Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
2016-05-10 / 108. szám
Baksa Sándor a polgármester Baksa Sándort, az eddigi alpolgármestert választották meg Karancs- lapujtő polgármesterévé vasárnap az időközi választáson, amit az előző településvezető lemondása miatt kellett megtartani a községben. . Lantos Ibolya jegyző az MTI-nek elmondta: a hat független jelöltre összesen 1112-en adták le szavazatukat. Baksa Sándor 615, Dor- mán Gyula 326, Barta László 65, Musztács László 44 vok- sot kapott, Tóth Istvánra 38- an és Rozgonyi Zsoltra pedig 21-en szavaztak. Baksa Sándor lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: nagyon meglepte a voksolás végeredménye, ugyanis arra számított, hogy háromesélyes lesz a választás, és csak kevés szavazat fog dönteni. Mindig is bízott azonban a sikerben, hiszen mindenki tudja, honnan jött, s mit tett a településért, amelyet annyira szeret. A jövőbeli tervek kapcsán hangsúlyozta: természetesen a választási programban szereplő összes feladatot szeretné megvalósítani a képviselő-testülettel közösen. így befejezné az orvosi rendelő felújítását, amely kapcsán már elkészült a pályázat. Ezen túlmenően rendbe tenné a helyi kastély, illetve a Karancs- kápolna környezetét a környezetvédelmi szabályok betartása mellett. Folytatná a megkezdett közmunka-programokat úgy, hogy a közmunkások valóban hasznos feladatokat látnának el. Biztosítaná a mindennapos kötelező ellátást a településen a jó gazdasági helyzet ésszerű felhasználása mellett, valamint az intézmények és a polgármesteri hivatal működtetését és önállóságát, úgy, hogy nem irányítana, hanem csak felügyelné a működést, illetve megszerezne mindent, amire az intézményeknek szüksége van. Fontosnak tartja a jól működő helyi civil szervezetekkel meglévő jó kapcsolat fenntartását is, hogy azok ötleteikkel hozzájárulhassanak a község fejlődéséhez. Segítené e szervezeteket abban is, hogy a település jó hírnevét megőrizzék, a hagyományokat pedig megismertessék az országgal és más nemzetekkel is. Ezen felül kiemelt feladatnak tekinti, hogy a község korábbi nemzetközi kapcsolatait felelevenítse, megújítsa, különösen a szomszédos településekkel. Baksa Sándor zárásként kifejtette: a fentebb említett tervek és célok nem valósíthatóak meg a jegyző és a képviselő-testület támogatása nélkül, hiszen annak tagjai alappillérei a településnek. Véleménye szerint azonban az elmúlt évben sikerült elnyerni ezen emberek támogatását, és eredményes munkát fognak végezni, kiegészülve a falu minden lakójával. Karancslapujtő ugyanis csak úgy lehet még sikeresebb, ha a községben mindenki megtalálja a saját feladatát, amellyel hozzájárulhat a fejlődéshez. S reméli, hogy többszörösen meg tudja hálálni azt a bizalmat, amit az emberektől kapott - zárta szavait. Sz. A. Patakparti madárijesztgetés Közel húsz éve, egy francia példát átvéve rendezik meg május második vasárnapján a csesztvei madárijesztő-szépségver- senyt. Az országosan egyedülálló eseményre rendszeresen,szorgosan készül Madách Imre falujának apraja-nagyja. Hegedűs Henrik Csesztve. Mi is az a bakusz? Ha tíz embert megállítanánk a nógrádi utcákon, vajon hányán adnának helyes feleletet erre a kérdésre? Márpedig a válasz pofon- egyszerű. A bakuszokkal, alias madárijesztőkkel ugyanis kinn, a magyar határban is százszámra találkozhatunk, már ahol persze a gondos gazda felállítja, elűzve ezzel a terménylopó seregélyek hadát. Ismerhetjük őket Oz meséjéből is, Dorothy megelevenedett kis barátjának leghőbb kívánsága, hogy agya lehessen. Nos, ezeknek a riogató jelenségeknek rendeznek tavasszal versengést Csesztvén. Tizenhét esztendeje már, hogy egy franciaországi kiruccanáson a hagyományőrzők szembesültek azzal, hogy bármilyen csúfra is sikeredtek ezek a madárijesztó'k, bizony széppé, tetszetőssé is lehet varázsolni őket. így aztán meghirdették első versenyüket, s immár tizenhetedik alkalommal állították fel most a bakuszokat a községet átszelő kis patak partján. A helyi vendéglő parkolójától pár méterre sorakoztak fel a „gyönyörűségek”. Készítőik keze munkáját, de legfőképpen széles körű ötletességüket dicsérte a páratlan látvány. A legszemrevalóbb, egyben a legdaliásabb „férfiút” könnyedén kiválaszthattuk. Fehér szalmakalapot viselt, arcán széles mosoly terült el, még kacsintott is az őtmustrálgatókra. Széttárt karjairól sörözdobozok lógtak le, kékes-zöldes nadrágjának zsebéből (talán?) virágok kandikáltak ki. Közelebb lépve megtudhattuk, hogy őuraságához, Csörgő Vilihez lett szerencsénk, s ha megkocogtattuk a lelógó dobozokat, valóban hű volt nevéhez. Nos, kiderült, a bíráló bizottság is őt tartotta1 a legmutatósabbnak, az első díj így megformálójának, Szilfai ^Benjáminnak jutott. A mellette álló alak sem volt akárki, pontosabban a „Simán csak madárijesztő” névre hallgatott. Két legmókásabb jellegzetessége: a szétgombolt ingfelsője mögül kibuggyanó fű- csomó-szőrszálak, és a bal bokája mellett „settenkedő” malac - néhányan tudni vélték, a sertés díj. A harmadik helyezést pedig egy szoknyás „őnagysága” kapta, Szvák Jánosáé „Vajda asszonyának’” ősz-szürke hajfürtjei csaknem a földig lógtak. Az öt további madárijesztő ugyan nem nyerte el az értékelők kiemelt tetszését, de hasonlóképpen mulatságos formát öltöttek: fejkendős jóasszony, karján kosárkával, kisleány, úrinő, boszorkány seprűvel, sőt egy lefátyolozott állat (leginkább kutyára emlékeztetett) is ott várta sorban, hogy az érdeklődők megszemléljék. S hogy a kiadós és kellemes vasárnapi szórakozás vidáman végződjön Csesztvén, arról az eredményhirdetés után a salgótarjáni Batyu színház előadása gondoskodott: a művelődési házban Ravaszdi mester élces történetein kacaghattak kicsik és nagyok. olyan élethűre sikeredett, hogy röffentett is egyet. A zsűri szerint ezt a bakuszt, Bartha Pongrác alkotását illette a második „Tűz és vas ura: a kovács" A Kubinyi Ferenc Múzeumban a közelmúltban nyílt meg a „Tűz és a vas ura: a kovács” című időszaki kiállítás. Szenográdi Ferenc Szécséfiy. A vendégeket - mások mellett Szász István borsosberéhyi kovácsmester özvegyét és családját, valamint a nógrádszakáli Ferkó István kovácsmester özvegyét - dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója köszöntötte. Dr. Lengyel Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának igazgatója a kiállítás megnyitójában előbb arról szólt, hogy balassagyarmati múzeumuk és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum között évek óta jó szakmai együttműködés alakult ki. Gusztiné dr. Toronyi Judit, a szécsényi múzeum korábbi igazgatójának az idején, 2013-ban Balassagyarmatról két kiállítással is szerepeltek Szécsényben. Az intézményvezető hasznosnak tartja ezt a jó munkakapcsolatot. Egyrészt költségkímélő, másrészt meghosszabbodik egy-egy kiállítás élete. A modern múzeumi menedzsmentben egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a formát. A kiállítás anyagáról dr. Lengyel Ágnes elmondta: az egy borsosberényi kovácsműhely tárgyaira alapozva készült el. Egy három generációs kovács család műhelye maradt fenn, és amikor már senki sem folytatta a régi mesterséget, akkor is tovább őrizték a szerszámokat, a teljes felszerelést, amelyet a múzeumuknak pályázat támogatásával sikerült megvásárolni. A tárlat nemcsak a műhely bemutatására szorítkozik, megismerteti a mesterség társadalmi, gazdasági és kulturális jellegzetességeit. Utalt arra, hogy milyen szerepet töltött be a helyi társadalmi rendben a kovács, és az miért volt fontos egy falusi közösség számára. Ezt követően dr. Lengyel Ágnes áttekintést adott a kovácsmesterség történetéről. Elmondta, hogy már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak a vas előállításával. A kovácsmesterség a honfoglalás után vált önállóvá, majd a XIV. században több ágra szakadt. Utalt arra, hogy Magyarországon, megyénkben is találtak a régészek a X.-XIII. századból való vasolvasztó helyeket, például Pásztón vagy az utóbbi időben a ludányhalászi Sóderbánya-tó területén. Előadásában kitért az emberiség történeténekjelentős részén átívelő vasművészetre. Szólt a kovácsok hadviselésben betöltött szerepéről. Utalt arra, hogy a szécsényi kiállítás kiegészült ostyasütőkkel, amelyeket egykoron a falusi kovácsok készítettek. Beszélt azokról a hiedelmekről, mágikus erőkről, amelyek a kovácsmesterséghez kapcsolódtak. Előadásába beépítette a kovácsmesterségre utaló irodalmi emlékeket is. Molnár Ildikó, a Palóc Múzeum muzeológusa és Majcher Tamás, a Kubinyi Ferenc Múzeum fő muzeológusa tárlatvezetésen mutatták be a kiállítás anyagát. Az ünnepélyes megnyitón zongorán közreműködött Lévárdi Beáta, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola Szécsényi Tagintézményének művésztanára és tanítványa, Holecz Martin. Rendőrkézen a rablók Salgótarján, Egy órán belül elfogták a rendőrök azt a 45 éves helyi nőt és fiatalkorú társát, akik egy időskorút raboltak ki a napokban Salgótarjánban. A tettesek hátulrólmeglökték a nénit - aki a főidre esett és megsérült -, majd eltulajdonították a táskáját, az abban elhelyezett készpénzzel, szeszes itallal és élelmiszerrel együtt eltulajdonították. A városi kapitányság bűnügyi osztálya rablás megalapozott gyanúja miatt nyomoz az ügyben. A gyanúsítottakat őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. Lopta az áramot Salgótarján. Lopás megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást egy 45 éves salgótarjáni nő ellen a városi rendőrkapitányság vizsgálati osztálya. A nyomozás adatai alapján a gyanúsított 2014. október 9. és 2015. október 8. között eltávolította a padláson lévő plombát, majd a fővezetékről illegálisan leágazást készített és méretlenül, szabályszegő módon villamos energiát vételezett, amellyel kárt okozott az áramszolgáltatónak. A hatóság a napokban befejezte az eljárást, s az ügy iratait vádemelésijavaslattal továbbította a Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészségnek.
