Nógrád Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

2016-05-02 / 101. szám

7 \ Zarándokok százai a vonaton Az idén 950 zarándok uta­zik a csíksomlyói búcsúra a Boldogasszony zarán­dokvonattal - mondták el hétfői kolozsvári sajtótájé­koztatójukon a vonatos za­rándokutat szervező Misz- szió Tours utazási iroda képviselői. Csíksomlyó Budai László, a Misszió Tours alapítója elmond­ta, a ló vagonos zarándokvonat május 12-énhajnalban indul Bu­dapestről, és a magyar-román határt átlépve Nagyvárad, Ko­lozsvár, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével érkezik az esti órákban a vendéglátó te­lepülésre, Gyergyószent- miklósra. Hozzátette, igény lett volna egy 17. kocsi helyeire is, de több vendégnek nem tudtak szállást biztosítani Gyergy- ószentmiklós térségében. Budai András, a Misszió Tours ügyvezetője elmondta: a szerelvény valamennyi kocsi­jában hallható rádió által ala­kul ki a zarándoklat sajátos hangulata. A vonatrádió élő műsorában lelki programok, közös imák hangzanak el, ide­genvezető hívja fel az utazók figyelmét a látványosságokra, és közös énektanulásra is lehe­tőség nyílik. A lelki elcsende- sedésre vagy gyónásra a sze­relvény három csendes fülké­je teremt majd lehetőséget. A zarándoklat szervezői sze­rint a hangosítás azt is lehető­vé teszi, hogy az állomásokon várakozók is hallják a benti kö­zös imádságot és éneklést, a zarándokok pedig azt a mű- j sort, amelyet egy-egy állomá­son számukra szerveznek.- Hihetetlen az a szeretet, az a ragaszkodás, amely a vonat útvonalán megnyilvánul - je­lentette ki Budai László. Az utazás második napján a zarándokok Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz látogatnak, harmadnap a csíksomlyói bú­csún vesznek részt. A progra­mot a negyedik nap Gyergyó- j szentmiklós főterén szabadté­ri szentmise zárja. E szentmi­se keretében bérmálnak a j gyergyószentmiklósi fiatalok. A Boldogasszony vonat utasa- it Bíró László tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerze­tes, Görbe László piarista szerze­tes és Tímár Asztrik ferences szerzetes kíséri a zarándokúira, és Nagyváradtól Gyergyószent- miklósig Böjté Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője is csatlako­zik hozzájuk. A zarándoklat világi fővéd- nőké Kövér László, az Ország- j gyűlés elnöke, egyházi fővéd­nöke pedig Veres András püs- ; pök, a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia elnöke. Isten szeretete és tisztele­te ma már nem bűn és nem is kiváltság. Bárki nyilvánosan felvállalhatja vallási hovatartozását, mint ahogy teszi ezt a több százezer hívő is, aki Csíksomlyóra zarándokol minden évben pünkösd alkalmából. A zarándok­lat során több százezer hívő adja tanúbizonysá­gát annak, hogy Isten igenis létezik, áldoznak érte, bíznak benne, tiszte­lik, és híven követik taní­tásait. Csiksomiyo Csíksomlyó egy olyan település, ahol a katolikus valláshoz való hűséghez kétség nem férhet: múltja és jövője is a vallás felé történő elhivatottság­ról szólt, és szól ma is. Kolosto­rok, templomok, aktív vallásélet jellemző az itt élők életére, és pünkösd napján még több hívő látogat el ide, hogy a szent bú­csún részt vegyenek, és átéljék mindazt az áhítatot, alázatot, megerősítést, amelyet a búcsú alkalmával átélhetnek, érezhet­nek, kapnak. A csíksomlyói búcsú történe­te 1444-ig nyúlik vissza. IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híve­ket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templom­építésben. Az elvégzett munká­ért cserébe pedig búcsút engedé­lyezett. Akkor a búcsú július 2- án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt. Tehát Csíksomlyó a közép­kor óta jelentős Mária-kegyhely- nek számít. Az erdélyi katolikusok egy le­gendás csatához kötik a búcsújá­rás egyik hagyományát. A legen­da szerint 1567-ben János Zsig- mond, erdélyi fejedelem erőszak­kal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát át­téríteni az unitárius hitre. Pün­kösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyi­ek