Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-09 / 107. szám

Konecranes- Salgótarjáni KSE - Vasas Akadémia 64-77 (10-17,27-16,15-19,12-25) Salgótarjáni Városi Sportcsar­nok, 700 néző, vezette: Jakab L, Balog Gy., Gyuris. Salgótarján: SZABÓ P. 14/6, SZABÓ D. 13/9, Madár 3/3, Tutus 17/3, Varga M. 4. Csere: Helmeczi 5/3, Sömenek 5/3, Schéda, Dániel P, Oluic 3/3. Edző: Czigler László. Vasas: SURMANN P. 8/3, FA­RAGÓ 17/12, KATONA R. 11/9, Andrássy ó, GARAMVÖLGYI13. Csere: Zsemlye 2, BOROS M. 10, SURMANN G. 10/6, Kozma, Völ­gyi, Katona B., Szanthoffer. Edző: Sárosi Bulcsú. Az eredmény alakulása: 4. perc: 7-2,8. perc: 10-6,15. perc: 23-19,18. perc: 32-27,24. perc: 45-38,28. perc: 52-50,34. perc: 53-62, 38. perc: 62-71. Kipontozódott: Andrássy (38. perc). A két győzelemig tartó pár­harc állása: 1 -0, a Vasas Akadé­mia javára. A dr. Flepp Ferenc amatőr ku­pa januári négyes döntőjének megnyerésével erejüket és felké­szültségüket az idei szezonban már megvillantó fővárosi piros­kékek a Surmann-testvérek és Zsemlye Sándor személyében három korábbi salgótarjáni ked­venccel a soraikban készültek az elődöntő sorozat szombat esti nyitó találkozójára, melynek kez­detére ismét szépen megtelt a vá­rosi sportcsarnok lelátója. A szakmai körökben is nagy érdeklődéssel várt összecsapás első néhány perce a hazai pályán ebben az idényben még makulát­lan SKSE fölényét hozta: a koráb­bi sikereik alapjául szolgáló kőke­mény, agresszív védőmunkából ízelítőt adó vendéglátók az első negyed derekáig mindössze két találatot engedélyeztek riválisuk­nak, így annak dacára is hamar elhúztak, hogy az előre játékban, főként kisembereik révén, ma­guk is rengeteget bizonytalan­kodtak (10-4). Csakhogy a kis- szünet előtt máris fordult a kocka, mert miközben az övéi első tíz pontjából hetet magára vállaló Tutus lecserélésével az egyetlen igazán megbízható pontszerzőjü­ket is elveszítő piros-feketék tá­madásban végképp megakadtak, az ellenfél erősségeiből láthatóan ugyancsak tökéletesen felkészült Sárosi-tanítványok egyre inkább magukra találtak. Az „akadémis- ták” a palánk alá rendre remek ütemben belépő Garamvölgyi- Andrássy páros centergóljaira, valamint Faragó negyed-záró triplájára egy 13-0-ás futást ala­poztak, így azután, gyenge rajtju­kat feledtetve, az első rövid pihe­nőre immár hétegységnyi fórral vonulhattak (10-17). Czigler László és stábja azon­ban a röpke játékmegszakítást kihasználva hamarjában ren­dezte a sorokat, ráadásul a mie­ink az újrakezdést követően nem csak a védekezésüket vonták is­mét jóval szorosabbra, de a ko­sárszerzés terén is alaposan ösz- szekapták magukat. A felzárkó­zást Szabó Domokos duplájával és Szabó Péter triplájával meg­kezdő házigazdák kisvártatva egalizáltak, majd rohamukat hat sikeres büntetővel továbbfej­lesztve, a 15. percre, 23-19-re fordítottak. Az ekkor megszer­zett vezetést pedig a nagyszüne­tig már nem is engedték ki a ke­zükből a félidő hajrájában főként Varga közeli-, valamint Sömenek és Oluic távoli találata­ival lépegető tarjániak, igaz a négypontos különbség a folyta­tásra nézve egyáltalában nem tűnt számukra „életbiztosítás­nak” (37-33). Szokásához híven ugyanak­kor a harmadik periódus elejét megint meghajtotta az SKSE csa­pata, amely előnyét, főként a ne­gyed első öt hazai kosarát magá­ra vállaló Szabó Péter-Szabó Do­mokos tandem eredményességé­nek köszönhetően, jó időre hét