodus mellett az európaiak előítéletességével is meg kell küzdeni. Utalt arra, hogy mint azt a régi erdélyi temetők is tanúsítják, Euró­pa e részében nem szóvirág vagy vágy­álom volt egykor a multikulturalizmus. A szintén román Dórin Tudorán arról beszélt, Brüsszelnek nincsen joga önha­talmúlag perifériát kijelölni, pedig „úgy tűnik, politikai autizmusában ezt teszi”, vagy háttérbe szorítani „az ország­projekteket”, ezért ha Európát akarunk, annak egyenlő nemzetek szövetségé­nek kell lennie. A magyar származású, évtizedekig a BBC-nél dolgozó Sárközi Mátyás arról beszélt a konferencián, el­fogadhatatlan, hogy egyes államok kvó­tarendszert akarnak kényszeríteni má­sokra, ugyanakkor kellő válogatás után Magyarország „talán befogadhatna” embereket a Közel-Keletről. A magyarság kitűnő asszimilátor - jelentette ki, hozzátéve, az így érkezet­tek beilleszkedését támogatni kellene, a kirekesztésre nulla toleranciával tekint­ve, egyben elutasítva a vallási alapú isz­lám törvénykezés, a saría bevezetésé­nek bármilyen formáját is. Szőcs Géza elnök (jobbra) a Magyar PEN Club Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? című, a migrációról rendezett konferenciáján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mellette Sárközi Mátyás József Attila-díjas író. „Nincs idő halogatásra!"

Next

/
Thumbnails
Contents