a győzelmet - a hagyomány szerint - Szűz Máriának köszön­hetik, akihez az asszonyok, gyer­mekek imádkoztak segítségért csíksomlyói templomban. Nem létezik hiteles történelmi bizonyí­ték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna. A17. századi tatár-török táma­dások súlyos csapást hoztak a térségre. A csíksomlyói templo­mot és kolostort felgyújtották, de a Mária-szobrot sem elvinni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a szobor olyan sú­lyossá vált, amikor a török vezér el akarta vitetni, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták elhúzni. A török vezér ezt látva kardjával megsebezte a szobor nyakát és arcát, amelynek nyomai ma is látszódnak. A templomot 1664-ben újjáé­pítették. A 19. században pedig barokk templom épült omladozó elődje helyére. Nemzeti kegyhellyé Csík­somlyó csak a trianoni trauma után vált. Elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsú­járóhely Románia közepén alakult ki... E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul. Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ennek alkalma. Évről-évre több százezren gyűlnek itt össze. A pünkösd szombatján 13 órakor tartják a nagymisét. Máriát dicsőítő ének­kel és körmenettel érkeznek a hívők. A gyergyóalfalusi kereszt­alja megy a menet elején, amely­hez újabb és újabb városokból és falvakból érkező keresztaljak csaüakoznak. A menet a több ki­lométer hosszúságot is eléri. A körmenet legértékesebb tárgya a labarum, azaz a hadi zászló, amely az ókorban a győzelem jelképe volt. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával a fő­papi kordon előtt viszi a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja. A menetet a csán­gók zárják. A menet a kegytemplom mel­lett szétválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról kerüli meg és megy fel a nagymise helyszínére, a másik ág jobbra fordulva megy fel a hegyre. Amikor a papság a labarummal felér a Salvator- kápolna elé, eléneklik az „Egé­szen szép vagy Mária” éneket. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felesik, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, * Háromszék, a Maros- és Nyárád- mente székelyei. Sok nő piros­fekete csíkos székely szoknyát, több férfi piros vagy fekete sze- gésű fehér posztónadrágot, azaz „harisnyát” visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt. Gyímes táblája alatt gyímesi csángók ülnek a gyepen, ők szinte mind népviseletben jön­nek, a nők oldalt nyitott tarka szoknyában, a férfiak vászon- nadrágban, felette hordott vá­szoningben széles bőrövvel, bá­ránybőr mellényben. Többsé­güknek ez még hétköznapi vise­let. Ők 8-10 órát gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére. A búcsúról a hívők nyírfaág­gal a kezükben vagy járművei­ket azzal feldíszítve térnek haza. Búcsúfiaként a legjellegzetesebb a mézeskalács. A csíksomlyói búcsúra egyre többen, több százezren kíván­csiak. A Kis-Somlyó és a Nagy- Somlyó közötti nyereg minden évben megtelik hívőkkel: együtt imádkozva ünnepük a Szentlé­lek eljövetelét. Hihetetlenül lát­ványos és hangzását tekintve is megdöbbentő, melyet ez a Bú­csú létrehozott: egyszerre imád­kozik fiatal és idős, férfi és nő, felnőtt és gyermek. Egyszerre hangzik el az „Ámen” és egy­szerre némulnak el. Kegytemplom és kolostor Ferences szerzetesek építették az első gótikus templomot és ko­lostort a 15. században. A temp­lomot Sarlós Boldogasszony lisz teleiére szentelték lél. Sarlós Bol dogasszony napja július 2, ma is a Csíksomlyói Kegytemplom nagy ünnepe, búcsús napja. A templomot és a kolostort ért török-tatár támadások után többször javították, bővítették. Miután befogadóképessége ki cslnek bizonyult a 18. század elején lerombolták és új, barokk templomot kezdtek el építeni. A templomot 1948-ban XII. Piusz. pápa basilica minor rangra emelte. Az első gótikus templomból mára egy pinceablak és egy por­tálé, kapuzat maradt fenn. A templom legértékesebb ré­sze a Szűz Máriát a kis iézussal ábrázoló kegyszobor, amely a Mária zarándoklatok központja. 