ponton állandósította (47-40). Ám a folytatásban hazai részről elég volt néhány elhamarkodott támadás és könnyelműen el­szórt labda, s a félköríven túlról gyors egymásutánban kétszer is pontosan célzó Katona Róbert, illetve a szemfüles labdaszerzé­seit követő lerohanásokat rend­re látványos zsákolásokkal befe­jező Boros igyekezetének hála, máris ott toporgott vendéglátója sarkában a védekezésválásával, úgy tűnt, nyerőt húzó pasaréti gárda. Az 52-52-es állásról star­toló záró felvonásban pedig, a lel­kes hazai publikum őszinte döb­benetére, immár egyértelműen átvette a találkozó irányítását a Tutus egy szem büntetőjére, Surmann Gábor és Katona Ró­bert vezérletével, tíz ponttal vá­laszoló Vasas Akadémia, mely­nek zónája a mieink, meglehető­sen egysíkúvá váló támadójáté­kát szinte teljesen megbénítot­ta. Noha a finishez közeledve Szabó Péter és Szabó Domokos triplái egy-egy halovány remény­sugarat még megcsillantottak, Surmann Péter és Faragó klasz- szismegoldásai nyomán ezek is nagyon hamar ellobbantak. A betliző Madár (tíz kísérletből mindössze egyetlen találat) és társai ráadásul az utolsó három percben mezőnyből már egyálta­lán nem is találtak a kosárba, így Sárosi Bulcsú a legvégén fiatal­jait is különösebb kockázat nél­kül küldhette pályára. Összességében két remekül felkészített együttes küzdelmé­ben a több kimagasló egyéni tel­jesítmény, illetve a kritikus pilla­natokban hozott jobb döntések billentették a vendégek felé a mérleget, ám - bízunk benne, hogy nem csak a szívünk mon­datja ezt velünk - a május 14-i, budapesti visszavágón mindez akár fordítva is elsülhet. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a piros-feketéknek minden tudá­sukra szükségük lesz majd a vá­gyott egyenlítéshez... Czigler László: - Sajnos táma­dásban nem úgy teljesítettünk, ahogy szoktunk és a harmadik negyedben, hét pontos vezeté­sünknél, korán hittük el, hogy ez a mérkőzés meg lesz. Az el­lenfél beállt egy 2-3-as zónába, ami ellen nagyon rossz felfogás­ban támadtunk, szinte kizárólag a külső dobásokat erőltettük. Hi­ába kértünk időt és hívtuk fel a csapat figyelmét a mélységi já­ték fontosságára, olyan mély gö­dörbe kerültünk, hogy a játéko­sok ekkor már képtelenek vol­tak a taktikai utasítások végre­hajtására. Ez a találkozó azon­ban már történelem, ettől a pillanattól kizárólag a visszavá­góra koncentrálunk. Sárosi Bulcsú: - Az eredmény­től függetlenül mindenekelőtt szeretnék gratulálni a Salgótar­jánnak, különösen az edzőtrió­nak, akik, azt gondolom, egy na­gyon jó csapatot építettek fel er­re a szezonra. Belőlünk is reme­kül felkészültek, aminek követ­keztében nem is igazán tudtuk a saját játékunkat játszani, és sok improvizációra volt szükségünk a győzelemhez, amiért főként ru­tinosabb játékosainkat illeti di­cséret. Bár előnyből várhatjuk a visszavágót, úgy vélem ez a pár­harc még egyáltalán nincs lefut­va, s egy hét múlva, Pasaréten egy hasonlóan kemény mérkő­zés vár csapatomra. * * * Az alapszakasz-győztesek fe­kete hétvégéjeként vonulhat be a krónikákba az NB I/B-s férfibaj­nokság elődöntőinek első köre, hiszen a keleti bajnok salgótarjá­ni együtteshez hasonlóan a nyu­gati rangelső Veszprémnek szin­tén a legrosszabbkor, az Orosz­lány elleni párharc nyitó össze­csapásán sikerült elbuknia mindezidáig sikerrel őrizgetett hazai veretlenségét. A Vavra András által felkészített „oroszlá­nok” tíz ponttal, 79-69 arányban győztek esélyesebbnek számító riválisuk otthonában, így a pén­teki visszavágón, fanatikus kö­zönségük támogatásával, akár le is zárhatják a sorozatot. H. P. Megvédte címét a Ferencváros A Ferencváros megvédte cí­mét a labdarúgó Magyar Kupában: a zöld-fehérek a sorozat 76. kiírásának a Groupama Arénában ren­dezett szombat esti finálé­jában 1-0-ra legyőzték ősi riválisukat, az Újpestet. LABDARÚGÓ MAGYAR KUPA. Az alacsony színvonalú, de a telt ház miatt kifejezetten jó hangulatú derbi egyetlen gólját a 78. perc­ben Gera Zoltán szerezte. A 37 éves válogatott futballista egy szöglet után közvetlen közelről fe­jelt a hálóba. A Ferencváros törté­nete során 22. alkalommal hódí­totta el a Magyar Kupát. A bajnok zöld-fehérek ezzel dupláztak, ez nekik 2004-ben sikerült legutóbb, 2012-ben pedig a Debrecennek Is. A győztes 100, a vesztes 25 millió forinttal lett gazdagabb. Alig 90 másodperc elteltével vezetést szerezhetett volna a Fe­rencváros, de Böde elképesztően nagy helyzetben rosszul találta el a labdát. Az első újpesti hely­zetre a 13. percig kellett várni, ekkor Andric lőtt Dibusz kezébe 15 méterről. Egy perccel később a túloldalon Pintér vállalkozott lövésre jó 25 méterről, a labda a jobb kapufán csattant. A 26. percben újabb Böde- helyzet következett, a válogatott csatár ezúttal Varga jobb oldali be­adását követően tévesztett célt. A félidő második részére nagyot esett a színvonal, a játékosok nagy része csak vagdalkozott, a labda a legtöbb időt a levegőben töltötte. A szünetben Thomas Doll, a Fe­rencváros német vezetőedzője bátran cserélt, ugyanis a védő Nalepa helyett egy támadót, Radót küldte a pályára. A várt hatás azonban elmaradt, nem lett táma­dóbb a zöld-fehérek futballja, ugyanakkor Dibusznak sem kel­lett a gimnasztikán kívül egyéb mozgást végeznie a kapuja előte­rében. A 77. percben Varga került hatalmas helyzetbe, de blokkol­ták a lövését, a szögletből azon­ban már megszerezte a vezetést a Ferencváros, Gera közvetlen kö­zelről fejelt a hálóba. Az Újpest későn ébredt, s már fizikálisán sem tudta felvenni a harcot a zöld-fehérekkel, így az eredmény már nem változott.- Végig izgulni kellett, hisz ez egy kupadöntő volt, amelyen az utolsó pillanatban is történhetnek dolgok, de a csapat rászolgált a győzelemre - mondta Thomas Doll, az FTC vezetőedzője.- A Ferencváros a kezdetektől jobb volt. A középpályán jók vol­tunk, de hiányoztak az utolsó jó passzok, hogy eredményesek le­gyünk - értékelt Nebojsa Vignje- vic, az Újpest szerb trénere. Döntő Újpest FC - Ferencváros 0-1 (0-0) Groupama Aréna, 19 ezer né­ző, vezette: Iványi. Újpest FC: Balajcza - Heris, Litauszki, Kecskés Á., Balogh B. - Szankovics, Cseke - K. Flazard (Mohi, 33.), Bardhi (Kabát, 85.), Andrics (S. Diarra, 73.) - Len­cse. Vezetőedző: Nebosja Vignjevics. Ferencváros: Dibusz - Dilaver, Nalepa (Radó, a szünetben), Leandro, Ramirez - Gera Z., Pin­tér Á., Hajnal - Varga R. (Csukics, 88.), Böde, Lamah (Gyömbér, 56.). Vezetőedző: Thomas Doll. Gl.: Gera (79.). Sárga lap: Litauszki (25.), Diarra (92.), ill. Gyömbér (56.). Magyar Kupa. Összesítésben. 22 alkalommal győzött: Ferenc­város. 12: MTK. 9: Újpest. 7: Honvéd. 6: DVSC. 4: Vasas SC, Győr. 2: Diósgyőri VTK. 1: Kecs­kemét, FC Fehérvár, Pécsi MFC, Békéscsaba, Bocskai FC, III. ke­rületi TVE, Matáv-Sopron, Siófo­ki BFC, Soroksár, Szolnoki MÁV.

Next

/
Thumbnails
Contents