17. századi beszámolók szerint a szobor néha földöntúli lényben tündököl, nagy veszély idején ptv dig szomorúnak látszik. Számos imameghallgatás történt a kegy­szobornál, amelyek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadal­mi tárgyak és táblák őriznek. Nepomuki Szent János-kápolna Az első kápolna a 18. század ban épült fel és az utazók védő­szentjének, Nepomuki Szent Iá nos tiszteletére szentelték fel. A kápolna a csíksomlyói kegy­templom bejáratánál állt a tomp lom barokk átépítéséig, amikor is lerombolták. Miután a csíksomlyói búcsúra érkező za­rándokok nem fértek be a kegy­templomba, felmerült a kápolna újjáépítésének szüksége. A 19. század elején felépített új kápol na a kegytemplom homlokzatá­val szembeni üres telken állt, majd pár év múlva új helyre „költöztették át", a kegytemp­lomtól délnyugatra. KALOT-ház A római katolikus egyház meg­rendelésére Kós Károly a 20. szá zad közepén kezdte el építeni. 1942-től itt működött a KALÜT (Katolikus Agrátifjúsági legény egyesületek Országos Testületé) Székely Népfőiskola. \ műkedve lés, a népi mesterségek fellendítő se, a misztériumjátékok Felújítása és a híres Kájoni nyomda újrain dítása szereitek az iskola célkitű zései között. A KAI Of Székely Népfőiskolában a legények többek között általános műveltséget, hit tant, erkölcstant, számtant, népi hagyományokat tanulták. Az. 1942 es Csíksomlyói búcsúi a fe­rences atyák javaslatára a KÁLI ff szervezte meg. A második világ háború végén az. iskola tevékeny sége megszűnt. Napjainkban az épületben működik a Gyulafehér vári Caritas Csíkszeredái Kiren­deltségének irodái és Otthoni Be­teggondozó Szolgálata, a Caritas “Venczel József’ Vallásszix iológi- ai Intézete, valamint a Jakab An tál tanulmányi Ház előadótermei. Csíkszék egykori háza A hajdani Csík, Gyergyó- és Kásznnszékek székháza 1828 1841 között épült. 1878-ban a székházul Csíkszeredára költöz tették. A megüresedett épület ben tanítóképző, majd a Csíki Székely Múzeum illetve a KA­LÁKA Leánynépfőiskola kapott helyei. Jelenleg a Gyulafehérvá­ri Római Katolikus Érsekség tu­lajdonát képezi a történelmi és építészeti műemlékként nyíl vántartott épület. Csíksomlyói Barátok fürdője A kissoni lyú hegy északnyuga ti látónál fakadó horvízforrástól 50 méterre található a Barátok für­dője, amely szintén a katolikus székelyek zarándokhelyévé vált. Kezdettón „Barátok (eredőjének” hívták a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizére kialakított Amit érdemes megnézni Csíksomlyón! magánfíirdőt A mai Barátok für- (lőiého/ kanyargós ösvényei) lo­hol eljutni. A/ út szóién egy tónyö alakú életfa látható, a mögötte ló vő székely kapu jobb oldali bejá­ratán át a Rózsalüzér ösvényre le­het eljutni, ahol az Cr Imádsága rá az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van el helyezveu Nap ésa I lóidéra, ame lyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely ro\ óisírással van bevesve. Nagysomlyó-hegy v Nagysomlyó-hegy 1033 mé lei magas vulkáni kupa Csíki me­dence köze|K'i). Tetején található kilátótoronyból az egész Csíki medencét be lehet látni. A csíksontlyói bút sú szentmiséinek helyszínére, a Kissomlvóhegyen lévő ká| Hilnákra is szép kilátás nyt lik i kilátóból. A Nagy somlyó-hegy egy ik csi'k sán a Nagysomlyói-vár romjai tekinthetők meg, a másik csúcson a fehér barátok egykori kolostora és ká|)olnája állt. kálvária stác tóinak kert ztjt i \ hegytetőn három kápolna állj ahol szintén ájtatosságra gyűl: nek össze a keresztények. Salvatorkápolna: Kissoinlyd csúcsán található, ahova mein dek lejtőn keresztül lehel lelj üt­ni. A nép a hegy ezen oldalát lé- zus hágójának nevezi. Szenvedő Jézus-kápolna: egy nyitott kis fülke, amelyben eg oszlophoz kötözött Jézus s/oho található. Szent Antal kápolna: l’adua Szent Antal tiszteletére emel lék. A fogadalmi vozeklőhely re búcsús szándékkal, ima meghallgatás céljából érkéz nek a zarándokok. Ahol valósai* a vallas...

Next

/
Thumbnails
Contents